한국   대만   중국   일본 
Sassari ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Sassari

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Sassari (Sassari)
Piazza d'Italia
Piazza d'Italia
Sassari címere
Sassari cimere 		Sassari zászlaja
Sassari zaszlaja
Kozigazgatas
Orszag   Olaszorszag
Regio Szardinia (sziget)
Megye Sassari (SS)
Frazionek Bancali, Li Punti, La Landrigga, Caniga, Campanedda
Polgarmester Gianfranco Ganau ( Demokrata Part )
Ved?szent Szent Miklos
Iranyitoszam 07100
Korzethivoszam 079
Forgalmi rendszam SS
Testvervarosok
Lista
Nepesseg
Teljes nepesseg 121 021 f? (2023. jan. 1.) [1]
Neps?r?seg 238,7 f?/km²
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag 225 m
Terulet 546,08 km²
Id?zona CET ( UTC+01:00 )
Elhelyezkedese
Térkép
e. sz. 40° 43′ 36″ , k. h. 8° 33′ 33″ Koordinatak : e. sz. 40° 43′ 36″ , k. h. 8° 33′ 33″
Elhelyezkedése Sassari térképén
Elhelyezkedese Sassari terkepen
Sassari weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Sassari temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Sassari ( olasz IPA kiejtes: [?sas.sa.ri], kiejtese ⓘ , sassariul : Sassari , szardul : Tathari ) varos Olaszorszagban , Sassari megyeben, Szardiniaban , a sziget masodik legnepesebb telepulese kb. 130 000 lakossal (az agglomeracioval egyutt 300 000 lakossal). Jelent?s kepz?m?veszeti gy?jtemennyel rendelkezik.

Az id? folyaman a telepulest iranyitottak a genovaiak , a pisaiak , az aragoniaiak , a katalanok , a spanyolok es az osztrakok , kulon-kulon epitettek Sassari tortenelmi es kulturalis orokseget. Sassari gazdag m?veszeti , kulturalis es tortenelmi szempontbol is, valamint ismert ? palazzo ” -irol, neoklasszikus tereir?l , peldaul a Piazza d'Italia (Olaszorszag ter) es a Teatro Civico (Civil Szinhaz). [2]

Szardinia masodik legfontosabb telepulesekent ( Cagliari utan) Sassari jelent?s kulturalis , turisztikai , gazdasagi es politikai szempontbol is. A varos gazdasaga f?leg turizmusbol es vendeglatasbol all, reszben fontosak meg a tudomanyos kutatasok, az epit?ipar , a gyogyszeripar es a k?olajkereskedes is.

Piazza d' Italia (Olaszország tér)
Nagyitas
Piazza d' Italia (Olaszorszag ter)

Foldrajz [ szerkesztes ]

Eszaknyugat-Szardiniaban talalhato varos, 225 meterrel a tengerszint felett , egy az Asinarai-obol valamint a Nurra-siksag fele lejt? karsztfennsikon . A telepulest egy tobb ezernyi hektar terulet? olivaultetvenyek alkotta zold terulet veszi korul, ami a 19. szazadban valtotta fel az ?shonos a tolgyfakat es a macchiat .

A b?segesen rendelkezesre allo vizkeszlet (400 forras es artezi kut) lehet?ve tette evszazadokon at a kerteszeti kulturak elterjedeset.

Sassari Olaszorszag (546,08 km² terulettel) otodik legnagyobb terulet? onkormanyzata. A varos legnagyobb reszet nyugaton a gyeren lakott Nurra-siksag foglalja el, mig a 275 000 lakosbol allo agglomeracios terulet a varosmagtol delkeletre helyezkedik el..

Sassari panorámája nyugat felől.
Nagyitas
Sassari panoramaja nyugat fel?l.

Tortenelem [ szerkesztes ]

Monte d'Accoddi korai lepcs?s piramisa

?stortenet es az okor [ szerkesztes ]

Bar a varos a korai kozepkorban alakult ki, ahol a regio emelkedett, a neolitikum es az okor folyaman lakott volt a nuraghek , a foniciaiak es a romaiak altal is.

