A reconquista ( spanyol , ejtsd: [rekonkiszta]; a. m. ?visszahoditas”) vagy magyarul meghonosodott neven rekonkviszta az a folyamat, amely soran az Iberiai-felsziget felszabadult a VIII. szazad ota fennallo muszlim megszallas alol.

Egy hosszu, tobb evszazados harcokkal teli id?szakrol van szo, amely soran uj kiralysagok jottek letre a visszahoditott teruleteken: Portugalia , Kasztilia es Aragonia .

El?zmenyek [ szerkesztes ]

A nepvandorlasok [ szerkesztes ]

A nepvandorlasok idejen a szvevek , az alanok es a vandalok utan vegul a vizigotok telepedtek meg az Iberiai-felszigeten. Hivatalos vallasuk ekkor meg az arianizmus , de a VI. szazad vegen Reccared nev? kiralyuk uralkodasa alatt visszatertek a romai hitre. Kozpontjuk Toledo volt, es a regi romai varosokra tamaszkodva katonai arisztokraciakent uralkodtak. Tobb nepcsoport is elt a teruleten, akik sokszor kisebb-nagyobb konfliktusba keveredtek egymassal. Ilyen volt peldaul a VII. szazad kozepen, Chintilla uralkodasa alatt (636?640) torten? nepes zsido etnikum er?szakos teritese, amely nemcsak komoly zavargasokat, de politikai valsagot is eredmenyezett: a VIII. szazad elejen tronviszaly tort ki. A belharcok utan Roderic lett a kovetkez? vizigot kiraly, am az oroksegb?l kizart Vitiza fiai kuls? segitseget hivtak, a morokat .

A morok hoditasa [ szerkesztes ]

Mindez kapora jott az id?kozben Afrikaban terjeszked?, Musza Ibn Nuszajr kormanyzo altal vezetett morok szamara, akiknek egyik f? celja a nyugati iranyba torten? hoditas volt. A kormanyzo hadvezere, Tarik 711 -ben atkelt a Gibraltari-szoroson , es Cadiznal megutkozott Roderic seregeivel, akit csata kozben megoltek. A hadvezer ezt kovet?en bevette Toledot, es lefoglalta a kincstarat, majd Musza Ibn Nuszajr 712 -ben kovette ?t. A vizigotok (akik nem keveredtek spanyol alattvaloikkal) egy evszazad alatt beolvadtak a hoditok tomegebe, csupan egy-ket nev emlekeztetett mar csak rajuk. A morok hozzakezdtek az Iberiai-felsziget meghoditasahoz, majd elhataroztak, hogy atkelnek a Pireneusokon is. A terulet azonban nem volt teljes egeszeben uralmuk alatt. Eszakon Aszturia kiralyai es a navarrai baszkok eredmenyesen alltak ellen a hoditoknak. Ezzel parhuzamosan Martell Karoly (a Frank Birodalom teljhatalmu majordomusa , 686?741) 732 -ben Poitiersben megallitotta az eszak fele tarto el?renyomulast, es a morokat a Pireneusok moge szoritotta vissza.

B?vebben: Andalusz

A betelepult muzulman vallasu morok kezdetben rendkivul toleransak voltak a kereszteny ?slakokkal. Az id?kozben szaporodo lakossag vallasi eletebe nem szoltak bele. A keresztenyeknek egy dologra kellett nagyon odafigyelniuk: a muzulman tanokat sem nyilvanosan, sem kisebb korokben nem volt szabad tamadniuk. A vallaspolitika legjobban a ?ha te elfogadsz engem, en is elfogadlak teged” mondattal irhato le. A beke, melyet ?aranykor” neven is emlegetnek, lehet?ve tette a kulturalis felviragzast, es a tobbnyelv?seg miatt az arab tudomanyok terjedeset Europaban . A helyi kereszteny kozossegekben kialakult az arab stilus, zene , m?veszet es hagyomany , melyeknek maig maradtak fenn emlekeik.

