A proza az irodalmi m? ket formaja kozul az egyik, mig a masik a kolteszet . A kett?t az kulonbozteti meg egymastol, hogy a prozai m? nyelvezete megegyezik a hetkoznapi beszeddel vagy igen kozel all ahhoz, mivel nem diszitik olyan szembet?n? stilisztikai eszkozok, mint a kolt?i alkotast.

Maga a szo a latin prosa -bol ered; ennek jelentese egyenesseg ? innen szarmazik a gyakran pejorativnak szamito ?prozai” kifejezes is, mely valaminek a hetkoznapi, atlagos voltara utal.

Prozaban altalaban tenyeket irnak le, vagy az egyeni gondolatokat fejtik ki ? mindezt kotetlen, szabad iras (beszed) formajaban. Ennek megfelel?en szamos medium alkalmazza is a prozai format: ujsagok , magazinok, enciklopediak , sugarzott media, filmek , levelek, adosjegyzetek, idezhet? idezetek, krimiregenyek, tortenelmi, filozofiai, vagy epp biologiai irasok es meg szamtalan tovabbi.

A proza altalaban nelkulozi a kolteszetben gyakran el?fordulo versmertek , vagy a rimek szabalyos szerkezetet. Egyes prozai m?vekben ugyan nyomokban el?fordulhatnak ritmikus szerkezetek vagy versesites , de ha tudatosan osszemossak ezt a ket irodalmi format, ugy azt mar prozai versnek nevezzuk. Hasonlokepp, a verses szerkezet hagyomanyos szabalyaitol es korlatozasaitol elszakado kolteszetet szabadversnek nevezzuk.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Vers - proza - ritmus (Enciklopedia Fazekas)
• Magyar katolikus lexikon
• Bokor Jozsef (szerk.). Proza , A Pallas nagy lexikona . Arcanum: FolioNET (1893?1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X . Hozzaferes ideje: 2022. junius 12.  

Tovabbi informacio [ szerkesztes ]

• Ottlik Geza: Proza (MEK)