Szamos regeszeti lel?hely talalhato a varoson belul vagy kornyeken, mint Monte D'Accoddi lepcs?s piramisa , valamint szamos Nuraghe es Domus de Janas (?A tunderek haza”), egy romai vizvezetek romja vagy egy romai villarom, amelyet a Szent Miklos-katedralis alatt fedeztek fel, vagy egy okori ut toredeke ket romai gyarmatot, Turrys Lybissonist es Caralist kototte ossze.

A varos hatarain belul is talaltak fossziliakat, egy 8,5 millio eves Oreopithecus bambolii , egy ?skori antropomorf f?eml?s kerult napvilagra a helyszinen.

Kozepkor [ szerkesztes ]

A varost 9 - 10. szazadban alapitottak Turris Lybisonis (jelenleg Porto Torres ) okori romai romai kikot?varos lakoi, akik a szarazfoldon kerestek menedeket, hogy megszabaduljanak a szaracen tamadasoktol a tenger fel?l.

A Sassari Koztarsasag kozepkori torvenyei szard nyelven .

Sassari tobb onallo kozseg egyesuleseb?l alakult ki, mint peldaul Pietro di Silki, San Giacomo di Taniga, es San Giovanni di Bosove. A legregebbi emlites egy 1113-as dokumentumbol valo, egy Tathari nev? kozsegb?l, amely a Szent Peter-kolostor archivumaban talalhato meg Silki-ben. A telepulest 1116-ban kifosztottak a genovaiak . A bevandorlas folytatodott, a kora 13. szazadban Giudicato di Torres legnepesebb telepulese volt, es utolso f?varosa. Az utolso biro meggyilkolasa utan (1274), Sassari megkapta a Pisai Koztarsasag felig fuggetlen statuszat.

1284-ben a melorai csataban a pisaiak megsemmisultek a genovaiak flottaja altal, igy a varos megkapta szabadsagat, igy ez lett az els? es csak szabad commune Szardiniaban, sajat szabalyokkal. Szovetkeztek a genovaiakkal, akik kikotottek, hogy ?k vehessek at az iranyitast a pisaiaktol . Az 1316-os torvenyeikben figyelemre meltoak a buntetesek enyhitese, ha osszehasonlitjuk ?ket a kozepkor buntet? jogszabalyaival.

1323-tol engedtek az aragoniaiaknak , melynek ertelmeben megmaradnak a kovetkez? evszazadokban, de meg haromszor fellazadtak Sassari ellen. A megmozdulasok megsz?ntek, amikor V. Alfonz aragoniai kiraly tamogatta Sassarit mint Citta Regia (kiralyi varos) es melyben a kiraly kozvetlenul uralkodik es mentesiti a telepulest minden feudalis adozastol. Hoditasi kiserletei Genova felett nem sikerultek. 1391-ben a telepulest meghoditotta Brancaleone Doria es a fia, V. Marian arboreai kiraly Arboreabol , amely f?varossa valt, de 1420-ban az aragoniaiak kezebe jutott, akikt?l 1479-t?l a spanyol kiralyok vettek at.

Reneszansz [ szerkesztes ]

A Szent Miklos-katedralis

1527-ben a franciak kifosztottak a varost. A katalanok es a spanyolok uralma alatt a telepules katalanul Sasser -kent es spanyolul Sacer -kent volt ismert.

Valtogattak egymast a valsag evei, a gazdasagi kizsakmanyolas kozrem?kodesevel, csokkent a forgalom tengeri kereskedelem koreben, amelyek a nem biztonsagos szaracen kalozok napi betoreseihez vezettek. Az uralkodoik korrupcioja miatt 1528-ban es 1652-ben ket nagy csapas erte a kulturalis es gazdasagi joletet. 1562-ben a jezsuitak megalapitottak a varosban az els? szardiniai egyetemet , ugyanebben az evben vezettek a nyomtatasi rendszert, es a reneszansz humanizmus mozgalmanak terjedeset. Szamos manierista m?vesz es flamand iskola m?kodott a varosban.

Modern tortenelem [ szerkesztes ]

Az osztrak uralmat (1708?1717) a szard?piemonti iranyitas kovette (1720?1861), amely utan a varos az ujonnan letrehozott Olasz Kiralysag reszeve valt. 1795 . december 28 -an antifeudalis felkeles tort ki a varosban egy szardiniai politikus es hazafi, Giovanni Maria Angioy vezetesevel, aki ellen a Savoyai-haz is harcolt. A csapatok elfoglaltak a varost.