Hatarvillongasok a 8. szazadban [ szerkesztes ]

Az elfoglalt teruleteken az Omajjadok emiratusokat, illetve kormanyzosagokat (a ket elnevezes keveredik) szerveztek ugy, hogy a regionalis emirsegeket (kormanyzosagokat) a Cordobaban szekel? kormanyzo ala rendeltek. A szervezet mindvegig problematikusnak bizonyult, es vegeredmenyben a kalifatus bukasat is ez okozta: az egyes emirek egymas utan lazadtak fel a kozponti hatalom ellen, es felkeleseikhez nem ritkan a szomszedos kereszteny allamoktol (eleinte a Frank Birodalomtol , Akvitaniatol es a Baszk hercegsegt?l ) kertek segitseget. Tovabb nehezitettek a morok helyzetet a nemzetisegi ellentetek: a hodito sereg f? erejekent szinre lepett berberek mindinkabb elnyomott kisebbsegnek ereztek magukat az arab tengerben.

A reconquista kezdete [ szerkesztes ]

A IX. szazad elejen megtalaltak Szent Jakab apostol foldi maradvanyait. A spanyol keresztenyek hite meger?sodott, meg ontudatosabba lett. Az eddigi lelki ellenallas lassan kulturalis es politikai ellenallasba kezdett atmenni, am szervezett, nagyobb hadjaratokrol ekkor meg nemigen beszelhetunk.

A bels? problemakkal kuzd? Andalusznak ket fronton kellett helyt allnia a kereszteny hoditokkal szemben: a Pireneusokban a Frank Birodalom , a Vizcayai-obolt?l delre pedig Aszturia szoritotta delnek a hatarvonalat.

Pireneusi front [ szerkesztes ]

A muszlimok 712-ben foglaltak el a Pireneusoktol delre es? teruleteket, 716-ban jutottak el a hegyseg gerinceig, majd 719-ben atkeltek annak keleti szakaszan, es 721-re elfoglaltak Septimaniat , ahonnan 760-ra szoritotta ki ?ket Kis Pipin .

B?vebben: Septimania

A morok hegyseg kozeps? es nyugati reszen a baszk hercegseggel , illetve a vele perszonalunioban allo Akvitaniaval kerultek konfliktusba, es a hegyseg gerincet?l delre es? reszeken ujjaszerveztek a korabbi vizigot grofsagokat. I. (Nagy) Odo aquitaniai herceg a 720-as evekben visszafoglalta a nyugati Pireneusokat es az attol delre es?, baszkok lakta teruleteket. Cerdanya kormanyzoja, Utman ibn Naissza berber vezer (akit a frank kronikak Munuza neven emlitenek) fellazadt a kozpont hatalom ellen, es szovetseget kotott Odoval. Ez nemcsak a morokat b?szitette fel, de Martell Karolyt is, es amig Andalusz kormanyzoja, Abd al-Rahman ibn Abd Allah al-Gafiqi a felkelest verte le,a frankok 731-ben ketszer is feldultak Akvitaniat.

Hisam omajjad kalifa parancsara Juszuf ibn Abd ar-Rahman al-Fihri 735-ben megtamadta a Baszk Hercegseg deli teruleteit (ma: Navarra ). Korulzarta Pamplonat , majd tovabb nyomult kelet fele. I. Hunald aquitaniai herceg es occse, Hatto felvette vele a harcot, es a testverek legy?ztek a tamadokat.

Andalusz kovetkez? kormanyzoja, Uqba ibn al-Hajjaj 740-ben felvonult a Baszk Hercegseg deli hatarahoz, ahol elfoglalta es jelent?sen meger?ditette Pamplonat . Ezutan azonban az ekkor kitort berber felkelessel , utana pedig az aszturiai fronttal kellett foglalkoznia, es a Pireneusokba nem tert vissza.

