Roberto Rossellini
Roberto Rossellini es Ingrid Bergman 1951-ben
Szuletett	1906 . majus 8. Roma
Elhunyt	1977 . junius 3. (71 evesen) Roma
Allampolgarsaga	olasz (1946. junius 18. ? 1977. junius 3.) olasz (1906. majus 8. ? 1946. junius 18.)
Nemzetisege	olasz
Hazastarsa	Marcella De Marchis (1936-1950) Ingrid Bergman (1950-1957) Sonali Das Gupta (1957-1977)
Gyermekei	Isabella Rossellini Isotta Ingrid Rossellini Renzo Rossellini Gil Rossellini
Szulei	Elettra Bellan Angiolo Rossellini
Foglalkozasa	filmrendez? producer forgatokonyviro
Tisztsege	a Cannes-i fesztival zs?rijenek elnoke
Kituntetesei	Cannes-i Nagydij - Roma, nyilt varos ( 1946 )
Halal oka	szivinfarktus
Sirhelye	Campo Verano
weboldal IMDb PORT.hu
A Wikimedia Commons tartalmaz Roberto Rossellini temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Roberto Rossellini ( Roma , 1906 . majus 8. ? Roma, 1977 . junius 3. ) olasz filmrendez?, a neorealizmus egyik leghiresebb alkotoja.

Palyafutasa [ szerkesztes ]

Roberto Rossellini az 1930-as evekben kezdett az olasz filmgyartasban dolgozni, els?sorban rovidfilmeket keszitett. Ebben az id?szakban szinte kizarolag a fasiszta ideologianak megfelel? alkotasokat forgattak a Cinecittaban . Els?sorban hazafias filmek, az afrikai hadm?veletekr?l szolo alkotasok, tortenelmi filmek, antikommunista m?vek es vigjatekok keszultek. Ez utobbiaknak sajat alm?fajuk alakult ki, az ugynevezett feher telefonos filmek. A kor mozgokepeinek tortenete altalaban hazug es eletidegen volt, a szerepeket a nagy sztarkultusz miatt ismert szineszekre osztottak, az alkotasok kornyezete szinpadias, m?vi volt, a rendezest elnyomta a csillogo berendezes. ^[1]

Rossellinit, ellentetben a kor befutott rendez?ivel, az ideologiaktol kotetlen valosag erdekelte, amelyet a diszletek kozott felvett filmek nem tudtak visszaidezni. Mar A feher hajo cim? 1941 -es, egy tengeri csatat megorokit? filmjet is eredeti helyszinen, amat?r szerepl?kkel forgatta. ^[2] Az 1940-es evek elejen belekezdett a Teherkikot? forgatasaba, de a munkat a politikai valsag miatt kenytelen volt abbahagyni. ^[3]

Roberto Rossellini csillaga 1945 -ben ragyogott fel, amikor az olasz tarsadalom, belefaradva Benito Mussolini diktaturajaba es a haboruba, nyitotta valt a korabbi tarsadalmi-politikai berendezkedes filmes kritikajara es a szembenezesre onmagaval. Az attorest, amellyel Rossellini egyszerre hiresse, az olasz filmm?veszet pedig vilagszerte csodaltta valt, a Roma, nyilt varos hozta el. Ez az 1945 -os film jelentette az uj filmes nemzedek vegleges szakitasat a Cinecitta hamis csillogasaval.

A neorealizmus [ szerkesztes ]

Rossellini nehez korulmenyek kozott, szinte improvizalva forgatta a Roma, nyilt varos t, amely egy olasz papnak allit emleket, akit a nemet megszallok meggyilkoltak. A filmben, a meggy?z?desuk miatt egyebkent egymastol tavol allo kommunista mernok es katolikus pap kozosen kuzd a nacik ellen. A Roma, nyilt varos azert is fontos Rossellini eletm?veben, mert ebben a filmben mar megjelentek azok a vonasok, amelyek vegigkisertek palyafutasat.

A rendez? celja az igazsag megjelenitese volt, ezert filmjeit nem m?termekben, hanem valos helyszineken, lakasokban, koszos sikatorokban, kikot?kben, a termeszetben forgatta. Szineszei kozul sokan kezd?k vagy amat?rok voltak. A letez? helyszinek, az amat?rok all?rokt?l mentes jateka, a tortenetek realizmusa, targyilagos abrazolasa hitelesse tette filmjeit.

