A skandinav mitologia az eszaki german nepek, svedek , danok , norvegok es izlandiak kozos (keresztenyseg el?tti) hitvilaga. Az ?si, kozos german mitologia legjobban meg?rz?dott valtozata, amelyhez kapcsolodik az angolszasz mitologia . A german mitologia gyokerei pedig a korai indoeuropai mitologiaig nyulnak vissza. A deli german es a skandinav mitologia kozos t?r?l fakad, de mivel a deli german nepek aranylag hamar felvettek a keresztenyseget , ?si mitologiajuk nagy resze hamar a feledes homalyaba veszett. A skandinavok ellenben sokaig meg?riztek hituket es ezzel egyutt mitologiajukat, amelyet a keresztenyseg els? evszazadaiban az izlandi tortenetirok lejegyeztek. A legfontosabb forras a Regi vagy Verses Edda ( Edda-enekek ) es a Prozai Edda , Snorri Sturluson m?ve. A norveg kiralyok tortenetet elbeszel? sagajaban, a Heimskringla -ban is sok mitologiai targyu utalas talalhato. Saxo Grammaticus dan tortenetiro m?veben, a Gesta Danorum -ban a mitologiai torteneteket kereszteny kornyezetbe helyezte. Mas iroktol is talalhatunk a skandinavok mitologiajara utalasokat, leirasokat vallasgyakorlasukrol, mint peldaul Bremai Adam m?veben. De forraskent szolgalnak a helynevek, amely kepet ad az egyes istenek aldozati helyeir?l, tiszteletuk elterjedtseger?l. A regeszeti asatasok soran sok aldozati allat teteme kerult el?. Talaltak sziklarajzokat is, amelyek mitologiai utalasokat tartalmaznak. A runakoveken is talaltak istenekre celzasokat, a runajeleknek egyebkent is magikus jellemz?ket tulajdonitottak.

A mitologia tortenete: [ szerkesztes ]

Teremtes [ szerkesztes ]

Ugy tartjak, hogy kezdetben nem volt mas csak a kaosz, melyb?l szetvalt ket orszag, Niflheim , az eszaki jegorszag, es Muspellheim , a deli t?zorszag. A jeg es a t?z erintkezeseb?l keletkezett az els? derorias, a himn?s Ymir , aki kepes volt sajat utodok letrehozasara. Bel?le keletkeztek az oriasok. Ymir taplaloja a megolvadt jegb?l keletkezett tehen, Audhumla volt. Az ? nyelve nyalogatta ki a k?sziklabol a masik oriast, Burit, akinek kes?bbi gyermeke szuletett, Bur. ? egy oriaslanyt vett felesegul, majd harom fia szuletett, el?szor Odin , majd Vili es Ve . Ezek a fiuk megoltek az els? derorias Ymirt, es testeb?l megteremtettek a vilagot, a husabol jott letre a fold, csontjabol a hegyek, vereb?l a tenger, agyabol a felh?k, hajabol a fak, szemoldokeb?l pedig az emberek lakta vilag, azaz Midgard . Ezt kovet?en a t?zorszag szikrait feldobtak az egre, es igy keletkezett a nap, a hold es a csillagok. A harom fiubol lettek az els? Az-istenek. A deroriasok a verb?l teremtett tengerbe vesztek, es mindossze egy par maradt csak eletben, akik a vilag peremere, eszakra menekultek, majd ott csaladot alapitottak. Amikor a harom isten egyszer a tengerparton setalt (mas valtozatokban Odin, Loki es Honir ), talaltak ket fatorzset. Az egyikuk eletet lehelt belejuk, a masikuk ertelmet es mozgaskeszseget adott nekik, a harmadik pedig megalkotta az arcukat. Igy teremtettek az els? emberpart, Askot es Emblat . Az ? nevuk jelentese ?k?risfa” es ?kicsi szilfa” . Ezt kovet?en az istenek csak keves figyelmet forditottak az emberekre, akik igy lassan benepesitettek egesz Midgardot.

