Rigoberta Menchu
Szuletett	Rigoberta Menchu Tum 1959 .  januar 9. (65 eves) Chime, Guatemala
Allampolgarsaga	guatemelai
Nemzetisege	K'iche'
Foglalkozasa	politikus iro oneletrajziro emberi jogi aktivista
Tisztsege	UNESCO joszolgalati nagykovet
Kituntetesei	Nobel-bekedij
A Wikimedia Commons tartalmaz Rigoberta Menchu temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Rigoberta Menchu Tum (Chime, Guatemala , 1959 . januar 9. ?) guatemalai emberi jogi harcos. 1992 -ben Nobel-bekedijjal tuntettek ki ?A szocialis igazsagert es a bennszulott nepek jogainak tiszteletben tartasan alapulo etnokulturalis megbekelesert vegzett munkaja elismeresekeppen.” 2007 szeptembereben indult a guatemalai elnokvalasztason.

Eletrajza [ szerkesztes ]

Rigoberta Menchu szegeny foldm?ves csaladban szuletett es a quiche maja kulturaban n?tt fel. Csaladja kave - es gyapotultetvenyeken dolgozott, ahol a munkasoknak gyakorlatilag semmi joguk nem volt: naponta 15 orat faradoztak ehberert. Kes?bb katolikus internatusba kerult, ahol megismerkedett a felszabaditas teologiajaval ^[1] es a feminista mozgalommal .

A Menchu csaladot azzal vadoltak, hogy a baloldali gerillamozgalommal szimpatizal, ezert edesapjat tobbszor letartoztattak es megkinoztak. Felmentese utan csatlakozott az akkor alakult Comite de Unidad Campesina (CUC, Committee of the Peasant Union ) nev? mozgalomhoz. 1979-ben 16 eves occset elraboltak, megkinoztak es a csaladja szeme lattara felgyujtottak. 1980-ban edesapja ? 38 indian vezet?vel egyutt ? egy t?zben vesztette eletet, miutan a rezsim hivei felgyujtottak a guatemalai spanyol nagykovetseg epuletet, ahol az indianok emberi jogainak megsertese ellen tuntettek; edesanyjat is megkinoztak es meggyilkoltak.

Menchu 1979-ben lepett be a CUC nev? mozgalomba, amelynek munkajaban egyre intenzivebben reszt vett: sztrajkot szervezett a foldm?vesek jobb munkakorulmenyeiert, 1981 . majus 1 -en pedig a f?varosban rendezett tunteteseket. Belepett a radikalis Januar 31. Nepi Front (31st of January Popular Front) nev? mozgalomba, ahol arra tanitotta a gazdakat, mikepp tanusitsanak ellenallast a katonai diktatura elnyomasanak. Egy id? utan kenytelen volt elrejt?zni, majd Mexikoba menekult. Ett?l kezdve kulfoldon is erelyesen fellepett az indian lakossag jogaiert es a guatemalai elnyomas ellen. 1982-ben egyik alapito tagja volt az egyesult ellenzeki partoknak (The United Representation of the Guatemalan Opposition) .

1983-ban kerult kiadasra biografiaja, Yo, Rigoberta Menchu cimmel, amely segitsegevel vilagszerte ismertte valt, annak ellenere, hogy a konyv egyes reszei ketsegesek. 1986-ban csatlakozott a CUC vezet?segi bizottsagahoz. 1990-ben megkapta UNESCO Bekere Neveles Vilagdijat. ^[2]

1992-ben Nobel bekedijjal jutalmaztak az indian lakossag erdekeben, a jobboldali diktaturaval szemben kifejtett tevekenysegeert (33 evesen ? volt a legfiatalabb, aki ebben a megtiszteltetesben reszesult). Az indianok szoszolojakent a Nobel-dij reven a vilag nyilvanossaga ele tarhatta nepenek tragediajat; a nyilvanossag es nemzetkozi er?feszitesek a kormanyt nagyobb nyiltsagra es a gerillakkal valo targyalasra kesztette, ami vegul bekeszerz?deshez vezetett (1996). Efrain Rios Montt es sok b?ntarsa ^[3] elkerulte az iteletet, mivel az 1996. evi bekeszerz?des amnesztiat biztositott a 36 evig tarto polgarhaboru b?nosei szamara. Az amnesztia nagy ellenz?i az emberi jogi szervezetek es Menchu is, aki nemzetkozi ? pontosan spanyolorszagi ? jogorvoslatert folyamodott (Spanyolorszag alkotmanya megengedi a biroknak, hogy sulyos esetekben vilagszerte beavatkozhassanak). 1999. juliusaban a spanyol igazsagszolgaltatas nemzetkozi elfogato parancsot adott ki Rios Montt es az egykori katonai diktatura tagjai ellen: nepirtas , allami terrorizmus es az emberi jogok megsertese vadjaval. A guatemalai igazsagszolgaltatas egy alkotmanyvaddal akadalyozta a spanyol jogorvoslat munkajat.

Menchut tobbszor megfenyegettek es ellenvadat emeltek hazaarulas cimen, mivel az eljarast kulfoldon kezdemenyezte. Menchu probalkozasa sikertelen volt.

A Nobel-dijjal jaro penzdijbol egy alapitvanyt hozott letre (Fundacion Rigoberta Menchu Tum) , amely segitsegevel iskolakat tamogatott, valamint egy mexikoi cegcsoporttal kozosen gyogyszertar-halozatot (Farmacias Similares) epitett ki az orszagban.

1996-ban az ENSZ az UNESCO joszolgalati nagykovetenek valasztotta. ^[4]

2007 szeptembereben a kovetkez? indokkal indult a guatemalai elnokvalasztason: "Guatemala 200 eves torteneteben a majak mindig csak valasztoi jogukat gyakorolhattak, de ?ket sohasem valasztottak meg, itt az ideje, hogy ezen valtoztassunk." Kampanyaban a Winaq (maja indian nyelven ? emberi teljesseg) maja indian politikai mozgalom tamogatta volna, de a part a valasztasig mar nem tudta regisztraltatni magat, ezert ket kisebb baloldali part tamogatasat vette igenybe. Az els? forduloban a szavazatok csupan 3%-at kapta meg. Gy?zelem eseten ? lett volna az els? n? es az els? maja ebben a magas beosztasban.

Idezet [ szerkesztes ]

^[5]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Tavirati Iroda, Budapest, 2008, 741. old., ISSN 1787-288X
• Fundacion Rigoberta Menchu Tum (spanyolul)
• The Nobel Peace Prize 1992 (angolul)
• Die vergessene Nobelpreistragerin Hamburger Abendblatt 13. Januar 2009 (nemetul)
• Langer Weg zu Gerechtigkeit St.Galler Tagblatt 29. Juli 2006 (nemetul)