Kelet-Pireneusok [ szerkesztes ]

A hegyseg es keleti reszen Nagy Karoly 778-as, sikertelen hadjarata utan Jambor Lajos nyomult el?re:

• 785-ben elfoglalta Geronat es Besalut ;
• az evtized masodik feleben ugyancsak ?t ismerte el h?beruranak Cerdanya , ami akkor meg magaban foglalta a kes?bbi Urgellt is.

793-ban a morok nagy ellentamadasra indultak, es melyen behatoltak a frank teruletekre ( Akvitaniaba , illetve Gothiaba ). Legy?ztek Vilmos toulouse-i grof csapatait, am nem tudtak bevenni Narbonne es Gerona er?ditmenyeit, es ezert vissza kellett vonulniuk a deli teruletekre.

Jambor Lajos 796-ban kezdte el ujabb offenzivajat, kezdetben csak a hegyseg deli oldalara vezetett portyakkal (harcfelderites). Utasitasara Borrell, Cerdanya grofja delnek vezette csapatait. Megszallta a kes?bbi Osona es Berga grofsagok gyeren lakott es vedtelen teruleteit, meger?sitette es hely?rseggel latta el Osona , Cardona es Casseres elhagyott, pusztulo er?ditmenyeit.

• 801-ben Lajos nagy hadat vitt a Pireneusokon at ugy, hogy annak gyakorlati vezeteset Vilmos toulouse-i grofra bizta. Elfoglaltak Barcelonat es a hozza kozeli Tarrassa varat;
• 812-re a frankok elfoglaltak az Ebro volgyenek tobb fontos kozpontjat: Tortosat , Leridat , Huescat es Zaragozat . Ezutan a beke fejeben nagyjabol a Llobregat folyoig visszavontak csapataikat, es er?iket az elfoglalt reszek pacifikalasara osszpontositottak. Ezeken a teruleteket Nagy Karoly Marca Hispanica neven grofsagokbol allo tartomannya szervezte. A tartomany es Andalusz hatarvonala a 9-12. szazadban aprankent del fele tolodott.

B?vebben: Marca Hispanica

Vilmos 813-ban kolostorba vonult, es utodjaban, Begon toulouse-i grofban nem volt meg az ? hadvezet? kepessege. A frank?mor hatarvonal keleten stabilizalodott.

II. Borrell barcelonai grof 988-ban megtagadta az adofizetest a frissen hatalomra kerult Capet Hugonak . Ezzel Katalonia fuggetlenedett a frank koronatol, majd id?vel dinasztikusan egyesult Aragoniaval.

Foldkozi-tenger [ szerkesztes ]

A 9. szazad elejen a frankok jelent?s flottat epitettek. Ez 813-ban, Empuriai Ermengar parancsnoksaga alatt legy?zte a mor hajohadat. Ezzel frank kezre kerultek a Baleari-szigetek , es ezt a 815-ben kotott ujabb bekeben a Cordobai Emirseg is kenytelen volt elismerni.

Kozeps? es Nyugat-Pireneusok [ szerkesztes ]

A hegyseg kozeps? reszen Pallarsot es Ribagorcat 781-ben a toulouse-i grofsag grofsag ^[1] kebelezte be. A toulouse-i grofok uralma ellen a baszk lakossag mindvegig lazadozott, de fuggetlenedniuk csak 872-ben, I. Rajmund vezetesevel sikerult.

A frank terhoditasra Hisam cordobai emir hadvezerei fosztogato hadjaratokkal valaszoltak. A legnagyobb ilyen expedicio 793-ban melyen behatolt Gothiaba , egeszen Narbonne -ig es Carcassonne -ig. A morok sok zsakmannyal es rabszolgaval tertek haza.