Vilagkep [ szerkesztes ]

A germanok hite szerint az egesz vilag egy fa . Ez a fa az irasok szerint egy oriasi k?risfa , melynek neve Yggdrasil , es ez az alvilagtol egeszen Asgardig , az istenek lakhelyeig, azaz a mennyorszagig er fel. Utobbi a Bifroszt nev? szivarvanyhidon atkelve kozelithet? csak meg, itt talalhato a Valhalla , azaz a h?sok csarnoka, ahol a csataban elesett harcosok lelkei gy?lnek ossze, es keszulnek a vegs? osszecsapasra, amely a Ragnarok alatt kovetkezik be. A Valhallaban el Heidrun kecske is, aki Odin harcosainak a mezsort adja, melyet a lakomakon isznak. A vilagfa els? gyokere vezet Niflheimbe , a holtak otthonaba, amelynek uralkodoja Hel , Loki lanya, es a Prozai Edda szerint ez a vegs? lakhelye az itt a Foldon elhunytak tobbsegenek. A masodik gyoker az oriasok orszagaba vezet, melyet jeg es ho borit, ott van a Mimir-forras is, azaz a tudas forrasa, melyb?l maga Odin is ivott. Vegul a harmadik gyoker a Nornak legokosabbjanak, Urdnak forrasaig nyulik. Ennel a forrasanal az istenek mindennap talalkoznak, hogy igazsagot osszanak. Valahol delen talalhato Muspell , a t?zoriasok birodalma. Az alvilag es a mennyorszag kozott talalhato Midgard , ahol az emberek elnek. Midgardot es az Utgardot koruloleli az ocean, ahol Jormungandr , a Midgard-kigyo tanyazik. A fa legmagasabb agan egy arany kakas figyeli a horizontot, hogy figyelmeztesse az isteneket, ha ?si ellensegeik, az oriasok tamadasra keszulnenek ellenuk. Asgard peremen figyel Heimdall isten is, akinek kurtje egy napon a vegs? csatara hivja majd az Az-isteneket azok ellen, akik vesztuket akarjak. Az olyan sarkanyok (sarkanygyikok), mint peldaul Nidhogg celja, hogy a vilagfat elpusztitsak, es ezert annak gyokereit ragjak, a Nornak ezt a szent forrasvizzel ontozik, hogy ki ne szaradjon.

Az ok (Æsir) es Van ok (Vanir) [ szerkesztes ]

A skandinav mitologiaban az isteneknek ket f? ?klanja” van: Az-istenek es Van-istenek. Asgardot el?szor az Az-istenek nepesitettek be, a Van-istenek csak kes?bb jelentek meg, s ekkor kitort az istenek els? haboruja, amely bekekotessel es tuszcserevel vegz?dott. Azontul az istenek bekeben eltek egyutt Asgardban. Bar a bekeszeret? Van-istenek kes?bb koltoztek Asgardba, a kutatok szerint a mitologiak leg?sibb retegeb?l jottek, hiszen ?k a termekenysegistenek skandinav megszemelyesit?i, ellentetben az Azokkal, a harcos istenekkel, akiknek ?salakjai az indoeuropai nepvandorlasok koraban kerultek az eszaki mitologiakba.

A legfontosabb Az-istenek [ szerkesztes ]

Odin, az arisztokratikus [ szerkesztes ]

A skandinav mitologia f?istene, akinek sok csodas, bator tettet orokitettek meg a sagak . Apja Bur, anyja Besztla, Odin pedig szinte az osszes Az-isten apja. Csodalatos, felelmet kelt?, demonikus alak. Partfogolja a harcosokat, a harci avatasi es aldozati szertartasokat , s haborus viszalyokat kelt, igy hadistennek tekinthet?. A valk?rok segitsegevel a Valhallaban gy?jti ossze a bator harcosok lelket, hogy az utolso, vegs? osszecsapaskor megfelel? serege legyen. Mivel megszerezte a kolteszet mezet az oriasoktol, ? a kolteszet istene is, a szkaldok partfogoja. Allandoan jarja a vilagot, hogy mindent megismerjen es megtanuljon. Tud alakot valtani, ismeri a jovend?t es a babonakat. De Odin a tudasert nagy arat fizetett. Amikor ivott a Bolcsesseg Forrasabol, elveszitette a fel szemet. Az Yggdrasil agan fuggott dardaval atdofve kilenc napig, hogy vegul megszerezze a bolcsesseget jelent? runakat. A kilences szam ezert kulonos jelent?seg? a skandinavok vallasi szertartasaiban. Odint tudasa komorra es melankolikussa tette, de emellett armanyos volt es ravasz, mint fogadott testvere, Loki, akit olykor ? bujtott fel kulonfele csinyekre. Odin allando kiser?i ket farkasa ( Geri es Freki ) es holloi ( Hugin es Munin , azaz Gondolat es Emlekezet), nyolclabu lova, Szleipnir , es hires dardaja, a Gungnir .

