Remenyi Ede (heged?m?vesz)

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Remenyi Ede
Eletrajzi adatok
Szuletesi nev Hoffmann Ede
Szuletett 1828 . januar 17.
Miskolc
Elhunyt 1898 . majus 15. (70 evesen)
San Francisco [1]
Iskolai Becsi Zene- es El?adom?veszeti Egyetem (1842?1845)
Palyafutas
Hangszer heged?
Dijak Jaszbereny diszpolgara (1860)
Tevekenyseg zeneszerz?
A Wikimedia Commons tartalmaz Remenyi Ede temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg
Ez a szocikk a heged?m?vesz es zeneszerz?r?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Remenyi Ede (egyertelm?sit? lap) .

Remenyi Ede (eredeti neven Hoffmann Ede , Miskolc , 1828 . januar 17. ? San Francisco , 1898 . majus 15. ) zeneszerz?, heged?m?vesz. [2] A vilag ot kontinensen ismert virtuoz, Viktoria kiralyn? ?udvari virtuoz” cimmel kituntetetett heged?se volt. Testvere Remenyi Antal 1848-49-es honvedszazados.

Elete [ szerkesztes ]

Apja, Hoffman Henrik aranym?ves, anyja Vidov Katalin. [3] Tanulmanyait szul?varosaban kezdte, kilenc evesen mar hangversenyezett. Zenei kepzeset 1842 es 1845 kozott a becsi konzervatoriumban a becsi heged?iskola alapitojanal, Bohm Jozsefnel folytatta. Huszeves koraban, Becsb?l hazaterve, reszt vett a szabadsagharcban. Gorgei Artur segedtisztje, majd kedvenc heged?se lett, emiatt kulfoldi emigracioba kenyszerult a szabadsagharc leverese utan. Konstantinapolyon , Parizson , Londonon keresztul utazott Amerikaba. [4] [5] Kepzett heged?m?veszkent tert vissza Europaba, majd rovid id? alatt paratlan karriert futott be. A kor szamos kiemelked? zeneszerz?jevel kapcsolatba kerult, tobbek kozt 1852-53-ban a fiatal Brahmsot magaval vitte hangversenyutjaira. [5] 1853-ban kapcsolodott Liszt Ferenc Weimari Tarsasagahoz is. 1854-ben egy ideig Londonban elt, itt Viktoria kiralyn? ?udvari virtuoz” cimmel tuntette ki, valamint a kiralyn? heged?se cimet is elnyerte. [6] [7] 1855-ben tavozott Amerikaba, majd ot ev utan, 1860-ban amnesztiaval hazatert.

Ezutan masfel evtizeden keresztul kozponti szerepl?je a magyar zenei eletnek. Az orszag kulonboz? varosaiban adott hangversenyeket, koncertezett Liszttel is, [8] tobb nagy jelent?seg? alapitvanyt inditott. 1870-ben a Nemzeti Szinhaz intendansa, baro Orczy Istvan els? heged?snek szerz?dtette. [5] Azonban rovid id?n belul otthagyta allasat, lemondo levelet a Zeneszeti Lapok ban is kozzetettek. [9] Ugyanakkor nagy aldozatot hozott a kozm?vel?des teren: kezdemenyezte a gy?jtest a Pet?fi-szoboralapra, melynek erdekeben koncertkorutat szervezett, s ennek bevetelet, 67 000 forintot, a Pet?fi-szobor, es a kozben megalakulo Szechenyi-szoboralap reszere adomanyozta. [7] 1872. februar 10-en Pesten, a belvarosi plebaniatemplomban felesegul vette Fay Antal lanyat, Fay Gizellat, eskuv?i tanuik Liszt Ferenc , Mihalovich Odon , Jekelfalussy Lajos es Blaskovich Ern? voltak, a part Haynald Lajos eskette. [10] [11] Kulfoldre mentek: el?szor Parizsba , majd Londonba, vegul 1878 ?szen az USA-ban telepedett le veglegesen.

Amerikai evei alatt is rendszeresen koncertezett, New Yorkban a New York-i Filharmonikusokkal 1878. november 23-an, [12] 1878. december 7-en a Feher Hazban az Amerikai Egyesult Allamok elnoke, Rutherford B. Hayes vendegekent jatszott, [13] de egy masik amerikai elnoknek, William McKinleynek is vendege volt a Feher Haz kabinet irodajaban. [14] Tovabbra is faradhatatlanul utazott es koncertezett, 1886 es 1890 kozott Japanban, Kinaban, Tasmaniaban, Uj-Zelandon, Ceylonban, Madagaszkaron es Del-Afrikaban is. Az USA-bol mar csak koncertutakra jott at Europaba, igy jart meg egyszer Magyarorszagon is, 1891-ben. A halal egyik San Francisco-i koncertjen, hegedules kozben erte. [5] [15] 1898. majus 29-en bucsuztattak veglegesen New Yorkban. [16]