Giovanni Maria Angioy , a Savoyaiak ellen felkelt bevonul a varosba (1795)

A 18. szazad vegen az egyetemet helyreallitottak. 1836-ban, hat evszazad utan a kozepkori falakat reszben lebontottak, hogy a telepules terjeszkedhessen. Az uj varosi terveket megvalositottak, a rendszer uj f?varosanak ( Torino ) modellje alapjan, geometrikus utcakkal es terekkel. Sassari fontos ipari kozpontta valt, a 19. szazadban a masodik legfontosabb olasz varossa valt b?rel?allitas szempontjabol, es 1848-ban a sassari vallalkozo, Giovanni Antonio Sanna iranyitasa ala vette Montevecchio banyajat, igy a Kiralysag harmadik leggazdagabb embereve valt. Az els? vasutat 1872-ben nyitottak meg.

1877-ben a regi aragoniai kastelyt leromboltak, es helyere a ? Caserma La Marmora ”-t epitettek, amely a ? Brigata Sassari ” f?hadiszallasava valt. 1915-ben alapitottak, es ez az els? es maig egyetlen olasz katonai egyseg, amely kizarolag szardiniai katonakbol all.

A 19. szazad vegen uj varosi fejleszteseket hajtottak vegre a Cappuccini -dombon, valamint a varos deli oldalan, amelyek az eklektika , a szecesszio es az art deco epiteszeti stilusait tukroztek, amelyek egy mozgalom fele vezettek, amely letrehozott egy hibrid kiserletezest a helyi epiteszeti stilusokbol, melynek neve Sassari Szabadsag .

A fasiszta diktatura folyaman a varos atlepte az otvenezer lakosu hatart, emiatt uj lakonegyedek epultek, amelyek kozul a legfontosabb a Monte Rosello es a Porcellana, a racionalista epiteszet tipikus peldai. A La Nuova Sardegna napilap rombolonak min?sult, ezert bezart.

A masodik vilaghaboru ideje alatt a harom szovetseges kiserlete a varos lebombazasara meghiusult: csak a vasutallomas serult meg, de az is csak egy baleset miatt.

Napjainkban Sassari Eszak-Szardinia legfontosabb kulturalis, adminisztrativ es tortenelmi kozpontja.

Kultura [ szerkesztes ]

Egyetem [ szerkesztes ]

B?vebben: Sassari Egyetem
A Sassari Egyetem epulete

A varos sajat egyetemmel rendelkezik ( Sassari Egyetem ), amely a legregebbi Szardiniaban (a jezsuitak alapitottak 1562 es 1627 kozott), hirneves intezmeny, f?keppen a joggyakorlati tudomanyok, az allatorvosi ismeretek, az orvostudomany es a mez?gazdasagi ismeretek teren. Konyvtara szamos regi dokumentumot tartalmaz, koztuk a Condaghes , Szardinia els? jogi kodexei, es a szard nyelv els? irasos emlekei (11. szazad), valamint a Carta de Logu ( IV. Marian arboreai kiraly altal az alkotmanynal kibocsatott, es kes?bb lanya, I. Eleonora arboreai kiralyn? (judex/giudichessa) altal a 14. szazadban frissitett jogi kodex).

A Sassari Egyetem az els? helyen all a legjobb olasz ?kozepfoku” egyetemek listajan, a Censis Research Institute 2009-es felmerese alapjan.

Nyelv [ szerkesztes ]

A sassari nyelv osszehasonlitasa a korzikai dialektusokkal
B?vebben: Sassari nyelv

A sassari dialektusrendszer ( Sassaresu vagy Turritanu ) nem hasonlit nagyon a szard nyelvhez , a legkozelebbi rokona a korzikai nyelv , de ebben a temaban mely vitak tortentek. Ez a mas nyelvek kevereken alapul, nev szerint a korzikai, pisai es genovai (a Giudicati idejeben a pisai es genovai tengeri koztarsasagokkal folytatott hosszu kozepkori kapcsolatok miatt), a spanyol es a katalan is. Az er?s logudorese hatas miatt erzekelhet? a fonetika, a mondattan es a szokincs valtozasa. A sassari nyelvet a varosban es kornyeken beszelik, mintegy 120 000 f? a 175 000 emberb?l teljes nepessegb?l, nagy beszel?i kozossegek vannak jelen meg Stintinoban , Sorsoban es Porto Torresben ; atmenete galluri nyelvhez hasonlit, mely castellanesi dialektusokkent ismert, es Castelsardo, Tergu es Sedini kornyeken hallhatjuk.