Thor, a nepszer? [ szerkesztes ]

Thor , a legnepszer?bb isten, Odin es Jord , a Fold fia, a mennydorges, a vihar es a vegetacio istene, akinek f? feladata az emberek vedelme az oriasok ellen. Kecskek vonta szekeren jar, es csodas targyak tettek felelmetes harcossa: egy ov, mely megketszerezi az erejet, egy par vaskeszty? es hires kalapacsa, a Mjolnir , amely villamokat szor, ha gazdaja eldobja, es visszater, mint a bumerang. A kalapacsot termeszetesen szinten a torpek keszitettek. Thor, Odinnal ellentetben nem rosszakaratu, sem tul okos, ezert gyakran apja trefainak celtablaja. De joindulattal viseltet az emberek, f?leg a parasztok irant, gondoskodik a gabonarol, a haziallatokrol, az es?r?l es a termekenysegr?l. ? nem a harcosok, hanem a fegyvert visel? parasztok istene. Lobbanekony, de josagos, akit gyakran lepre csaltak, ezert sokszor raszorult Loki segitsegere. Nepszer?seget jelzi, hogy kepet sokszor megorokitettek a skandinav mesterek, a neveb?l kepzett ferfinevek pedig rendkivul gyakoriak voltak. Az uppsalai templomban harom oriasi istenszobor allt: Odine, Freye es kozepen, a f?helyen Thore. Mikor Thor isten kalapacsat ellopta egy Trym nev? orias, nem akarta visszaadni, csak Freyja istenn? kezeert. Thor menyasszonynak oltozve elment az oriashoz, aki nem vette eszre a cselt, igy Thor visszaszerezhette a jogos tulajdonat.

Tyr , a becsuletes [ szerkesztes ]

Tacitus Germania cim? m?veben Mars istennel azonositja mint hadistent. Bar ezt a funkciojat Odin tenykedese elhalvanyitotta, Tyr megis nagy tiszteletben allt a skandinavok kozott mint bolcs, bator isten. ? az egyetlen, aki eleg bator ahhoz, hogy megetesse a vad Fenrirt . Amikor az istenek elhataroztak, hogy lelancoljak a farkast a torpek altal keszitett eltephetetlen lanccal, Tyr Fenrir szajaba dugta a karjat, jelezve, hogy az allat megbizhat benne. De a farkas leharapta a karjat, amikor rajott, hogy becsaptak. Mint a legbecsuletesebb, ? elnokolt az isteni thingben, igy ? lett a foldi thing-gy?lesek partfogoja. Hozza fordultak a skandinavok szerz?des- es hazassagkoteskor, s neki mutattak be aldozatot a torvenyszeg?k es a hadifoglyok.

