Ruth Fulton Benedict
(
New York
,
1887
.
junius 5.
?
New York
,
1948
.
szeptember 17.
) amerikai
antropologus
es neprajzkutato.
Eletrajza es munkassaga
[
szerkesztes
]
Kutatasai es teoriai nagy hatassal voltak a kulturalis antropologiara, legf?keppen a kultura es a szemelyiseg teruletere. Benedict 1909-ben diplomazott a
Vassar Egyetem
en, majd Europaban elt par evig. Kes?bb Kaliforniaban telepedett le, ahol egy leanyiskolaban tanitott. 1914-ben visszatert New Yorkba. Evekig hiaba keresett maganak hivatast, vegul 1919-ben beiratkozott a
New School for Social Research
iskolaba, ahol Elsie Clews Parsons es Alexander Goldenweiser hatasara antropologiat kezdett el tanulni.
Benedict er?s humanista hatter fel?l kozelitette meg az antropologiat, majd az 1920-as evekben egyre inkabb elmelyult ebben a teruletben. Az 1930-as evek elejeig alneven (Anne Singleton) irt koltemenyeket. Benedict ugy gondolt a kulturara, mint egy intellektualis, vallasi es esztetikus elemek egeszere.
Doktori diplomajat 1923-ban szerezte meg, melyben a del-amerikai indianok athato temairol irt. 1924-ben kezdett tanitani a
Columbia Egyetemen
.
Benedict els? konyve, a
Cochiti Indianok Meseje
(1931), es a ketkotetes
Zuny Mitologia
(1935), egy 11 eves kutatason alapult, amely az ?slakos amerikaiak vallasat es neprajzat kutatta, legf?keppen a
pueblo
,
apacs
es eszak-amerikai Serrano indianoket. Benedict antropologiaban betoltott szerepet mutatja a Zuni, Dobu es Kwakiutl kulturak osszehasonlitasarol irt m?ve. Meggy?z?dese, hogy a szemelyiseg az, ami az egyent a kulturan belul meghatarozza.
Hat evvel kes?bb kiadta a
Faj: Tudomany es Politika
cim? tanulmanyat, melyben a rasszista teoriat cafolja meg. 1925?1945-ig az
Amerikai Neprajz
cim? folyoiratot szerkesztette. 1943 es 1945 kozott Benedict haborus tanacsado volt, melynek soran az elfoglalt es ellenseges teruleteken lev? emberekkel foglalkozott. Benedict er?sen erdekl?dott a japan kultura irant is, melyet a
Krizantem es kard
cim? konyveben fejtett ki a legjobban, amelyben a japan kulturarol es annak mintajarol ir.
1946-ban visszatert Columbia Egyetemre, es 1947-ben az
Amerikai Antropologiai Egyesulet
elnoke lett. Akkora mar az egyik legismertebb es legkiemelked?bb antropologus lett az Egyesult Allamokban. Benedict 1948-ra a Columbia Egyetem egyik legnevesebb professzora lett. Ezen a nyaron kezdte el legatfogobb es legszeleskor?bb kutatasat a korabeli azsiai es europai kulturarol. Kes?bb visszatert Europaba, ahol megbetegedett es meghalt.
Krizantem es kard (1946)
[
szerkesztes
]
1946-os tanulmany Japanrol es a japanokrol, mely magyar nyelven is megjelent. A konyvnek nagy szerepe volt a japan kulturarol valo amerikai kozgondolkodas megreformalasban. A konyv szinten hatassal volt a japanok onmagukrol lev? elkepzeleseir?l. A konyvet 1948-ban japan nyelvre is leforditottak, es az orszagban sikerkonyv lett.
A m? a kulturalis antropologia egyik legnagyobb hatassal biro alkotasa. Szorakoztato es izgalmas formaban mutatja be a japan politikat, vallast, gazdasagi eletet, s?t bepillanthatunk a japan emberek hetkoznapi eletebe, etikettjeikbe, szexualis es hazassagi pillanataikba,
gesak
es az oromlanyok vilagaba is. Habar az elmult evekben rengeteget valtozott az orszag, nagyon sok allitasa az ironak a mai napig helytallo.
A kultura mintai (1934)
[
szerkesztes
]
Ezt a m?vet Benedictnek 14 nyelvre forditottak le, es evekig kulonboz? kiadasai jelentek meg az antropologiai kurzusokon kulonboz? amerikai egyetemeken. Benedict ugy tartotta, hogy minden egyes kultura csak nehany jellemvonasbol valaszt, s majd ezek valnak a tarsadalmak vezet? szemelyisegjegyeive, amely megmutatja, hogy miert elnek abban a kulturaban amiben. Ezek a jellemvonasok kolcsonosen egymastol fuggnek es ?k adjak ki az adott kultura egyeni formajat.
Benedict
A kultura mintai
cim? m?veben kifejti, hogy hisz a kulturalis relativizmusban. Meg szerette volna mutatni, hogy minden egyes kulturanak megvannak a sajat moralis jellemz?i, amelyeket csak ugy erthetunk meg, ha a kulturat, mint egeszet vizsgaljuk. Azt vallja, hogy nem megfelel? az, ha lenezunk egy kulturat a szokasai, ertekei, oltozkodese miatt. Peldaul az adott nepviseletnek jelentese es fontossaga van az ott el?k szamara, emiatt nem szabad senkit sem elutasitani vagy banalissa tenni.
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Ruth Benedict
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
The Chrysanthemum and the Sword
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.