Prokariotak
Rendszertani besorolas
Csoport: Prokariotak (Prokaryota) Ez az el?lenycsoport a tudomany mai allasa szerint nem rendszertani kategoria.
Domenek
Archeak (Archaea) Bakteriumok (Bacteria)
Hivatkozasok
A Wikifajok tartalmaz Prokariotak temaju rendszertani informaciot. A Wikimedia Commons tartalmaz Prokariotak temaju kategoriat.

A prokariotak , mas neven el?sejtmagosok vagy sejtmag nelkuli egysejt?ek ( Prokaryota vagy Monera ) egysejt? (ritkan tobbsejt? ), korulhatarolt sejtmag nelkuli el?lenyek. Ezek az ismert leg?sibb sejtes szervezetek, egyuttal a legegyszer?bbek is, mivel az eukariotak rendkivul differencialt es fejlett sejtszervecskeket alkoto bels? membranrendszere bennuk meg nagyon kezdetleges. A prokariota nev a gorog prosz (el?tt) es karuon (mag) szavak osszetetelevel jott letre, jelentese tehat ?sejtmag el?tti”.

Rendszerezesuk [ szerkesztes ]

A legujabb rendszertani osztalyozas az el?lenyek ket nagy domenjet kuloniti el: a prokariotakat es az eukariotakat. A legujabb kutatasok alapjan az eukariotak az archeakbol alakultak ki. Ezt tamasztja ala, a Nature Ecology & Evolution folyoiratban 2019. december 9-en megjelent cikk, Phylogenomics provides robust support for a two-domains tree of life cimmel. Szoll?si Gergely (ELTE TTK) es Tom Williams (Bristoli Egyetem) kozos kutatasainak legujabb eredmenyei egyertelm?en a ketdomenes elmeletet tamasztjak ala.

Az el?vilag ket domenje:

• Prokariotak ? Bakteriumok
• Archeak, majd az ezekb?l kialakult Eukariotak

Kialakulasuk [ szerkesztes ]

Altalanosan elfogadott, hogy az els? el? sejtek ?si prokariotak lehettek. 3,65 milliard eves prokariota fossziliakat is talaltak, es a prokariotak meg ma is valoszin?leg a legsikeresebb es legnagyobb szamban el? szervezetek. A Fold a prokariotak egyetlen ismert el?helye. Bar nehanyan azt allitjak, hogy bizonyos, egy marsi meteoritban talalt alakzatok prokariotak fossziliaikent ertelmezhet?k, ez rendkivul ketseges.

Felepitesuk [ szerkesztes ]

Meretuk mikronos nagysagrend?, tehat fenymikroszkoppal tanulmanyozhatok.

Sejtszerkezetuk sok szempontbol elter az eukariotaketol ; a legfontosabb elteres a sejtmag vagy sejtmaghartya hianya. Nincs az eukariotakehoz merhet? bonyolultsagu bels? vazrendszeruk (citoszkeleton) ? van helyette prokariota citoszkeleton ? es nincsenek egyeb, membrannal korulhatarolt sejtalkotoik (peldaul vakuolumok , endoplazmatikus retikulum , mitokondriumok , szintestek ), viszont vannak riboszomaik. Van sejtfaluk, nem ugy, mint egyes eukariotaknak (f?leg az allatoknak). A sejthartyan keresztul cserelnek anyagot kornyezetukkel.

A sejteket sokszor kocsonyas tok boritja. Ez alatt van a sejtfal , azon belul pedig a vekony sejthartya . A sejtfal anyaga feherje es szenhidrat . A sejtplazmaban a maganyagon es az esetlegesen fotoszintezisre alkalmas szinanyagon kivul valadekszemcsek, raktarozott tapanyagok es neha csillok is megfigyelhet?k.

Egyetlen, kor (vagy kivetelesen ritka esetben, peldaul a Borrelia burgdorfen fajnal egyenes) alaku, haploid kromoszomajuk van; ez a nukleoid (maganyag). A sejt tobbi reszeben ezen kivul apro, kor alaku DNS -darabok is lehetnek.