798 es 802 kozott a keresztenyek a Zaragozai emirseg es Banu Salama rovasara kisebb teruleteket hoditottak el a Pireneusok alapvet?en az Aragon folyo volgyeben. Jambor Lajos ezeket a teruleteket 802-ben grofsagga szervezte, es groffa Aureolust nevezte ki. Az ? halala utani interregnumot kihasznalva Amrus ibn Juszuf mor generalis betort a grofsagba, es elfoglalta annak keleti felet, a kes?bbi Sobrarbe grofsagot . Ezt a teruletet I. Aznar aragoniai grof 814-ben foglalta vissza, amikor Amrus is meghalt ? nem tudni, hogy a harcokban esett-e el, vagy epp ellenkez?leg, a halala utani z?rzavart sikerult-e kihasznalnia Aznarnak.

Az eszak-hispaniai muszlim vezet?k folyamatosan lazadtak a cordobai fennhatosag ellen, es szivesen segitettek a frankokat. Ezert a kataloniai front lassan, de biztosan del fele haladt: 795 -re mar Osona es Urgell is elesett.

Pamplona 799-ben ismerte el Jambor Lajos f?hatosagat. A varos kornyeken szervezett grofsag els? grofja egy bizonyos Velasco lett.

797 -ben atmenetileg frank kezre kerult Barcelona , mivel a varos kormanyzoja, egy bizonyos Zeid fellazadt Cordoba ellen, de a morok 799 -ben visszafoglaltak a varost. Ezutan Jambor Lajos teljes seregevel atkelt a Pireneusokon es, 800 - 801 telen ismet elfoglalta a varost, ami ezutan mar vegig kereszteny kezen maradt.

A frankok tovabbindultak: 809 -ben bevettek Tarragonat es 811 -ben Tortosat . Vegul az Ebro egesz torkolatvideket megszereztek, majd betortek Valenciaba , rakenyszeritve ezzel ( 812 -ben) I. al-Hakam emirt addigi hoditasaik elismeresere.

Vilmos toulouse-i grof kolostorba vonulasa utan a Pireneusokban, illetve a hegyseg deli oldalan a Frank Birodalomtol fuggetlen allamkezdemenyek jottek letre:

• 819-ben Cerdanya grofsag eszaki reszen onallosult es valt sajatos jogallasu hercegsegge a maig fuggetlen Andorra ;
• 820-ban Inigo Arista , Pamplona fuggetlenedni vagyo grofja egy kisebb csapattal rajtautott I. Aznar aragoniai grofon , es veje, I. (Rossz) Garcia javara lemondatta ?t tisztseger?l. Ezzel gyakorlatilag megsz?nt a frank birodalom befolyasa mind Pamplonaban, mind Aragoniaban. A frankok 824-ben megprobaltak ujra befolyasuk ala vonni ezeket a grofsagokat, Inigo Arista azonban szovetseget kotott feltestvereve, Banu Qasi emirjevel, es ezzel a mor segitseggel a harmadik roncesvalles-i csataban megsemmisit? vereseget mert a frankokra, majd elfoglalt t?luk nehany tovabbi volgyet. A felkel? nemesek kiralyukka valasztottak. Ezzel megalakult a Pamplonai Kiralysag , amelynek els? kiralyakent Inigo Arista a frankok helyett Cordoba emirjet ismerte el h?beruranak. Aragonia grofsagbol id?vel az Aragoniai Kiralysag alakult ki.

Az utkoz?allamok fuggetlenedesi torekvesei:

Inigo feltestvere, Musza ibn Musza ibn Qasi 842-ben(?) es 850-ben is felkelt Cordoba emirje ellen, es a Pamplonai Kiralysag mindketszer tamogatta harcaban, de ezeket a felkeleseket II. Abd Al-Rahman cordobai emir leverte.

A Pamplonai Kiralysag a baszk tartomanyok miatt ellentetbe kerult Aszturiaval, es 900 korul formalisan III. (Nagy) Alfonz vazallusava valt.

