Rusze (Русе)
Rusze cimere Rusze zaszlaja
Kozigazgatas
Orszag	Bulgaria
Megye	Rusze
Rang	varos
Polgarmester	Plamen Paszev Sztojlov
Iranyitoszam	7000
Korzethivoszam	082
Testvertelepulesei	Lista Periszteri Volgograd Gyurgyevo Pozsony Asztrahan Budapest XI. kerulete Trogir Szimferopol Bijeljina
Nepesseg
Teljes nepesseg	140 910 f? (2024. marc. 15.) [1] 156 964 f? (2024. marc. 15.) [1]
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag	45 m
Terulet	127,124 km²
Id?zona	EET , EEST
Elhelyezkedese
e. sz. 43° 50′ 40″ , k. h. 25° 57′ 14″ 43.844532 , 25.953907 43.844532°N 25.953907°E Koordinatak : e. sz. 43° 50′ 40″ , k. h. 25° 57′ 14″ 43.844532 , 25.953907 43.844532°N 25.953907°E
Rusze weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Rusze temaju mediaallomanyokat.

Rusze ( bolgarul: Русе , korabban Ruszcsuk, torokul Ruscuk, regies magyar neve Oroszcsik ^[2] ) varos Bulgaria eszakkeleti reszen, a Duna jobb partjan, Gyurgyevo (Giurgiu) roman varossal szemkozt. Rusze megye es Rusze kozseg szekhelye. 2005 vegen 157 540 lakosa volt, amivel Bulgaria 5. legnepesebb varosa .

Foldrajz [ szerkesztes ]

Rusze Bulgaria eszakkeleti reszen talalhato, Bukarestt?l 75 km-re delre, a Fekete-tenger partjatol 200 km-re nyugatra, a f?varostol, Szofiatol pedig 320 km-re eszakkeletre. A Duna jobb partjan fekszik, ^[3] amely harom folyoterasszal rendelkezik 15?22, 30?66 es 54?65 m magassagban. Atlagos tengerszint feletti magassaga 45,5 m. Belterulete mintegy 11 km hosszan nyulik el a folyo partjan ellipszis alakban, nyugaton a Ruszenszki Lom folyo torkolatatol keleten a Szrabcseto (Сръбчето) nev? dombig. A varos deli reszen emelkedik a 159 m magas Leventa (wd) (Левента) , mas neven Szarabair (саръбаир) nev? domb.

Tortenelem [ szerkesztes ]

A legkorabbi, ujk?korszaki telepulesek nyomai a Kr. e. 3. es 2. evezredb?l szarmaznak. A kes?bbi trak telepules Vespasianus uralkodasa idejen ( 69 ? 79 ) romai katonai es hajozasi kozpontta fejl?dott a Sexaginta Prista (?Hatvan hajo”) neven ^[3] Moesia (es a Romai Birodalom ) eszaki hatarat ved? er?drendszer reszekent, vedelmul a Dunan tulrol erkez? tamadasokkal szemben. ^[4] A Singidunum es a Duna-delta kozotti uton fekv? er?dot a 6. szazadban pusztitottak el avar es szlav tamadasok.

A masodik bolgar birodalom (wd) alatt, a 12 ? 14. szazadban Ruszet?l 30?35 km-re delre epult meg Cserven varosa, es ez lett a bolgar puspokok szekhelye.

A torok hoditas es rombolas utan Cserven lakoi attelepultek Ruszcsukba, amely elenk torok kikot?varossa valt. Az Oszman Birodalom egyik f? varosanak szamitott. ^[3]

A 19. szazadban Rusze a Tuna- vilajet szekhelyekent fejl?dott tovabb. Az Oszman Birodalom els? vasutvonala, a Rusze?Varna-vasutvonal 1866 -ban nyilt meg; ennek reszekent a varosban epult a mai Bulgaria els? vasutallomasa is. ^[3] Midhat pasa uralma alatt letesult a varosban az els? nyomda, amely torok es bolgar nyelv? ujsagot nyomtatott. A felvilagosult pasa kozigazgatasi reformot hajtott vegre, ujjaszervezte az oktatast, varosrendezessel foglalkozott es sz?leszeti mintagazdasagot hozott letre. Tobb europai orszag nyitott konzulatust, ^[3] szallodak es konyvtarak letesultek.

Az 1878 -ban a torok uralom alol felszabadult Bulgaria legnepesebb varosa Rusze lett, ^[3] 26 000 lakosaval. Gazdasaga gyorsan fejl?dott, a Duna altal biztositott europai kapcsolatnak is koszonhet?en. Az olasz, osztrak, nemet es bolgar epiteszek tervei alapjan emelt epuletek miatt ?kis Becsnek” is neveztek. ^[3]

A varost a tulparti Gyurgyevoval osszekot? kozuti es vasuti hid, a Duna hid az 1950-es evekben epult.