Bar majdnem mindig egysejt?ek , az osztodas utan egyutt maradt sejtek sejtcsoportokat, telepeket hozhatnak letre. Ezeket a sejtek altal kivalasztott nyalkareteg is osszetarthatja. Az ilyen telep tagjai nem differencialodott sejtek: teljesen egyformak es onallo eletre is kepesek.

Anyagcserejuk [ szerkesztes ]

Miota az els? prokariotak letrejottek, szamos valtozason mentek keresztul. Anyagcserejuk sokkal valtozatosabb, mint az eukariotake , ezert sok er?sen elkulonult tipusuk letezik. Peldaul amellett, hogy fotoszintezissel vagy szerves szenforrasok felhasznalasaval nyernek energiat , mint az eukariotak ( fotoauto - vagy heterotrofia ), a prokariotak szervetlen vegyuleteket is felhasznalhatnak energiaforraskent, mint peldaul a hidrogen-szulfidot ( kemoautotrofia ). A szerves anyaggal taplalkozo prokariotak ? mivel nincs naluk kisebb el?leny ? elhalt szervesanyag-darabokkal taplalkoznak ( szaprofitizmus ). Sok olyan kulonleges anyagcsereutat meg?riztek, amelyekre a magasabb rend? el?lenyek nem kepesek, peldaul kepesek cellulozbontasra , legkori nitrogent tudnak megkotni. Sok eukariota szervezet igenybe veszi a prokariotak ilyen tulajdonsagait, es kellemes kornyezetben elszaporitja ?ket. Ez a kolcsonosen el?nyos egyutteles, a szimbiozis . S?t, az ugynevezett endoszimbionta-elmelet (EST) szerint az eukariotak membrannal hatarolt sejtszervecskei kozul egyik-masik (peldaul a mitokondriumok , szintestek ) az eukariota sejttel szimbiozisban el? prokariota sejtekb?l alakult ki, redukalodott.

Szaporodasuk [ szerkesztes ]

Altalaban ivartalanul , egyszer? osztodassal, hasadassal szaporodnak. Az orokit?anyag lemasolodasa utan a sejt kettef?z?dik. Kedvez? korulmenyek kozott akar 20 percenkent kepesek osztodni. A bakteriumok ivaros szaporodasa a konjugacio. A konjugacio soran ket egyed egymas melle kerul, igy kozottuk plazmahid alakul ki. Ezen keresztul maganyag vagy episzoma jut at az egyik bakteriumsejtb?l a masikba. Ilyenkor az adokat him, a befogadokat n?i jelleg?eknek tekintjuk.

Sporakepzesuk [ szerkesztes ]

A prokariotakra jellemz? a sporakepzes, mely a kedvez?tlen korulmenyek atveszelesere szolgal. Az eletfeltetelek romlasakor a sejt belsejeben az orokit?anyag es egy keves sejtplazma nagyon ellenallo, vastag sejtfallal burkolozik be, a sejt pedig elpusztul korulotte. Az igy letrejott spora az orakig tarto f?zest, s?t, rovid ideig a vilag?r korulmenyeit is kepes elviselni. Megfelel? korulmenyek kozott a sporabol ujra sejt lesz, majd az elszaporodik.

El?helyuk [ szerkesztes ]

A Foldon szinte minden kornyezetben el?fordulnak, a legszels?segesebb korulmenyek kozott is. A szels?seges korulmenyek kozott el? el?lenyeket extremofileknek nevezik. Sok prokariota el mas el?lenyek testeben, emberekeben is. Ez neha halalos kimenetel? bakterialis fert?zeshez vezet, de az ilyen organizmusok altalaban artalmatlanok, vagy kifejezetten hasznosak a gazdaszervezet szamara.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Eukariotak
• Archeak
• Bakteriumok