Hasonlo cikkcimek es megnevezesek: Platina (egyertelm?sit? lap) .

78 Iridium ← platina → arany Pd ↑ Pt ↓ Ds 78 Pt Periodusos rendszer
Altalanos
Nev, vegyjel , rendszam	platina, Pt, 78
Latin megnevezes	platinum
Elemi sorozat	atmenetifemek
Csoport , periodus , mez?	10 , 6 , d
Megjelenes	szurkesfeher
Atomtomeg	195,078(2)  g/mol
Elektronszerkezet	[ Xe ] 4f 14 5d 9 6s 1
Elektronok hejankent	2, 8, 18, 32, 17, 1
Fizikai tulajdonsagok
Halmazallapot	szilard
S?r?seg (szobah?m.)	21,45 g/cm³
S?r?seg (folyadek) az o.p. -on	19,77 g/cm³
Harmaspont	2045 K , 0,2 Pa
Olvadaspont	2041,4  K (1768,3 ° C , 3214,9 ° F )
Forraspont	4098 K (3825 ° C , 6917 ° F )
Olvadash? ${\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}$	22,17 kJ/mol
Parolgash? ${\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}$	469 kJ/mol
Molaris h?kapacitas	(25 °C) 25,86 J/(mol·K)
G?znyomas P /Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T /K 2330 (2550) 2815 3143 3556 4094
Atomi tulajdonsagok
Kristalyszerkezet	kobos lapkozeppontos
Oxidacios szam	2, 4 , 5, 6 (gyengen bazikus oxid)
Elektronegativitas	2,28 ( Pauling-skala )
Ionizacios energia	1.: 870 kJ/mol
	2.: 1791 kJ/mol
Atomsugar	135 pm
Atomsugar (szamitott)	177 pm
Kovalens sugar	128 pm
Van der Waals-sugar	175 pm
Egyebek
Magnesseg	paramagneses
Fajlagos ellenallas	(20 °C) 105 nΩ·m
H?merseklet-vezetesi tenyez?	(300 K) 71,6 W/(m·K)
H?tagulasi egyutthato	(25 °C) 8,8 μm/(m·K)
Hangsebesseg (vekony rud)	( szobah?m. ) 2800 m/s
Young-modulus	168 GPa
Nyirasi modulus	61 GPa
Kompresszios modulus	230 GPa
Poisson-tenyez?	0,38
Mohs-kemenyseg	3,5
Vickers-kemenyseg	549 MPa
Brinell-kemenyseg	392 HB
CAS-szam	7440-06-4
Fontosabb izotopok
F? cikk: A platina izotopjai izotop termeszetes el?fordulas felezesi id? bomlas mod energia ( MeV ) termek 190 Pt 0,01% 6,5 E11 y α 3,18 186 Os 191 Pt mest. 2,96 d ε ? 191 Ir 192 Pt 0,79% Pt stabil 114 neutronnal 193 m Pt mest. 4,33 d IT 0,1355 e 193 Pt 193 Pt mest. 50 y ε ? 193 Ir 194 Pt 32,9% Pt stabil 116 neutronnal 195 m Pt mest. 4,02 d IT 0,1297 e 195 Pt 195 Pt 33,8% Pt stabil 117 neutronnal 196 Pt 25,3% Pt stabil 118 neutronnal 197 m Pt mest. 1,59 h IT 0,3465 197 Pt 197 Pt mest. 19,8913 h β - 0,719 197 Au 198 Pt 7,2% Pt stabil 120 neutronnal
Hivatkozasok

A platina (nyelvujitaskori magyar neven: ereny ) egy femes elem , az atmenetifemek koze tartozik, a nehez platinafemek egyike. A rendszama 78, a vegyjele Pt .

Tortenete [ szerkesztes ]

A termeszetes eredet? szennyezett platinat ? nem szandekosan ugyan ? de mar az ?si egyiptomi mesterek is hasznaltak ezust helyett. Az ecuadori indian torzsek pedig ekszereket keszitettek bel?le a spanyol hoditok erkezese el?tt. 1736-ban de Ulloa spanyol csillagasz es tengeresztiszt egy megmunkalhatatlan femre figyelt fel a mai Kolumbia aranybanyaiban, amelyet ?platina” nevvel illetett (a spanyol eredet? szo ?kicsi ezustot” jelent).