Nevezetessegek [ szerkesztes ]

A katalan-gotikus stilusu Re Enzo haza a varos kozepkori reszeben
  • Monte d'Accoddi regeszeti hely: egyedulallo ?skori emlek a lepcs?s piramisok epitesenel.
  • A pisai varfal, a 13. szazadban vette korul a varost 36 toronnyal (napjainkban a tornyokbol mar csak hat maradt fenn) es a Castello di Sassari neven ismert aragoniai kastely, 1877-ben lebontottak, majd nehany szobat, a pincet es a torony egy reszet ujra felfedeztek 2008-ban.
  • A silki Szent Peter-templom, a 12. szazadban epitettek, a 17. szazadban renovaltak. Itt talaltak kozepkori kodexeket is Condaghe di san Pietro neven Silkiben.
  • A ?Corso Vittorio Emanuele” a kozepkori varos f? utcaja, korulveve kulonboz? koru erdekes epuletekkel, amelyek a katalan-gotikus stilus tipikus peldai (mint az un. Re Enzo haza, a Sant' Andrea barokk templom, amelyet a korzikai kozossegek epittek, a neoklasszikus ?Civil Szinhaz”, vagy a ?Quesada palotaja”).
  • A bari Szent Miklos-katedralis, a 13. szazadban epitettek katalan-gotikus stilusban 1480-tol, egy emlekm? a Duca di Moriana belsejeben. Az 1650?1723-as barokk spanyol gyarmati helyreallitasokhoz tartozo homlokzat egy negyszog? oszlopcsarnokkal rendelkezik, melynek harom fulkejebe szentek szobrait tartjak. A harangtorony roman stilusu.
  • A Santa Maria di Betlem -templom es kolostor a 13. es a 19. szazad kozott epult. Az eredeti homlokzat es a kolostor egyes reszei lombard roman stilusban epultek, nehany kapolna nemzetkozi gotikus stilusban, mig az epulet tobbi resze a nagy kupolaval ujraepult barokk stilusban es neoklasszikus stilusban, Antonio Cano szardiniai epitesz altal 1829 es 1834 kozott.
  • A Legaldottabb Szentharomsag-templom egy ismeretlen m?vesz altal festett szep kepekkel rendelkezik a quattrocento korabol.
  • A Palazzo D'Usini a polgari epiteszet legfontosabb peldaja a reneszansz korbol Szardinian (jelenleg a Publikus Konyvtar m?kodik benne, ezert nyitott a latogatok el?tt).
  • A Rosello-kut 1606-ban epult egy nemet mester altal. Ket negyzet alaku reszb?l all, melyek tetejen ket osszeill? iven talalhato Szent Gavino szobra.
  • Az Egyetemi Palota a 17. es a 20. szazad kozott epult, korabban jezsuita iskola m?kodott az epuletben.
  • A Hercegi Palota (jelenleg Varoshaza, 1775-1806) Asinara hercege szamara volt epitve a 18. szazadban.
  • A Piazza d'Italia (19. szazad) Sassari f?tere. Erdekes epuletekkel van korulveve, mint a neogotikus ?Palazzo Giordano” vagy a neoklasszikus Sassari Megyei Palota, ahol a Savoy-haz regi kiralyi lakosztalyai voltak megtalalhatoak.

