Provanszal dialektus

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Provanszal
Provencau
Beszelik Franciaorszag
Terulet Provence-Alpes-Cote d’Azur
Beszel?k szama ~400 000 f?
Nyelvcsalad Indoeuropai nyelvcsalad
    italiai ag
     ujlatin nyelvek
      nyugati csoport
       iberoroman nyelvek
        okcitan nyelv
         provanszal
Irasrendszer Latin abece
Hivatalos allapot
Hivatalos ?
Nyelvkodok
ISO 639-1 oc
ISO 639-2 oci
ISO 639-3 oci
A Wikimedia Commons tartalmaz Provencau temaju mediaallomanyokat.

A provanszal dialektus (okcitanul provencau , franciaul provencal ) az okcitan nyelv egyik ? er?s francia hatastol erintett ? dialektusa , amelyet Del- Franciaorszagban , a mai Provence-Alpes-Cote d’Azur regio reszet alkoto Provence teruleten beszelnek. Nem azonos a provanszal nyelvvel , amely az okcitan nyelv - kulonosen a kozepkori okcitan - hagyomanyos elnevezese.

Hangtan [ szerkesztes ]

A provanszal a tobbi okcitan dialektustol f?leg a hangtanaban kulonbozik, amely sokkal kozelebb all a franciaehoz, mint a tobbi iberoroman nyelvehez . Igy a provanszalban a szovegi -s nem ejt?dik (akarcsak a modern franciaban), az r hangot pedig a nyelvcsap pergetesevel ejtik (un. uvularis). A sztenderd okcitanhoz es a katalanhoz hasonloan a hangsulytalan o -nak a kiejtesben [u] felel meg; a hangsulytalan szovegi -a, -as pedig [o] -nak hangzik. Szinten francia hatasra ? a sztenderd okcitannal ellentetben ? a provanszalban megkulonboztetik a b -vel es a v -vel jelolt hangokat, az utobbit rendes magyaros v-nek ejtik.

Helyesiras [ szerkesztes ]

A provanszal dialektus ket helyesirasi normaval rendelkezik. A klasszikus vagy hagyomany?rz? norma helyesirasa egy regebbi nyelvi allapotra tamaszkodik es tavolabb all a valodi kiejtest?l, mig az uj norma a modern francia helyesirason alapszik es a mostani kiejtest tukrozi.

Nyelvi pelda [ szerkesztes ]

Idezet olvashato az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatabol provanszal dialektusban, valamint sztenderd okcitan (lenga d’oc-i) nyelvvaltozatban:

Provanszal dialektus Sztenderd okcitan
klasszikus norma ( norma clasica ) mistral norma ( norma mistralenca )
Totei lei personas naissan liuras e egalas en dignitat e en drech. Son dotadas de rason e de consciencia e li cau/fau agir entre elei amb un esperit de frairessa. Touti li persouno naisson lieuro e egalo en dignita e en dre. Soun doutado de rasoun e de counscienci e li fau agi entre eli em’ un esperit de freiresso. Totas las personas naisson liuras e egalas en dignitat e en drech. Son dotadas de rason e de consciencia e lor cal agir entre elas amb un esperit de frairesa.

Szokincs [ szerkesztes ]

Magyar Provanszal Kiejtes
iszik beure [?bew?e]
ferfi ome [?me]
nap jorn [?d?u?, ?dzu?]
sor linha [?li??]  

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]