Loki, az armanyos [ szerkesztes ]

Loki , a csalfa, hitszeg? isten nem volt szuletett Az, hanem Farbauti es Laufey oriasok sarja. Gyermekkent kerul az Asgardba . Kes?bb verszerz?dest kot Odinnal s annak fogadott testverekent el az Azok kozott. Angrboda oriasasszony harom szornyet szult neki: Fenrir farkast, Midgard kigyojat es Helt, az alvilag uralkodojat. Loki, mint orias, maga is kepes volt utodok letrehozasara. ? ellette Szleipnirt , Odin nyolclabu lovat. Loki a legsotetebb jellem az istenek kozott, aki a rosszat onmagaert szereti. Csalassal szerzi meg vagy ellopja azt, amire szuksege van, de olykor kenyszer hatasara cselekszik. Amikor Tjaszi orias kezere jatszotta Idunt, az ifjusag istenn?jet, az istenek Idun aranyalmai nelkul rohamosan elkezdtek oregedni. Vegul kenyszeritettek Lokit, hogy lopja vissza az istenn?t, Tjaszit pedig megoltek. Odinhoz hasonloan ? is tudott alakot valtani. Mindent tudott, ami az istenek, az emberek es az oriasok kozott tortent, es tudasat fel is hasznalta: ragalmazott es sebeket tepett fel, viszalyokat tamasztott. Igazi Mefiszto volt, akinek az intrika a leteleme. De Baldr isten meggyilkolasaval tulment minden hataron, es az istenek rettent? bosszut alltak rajta: sziklahoz lancoltak, es egy kigyo merge csopog ra allandoan.

Baldr, az aldozat [ szerkesztes ]

Baldr , Odin es Frigg kedvenc fia, jo volt, tiszta es erenyes, mar-mar nem is illett az asgardi istenek koze. Frigg megeskette a vilag osszes lakojat, az allatokat, a fakat, betegsegeket es mergeket, hogy nem tesznek kart Baldrban, csak a jelentektelen fagyongyag nem tett eskut. Amikor a rosszindulatu Loki ezt megtudta, az agbol nyilat faragott, azt a vak Hodr isten kezebe csempeszte, aki lel?tte Baldrt. Vali megolte az artatlan Hodrt, Hermod , Baldr masik testvere pedig ellovagolt az alvilagba, hogy kiszabaditsa fiveret. Hel visszaengedte volna, de csak akkor, ha a vilagon minden el? es elettelen elsiratja. De egy orias nem siratta meg Baldrt, ezert nem engedte vissza ?t az el?k koze. Loki armanykodasanak eredmenyekent nem sikerult Baldr visszaterese. Bar az istenek Lokit megbuntettek, Baldr halalaval a Foldr?l elt?nt a josag es veget ert az aranykor . A Ragnarok el?revetitette arnyekat.

Van-istenek [ szerkesztes ]

Njord , a bekeszeret? [ szerkesztes ]

A legid?sebb Van-isten, Frey es Freya apja. A tenger istene, a halaszok, keresked?k partfogoja. Bar nagyon szerette lakhelyet, a madarak rikoltasat, a tenger zugasat, felesege, Szkadi , az erd?k es hegyek Az-istenn?je nem kedvelte. Ezert egyezseget kotottek: kilenc napot Njord tengeri birodalmaban, kilenc napot Szkadi hegyei kozott toltottek probakepp, de igy sem tetszett nekik a masik lakhelye, s vegleg kulonvaltak.

Frey , az elveteg [ szerkesztes ]

A Vanok f?istene, akinek kocsijat arany vadkan huzza, es csodas targyak vannak birtokaban: egy hajo, amely osszehajtva elfer Frey erszenyeben, es egy kard, amely magatol sujt le. Frey a novenyek, a termes es a beke istene, akinek olykor emberi vagyai tamadtak. Igy kivanta meg Gerdet, az oriaslanyt, s azonnal elkuldte erte szolgajat, hogy megkerje ?t felesegenek. Frey termekenyseg-isteni mivoltarol sokat elarul, hogy fallikus modon abrazoltak, es a nyari id?szakhoz kapcsolodoan nagy kultusza alakult ki.

Freyja , a szepseges [ szerkesztes ]

A szerelem es a szepseg magiaban jartas istenn?je, aki macskak vonta kocsijan kozlekedik. Konnyen osztogatta kegyeit: Loki szerint hires nyakekeert, a Briszingamenert negy torpevel toltott el egy-egy ejszakat. Freya, mint a valk?rok egyfajta vezet?je, palotajaban fogadja az elesett h?sok felet, es otthont ad nekik. Az ? aldasat kertek a medd? asszonyok, es altalaban nagy tiszteletnek orvendett a n?k koreben.