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

Aszturiai front [ szerkesztes ]

A 740-ben kirobbant es 742-ig elhuzodo berber felkelest kihasznalva I. (Katolikus) Alfonz jol vezetett hadjarataival kiterjesztette a kis kereszteny kiralysag teruletet. El?szor Galiciat kebelezte be, majd keleten, a baszkok lakta videk delnyugati peremen hoditott el kisebb teruleteket. Ennek eredmenyekent Aszturia egy rovid szakaszon a Vizcayai-obolt?l delre mar a baszk hercegseggel lett hataros.

760 -ban utoda, Kegyetlen Fruela is legy?zott egy mor sereget, es ujabb teruleteket hoditott meg Galiciaban . A kiralysagot ezutan bels? villongasok a morok altal tamogatott rabszolga-felkelesek annyira meggyongitettek, a 770-es evekt?l adot fizetett a Cordobai Emiratusnak . I. (Diakonus) Bermudo megprobalt valtoztatni ezen a helyzeten, de vereseget szenvedett. Az er?s kez? II. Alfonznak koszonhet? ezutan ot hadjaratban ( 794 -ben, 811 -ben, 812 -ben, 816 -ban es 825 -ben) is legy?zte a morokat. Leont , ami kes?bb a kiralysag szekhelye lett, I. Ordono 856-ban foglalta vissza. A morok 863-ban egy tengeri hadm?velettel is megprobalkoztak, de Ordono legy?zte ?ket.

III. (Nagy) Alfonz sorozatos hoditasaival megduplazta a kiralysag teruletet:

• 868 -ban meghoditotta Eszak-Portugaliat ,
• 871 -ben Coimbrat es Kasztilia egy reszet.

882-ben megalapitotta az arabok elleni harc er?djenek szant Burgost , ^[2] ami a 10?11. szazadban O-Kasztilia f?varosa lett. A baszk tartomanyok miatt ellentetbe kerult a Pamplonai Kiralysaggal , es azt formalisan vazallusava tette. Mezei hadai 898 -ban Grajal , 904 -ben Zamora mellett gy?ztek le a belharcokban meggyengult morokat.

III. Alfonz egyik fia, II. Ordono 913 -ban visszafoglalta Evorat , es ezzel minden korabbinal delebbre szoritotta a morokat. 916-ban A talaverai csataban vereseget szenvedett a moroktol, de ezutan szovetkezett a Ximena-hazbol szarmazo I. Sancho pamplonai kirallyal, es 917 -ben San Esteban de Gormaznal fenyes gy?zelmet aratott. 918 -ban, a valdejunquerai csataban ismet a morok gy?ztek, es a kiraly ezutan kivegeztette a felel?sse tett kasztiliai grofokat. Kes?bb egy sikeres tamadassal megszerezte a moroktol La Rioja kornyeket.

Az ezredfordulo utan [ szerkesztes ]

Az ezredfordulo utan III. (Nagy) Sancho (1000?1035) egyesitette Navarrat . A barcelonai grofok uralmuk ala hajtottak Kataloniat , amivel megszuletett az els? kozos kereszteny front, es celja a morok visszaszoritasa lett. Aszturia es Navarra videken, le egeszen a Duero es Ebro folyokig tehat osszefugg? teruleten a kereszteny vilag megmaradt, es ez volt a kereszteny ellenallas f? ?bazisa”. A cel realissa valasaban az is segitett, hogy az id?kozben meggyengult kozponti hatalom miatt a Cordobai Kalifatus tobb apro es onallo mor allamra bomlott. A legnagyobb osztonzest az id?kozben meghirdetett keresztes hadjaratok jelentettek ( II. Orban papa , Clermont-i zsinat , 1095 ). Az uj eszme uj lenduletet adott a spanyol foldon harcolo ellenalloknak. Keleti mintara spanyol, majd onallosaguk megszerzeset kovet?en portugal lovagrendek alakultak. A most mar kozosen szervezett ellenallast, a reconquistat (azaz az orszag visszahoditasat) a papak is teljes mertekben tamogattak. S?t, tobben kozuluk egyenesen megtiltottak, hogy a spanyolok elszeg?djenek a keletre indulo keresztes hadakba, hiszen igy sajat hazajukat hoznak nehez helyzetbe nyugaton. Megindultak tehat az els? igazan szervezett hadjaratok.