Remenyi tobb kivalo hangszerrel rendelkezett, sajat tulajdonu Stradivarin jatszott. Nevet a zeneirodalomban altalaban Brahmsszal kapcsolatban emlitik, Brahms allitolag t?le vette at a Magyar tancok ket dallamat. [17] Kortarsai jatekaban a technikai brilians folenyen kivul kiemeltek rendkivul szenvedelyesseget, impulzivitasat, a Grove Dictionary of Music and Musicans Remenyi vilagutazo m?veszi karakteret ustokoshoz hasonlitja, mely hol felbukkan, hol elt?nik a nemzetkozi m?veszi eletb?l. [16]

M?vei [ szerkesztes ]

  • Eredeti magyar nepdalok es csardasok (e. n.)
  • Eredeti magyar nep- es tancdal (1859)
  • Nagy hallgato (e. n.)
  • virtuoz heged?atiratok

Galeria [ szerkesztes ]

  • Reményi Ede és J. Brahms (1852)
    Remenyi Ede es J. Brahms (1852)
  • Reményi Ede a Vasárnapi Újságban (1856)
    Remenyi Ede a Vasarnapi Ujsagban (1856)
  • Bostoni koncertprogramja (1891)
    Bostoni koncertprogramja (1891)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Integralt katalogustar (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2015. januar 1.)
  2. ↑ Brockhaus Riemann zenei lexikon III. (O?Z). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zenem?kiado. 1985. 213. o. ISBN 9633305723  
  3. ↑ Hevesi Szemle - Hevesi Naplo - Uj Hevesi naplo 1973-2001 Hevesi Szemle 14. (1986)1986 / 4. szamZENESzecsko Karoly: Remenyi Ede Egerben
  4. ↑ A magyar zsidosag tortenete . zsido.hu . [2017. majus 15-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2013. szeptember 10.)
  5. ↑ a b c d Remenyi Ede ? Eletrajz . Szineszkonyvtar . [2012. januar 18-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2013. szeptember 10.)
  6. ↑ (1856) ? Remenyi Ede ”. Vasarnapi Ujsag (47). (Hozzaferes: 2013. szeptember 10.)  
  7. ↑ a b Magyar zsido lexikon . Szerk. Ujvari Peter . Budapest: Magyar Zsido Lexikon. 1929. 740. o.   Online eleres
  8. ↑ Matinee Liszt Ferencnel . Zeneszeti Lapok , 1871. januar 1. (Hozzaferes: 2017. julius 8.)
  9. ↑ Remenyi Ede lemondasi levele . Zeneszeti Lapok , 1871. december 3. (Hozzaferes: 2017. julius 8.)
  10. ↑ A budapest-belvarosi r.k. plebaniatemplom hazassagi anyakonyve, 26/1872. folyoszam.
  11. ↑ A hazassagkotes a pest-jozsefvarosi plebanian is be van jegyezve 104/1872. folyoszam alatt, 1872. februar 7-iki datummal, innen a v?legeny a belvarosi plebaniara bocsattatott.
  12. ↑ New York Philharmonic Digital Archives . [2017. oktober 20-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2017. oktober 20.)
  13. ↑ Gwendolyn Dunlevy Kelley; George P. Upton: Edouard Remenyi pp. 19, 124. A. C. McClurg, Chicago, 1906 (Hozzaferes: 2017. oktober 4.)
  14. ↑ Gwendolyn Dunlevy Kelley; George P. Upton: Edouard Remenyi pp. 49. A. C. McClurg, Chicago, 1906 (Hozzaferes: 2017. oktober 20.)
  15. ↑ EDOUARD REMENYI DEAD; The Violin Virtuoso Expires on the Stage in San Francisco at a Vaudeville Performance. HIS ENTRANCE IN A NEW FIELD The Audience Transported by the Music, Which Seemed to Show More Inspiration Than at Any Time Before. . The New York Times , 1898. majus 16. (Hozzaferes: 2017. julius 8.)
  16. ↑ a b Gwendolyn Dunlevy Kelley; George P. Upton: Edouard Remenyi pp. 22. A. C. McClurg, Chicago, 1906 (Hozzaferes: 2017. oktober 4.)
  17. ↑ Szabolcsi Bence - Toth Aladar: Zenei lexikon, Zenem?kiado Vallalat, 1965. III. k. 207. o. ?Remenyi Ede”

Forrasok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Remenyi_Ede_(heged?m?vesz)&oldid=26881620 ”