Muzeumok [ szerkesztes ]

Nemzeti Archeologiai es Neprajzi "G.A. Sanna" Muzeum

Fesztivalok es hagyomanyok [ szerkesztes ]

Faradda di li candareri
  • A Cavalcata Sarda (Szardiniai Kavalkad): a legf?bb laikus esemeny Szardiniaban, majus utolso vasarnapjan tobb ezer ember latogat ide Szardinia minden reszer?l a sassari paradera a varoson at az, tobb szaz ember oltozik sajat helyi nepi ruhajaba, jo peldak itt a szardiniai lovak is.
  • A Faradda di li candareri (Gyergyatartok): egy ahitatos kormenet, amely soran a varosi cehek tagjai hatalmas, fabol keszult gyertyakat hordoznak a varoskozponttol a Santa Maria di Betlem -templomhoz, a pestis 1582-es veget eresenek emlekere, de az unnepseg valoszin?leg pisai kulturalis hagyomany, amelyet atvettek a helyiek is, es valoszin?leg mar a 13. szazad masodik feleben is voltak ehhez hasonlo kormenetek a szigeten.
  • A Szardinia Filmfesztival 2006-ban volt alapitva, 500 film ( rovidfilmek , animacios filmek es dokumentumfilmek ) szerepeltetesevel. 2009-ben a legnepszer?bb filmfesztivalla valt Szardiniaban.

Gasztronomia [ szerkesztes ]

A varosban nepszer? a boraszat, a feher- es a vorosbor is elterjedt. [3]

A varosra jellemz? etelek a kulonboz? csigafajtak (helyi nevukon ?ciogga”), valamint a szardiniai specialitas, a favata , melynek alapanyagai a kaposzta, lobab es a kolbasz. Helyi etel meg a ?ziminu”-nak nevezett sult hus is. [3] [4]

Hires emberek [ szerkesztes ]

B?vebben: Kategoria:Sassariak

Sok hires ember szuletett itt, koztuk korabbi olasz elnokok, mint Antonio Segni , Francesco Cossiga , de itt szuletett Enrico Berlinguer , az Olasz Kommunista Part titkara is.

Sassari a szul?varosa meg Domenico Alberto Azuni kozgazdasagtani jogasznak is.

A varoshoz kothet? szemelyisegek [ szerkesztes ]

Tortenelmi szemelyisegek

Kortars szemelyisegek

Demografia [ szerkesztes ]

Nepessegvaltozas
Ev Nepesseg Valt. (%)   
1861 25 594 ?    
1871 32 315 +26,3%
1881 34 540 +6,9%
1901 37 746 +9,3%
1911 43 028 +14,0%
1921 43 792 +1,8%
1931 51 283 +17,1%
1936 54 926 +7,1%
1951 69 571 +26,7%
1961 89 311 +28,4%
1971 106 261 +19,0%
1981 118 631 +11,6%
1991 122 339 +3,1%
2001 120 729 ?1,3%
2009 (becsles) 130 306 +7,9%
Forras: ISTAT 2001

2007-ben a varos 128 611 lakossal rendelkezett, amelyb?l 61 944 ferfi es 66 667 n? volt. Sassari nepessege 9 519 f?vel emelkedett az elmult 7 evben (2001 es 2008 kozott).

  • Szuletesi rata: 8,2 szuletes/1000 f?
  • Termekenysegi rata: 1,15 szuletes/1000 f?
  • Halalozasi rata: 7,9 halalozas/1000 f?

Nepessegvaltozasi diagram az evek folyaman:

Migracio [ szerkesztes ]

A varos lakossaga jelent?s mertekben novekedett az utolso evtizedekben, tobbek kozott a bevandorlasnak koszonhet?en, tobb ezer szardiniai vandorol be a varosba a sziget kulonboz? regioibol. 2008-ban a nepesseg 98,4%-a olasz volt, a tovabbi 1978 f? bevandorolt.

F? kulfoldi nemzetisegek a varosban: [5]

Kozigazgatas [ szerkesztes ]

Az asinarai herceg palotaja (Varoshaza)

Sassari Onkormanyzati Tanacsat a baloldali tobbseg vezeti, amelyet 2005. majus 25-en valasztottak meg. A polgarmester Gianfranco Ganau , aki a Demokrata Part tagja.

Kozigazgatasi beosztas [ szerkesztes ]

A Sassari Onkormnanyzat hat Circoscrizione -ra (adminisztrativ korzetekre) van felosztva.