Meglepett morok, heves reakcio [ szerkesztes ]

A kereszteny osszefogas kezdetben szep sikereket ert el. Ehhez az is kellett, hogy a morok nemigen szamitottak ilyen szervezett hadjaratok meginditasara, hiszen eddig inkabb elszortan folytak kisebb-nagyobb harcok. Am az uj helyzethez gyorsan alkalmazkodtak, es Eszak-Afrikabol az almoravidak , majd az almohadok igen kemeny, sokszor kegyetlen ellentamadasokkal valaszoltak. A reconquista azonban mar ugy belegyokeredzett a keresztenyek lelkebe, hogy az ellentamadasokra ujabb ellentamadasokkal valaszoltak. Ezzel parhuzamosan a muzulmanok vallasi turelmetlensege is egyre inkabb el?terbe kerult, a hadifoglyokat pedig rabszolgasorsra juttattak. Mindez mar nemcsak politikailag, de csaladokra tamaszkodva is felfokozta a muzulman vilag elleni hangulatot.

Toledo visszavetele [ szerkesztes ]

VI. Alfonz (1065?1109: Leon es Aszturia kiralya, 1072 -t?l Galicia , Portugalia , Kasztilia es Navarra felenek ura, 1077 -t?l a ? Hispania csaszara” cimet viseli) kiraly 1085 -ben elerkezettnek latta az id?t a korabbi vizigot kozpont, Toledo visszafoglalasara. Minden eddiginel nagyobb sereget gy?jtott ossze, es a varos ala vonult. A morok a kozelg? hadsereg hirere meger?sitettek a falakat, es egy rendkivul er?s hely?rseget allitottak fel. A vedekezesben a Tajo folyo is segitsegukre volt. Alfonz latvan, hogy er?vel nem biztos, hogy be tudja venni a varost, taktikat valtott, es f? celja a lakossag kieheztetese lett. Mivel Toledoban igen nagy tomeg torlodott ossze, igy a felhalmozott keszletek gyorsan kimerultek, es 1085. majus 12-en kenytelenek voltak atadni a varost a kiralynak. A morok azzal a keressel fordultak Alfonzhoz, hogy maradhassanak a varosban, es hogy hazaikat, vagyonukat megtarthassak. A kiraly ugy rendelkezett, hogy a muzulmanok az Alcazarban es az Alcantarai kapunak az el?bbi fele es? oldalan lev? kertekben elhetnek, ugyanazt a fejadot fizetik, amelyet a mor kiralyok szedtek t?luk, es a f?mecset orokre ?ket illeti meg. A megegyezest kovet?en Alfonz megkezdte a kornyez? varosok es falvak visszavetelet. A kiralyi tront a toledoi kiralyi udvarba vittek, es megkezdtek a varos vedelmenek korszer?siteset: a regi vert falak helyett k?falakat epitettek, es er?s varakat is emeltek. A kiraly megparancsolta, hogy cortesei Toledoban gy?ljenek ossze, es felhivta a ? ricos ombres ”-eket (szo szerint: ?gazdag emberek”, hatalmas foldesurak Kasztiliaban) az egesz orszagbol, hogy jojjenek a varosba, es veluk egyutt mas neves ferfiak, ersekek , puspokok , apatok es egyeb papi szemelyek is megjelentek. Rengeteg kereszteny hitet vallo ember is betelepult, igy mindezek eredmenyekepp az uj lakossag letszamban mar felulmulta a regit. Toledo tehat ismet kereszteny kezre kerult.