A Roma, nyilt varos t ugyan az olasz kritika elutasitotta, ^[4] de Italiaban es vilagszerte is nagy sikert aratott. Olaszorszagban 1945 - 1946 -ban erre az alkotasra adtak el a legtobb mozijegyet. ^[5]

Rossellini filmjei, csakugy, mint a neorealizmus mas alkotasai, szocialisan erzekenyek, olyan problemakat jarnak korul, amelyek ismer?sek voltak a kor embereinek. Alkotasait athatotta a humanizmus , szeretett volna pozitiv peldat mutatni az egyen es a tarsadalom kozotti egyensuly megtalalasara. Igy beszelt hitvallasarol: "miel?tt valaki rendez?, fest? vagy barmi mas lehetne, az egyetlen valodi mesterseget, az emberseget kell elsajatitania" . ^[6]

A haboru utan keszult els? filmjeinek kozeppontjaban az emberi szenvedes allt. Igaz ez a Roma, nyilt varos utani els? filmjere, a Paisa ra is ( 1946 ), amely hat dokumentarista epizodon keresztul koveti a szovetseges csapatok el?renyomulasat Szicilia fel?l Napolyon es Roman at a Po deltajaig. A rendez? els?sorban az olasz emberek es az amerikaiak katonak, a kulonboz? vilagszemleletek es kulturak talalkozasanak akart emleket allitani. Rossellini h?se ebben a filmben is a mindennapi ember, legyen az partraszallo amerikai katona vagy romai kurtizan.

A Paisa forgatasan Federico Fellini is dolgozott. Igy emlekezett vissza Rossellinire: "Tiszta szemmel hagyatkozott ra a valosag ellentmondasaira, termeszetes modon kapta el a tavolsagtarto kozony es a felszeg odaadas kozti nehezen kitapinthato es konnyen osszeteveszthet? pontot, s ez tette lehet?ve, hogy a valosagot a maga teljessegeben fogja meg es rogzitse, egyszerre lasson kivulr?l es belulr?l, fenykepezze a leveg?t a dolgok korul, fedje fel az elet megragadhatatlan, titkos, magikus lenyeget". ^[7]

A haborus trilogia harmadik darabja a Berlinben jatszodo Nemetorszag a nulladik evben ( 1947 ). A film f?h?se egy gyerek a porra rombolt Nemetorszagban . Rossellini ebben a filmjeben is a szenvedest (a nemetek szenvedeset) mutatja be, nem pedig a gatlastalan ellenseg foldjet.

Rossellini ebben a korban keszult filmjeire, hasonloan az iranyzat tobbi alkotasahoz, jellemz? az elliptikus elbeszel? szerkezet, a cselekmenyt er?sit? reszletek hianya es a szerepl?k megjosolhatatlan motivacioja. Kepi vilaga hosszu beallitasokra, illetve szekondokra es tavoli beallitasokra epul. ^[2]

Az egyen abrazolasa [ szerkesztes ]

A neorealizmus az 1950-es evekre kimerult. A nez?k inkabb a szorakoztato amerikai filmekre voltak kivancsiak, mint a valosagrol szolo lehangolo alkotasokra, a politika pedig az altaluk kozvetitett Olaszorszag-kep miatt tamadta ?ket. Maga Rossellini nem tartozott egyetlen politikai vagy m?veszeti csoporthoz sem, emiatt a masodik vilaghaboru utan az er?sen polarizalodott olasz ertelmiseg reszer?l szamos tamadas erte. Antifasiszta volt, de nem kommunista. Mussolini hosszu uralma es a haboru borzalmai miatt Olaszorszag er?teljesen balra tolodott, emiatt a katolikus, a keresztenydemokratakkal szimpatizalo rendez? elszigetel?dott. Raadasul amikor Anna Magnanit , a Roma, nyilt varos f?szerepl?jet elhagyta Ingrid Bergmanert , a katolikusok is elfordultak t?le. ^[5]

