| Arab
|
| ????????
|
| Tudomanyos atirat
|
| ar-R??id?n
|
| Forditas
|
| a Helyesen Vezetettek
|
A
Rasidun
(
magyarul
?
helyesen vezetettek
” )
kalifak
uralkodasa az
iszlam
vilagban a nyugati torteneszek altal
patriarchalis kalifatus
nak nevezett,
632
es
661
kozott tarto id?szak. A
szunnita iszlam
negy helyesen vezetett kalifat ismer, a cim negy els? visel?jet:
Abu Bakrot
,
Umar ibn al-Hattabot
,
Uszman ibn Affant
es
Ali ibn Abi Talibot
. Gyakorta hozzajuk soroljak a kes?bb uralkodo, rendkivul vallasos
omajjad
II. Omart
is.
A patriarchalis kalifatus tortenete
[
szerkesztes
]
B?vebben lasd az egyes kalifak szocikkeit!
A Rasidun id?szakanak legjelent?sebb vivmanya a kalifatus kialakitasa volt, amely egyben tartotta a
Mohamed profeta
halala utan szetes?, csak feluletesen iszlamizalt arabokat tomorit? arabiai ?birodalmat”.
Abu Bakre (ur.:
632
?
634
) a fuggetlened? torzsek lazadasa, a
ridda
leveresenek es az eszaki expanzio megkezdesenek erdeme. Omar (ur.:
634
?
644
) koraban hatalmas hoditasok tortentek:
Sziria
,
Palesztina
,
Egyiptom
,
Mezopotamia
egyarant arab kezbe kerult, es az
Ujperzsa Birodalom
folyamatos visszavonulasban volt. Az etnikai es kulturalis tekintetben sokszin? meghoditott teruletekkel az iszlam allama birodalomma b?vult, melynek igazgatasat Omar alakitotta ki, es ? szabalyozta a meghoditott lakossag helyzetet is.
Oszman (ur.:
644
?
656
) alatt az arabok megdontottek a perzsa birodalmat, folytattak nyugati el?renyomulasukat
Afrikaban
, rendszeresen pusztitottak
Anatolia
foldjet es flottat epitettek ki, amellyel a
Foldkozi-tengeren
is megszorongattak a
Bizanci Birodalmat
. Bar mar Abu Bakr idejen keszult egy gy?jtemeny, Oszman nevehez f?z?dik a
Koran
maig hasznalatos, kanonikus redakciojanak megalkotasa. Erre az id?re az
Arab Birodalom
peremvidekein el? katonak es szamos prominens tars (ld.
szahaba
) koreben tarsadalmi es vallasi jelleg? mozgalmak alakultak ki, es Oszmannal lazongo egyiptomi katonak vegeztek.
Az Oszman meggyilkolasat helyesl? Ali (ur.:
656
?
661
) ? a
a siitak
els?
imamja
? uralkodasa folyamatos belharcokkal telt (ld.
els? fitna
).
Medinabol
az
iraki
Kufaba
tette at szekhelyet. Le kellett szamolnia a
medinai pietistakkal
, majd az Oszman meggyilkolasaert elegtetelt kovetel? sziriai helytarto,
Muavija
ellen vonult. A dont?
sziffini csata
soran targyalasokba bocsatkozott, am a dont?birak ellene iteltek. Ezt nem volt hajlando elfogadni, de miel?tt megtamadta volna ellenfelet, sajat, a targyalast ellenz? hivei (a
haridzsitak
) koreben vegzett pusztitast. Viselkedese miatt szamos tamogatoja elhagyta, vegul a haridzsitak gyilkoltak meg.
II. Omart
, aki rovid ideig uralkodott (
717
?
720
), melyen vallasos muszlimkent neveltek, es el?djevel, az elpuhult
Szulejmannal
szemben valosagos aszketakent viselkedett. Nagyban batoritotta az iszlam terjeszteset, es igyekezett mersekelni a kulonbsegeket a ?regi” (arab) es ?uj” muszlimok kozott. Kegyes viselkedesevel erdemelte ki, hogy kes?bb a ?helyesen vezetettek” koze soroltak.
A patriarchalis kalifatus rendez?elvei
[
szerkesztes
]
A Rasidun uralma affele masodlagos
teokracia
(az els?dleges Mohamede). Szerepuk meg leginkabb valamifele torzsi vezet?jeere,
sejkere
hasonlit, aki mellett a hagyomanyos tanacsot (
sura
) a profeta harcostarsai (
szahaba
) helyettesitettek. A tarsak es a kalifak gyakorlatilag kollektiv hatalomgyakorlassal uralkodtak ugyanabban a szellemben, ahogy korabban Mohamed tette.
A kozosseget (
umma
) kepvisel? befolyasos, mertekado korok realis hatalmat fejezi ki, hogy az els? negy uralkodo nem dinasztikus alapon kovette egymast, hanem egyetertessel (
idzsma
) valasztottak meg az utodot, akit a h?segeskuk (
bajaa
) altal ismertek el. A korra iszlamelv?seg jellemz?, amely azt jelenti, hogy minden muszlimot egyenl?en kezeltek (igaz, nem batoritottak a teritest). Az Omajjadok hatalomra kerulesevel a helyzet megvaltozott. Muavija ugyan meg letetette a h?segeskut, am ezt kovet?en dinasztikus elvek alapjan orokl?dott a kalifatus, a kozossegi donteseket pedig az egyeni uralkodoi hatarozatok valtottak fel. Nem veletlen, hogy az arab tortenetiras Muavija kapcsan emlitette meg a kiralysag
(mulk)
kialakulasat. Ezzel parhuzamosan arab elv? politika kerult az el?terbe, ami azt jelentette, hogy a kivaltsagos arab uralkodoretegekkel szemben az iszlamot ujonnan felvev?k csak affele kliensreteget kepeztek (ld.
maula
, tbsz.
mavali
).
Nem szunnita nez?pont
[
szerkesztes
]
A
siitak
szerint egyetlen jogos kalifa uralkodott az iszlam torteneteben, megpedig Ali, aki el?l Mohamed (es rajta keresztul Isten) akaratat meghazudtolva el?dei elbitoroltak a rangot, majd Muavija elragadta t?le. Ver szerinti utodai, az
imamok
nem voltak kalifak, igy a Rasid terminus egyedul Alira vonatkozhat. A
haridzsitak
es kulonboz? agaik (peldaul az
ibaditak
) csak Abu Bakrot es Omart tekintik ?helyesen vezetettnek”, elismerve, hogy Oszman es Ali uralkodasanak is voltak ?tiszta” id?szakai.
Rasidun kalifak listaja
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]