A kovetkez? evben a vallasos buzgalomtol f?tott berber almoravidak partra szalltak a helyi muszlim fejedelmek hivasara, es a Badajoztol eszakra vivott zallakai csataban megsemmisit? vereseget mertek Alfonz hadaira. A kasztiliaiak szerencsejere a berberek vezet?je, Ibn Tasufin a kovetkez? evben kenytelen volt hazaterni, hogy biztositsa az oroklest. A berber hadvezer 1091 -ben tert vissza, megdontve a sevillai Abbadidak hatalmat, ezaltal mintegy fel evszazadra Hispania deli resze az Almoravida Birodalomhoz kerult.

Lassu el?renyomulas, hatralo muzulmanok [ szerkesztes ]

Toledo visszavetele utan a szentfoldi helyzet ?forditottjat” lathatjuk: itt a muzulman er?k kenyszerultek utovedharcokra, es a keresztesek haladtak lepesr?l lepesre el?re. Ez az el?renyomulas azonban korantsem volt folytonos. Jol mutatja ezt Valencia 1092 -es ostroma. Az ostromrol igen jo feljegyzeseink vannak egy ismeretlen arab szerz?nek koszonhet?en, aki az ostromlottak szemszogeb?l irja le az esemenyeket. A legendas hir? El Cid a varos ala vonult seregeivel, es megkezdte annak ostromat. VI. Alfonz taktikajat hasznalva kieheztette a lakossagot, akik vegul mar egymast voltak kenytelenek megenni, miutan mar minden, ami ehet? volt elfogyott. Ibn Gahhaf vegul feladta a varost, kolcsonosen megallapodva a feltetelekben, es Cid bevonult Valenciaba. 7 ev elteltevel azonban, 1099 -ben az almoravida Mazdali egy er?teljes tamadassal visszafoglalta a varost. Jol lathato tehat, hogy a felszabadito hadjarat alatt igen er?teljes ellentamadasokat kellett kiallniuk a keresztes hadaknak. Harcos I. Alfonz kiraly 1118 -ban bevette Zaragozat . Am halala utan sulyos tronvalsag tort ki, igy a kozponti hatalom er?sen meggyengult. Aragonia es Katalonia egyesulese ( 12. szazad ) azonban lezarta a partharcok idejet. Ugy t?nt, hogy a hadjaratok uj er?re kaphatnak. 1140 -ben a portugal grofok is kepesek lettek veglegesen megszilarditani hatalmukat. Am a varakozas ellenere a f?urak egymas kozti versengese megsem sz?nt meg teljesen, igy a hadak sem voltak olyan egysegesek, mint korabban. Ekozben Afrikaban az almohadok atvettek a hatalmat az almoravidaktol, es kemeny szigorral kovacsoltak egybe a muzulman egyseget. Ennek hatasat gyorsan megereztek a keresztesek: 1195 -ben VIII. Alfonz , Kasztilia kiralya igen sulyos vereseget szenvedett Alarcosnal . Am a muzulman vezet?k nem hasznaltak ki azonnal a kinalkozo alkalmat, igy a vegveszely orajaban kibekul? spanyol f?urak ujraszerveztek a seregeket, es meg VIII. Alfonz kiraly vezetese alatt, 1212 -ben, sikerult a visszavagas, egy borzalmas csataban dont? gy?zelmet arattak Las Navas de Tolosa harcteren. Ennek azonban oriasi ara volt: tobb mint husz evig kellett varni, hogy a reconquista ujabb lenduletet kapjon. 1236 -ban III. (Szent) Ferdinand elfoglalta Cordobat . A muszlim ved?vonalban igy keletkezett ?repedest” gyorsan kihasznaltak a keresztesek: Aragonia elfoglalta Valenciat, a portugalok pedig Algarvet . A kiraly egy muszlim szovetsegesre is talalt Ibn Al-Ahmar szemelyeben, aki 1246 -ban atengedte Jaent , csereben azert, hogy elismerjek ?t Granada uralkodojanak. 1248 -ban III. (Szent) Ferdinand Granada segitsegevel elfoglalta Sevilla varosat. A keresztenyek lepesr?l lepesre haladtak el?re, am 1275 -ben egy ujabb er?s ellentamadas szakitotta meg az el?renyomulast. Az id?kozben Marokkoban uralomra kerul? Banu Marin nev? torzsi dinasztia er?s sereggel tamadt Hispaniara. Megvertek Kasztiliat es beavatkoztak a kereszteny kiralyok viszalyaiba. Az evszazad vegen a marokkoi Tlemcent is elfoglaltak. 1340 -ben azonban Portugalia, Kasztilia es Aragonia egyesitett seregei megallitottak ?ket az andaluziai Salado folyonal, ahol vereseget szenvedtek. 1344 -ben a flottajuk is alul maradt a kereszteny er?kkel szemben. Algeciras eleste utan veget ert a felsziget Eszak-Afrikabol kiindulo elozonlesenek hosszu tortenete.

