Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .

Lettorszag tortenelme
Korai id?k Kunda kultura (i. e. 8500?5000) Narvai kultura (i. e. 5300?1750) Borostyanut (i.e. 1333-tol) Aesti (az 1. es a 4. szazad) Viking kor (a 8. es a 11. szazad) Livek ?s-Livonia Balti nepek Kurfold , Zemgale , Latgale , S?lija
Kozepkor Litvaniai teuton keresztes hadjaratok Kardtestverek rendje (1202?1237?1561) Saulei csata (1236) O-Livonia ( Terra Mariana , 1207?1561) Novgorodi?lovagrendi haboru (1240?1242) Csud-tavi csata (1242) Livoniai nepek nagy felkelese (1259?1290) Durbeni csata (1260) Hanza-szovetseg (1157?1669) Reformacio kora
Korai ujkor Livoniai haboru (1558?1583) Livoniai Kiralysag (1570?1578) Kurzemei es Zemgalei Hercegseg (1562?1795) Sved?lengyel haboruk (1600?1629) Wendeni csata (1601) Kircholmi csata (1605) Eszaki haboru (1655?60) Sved Livonia (1629?1721) Nagy eszaki haboru (1700?1721)
Lett Koztarsasag Els? vilaghaboru (1914?1918) Breszt-litovszki beke (1918) Tautas padome (1918) Lett Koztarsasag (1918?1940) Balti antant (1934) Molotov?Ribbentrop-paktum (1939) Masodik vilaghaboru (1939?1945) A Szovjetunio annektalja a balti allamokat (1940) 15 (1. lett) es 19 (2. lett) Waffen-SS (1943?1945) Kurlandi karszalaggal (1944?1945) Erdei testveriseg (1944?1953) Lett Szovjet Szocialista Koztarsasag (1940?1941, 1944?1990) Lett Legfels?bb Tanacs (1987?1991) Balti ut (1989) Lett Koztarsasag (1990?)
Sablon:Lettorszag tortenelme m v sz

A S?lija, koznyelven Aug?zeme (magyarul: Felfold ) Lettorszag deli reszen a szeleneknek vagy maskeppen szelonoknak a szallasterulete volt. Ma a terulet kozigazgatasilag nem onallo, Zemgale resze. S?lija a Daugava bal partjan elterul? terulet. Ide tartoznak a kovetkez? nagyobb varosok: Daugavpils , J?kabpils es Aizkraukle . J?kabpils a terulet nem hivatalos szekvarosa.

A szelenek, ?si balti torzsek a mai Litvania teruleten is eltek. 1180 utan a Kardtestverek a szeleneket , a kurokkal , livekkel , es zemgallokkal egy id?ben a katolikus hitre teritette es elfoglalta a teruletet. S?lija lakossaga, a vele hataros Zemgalehoz hasonloan, miutan a Nemet lovagrend utolso nagymestere Gotthard Kettler szekularizalta a rendet es beolvasztotta az evangelikus egyhazba , attert az evangelikus hitre.

Napjainkban S?lija teruleten hagyomany?rz? mozgalom es hagyomany?rz? egyesuletek igyekeznek meg?rizni a szelenek kulturalis hagyomanyait.