한국   대만   중국   일본 
Solaris (operacios rendszer) ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Solaris (operacios rendszer)

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Solaris
Fejleszt? Oracle Corporation
Forraskod AT&T UNIX System V
OS-csalad Unix
Programozasi nyelv
Stabil verzio 11.4 SRU57
( 2023 . majus 25. )
Kernel monolitikus
Felhasznaloi felulet Gnome
Licenc Kevert zart es nyilt forraskodu
Statusz aktualis
Weboldal www.oracle.com/us/products/servers-storage/solaris/resources/index.html

A Solaris operacios rendszer (Solaris Operating System) a Sun Microsystems altal kifejlesztett szamitogepes operacios rendszer .

A korai verziok meg a BSD UNIX -on alapultak, ezeket SunOS -nak hivtak. A System V bekerulese a SunOS-ba nagy valtozast hozott. A fejlesztes ket agra szakadt. A BSD kodot tartalmazo agat SunOS 4-nek vagy Solaris 1-nek, a System V kodot tartalmazo agat pedig SunOS 5-nek vagy Solaris 2-nek neveztek el. A Solaris 2.6 utan a Sun Microsystems "eldobta" a 2-es szamozast es ( 2002 elejen) Solaris 7 neven folytatta.

A Solaris-t els?dlegesen SPARC processzorokra irtak, de elerhet? PC -re is. A jelenleg tamogatott Solaris 10 futtathato AMD64 -en, ugyanugy, mint SPARC -on es X86 -on is, a Solaris 11 ugyanakkor mar csak a SPARC (M es T szerias szerverek) es az X86-64 -es architekturakat tamogatja.

A Sun elkezdte ? fokozatosan ? megnyitni a Solaris-t. Tervei szerint vegul teljesen szabad szoftverre valt volna a Solaris, mind a binaris, mind a forras valtozat ingyenesen letolthet? lett volna. Ezert letrehoztak az OpenSolaris -t, mely a Sun Common Development and Distribution License alapjan volt fejleszthet?. Eppen ennek okan tobb mint 1600 szabadalmat tette nyilvanosan elerhet?ve (a CDDL licencel?knek). Amikor az Oracle megvasarolta a Sun-t, megszuntette az OpenSolaris projektet es azota a Solaris kodokat nem teszi elerhet?ve CDDL alatt. Az OpenSolaris kozosseg ugy dontott, hogy a sajat kezebe veszi az iranyitast es 2010. augusztus 3-an bejelentette az Illumos projektet, amely az OpenSolaris leagazasanak is tekinthet?.

Tamogatott architekturak [ szerkesztes ]

  • SPARC
  • X86

Desktop kornyezet [ szerkesztes ]

Az els? Solaris Desktop kornyezet az OpenWindows volt. Ezt kovette a 2.6-os Solaris-ban a CDE , majd a 10-es valtozat GNOME alapu Java Desktop System (JDS) ablakkezel?je. Jelenleg a Solaris 11-ben a Gnome az alapertelmezett.

Licence [ szerkesztes ]

A Solaris kodja (nehany kivetelt?l eltekintve) mind CDDL licenccel volt ellatva, amit leginkabb az OpenSolaris projektben hasznaltak. Az Oracle jelenleg nem teszi elerhet?ve a rendszer forraskodjat.

Verziok [ szerkesztes ]

Solaris verzio SunOS rendszermag verzio Megjelenes datuma Leiras
Solaris 11 SunOS 5.11 2011. november 9. A legujabb verzio a Solaris 11 11/11. Kizarolag M es T szerias SPARC, valamint X86-64 architektura tamogatasa. ZFS titkositas, halozat virtualizacio.
Solaris 10 SunOS 5.10 2005. januar 31. Megjelenik a Dynamic Tracing (DTrace) , Solaris Containers , Service Management Facility (SMF), ami az init.d szkripteket helyettesiti, es iSCSI tamogatas. A Gnome alapu Java Desktop System lesz az alapertelmezett desktop, a CDE meg mindig elerhet?.
Solaris 9 SunOS 5.9 2002. majus 22. A legujabb frissites a Solaris 9 9/05
Solaris 8 SunOS 5.8 2000. februar Multipath I/O -t tartalmaz. Megjelenik a Role-Based Access Control (RBAC). A legujabb frissites a Solaris 8 2/04. [1]
Solaris 7 SunOS 5.7 1998. november Az els? 64 bites kiadas. [2]
Solaris 2.6 SunOS 5.6 1997. julius Ujdonsagok a Kerberos 5, PAM , TrueType fontok, WebNFS [3]
Solaris 2.5.1 SunOS 5.5.1 1996. majus A felhasznaloi azonositok (uid_t) 32 bitesre lettek novelve [4]
Solaris 2.5 SunOS 5.5 1995. november Az Ultra 1 els? tamogatasa [5]

A SunOS kifejezest meg mindig hasznaljak a Solaris rendszermagjanak a megnevezesere. A SunOS mag verzioja 5.{a Solaris verzio szama}. Peldaul a legujabb kiadas, a Solaris 11, SunOS 5.11-en fut. A Solaris man oldalak SunOS-el vannak cimkezve, es az operacios rendszer indulasnal kiirja, de a "SunOS" kifejezes nincs hasznalatban a Sun marketing dokumentumokban.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]