A vegs? gy?zelem, Granada eleste [ szerkesztes ]

A gy?zelem utan Kasztiliaban bels? kuzdelmek dultak. Ez lehet?ve tette a granadai mohamedanoknak , hogy meg nehany evtizedig haboritatlanul eljenek. Granada ekkor mar a muszlimok utolso bastyaja volt Europaban, am nem volt ketseges, hogy amennyiben a belviszalyok megsz?nnek Kasztiliaban, az sereget fog inditani delre.

Igy is lett: 1388 -ban az erejet visszanyert kiralysag megindult Granada ellen, ahol ekkor Muhammad al-Gani (1362?1391) uralkodott, am hirtelen kirobbant egy ujabb polgarhaboru . A hadjarat ennek kovetkezteben leallt.

A folytatasra egeszen 1479 -ig kellett varni, amikor is II. Aragoniai Ferdinand es Kasztiliai Izabella hazassagot kotott, igy a mai Spanyolorszag egesz teruletenek urai lettek. A keresztes szellemt?l atitatott ket uralkodo minden ?idegen testet” el akart tavolitani az orszagbol. A reconquista erdekeben tehat bevetettek a korban rendelkezesre allo teljes haditechnikat (pl. agyuk ). Az eredmeny nem maradt el: 1492 -ben elesett Granada, a nyugat-europai muszlimok utolso ved?bastyaja.

Ezzel veget ert a reconquista.

Osszefoglalas [ szerkesztes ]

A reconquista tobb evszazados elhuzodasanak egyik oka, hogy mindket fel sokszor igen megosztott volt. Nemcsak egymassal, hanem sokszor hittarsaikkal is meg kellett kuzdeniuk mind a keresztenyeknek, mind a muszlimoknak. Belviszalyok, polgarhaboruk nehezitettek a dolgukat. Az er?viszonyok sokaig kiegyenlitettek voltak. Valenciat peldaul par ev kereszteny megszallas utan visszavettek a muszlimok. Mindket oldal csak akkor tudott gy?zelmet kicsikarni, ha sikerult valamilyen (ideiglenes) egyseget kovacsolnia, a marokkoiakat peldaul csak az egyesult portugal, kasztiliai es aragoniai seregek tudtak megallitani. A belviszalyok miatt, azonban ilyesmire csak ritkan kerult sor.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Sz. Jonas Ilona (Szerk.): Kozepkori egyetemes torteneti szoveggy?jtemeny. Osiris Kiado, Budapest, 1999
• Brett, Michael: A morok. Gondolat Kiado, Budapest, 1985
• Ceccoli, Paolo: Keresztes Hadjaratok: Kegyetlenseg a kereszt neveben. Alexandria Kiado, Pecs, 2001
• Bozsoky Pal Gerg?: Keresztes Hadjaratok. Agape Kiado, Szeged, 1995
• Archibald Ross Lewis, 1965: The Development of Southern French and Catalan Society, 718?1050. Austin: University of Texas Press
• Brian A. Catlos: Kingdoms of faith. A new history of Islamic Spain. ISBN 978-1-78738-071-4

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• A reconquista