Roberto Rossellini 1949 -ben szakad el az iranyzattol, amikor elkeszitette els? olyan filmjet, a Stromboli t, amelyben leend? felesege jatszotta a f?szerepet. Az Ingrid Bergman sved szineszn?vel forgatott negy filmjeben ( Stromboli , Italiai utazas , Europa '51 , Nem hiszek mar a szerelemben ) mar nem a kuls? valosagot, hanem az annal joval nehezebb megragadhato bels? valosagot, a lelek rezduleseit vetiti a vaszonra. Rossellini es Bergman hazassaga rosszul sikerult, a sved szineszn? nem tudott beilleszkedni Olaszorszagban, a ferje pedig sok tekintetben nem fogadta el ?t. Az el?bb emlitett negy film mintha ennek a helyzetnek a kivetulese volna: a f?h?s az idegen kornyezetben maganyosan, zarkozottan, erzelmeit magaba fojtva el? n? es rideg ferje. ^[8] Kiemelked? alkotasa meg ennek a korszakanak a Ferenc, Isten lantosa , amely egy idealisztikus vilag latomasa.

Ebben a filmjeben egyszerre van jelen a dokumentarizmus es a misztikus ideologia. A Ferenc, Isten lantosa cim? filmjeb?l Rossellini a mindennapi valosagot kizarta. A film "stilusa ezert egyseges. A peldabeszedek sikjara helyezett valosagnak (...), riportszer?segnek es ideologianak, messianizmusnak es dokumentarizmusnak ez a kevereke ketsegkivul kevesbe ketertelm? es provokativ, es a film tisztasaga olyan elb?vol?, hogy ezek a sajatsagai az olasz filmm?veszet legegyenibb alkotasava avatjak" - fogalmazott Carlo Lizzani filmtortenesz. ^[9]

Az 1950-es evekben forgatott filmjeit Olaszorszagban elutasitottak, am Franciaorszagban a fiatal filmes nemzedek, az uj hullam peldakepe lett. Hazai sikeret az 1959 -es Rovere tabornok hozta meg, amely az ellenallas temajat dolgozta fel sajatos szemszogb?l. Ez a film az 1959-es Velencei Nemzetkozi Filmfesztivalon megosztott f?dijat kapott.

A televizio [ szerkesztes ]

Az 1960-as evekt?l kezdve Roberto Rossellini a televiziozas fele fordult. Szamos filmet keszitett, koztuk a XIV. Lajos hatalomra jutasa cim? alkotast a francia tevenek 1966 -ban. Kes?bb a nyugati vilag m?veszeir?l, feltalaloirol, filozofusairol forgatott. Ezek koze tartozik a Szokratesz vagy a Cosimo Medici kora . Ebben az id?szakban ?szokott ra” a svenkekre es rasz?kitesekre, aminek az volt a celja, hogy altaluk semlegesen mutassa be a torteneseket. ^[10]

F?bb alkotasai [ szerkesztes ]

• A feher hajo (La nave bianca) (1941)
• Egy pilota visszater (Un pilota ritorna) (1942)
• Roma, nyilt varos (Roma citta aperta) (1945)
• Paisa (1946)
• Nemetorszag a nulladik evben (Germania anno zero) (1948)
• Stromboli (Stromboli terra di Dio) (1950)
• Ferenc, Isten lantosa (Francesco, giullare di Dio) (1950)
• Europa ’51 (Europa ’51) (1952)
• Nem hiszek mar a szerelemben (La paura) (1954)
• Italiai utazas (Viaggio in Italia) (1954)
• India (India) (1959)
• Rovere tabornok (Il generale Della Rovere) (1959)
• Eljen Italia (Viva l’Italia!) (1960)
• XIV. Lajos hatalomra jutasa (La prise de pouvoir par Louis XIV) (1966)
• Szokratesz (Socrate) (1970)
• Cosimo Medici kora (L’eta di Cosimo de’ Medici) (1974)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Roberto Rossellini temaju mediaallomanyokat.

• Uj Oxford filmenciklopedia ISBN 978-9639-587-44-1
• Carlo Lizzani, Az olasz film tortenete 1895-1979 ISBN 963-2810-61-9
• 88 es ½ hires film ISBN 963-1173-21-6
• Thompson-Bordwell, A film tortenete ISBN 978-9639-651-45-6
• Reszlet a Paisabol
• Roberto Rossellini a PORT.hu -n (magyarul)