San Vitale-templom
Basilica San Vitale
vilagoroksegi helyszin resze italiai nemzeti emlek
Vallas	katolicizmus
Egyhazmegye	Ravenna-Cerviai f?egyhazmegye
Epitesi adatok
Epitese	6. szazad
Stilus	bizanci epiteszet
Vilagorokseg-azonosito	788-002
Elerhet?seg
Telepules	Ravenna
Elhelyezkedese
San Vitale-templom Pozicio Olaszorszag terkepen
e. sz. 44° 25′ 14″ , k. h. 12° 11′ 47″ 44.42054 , 12.19629 44.420540°N 12.196290°E Koordinatak : e. sz. 44° 25′ 14″ , k. h. 12° 11′ 47″ 44.42054 , 12.19629 44.420540°N 12.196290°E
A San Vitale-templom weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz San Vitale-templom temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

A ravennai San Vitale-templom (pontatlanul: bazilika) az egyetemes m?veszettortenet egyik legrangosabb es legfontosabb kora kereszteny alkotasa. I. Janos papa 525. evi ravennai latogatasat kovet?en, Theodorik halalat megel?z? evben alapitotta Eclesio puspok (522?532). A templom bels? mozaik-disziteset Maximilian ersek (546?556) 548. aprilis 19-en avatta fel. A templom centralis, nyolcszoglet? alaprajzi rendszerenek el?kepe a konstantinapolyi Sergius es Bacchus-templom . A S. Vitale aztan pedig mintaul szolgalt a Karoling-kori aacheni kiralyi palotakapolnahoz .

A S. Vitale es kornyezete is beletartozik az UNESCO altal vilagoroksegi jegyzekbe felvett ravennai kora kozepkori m?emlekeknek.

Ismertetese [ szerkesztes ]

A ravennai San Vitale-templom a keleti got Theodorik uralma alatt, I. Justinianus bizanci csaszar birodalomegyesit? torekveseinek jegyeben epult, alaprajza a konstantinapolyi Sergius es Bacchus-templom nyolcszoglet? centralis rendszert koveti. (A templom altalanos kozbeszedben hasznalt bazilika -elnevezese felrevezet?. Ugyanis nem oszlopsor(okk)al elvalasztott hajoterek egymashoz kapcsolasaval alakult ki.) Az alaprajzrol leolvashato, hogy az oszlopokkal korulvett nyolcszog? teret egy ketszintes, koruljaro folyoso-gy?r? ovezi. A centralis rendszer? terszerkesztes tovabbfejlesztesekent az epuletnek mar van egy hengeres-, felkor zarodasu szentelye , f? helye, mint a kes?bbi hosszhajos bazilikaknal , azonban az alkalmazott tobbi terelem hatasa miatt itt meg nem vezet egyertelm?en feleje a nez? tekintete. A konchakkal korulvett bels? nyolcszogon magas kerek kupola emelkedik. A kozponti teret meg egy kuls? nyolcszoglet? fal veszi korul, igy jott letre - az el?bb emlitett - oszlopokkal tagolt ketszintes koruljaro.

Mivel a nartex nem a szentely vonalaban van, a ter elrendezeset nem lehet azonnal atlatni. A koruljaro oszlopai atalakultak az antikvitas ota; a fejezetek egyszer? csonkagula format oltottek, ezekre hasonlo vallk? tamaszkodik (jellegzetes bizantin oszlopfejezetek), a feluleteket egyszer? vagy csipkesen attort novenyi ornamentikaval diszitette a k?farago.

• 
  A szentely

Bels? diszites, mozaikkepek [ szerkesztes ]

A mozaik falkepek a hagyomany szerint Justinianus es felesege, Theodora ajandekakent kerultek Ravennaba. Az ajandekozas politikai ertelmezese egyertelm?: a nagyromai birodalom orokose Bizanc es ezert a nyugati reszekre is igenyt tamaszt, ezt szakralis es szellemi befolyasaval igy fejezi ki.

Felt?n? az arany hatter? mozaikkep a szentelyben, amely mind a bizanci mind a nyugat-romai okereszteny templomokban egyre altalanosabba valt (itt Justinianus csaszart, ill. Theodora csaszarn?t lathatjuk kiseretukkel.)

Tovabbiak [ szerkesztes ]

A San Vitale-templomot 547-ben Ravennaban Szent Vitalisnak szenteltek, es rendkivuli jelent?sege az, hogy a kes? okori, illetve kora bizanci epiteszetet magaba foglalo egyik es legkiemelked?bb epitmenye.

Ferj es feleseg:
Justinianus csaszar es Theodora csaszarne

A keleti (bizanci) epiteszeti formak ugyanis itt kapcsolodnak ossze az akkori Italiara meg jellemz? antik epiteszeti technikakkal, tovabba az uj - kereszteny - vallas abrazolasbeli szimbolikajaval . Ravenna kes? okori kereszteny templomai kozott ez az egyetlen centralis epuletmegoldas (a tobbiek a nagy hiv? tomegek befogadasara alkalmas tobbhajos bazilikak), Ezt a templomtipust majd 250 evvel kes?bb Aachen fogja tovabbvinni.

A templomot Ravenna katolikus puspokei epittettek es Julianus Argentarius bankar finanszirozta. Olyan id?ben keletkezett, amelyre nagy valtozasok voltak jellemz?k, amikor a Kelet-romai csaszar - I. Justinianus - haboruban allt az italiai keleti-got kiralysaggal.

A tobbi egyeb okereszteny templommal egyutt a San Vitale is az UNESCO Vilagorokseghez tartozik. 1960-ban XXIII. Janos papa tiszteletbeli cimmel illette, azota Basilica minor (magyarul talan kis-szekesegyhazkent fordithatnank).

Forrasok [ szerkesztes ]

• Pogany Frigyes : Szobraszat es festeszet az epit?m?veszetben - M?szaki K. Bp. 1959.- ETO72.61. 73-05
• Sarbaroli : Ravenna und seine Geschichte - Ed. Sarbaroli, Ravenna, - ? - helytelen ISBN kod : 250 107 3000 013
• Fajth Tibor : Italia (Panorama utikonyvek, Athenaeum Nyomda, Bp.1980) ISBN 963-243-235-5
• M.L. Borras-M.D. Serrano : A korai kozepkor (A m?veszet tortenete s.) - Corvina K. Bp.1988. - ISBN 963 13 2393 5 .
• Az UNESCO vilagoroksege : Del Europa (Olaszorszag) - Alexandra K. Bp. - A vilag termeszeti csodai es kulturkincsei-sorozat 5. kotete - helytelen ISBN kod : 963 367 345 2 .

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]