Salisbury
(helyi kiejtessel:
[s?ːzb(?)ri]
)
Anglia
delnyugati reszen fekv? varos. A lakossaga a 2001-es nepszamlalas szerint 39 726 f?, amivel
Swindon
utan
Wiltshire
megye masodik legnepesebb varosa, habar Wiltshire-ben egyedul Salisbury rendelkezik
city
statusszal.
Habar a mai varost
1220
-ig nem alapitottak meg, ezt megel?z?en telepulesek mar letesultek itt, ezt
ujk?korszaki
leletek is bizonyitjak. A
vaskorban
egy ? a jelenlegi varostol 2?3 km-re talalhato dombon ? egy er?d is epult, amit kes?bb a
romaiak
foglaltak el, akik
Sorviodunum
nak (vagy Sorbiodunumnak) neveztek el a telepulest. Ezt kovet?en a
szaszok
telepedtek meg itt, majd a
normannok
emeltek varat.
1086
-ban a
Domesday Bookban
Salesberie
kent emlitik a helyet.
A varos els? katedralisat Osmund puspok kezdte epittetni
1075
es
1092
kozott.
1120
-ban egy nagyobb epuletet is emeltek a dombon. A szinten a dombon lev? er?d miatt a katonai es vallasi vezet?k viszonya megromlott, ami azt eredmenyezte, hogy a katedralist mashova kellett athelyezni.
Vegul 1220-ban megalapitottak
New Sarum
varosat, a mai Salisburyt. Az uj katedralist is meg abban az evben kezdtek meg epiteni
Richard Poore
puspok jovahagyasaval. A f?test mindossze 38 ev alatt keszult el es a korai angol epiteszet egyik remekm?ve. A varos is gyors fejl?desnek indult, es a
14. szazadra
Wiltshire legnagyobb telepuleseve valt. Ekkor keszult el a varost korulolel? fal is negy kapuval: High Street Gate, St Anne's Gate, Queen's Gate es St Nicholas Gate. A
19. szazadban
epitettek egy otodik kaput is. A St Anne's Gate felett talalhato egy szoba, melyben a
nemet
zeneszerz?,
Georg Friedrich Handel
lakott es tobb m?vet is ott irta. A
londoni
pestisjarvany
idejen
II. Karoly
is a kozelben szallt meg.
A varos f? latvanyossaga a
katedralis
, amely 123 meteres templomtornyaval a legmagasabb az
Egyesult Kiralysagban
. Az epuletben talalhato a negy fennmaradt
Magna Charta
masolatbol a legjobb allapotban lev? peldany, tovabba egy
1386
-bol valo hatalmas, mechanikus ora, mely az orszag legregebbi mechanikus orajanak szamit.
Salisbury a
18. szazadban
fontos zenei kozpont volt, a nyelvesz
James Harris
? Handel baratja ? rendezett koncerteket az Assembly Roomsban 50 even keresztul, az
1780
-ban bekovetkezett halalaig. A mai napig is hires el?adok lepnek fel itt.
A varosban minden evben megrendezik a hagyomanyos Szent Gyorgy-napi paradet, ami egeszen a
13. szazadig
nyulik vissza.
Salisbury fontos m?veszeti kozpont szamos galeriaval. A 18. szazadban
John Constable
? a videki tajkepek mellett ? sok hires festmenyt keszitett a katedralis tornyarol is.
A varos labdarugocsapata a
Conference Southban
szerepl?
Salisbury City F.C.
A 2011-es nepszamlalas szerint Salisbury lakossaga 40.302 f?. (A kornyekbeli kisvarosokkal es falvakkal kiegeszulve 102 ezer f?.) Etnikailag ebb?l 95,73% feher (91,00% feher brit), 2,48% azsiai (0,74% indiai, 0,41% bangladesi, 0,40% kinai), 0,45% fekete es 1,15% ?kevert faju” (mixed race).
Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Salisbury
cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.