Circoscrizioni Nepesseg Bennfoglalt negyedek
1° Circoscrizione 21 070 Tortenelmi kozpont, Bancali, Caniga, La Landrigga
2° Circoscrizione 30 822 Latte dolce, Li Punti, San Giovanni, Ottava, Sant'Orsola
3° Circoscrizione 46 247 Monte Rosello, Cappuccini, Luna e Sole, Lu Fangazzu
4° Circoscrizione 27 966 Carbonazzi, San Giuseppe, Porcellana, Rizzeddu
5° Circoscrizione 1 816 Tottubella, La Corte, Campanedda
6° Circoscrizione 1 284 Argentiera, Biancareddu, La Pedraia, Baratz, Canaglia, Palmadula, Villa Assunta

Gazdasag [ szerkesztes ]

A varos gazdasaga f?kent a szolgaltatasokra fokuszalt es alkalmazott tercier . Ez az elve Kozep- es Eszak-Szardinia adminisztrativ kozpontjanak. A f? szardiniai bankoknak ( Banco di Sardegna es Banca di Sassari ) irodajuk es kepviseletuk van a varosban.

Szamos kutatasi kozpont talalhato a varosban, peldaul az egyetem , a Regionalis Id?jaras-szolgaltatasi Kozpont (Meteo Sar.) , a Regionalis Kornyezetvedelmi Ugynokseg (ARPA) , a Szardiniai Zooprophylaxis Intezet, a Nemzeti Kutatasi Kozpont ( CNR ) laboratoriumai, mint a Biometeorologiai Intezet (IBIMET) , a Biomolekularis Kemiai Intezet (ICB) , az Okoszisztema-tudomanyok Intezete (ISE) , vagy az Elelmiszer-termelesi Intezet (ISPA) , az Allattermelesi Rendszer Intezete a Mediterran Tarsadalomban (ISPAAM) .

A gyartasi rendszer az epitesz-, gyogyszer-, elelmiszer- es nyomdaiparon alapul, de meg petrolkemiai- es olajfinomitok is talalhatok Porto Torresen .

A turizmus f?keppen a tengerpartra osszpontosul. Platamona , Porto Ferro es Argentiera a legfontosabb tengeri udul?helyek az onkormanyzatban.

Kozlekedes [ szerkesztes ]

Sirio Metrotram - az els? vonal vegallomasa a Vasutallomas Teren

A legkozelebbi repul?ter a Fertilia nemzetkozi repul?ter , amely 25 kilometerre talalhato a varostol.

A legkozelebbi tengeri kikot? Porto Torresben talalhato, 16 kilometerre Sassaritol.

A Varosi es El?varosi Tomegkozlekedes az Azienda Trasporti Pubblici (ATP) 23 autobuszvonala es a Ferrovie della Sardegna (FdS) tranzit vasuttarsasaga altal m?kodik.

A varosban ket vasuttarsasag koti ossze sineken a varost a sziget tobbi reszevel:

A varos kapcsolodik Porto Torreshez es Cagliarihoz a SS131 autopalyan Algheroig , a SS291 -es autopalyaig. Nagy kapacitasu kozlekedesi utak csatlakoztatjak Sassarit Tempio Pausaniaval ( SS672 ) es Olbiaval ( SS199 ) .

Sport [ szerkesztes ]

Konzulatusok [ szerkesztes ]

Testvervarosok [ szerkesztes ]

Sassari a kovetkez? telepulesekkel kotott testvervarosi kapcsolatot:

A város déli része
Nagyitas
A varos deli resze

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ https://demo.istat.it/?l=it
  2. ↑ Neoclassical (angol nyelven). Sardegna Turismo. (Hozzaferes: 2010. januar 24.)
  3. ↑ a b Sassari Travel Guide (angol nyelven). world66.com. [2011. januar 7-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. november 19.)
  4. ↑ Dining Sassari (angol nyelven). Sardegna - italiaguida.it. [2016. marcius 4-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. november 19.)
  5. ↑ Cittadini Stranieri. Bilancio demografico anno 2006 e popolazione residente al 31 dicembre - Tutti i paesi di cittadinanza. Comune: Sassari (olasz nyelven). (Hozzaferes: 2008. julius 7.)

Forrasok [ szerkesztes ]

Commons:Category:Sassari
A Wikimedia Commons tartalmaz Sassari temaju mediaallomanyokat.

(nem teljes)

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Sassari cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sassari&oldid=26109903 ”