Sarawak Malajzia Borneo szigeten fekv? ket allamanak egyike, a legnagyobb malaj allam. Malajul Bumi Kenyalang (?a szarvcs?r? madarak foldje”) neven is emlegetik. Borneo eszaknyugati reszeben fekszik, t?le eszakkeletre terul el a szigeten a masodik legnagyobb malajziai allam, Sabah .

Terulete 124 450 km² (korulbelul akkora, mint Gorogorszag ), nepessege 2,3575 millio (2006 decemberi nepszamlalas). Az eszaki szelesseg 0° 50′ es 5° es a keleti szelesseg 109° 36′es 115° 40′kozott helyezkedik el, terulete Malajzia teljes teruletenek 37,5 szazalekat teszi ki. Nagy terulet borit allat- es novenyfajokban gazdag es?erd? .

Sarawak kozigazgatasi szekhelye az 579 900 lakosu Kuching . Jelent?s varosai Sibu (254 000 lakos), Miri (263 000) es Bintulu (176 800).

Mint Sabah is, ?multikulturalis allam”, nincs etnikai tobbsege. Sarawakban tobb mint 30 nem malaj bennszulott nep el. Lakoinak tobbsege nem iszlam hit?.

Sarawak 11 kozigazgatasi korzetb?l all, ezek: Kuching , Samarahan , Sri Aman , Betong , Sarikei , Sibu , Mukah , Kapit , Bintulu , Miri es Limbang .

Tortenete [ szerkesztes ]

Borneo keleti partvideket a 16. szazad elejen felterkepeztek a portugal hajosok, de nem telepedtek itt le. A mai Sarawak a portugal terkepeken Cerava neven szerepelt. A 19. szazadban a Brunei Szultanatus laza ellen?rzese alatt allo terulet volt (bar a 17. szazad elejen egyszer mar sajat uralkodoja volt, az els? es utolso sarawaki szultan, Tengah). Pangeran Indera Mahkota uralkodasa idejen Sarawak kaoszba sullyedt. II. Omar Ali Szaifuddin brunei szultan ( 1827 - 1852 ) 1839 -ben Pangeran Muda Hasimot rendelte Sarawakba, hogy rendet tegyen. Ebben az id?ben erkezett a szigetre a keresked? es hajotulajdonos James Brooke , akit vegul a Brunein er?t vev? politikai z?rzavarban Sarawak kormanyzojanak neveztek ki, majd Sarawak tulajdonkeppeni uralkodoja lett, a feher radzsak dinasztiajanak alapitoja.

Sarawakban a 20. szazad masodik feleben nem egy esetben tort ki konfliktus a helyi lakossag es malaj kormany kozott. Id?szakosan fellepnek olyan politikai er?k is, amelyek Sarawak fuggetlenseget akarjak Malajziatol.

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Sarawak temaju mediaallomanyokat.

• (angolul) SarawakReport
• Sarawak government website
• Sarawak National Parks
• WWF Heart of Borneo conservation initiative
• Virtual Malaysia - the official portal of the ministry of tourism - Sarawak page Archivalva 2008. junius 9-i datummal a Wayback Machine -ben
• Independent News Portal for Sarawak's Indigenous Communities
• Swiss Charity who support Sarawak's Indigenous Land Rights
• American funded Charity Supporting Indigenous Development Initiatives and Conservation

Ez a malaj kozigazgatasi egysegr?l szolo lap egyel?re csonk (er?sen hianyos). Segits te is, hogy igazi szocikk lehessen bel?le!