A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
proza
az irodalmi m? ket formaja kozul az egyik, mig a masik a
kolteszet
. A kett?t az kulonbozteti meg egymastol, hogy a prozai m? nyelvezete megegyezik a hetkoznapi
beszeddel
vagy igen kozel all ahhoz, mivel nem diszitik olyan szembet?n? stilisztikai eszkozok, mint a kolt?i alkotast.
Maga a szo a
latin
prosa
-bol ered; ennek jelentese egyenesseg ? innen szarmazik a gyakran
pejorativnak
szamito ?prozai” kifejezes is, mely valaminek a hetkoznapi, atlagos voltara utal.
Prozaban altalaban tenyeket irnak le, vagy az egyeni gondolatokat fejtik ki ? mindezt kotetlen, szabad iras (beszed) formajaban. Ennek megfelel?en szamos
medium
alkalmazza is a prozai format:
ujsagok
, magazinok,
enciklopediak
, sugarzott media,
filmek
, levelek, adosjegyzetek, idezhet? idezetek, krimiregenyek, tortenelmi, filozofiai, vagy epp biologiai irasok es meg szamtalan tovabbi.
A proza altalaban nelkulozi a kolteszetben gyakran el?fordulo
versmertek
, vagy a
rimek
szabalyos szerkezetet. Egyes prozai m?vekben ugyan nyomokban el?fordulhatnak ritmikus szerkezetek vagy
versesites
, de ha tudatosan osszemossak ezt a ket irodalmi format, ugy azt mar
prozai versnek
nevezzuk. Hasonlokepp, a verses szerkezet hagyomanyos szabalyaitol es korlatozasaitol elszakado kolteszetet
szabadversnek
nevezzuk.
Tovabbi informacio
[
szerkesztes
]