Ragnarok, avagy az istenek alkonya [ szerkesztes ]

B?vebben: Ragnarok

Az istenek a nornak figyelmezteteseb?l tudjak, hogy vilaguk nem allando, egyszer meg kell fizetniuk mindazert a gonoszsagert, b?nert, amit elkovettek. Ezert hivta magahoz Odin a legkivalobb harcosokat, es ezert alakitotta ki a Valhallat ugy, mint egy kikepz?tabort. S amikor az egben az istenek kozott es a foldon az emberek kozott az erkolcsi kaosz teljesen eluralkodik, eljon a vilagvege, a Ragnarok . Heimdall , az ?rszem megfujja kurtjet, jelezve a csata kezdetet, az oriasok tamadasat. A csillagok lehullanak, a Nap elsotetul, az Yggdrasil megremeg, a viz elarasztja a Foldet. Fenrir letepi lancait, es megoli Odint . Thor a Midgard-kigyoval vegez, de annak nyala rafroccsen es megmergezi. Loki az oriasok oldalan szall a harcba, es megolik egymast Heimdallal. Tyr es Hel kutyaja hasonloan jarnak. Meghal csaknem minden isten, es az emberek vilagat t?zveszek es szok?arak pusztitjak el. A kaoszbol azonban uj vilag sarjad. Visszater Baldr , az artatlan Hodr , Odin fiai, Vali es Vidar , Thor fiai, Modi es Magni , akik nem vettek reszt az intrikakban es mas b?nokben. A foldet ujra benepesitik az egyetlen eletben maradt emberpar, Lif es Liftraszir utodai.

Az eszaki mitologia modern befolyasa [ szerkesztes ]

Napok nevei	Eredetuk
Hetf?	a Hold napja
Kedd	Tyr napja
Szerda	Odin napja
Csutortok	Thor napja
Pentek	Frigg (vagy Freyja) napja
Vasarnap	a Nap napja

A german istenek nyomai fellehet?ek a modern angol es nemet szokincsben: ennek egy peldaja a het napjainak neve. Eredetileg a latin neveket vettek at (Nap, Hold, Mars, Merkur, Jupiter, Venusz, Szaturnusz) , majd kes?bb a het negy napjat a romai istenek german megfelel?i valtottak fel. Richard Wagner negy operajahoz a skandinav h?seposzok egyes elemeit, temait hasznalta fel, amelyek egyutt alkotjak a A Nibelungok gy?r?je operatetralogiat (?Der Ring des Nibelungen”). Europaban es az Egyesult Allamokban is vannak ujabb kelet? kiserletek az ?si german vallas felelevenitesere german ujpoganysagkent , kulonfele nevek alatt: Asatru, Odinizmus, Wotanizmus, Forn Sidr. Izlandon az Asatru 1973 ota allamilag elismert hivatalos vallas, ahogy majdnem az osszes eszaki orszagban (bar Izlandot kiveve meg elegge uj kelet?). A skandinav mitologia hatasa felfedezhet? a popularis kulturaban, peldaul az irodalomban, es kulonosen a fantasy szerepjatekokban, mint a World of Warcraft , God of War 4 es a Ragnarok , ami teljesen a skandinav mitologiara epult. Az iroi vilag egyik kiemelked? alakja is a Ragnarok utani id?kr?l ir Modi tortenetet elmeselve, ez a konyv Joanne Harris Runajelek cim? konyve, de J. R. R. Tolkien ? A Gy?r?k Ura ” cim? konyvere is nagy befolyassal voltak az eszak-europaiak mitoszai. A m? nepszer?segenek eredmenyekent a fantaziavilag elemei lassan a fantasy m?faj reszeve valtak. Szinte az osszes mai fantasy regenyben talalkozhatunk olyan eszaki lenyekkel, mint a tundek, torpok vagy jegoriasok.