Onkormanyzat es kozigazgatas [ szerkesztes ]

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

Nepesseg [ szerkesztes ]

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

Gazdasag [ szerkesztes ]

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

Kozlekedes [ szerkesztes ]

A varost erinti az eszak?deli iranyu E85 -os es a kelet?nyugati iranyu E70 -es europai ut. Bukarest es Rusze kozott a ket ut fonodik ( DN5-os f?ut (Romania) ), Gyurgyevotol a Duna hidon at erik el a varost, majd el?bbi deli iranyba, Veliko Tarnovo fele, utobbi pedig delkeleti iranyba, Varna fele vezet.

Rusze vasuthalozata
Jelmagyarazat 900 Kaszpicsan (Varna) fele Jasztrebovo Cservena Voda Obrazcov Csiflik Gyurgyevo / Bukarest fele Duna hid Rusze-Szever / iparvagany iparvagany Rusze-Razpredelitelna Nemzeti Kozlekedesi Muzeum / Rusze-Tovarna iparvagany / Rusze Ruszenszki Lom iparvagany Dolapite 400 Gorna Orjahovica?Sztara Zagora fele

Vasutallomasa csomoponti szerep?; az 1866 -ban megnyitott Rusze?Varna-vasutvonal mellett Gorna Orjahovican (wd) at Szofia , valamint a Duna hidon at Bukarest fele is vezet vasutvonal. A vasutallomas mellett m?kodik az Avtogara Jug , a varos f? tavolsagi autobusz-allomasa. ^[5] A kozponti allomastol delnyugatra talalhato Dolapite megallohely (wd) ; a kozponti allomas es a Duna hid elagazasa kozott Rusze-Tovarna megallohely (wd) es Rusze-Razpredelitelna vasutallomas (wd) ; innen delnyugatra pedig Obrazcov Csiflik vasutallomas (wd) , Cservena Voda megallohely (wd) es Jasztrebovo megallohely (wd) . A varos ipari teruleteit es letesitmenyeit szamos iparvagany szolgalja, koztuk a Duna hid labanal talalhato Rusze-Szever vasutallomas .

B?vebben: Rusze tomegkozlekedese

Rusze tomegkozlekedeset 8 trolibusz- es 18 autobuszvonal biztositja.

Erinti az EuroVelo 6 reszet kepez? Duna menti kerekparut . ^[6]

A legkozelebbi nemzetkozi repul?ter a 70 km-re eszakra talalhato Henri Coand? nemzetkozi repul?ter ( Bukarest ? Otopeni ). A Ruszei repul?ter (wd) kisgepes es cargo forgalomra rendelkezik engedellyel.

A Ruszei kikot? a legnagyobb dunai kikot? Bulgariaban; kozuti es vasuti kapcsolattal is rendelkezik. ^{[3] [7]}

Kultura [ szerkesztes ]

Itt m?kodik a Ruszei Angel Kancsev Egyetem (wd) .

Turizmus [ szerkesztes ]

A varos f?bb nevezetessegei:

• Muzeumok: Nemzeti Szallitasi Muzeum, Helyi Torteneti Muzeum (a Battenberg-palotaban), Nemzeti H?sok Pantheonja, Kaliopa-haz, Zaharij Sztojanov-muzeum, Tonka anyo muzeuma
• Templomok: Szentharomsag-templom, Szent Theotohosz-templom, Szent Gyorgy-templom, Szent Mihaly arkangyal-templom, Szent Petka-templom, Csodatev? Szent Miklos-templom, romai katolikus templom, ormeny templom, metodista templom, Szeid pasa-mecset
• Szabadsag-szobor: a New York-i szobor masa, 1908-1911-ben epult
• Ruszei tevetorony (wd) , 2001 -ig a Balkan legmagasabb tevetornya
• Regi zenei gimnazium , m?emlekepulet
• A varostol nem messze talalhato a vilagorokseg egyik szinhelye, az ivanovoi sziklatemplomok .

Szemelyek [ szerkesztes ]

• Itt szuletett Tonka Obretenova (Baba Tonka, Tonka anyo) (wd) (1812?1893) 19. szazadi forradalmar
• Itt szuletett Michael Arlen (wd) (1895?1956) iro
• Itt szuletett Elias Canetti (1905?1994) Nobel-dijas iro
• Itt szuletett Sztefan Canev (wd) (1936) iro
• Itt szuletett Radi Nedelcsev (wd) (1938) fest?
• Itt szuletett Tanyu Kirjakov (wd) (1963) ketszeres olimpiai bajnok sportlov?
• Itt szuletett Veszelin Topalov (1975) sakknagymester, a FIDE vilagbajnoka

Testvervarosok [ szerkesztes ]

• Gyurgyevo
• Huajnan
• Periszteri
• Pozsony
• Saint-Ouen-sur-Seine
• Volgograd
• Budapest XI. kerulete (Ujbuda) (2010) ^{[8] [9] [10]}
• Trogir ^[10]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Bacs Gyula: Bulgaria. Panorama utikonyvek, 1972

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Ruse, Bulgaria cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• A varos honlapja
• Kepek: [1] [2] [3] [4]