Publius Quinctilius Varus
Szuletett	I. e. 46 Cremona
Elhunyt	9 Teutoburgi-erd?
Allampolgarsaga	romai
Nemzetisege	romai
Hazastarsa	Vipsania Marcella Major Claudia Pulchra ( ? 9. szeptember 7.) [1] [2]
Gyermekei	Quinctilius Varus Minor Sextus Nonius Quinctilianus
Szulei	Claudia Marcella Sext Quintili Var
Foglalkozasa	politikus, hadvezer
Tisztsege	romai szenator romai helytarto consul
Halal oka	verveszteseg
A Wikimedia Commons tartalmaz Publius Quinctilius Varus temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Publius Quinctilius Varus ( Cremona , i. e. 46 ? Teutoburgi erd? , i. sz. 9 ) romai politikus, hadvezer volt, akinek neve az altala elszenvedett teutoburgi veresegr?l valt ismertte.

Elete [ szerkesztes ]

Varus patricius csaladban szuletett, apja Sextus Quinctilius Varus romai szenator volt, anyja Gaius Claudius Marcellus Minor romai konzul lanya. Apja gyanuba keveredett Caesar meggyilkolasaval kapcsolatban, igy i.e. 42-ben ongyilkossagot kovetett el.

Apjanak politikai iranyultsagaval ellenben, az ifju Varus Octavianus tamogatoja lett. i.e. 14-ben felesegul vette Marcus Vipsanius Agrippa lanyat, ezzel is szorosabbra f?zve az Augustussal valo szovetseget. I.e. 13-ban Tiberiusszal , a kes?bbi csaszarral egyutt consulla valasztottak. Ezt kovet?en Varus Africa provincia kormanyzoja lett, majd Syria -ban vallalta el negy legio parancsnoksagat. Iosephus Flavius megemliti, hogy Herodes zsido kiraly halala utan egy Judeaban kitort felkelest vert le, melynek kovetkezmenyekent 2000 zsido felkel?t feszittetett keresztre Jeruzsalemben.

Az i. sz. I. evtizedben Tiberius, Nero Claudius Drusus es Germanicus Iulius Caesar a Rajna vonalat atlepve leigazo hadjaratot inditottak az ottani german torzsek ellen, melynek soran sikereket ertek el, tobb torzset is alavetve Roma uralmanak. A haborunak koszonhet?en Augustus megalapitotta Germania provinciat, melynek kormanyzasaval Varust bizta meg, aki elvallalta a megbizatast es megkapta a 17., 18. es 19. legio parancsnoksagat is.

A meghoditott german torzsek azonban a heruszk (wd) torzs (Cherusci) vezetesevel lazongani kezdtek a romai uralom ellen, melynek elere Arminius allt. Varust a heruszkok egyik romai parti vezere, Segestes figyelmeztette a lazadas veszelyere, ? azonban ezt figyelmen kivul hagyta es csak akkor indult meg legioival, mikor a germanok nyilt lazadasba kezdtek es elvagtak a romai legiok el?l a visszavonulas utjat. A germanok azonban nem vallaltak rogton nyilt osszecsapast, hanem folyamatosan visszavonulva felcsalogattak a romaiakat a teutoburgi erd?ig (a mai Osnabruck kornyekere), amely mocsaras, s?r? erd? volt, igy a romai legiok nem tudtak kialakitani szokasos hadrendjuket. A germanok itt 9 szeptembereben rajuk tortek es mindharom legiot teljesen szetvertek, a fogsagba esett romaiakat pedig vallasi rituale kereteben a helyszinen felaldoztak. Varus maga, amikor latta, hogy a csata elveszett, sajat kardjaba d?lve vetett veget eletenek. Varus holttestenek fejet Armin levagatta, es a markomann kiralynak, Maroboduusnak kuldte el, arra szamitva, hogy a markomannok is tamadast inditanak a Romai Birodalom ellen. Maroboduus azonban erre nem volt hajlando es Varus fejet elkuldte Romaba, ahol eltemettek.

A teutoburgi vereseg sulyos szegyenfoltnak szamitott a romaiak szamara. Suetonius szerint Augustus, mikor ertesult a veresegr?l, homlokahoz kapott es igy kialtott fel: ?Varus, add vissza legioimat!” A vereseget kovet?en Roma soha tobbe nem volt kepes a Rajnan tuli teruleteket birtokba venni, a german torzsekkel valo hatar a Rajna es Duna vonalan huzamosabb id?re allandosult.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Suetonius : Caesarok elete.
• Tolnai Vilagtortenelme, Budapest, 1909.

1. ↑ Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzaferes: 2021. junius 10.)
2. ↑ Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzaferes: 2021. junius 10.)