A skandinav mitologia istenei, helyszinei, kellekei [ szerkesztes ]

A skandinav hitvilagban nem olyan tisztazott egyes istenek szerepkore, mint peldaul a gorog mitologiaban . Olykor fedik egymast a feladatok, mint Odin , Tyr es Thor eseteben a hadisteni feladatkorok. Sok isten never?l, leter?l csak keves utalas all rendelkezesre.

Nev	Oizlandi irasmod	Mitologiai szerepe	German alakvaltozata
Az-istenek
Baldr	Baldr	A feny, a beke es boldogsag istene, Odin fia	Baldur
Bragi	Bragi	A szkaldkolteszet istene, Idun ferje	-
Diszek	disir	Alsobbrend? istenn?k, nornak es valk?rok	Valkure
Fjorgun	Fi?rgyn	Jord, a Fold masik neve, Thor anyja	-
Frigg	Frigg	Odin felesege, a hazassag, a szerelem, a csaladi t?zhely istenn?je. Vonasai gyakran keverednek Freyja vonasaival	Frija
Gefjon	Gefion	Sz?z istenn?	-
Heimdall	Heimdallr	Odin fia, az istenek ?re	-
Hermod	Hermoðr	Odin fia	-
Hodr	Hoðr	Odin vak fia, aki veletlenul megoli Baldrt	-
Honir	Haenir	Odin tarsa	-
Idun	Iðunn	Az ifjusag istenn?je, Bragi felesege	-
Jord	I?rð	A fold isteni megszemelyesitese, Thor anyja	-
Loki	Loki	Orias, Odinnal verszerz?dest kot s igy elhet az istenek kozott	-
Nornak	Nornir	A sors, a vegzet istenn?i, akik a sors fonalat fonjak	-
Odin	Oðinn	A skandinav mitologia f?istene, tobbek kozott a haboru es a harcosok istene	Wodan (Wotan)
Odr	Oðr	Valoszin?leg Odin egyik alakvaltozata, s igy Freyja ferje	-
Sif	-	Istenn?, aki aranyhajarol nevezetes, Thor felesege	-
Szkadi	Skaði	Vadaszistenn?, Njord felesege, kes?bb Ulle	-
Thor	þor	Odin utan a legfontosabb isten, az emberek vedelmez?je	Donar
Tyr	Tyr	A csatak felkaru hadistene, egyike a harom legjelent?sebb istennek, a becsulet, a fogadalmak istene tobbek kozott	Tiu
Ull	Ull	Odin tavolleteben sokszor helyettese, vadaszisten	-
Vali	-	Odin fia, a bosszu istene	-
Vidar	Viðarr	Isten, Odin fia, aki az utolso nagy csataban bosszut all Odin gyilkosan	-
Valk?rok	valkyrja	Odin segit?i, akik a csatakban meghalt harcosok lelket a Valhallaba kiserik	-
Van-istenek
Njord	Njorðr	A szel es a tenger istene, termekenysegisten, Frey es Freyja apja, Szkadi ferje	Nerthus (n?nem?)
Frey	Freyr	A termekenyseg istene, Gerd ferje	Ing
Freyja	Freyja	A termekenyseg, a szerelem istenn?je, Frey huga, Odr felesege	-
Mitologiai helyszinek, kellekek, egyeb mitologiai alakok
Alfok	Alfar	A termeszet szellemei	-
Angrboda	Angrboða	Oriasasszony, Fenrir farkas, a Midgard-kigyo es Hel anyja	-
Ask es Embla	Askr ok Embla	Az els? ferfi es n? a skandinav mitologiaban	-
Asgard	Asgarðr	Az istenek egi lakhelye	-
Audhumbla	Auðumbla	Tehen, ?sleny, aki taplalta Ymirt es megalkotta Burit	-
Bifroszt	Bifrost	Szivarvanyhid, amely osszekoti, illetve elvalasztja az egi es a foldi vilagot	-
Brisingamen	Brisinga men	Freya nyakeke, amelyet a torpek keszitettek	-
Borr	Burr	Bure fia, az istenek apja	-
Bure	Buri	Derorias, az istenek ?satyja	-
Einherjarok	-	Az elhunyt harcosok szellemei	-