El?fordulasa [ szerkesztes ]

A platina tobbnyire az egyeb platinafemekkel egyutt fordul el?, vagy elemi allapotban a nikkel-, rez- es vas-szulfidokkal egyutt. Manapsag a legjelent?sebb el?fordulast azok a rez-nikkel asvanyok jelentik, amelyek egyreszt Del-Afrikaban, masreszt Oroszorszagban vannak, es ezeket egesziti ki a kanadai Sudbury-kitermeles.

Kemiai tulajdonsagai [ szerkesztes ]

A platina kemiailag nagyon ellenallo fem. Csak kiralyvizben vagy oxidaloszer jelenleteben sosavban oldodik. Ha a kiralyvizben oldjuk, hexakloro-platina(IV)-sav (hidrogen-[hexakloro-platinat(IV)], H ₂ [Pt Cl ₆ ]) keletkezik.

${\displaystyle {\ce {Pt + 4HNO3 + 18 HCl -> 3 H2[PtCl6] + 4NO + 8H2O}}}$

A kiralyvizben a saletromsav es a sosav aranya itt 1:4,5.

A platina vegyuletei altalaban +4 vagy +2 oxidacios allapotu .

Halogenidjei altalaban PtX ₂ osszetetel?ek, de el?fordul PtCl ₄ es PtBr ₄ vegyulete is.

A platina PtO ₂ oxidjaban +4 oxidacios allapotu.

El?allitasa es felhasznalasa [ szerkesztes ]

A vilag platinafem-termelese csak egy par orszagbol szarmazik, els?sorban a Del-afrikai Koztarsasagbol .

No.	orszag/regio	platina termeles [1] (2014) (kg)
	vilag	161 000
1	Del-afrikai Koztarsasag	110 000
2	Oroszorszag	25 000
3	Zimbabwe	11 000
4	Kanada	7 200
5	Egyesult Allamok	3650
	mas orszagok	3800

A k?zetekb?l altalaban nemesfem-koncentratumokat allitanak el?, melyekb?l mind a hat platinafem el?allithato.

A platina 35-40%-at ( palladiummal egyutt) a benzinuzem? gepkocsik katalizatorakent hasznaljak fel. Korulbelul azonos mennyiseget ekszerek keszitesere hasznalnak, es az osszmennyiseg 18%-at alkalmazzak a petrolkemiai , valamint az uvegiparban .

Bizonyos platinavegyuleteket daganatellenes gyogyszerkent alkalmaznak. Ilyen vegyuletek a ciszplatin , a karboplatin es az oxaliplatin .

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Erdey-Gruz Tibor: Vegyszerismeret. 3. kiadas. Budapest: M?szaki Konyvkiado. 1963. 386?387. o.  
• Kis kemiai szotar. Forditotta Harsing Laszlone. Budapest: Gondolat. 1972. 354?355. o.  
• Akademiai kislexikon. F?szerkeszt?: Beck Mihaly es Peschka Vilmos. Budapest: Akademiai Kiado. 2 kotet., 437. o. ISBN 963 05 5279 5  
• Hans Breuer: Atlasz ? Kemia. Forditotta Ungvarai Janos es Ungvaraine dr. Nagy Zsuzsanna. Harmadik, javitott kiadas. Budapest: Athenaeum 2000 Kiado Kft. 2003. 263. o. ISBN 963-9471-35-6  
• Dr. Otto – Albrecht Neumuller: Rompp vegyeszeti lexikon. Budapest: M?szaki Konyvkiado. 1981. 3 kotet., 737?738. o. ISBN 963-10-3269-8  
• N. N. Greenwood – A. Earnshaw: Az elemek kemiaja. Budapest: Nemzeti Tankonyvkiado. 2004. 3 kotet., 1563?1602. o. ISBN 963-19-5255-X  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• a magyar Wikipedia platinat tartalmazo vegyuleteinek listaja kuls? keres?vel
• Platina.lap.hu - linkgy?jtemeny
• Aktualis platina arfolyam Ft/g-ban

A Wikimedia Commons tartalmaz Platina temaju mediaallomanyokat.