Fafnir	-	Torpeb?l lett, kincset ?rz? sarkany	-
Fenrir	Fenisulfr	Farkas, Loki es Angrboda utoda, Odin majdani gyilkosa	-
Garm	Garmr	Az alvilag kutyaja, Tyr leend? gyilkosa	-
Ginnungagap	Ginnungagap	?skaosz	-
Hel	Hel	A holtak vilaganak asszonya, Loki lanya	-
Helskor	-	Labbeli, amit a holtak labara kotottek, hogy az alvilagba tudjanak jutni	-
Hringhorni	Ringhorne	Baldr hajoja, amely ? es Nanna halotti maglyaja	-
Hugin es Munin	Huginn og Muninn	Odin holloi, akik hireket hoznak neki	-
Jormungandr	Miðgarðsormr	Vilagkigyo, Thor nagy ellenfele, Loki fia	-
Lif es Liftraszir	Lif, Lifþrasir	Az emberpar, (Elet es Eletvagy) akik tulelik a vilagveget ( Ragnarok )	-
Mani	Mani	A Hold	-
Megingjord	Megingjorð	Thor er?ove, amit?l minden meghuzaskor megduplazodik az ereje	-
Midgard	Miðgarðr	A kozeps? vilag, az emberek lakhelye	-
Mimir	Mimir	A bolcsesseg forrasanak (Mimir kutja) ?re, orias	-
Misteltein	Mistelten	A fagyongy nyilvessz?, amellyel Hodr lelovi Baldrt	-
Mjolnir	Mj?lnir	Thor legendas porolye	-
Muspellheim	Muspellheim	A t?z orszaga	-
Naglfar	Naglfar	Hel hajoja, amit halottak kormeb?l epitettek	-
Niflheim	Niflheim	A hideg, a jeg es kod orszaga	-
Odrerir	Odrærer	Ust, amelyben a kolteszet mezsoret erjesztettek	-
Jotunn	Jotnar	Oriasok	-
Ragnarok	Ragnarok	Az istenek pusztulasa es a vilagvege, amelyb?l uj vilag sarjad	-
Skidbladnir	Skiðblaðnir	Frey osszehajthato hajoja, aminek a szel mindig jo iranybol fuj	-
Sol	Sol	A Nap istenn?je	-
Szleipnir	Sleipnir	Odin nyolclabu lova, amelyet Loki hozott vilagra	-
Torpek	Dvergar	Kicsiny lenyek, mesterkovacsok, akik a fold alatt elnek
Tyrfing	Tyrving	Aranymarkolatu kard, ami soha nem hibazza el a vagast. Durin es Dvalin kovacsolta	-
Utgard	Utgarðr	Egy var az oriasok foldjen, Jotunheimben	-
Valhalla	Valholl	Odin lakhelye, ahol osszegy?lnek a harcosok szellemei	Walhalla
Yggdrasil	Yggdrasill	Vilagfa, amely osszekapcsolja az eget, a foldet es a fold alatti vilagot	Irminsul-oszlop
Ymir	Ymir	Az els? orias, akinek a testeb?l teremtettek a foldet	-

Forrasok [ szerkesztes ]

• Johannes Brøndsted: A vikingek . Corvina, ISBN 963-13-1755-2
• Rudolf Portner: A viking kaland . Kossuth, ISBN 963-09-2116-2
• Mitologiai enciklopedia   I?II. F?szerk. Szergej Alekszandrovics Tokarjev. A magyar kiadast szerk. Hoppal Mihaly. Budapest: Gondolat. 1988. ISBN 963-282-026-6
• Bernath Istvan: Skandinav mitologia . Corvina, ISBN 963-13-5367-2
• Fiona Macdonald: 100 Allomas-szaz kaland: vikingek . Lilliput, ISBN 963-9619-18-3

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Arcus Arckhebohn: Skandinav mitologia . skandinav-mitologia.hu , 2014 [last update]. [2015. augusztus 17-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. julius 4.)
• A skandinav mitologia honlapja Archivalva 2013. julius 22-i datummal a Wayback Machine -ben
• Az Edda-versek magyarul

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• German ?svallas
• German mitologia
• Vikingek