한국   대만   중국   일본 
Phoenix ?rszonda ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Phoenix ?rszonda

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Ez a szocikk az ?rszondarol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: F?nix (egyertelm?sit? lap) .
Phoenix
Orszag   Amerikai Egyesult Allamok
?rugynokseg NASA NASA
Tudomanyos vezet? Bill Boynton
Gyarto Lockheed Martin
Kuldetes tipusa Leszallas
Osszkoltseg 460 millio  USD
NSSDC ID 2007-034A
Kuldetes
Celegitest Mars
Inditas datuma 2007 . augusztus 4. 9:26:34 UTC
Inditas helye Cape Canaveral Space Launch Complex 17A
Hordozoraketa Delta II 7925
Leszallas a Marsra 2008 . majus 25. 23:54 UTC
Kuldetes vege 2008 . november 10.
Az ?rszonda
Leszalloegyseg
Tomege 410 kg
Leszallas helye Zold volgy
Vastitas Borealis
68,218830° E 234,250778° K
Fekezes modja Ejt?erny?
Fekez?raketa
Hivatalos weboldal
RSS hirek: [1]
A Wikimedia Commons tartalmaz Phoenix temaju mediaallomanyokat.
A Mars Reconnaissance Orbiter felvetele a Mars legkoreben ejt?erny?vel ereszked? Phoenix ?rszondarol
A Phoenix egyik laba a Mars talajan (Sol 0)

A Phoenix ?rszonda a Mars Scout bolygokutato ?rszondaprogram els? kuldetese, melyet a Mars Surveyor 2001 torolt Mars-szonda felkesz leszalloegysegeb?l alakitottak ki. Alapvet? feladata az esetleges marsi elet feltetelei, jelei utan valo kutatas volt ? utaljanak ezek akar jelenlegi, akar regmultbeli eletre. [1] [2] A Spirit es az Opportunity marsjarokkal szemben a Phoenix nem tudott kozlekedni a Mars felszinen, viszont lenyegesen kifinomultabb (es nagyobb tomeg?) m?szerekkel rendelkezett.

A leszalloegyseg 2008 . majus 25-en sikeresen leszallt a Mars felszinere. [3] [4] Julius 31-en meger?sitettek, hogy a szonda elerte f? celjat, vizjeget talalt kozvetlenul a Mars felszine alatt. [5] A kuldetesnek a bekoszont? marsi ?sz vetett veget 2008 novembereben, de a szonda igy is tulteljesitette az eredetileg tervezett kuldetest mind id?tartam, mind eredmenyek tekinteteben, igy a kuldetes sikeresnek mondhato. [6]

Tudomanyos eredmenyek [ szerkesztes ]

Az ?rszonda a felszinen a jegreteg ciklikus megfagyasabol es kiolvadasabol ered?, poligonalis alakzatokat talalt (ilyeneket kes?bb mashol is talaltak). A talajban sikerult vizjeget talalnia, valamint a nem tul tavoli multban melegebb es nedvesebb id?szakokra utalo bizonyitekokat, melynek soran a talajszemcsekre folyekony vizreteg is kivalt.

Egyik m?szere kes?bb a foldi elet szempontjabol legalabbis szokatlan, csak nagyon szaraz helyeken kimutathato, oxidativ perklorat - ionokat [7] fedezett fel, nehany tizedszazalekos koncentracioban. A fenykepek utolagos elemzesevel a szonda labain vizcseppekhez hasonlo, id?vel elmozdulo alakzatokat talaltak. A viz olvadaspontjat a szonda altal talalt perkloratsok lecsokkenthettek annyira, hogy az folyekony maradjon. [8]

Egy m?szer kalcium- karbonatot es agyagszemcseket is talalt, melyek keletkezesehez vizes kornyezetre van szukseg, erre leginkabb a horeteg id?szakos megolvadasa ad lehet?seget. [9] [10]

Meteorologiai m?szereivel a legkori folyamatokat kovette, a szel sebesseget es iranyat merte, havazast es porordogoket figyelt meg. A jegkristalyokbol allo felh?k a nyar folyaman mintegy 10 kilometer magasan voltak, kes?bb leereszkedtek 4 kilometerre. A bel?luk hullo hoszer? (szilard halmazallapotu) csapadekot el?szor sikerult a Marson megfigyelni, amely el?szor hullas kozben meg szublimalt, kes?bb mar elerte a felszint. Ez magyarazatot ad a sarki jegtakaro evszakos novekedesere. A talaj kozeleben, maximum 700 meter magassagig er? kodot is sikerult megfigyelni, ebb?l szinten valt ki vizjeg a felszinre. [11]

Az ?rszonda [ szerkesztes ]

A szonda a hordozoraketa orraban

A Phoenix ?rszondat a NASA Jet Propulsion Laboratoryumaban fejlesztettek ki. A Phoenix ?rszonda ket f? resze a csak a Mars fele repules kozben hasznalt m?szaki egyseg , melyben a man?verezeshez hasznalt kormanyraketak, az elektromos energia ellatasahoz hasznalt napelemek , valamint a kommunikaciohoz szukseges antennak voltak. A m?szaki egyseg a legkorbe lepes el?tt levalt a szondarol, es elegett a Mars legkoreben.

Az ?rszonda meretei a Mars fele vezet? uton:

  • Atmer?: 2,64 m
  • Magassag: 1,74 m
  • A napcellak kiterjedese: 3,6 m
  • Tomeg: 664 kg (inditaskor), ebb?l:
    • 82 kg a m?szaki egyseg
    • 110 kg a leszalloegyseg fels? burkolata
    • 62 kg a h?ved? pajzs
    • 410 kg a leszalloegyseg, ebb?l
      • 59 kg tudomanyos m?szer
      • 67 kg uzemanyag.

A leszalloegyseg 2001 -es Mars Surveyor program kereteben keszult el, de a programot toroltek, a leszalloegyseget raktarba helyeztek, majd kes?bb a Phoenix f? egysegeve alakitottak.

A leszalloegyseg meretei:

  • Magassag az arboccal egyutt: 2,2 m
  • A napelemek kiterjedese: 5,52 m
  • Az alap atmer?je: 1,5 m

A leszalloegysegben lev? tudomanyos m?szerek [ szerkesztes ]

A leszalloegyseg m?szerei
A TEGA kiszerelt allapotban, balra a nyolc kemence, meg lefedett nyilasokkal, jobbra a tomegspektrometer
A MECA Wetlab felepitese es m?kodese
A meteorologiai m?szer a marsi szel adatainak merese kozben

Robotkar (Robotic Arm, RA) [ szerkesztes ]

2,35 m hosszu. Akar fel meteres melysegbe is le tud asni, ez a helyszini uledek keletkezesi sebesseget?l fugg?en maximum 50 ezer-2 millio ev koru uledek kiasasat teszi lehet?ve. Azonban a leszallasi zonaban nincs ilyen melyen a jeg , mar a felszin kozeleben szamitanak ra. Mihelyt a kar eleri a jeget tartalmazo reteget, mintat vesz bel?le.
A robotkarra van szerelve a TCP (Thermal and electrical Condutivity Probe, azaz H?- es elektromos vezet?kepesseg-szonda) , mely t?it a marsi talajba (a mintavetelek helyere) beszurva meri az elektromos vezet?kepesseget es meg par fizikai tulajdonsagot, ezt a MECA -ban feldolgozott mintak hasonlo ertekeivel osszehasonlitva megbecsulhet?, hogy a mintavetel alatt peldaul mennyi viz szublimalt el a mintabol. [12]

A robotkar kameraja (Robotic Arm Camera, RAC) [ szerkesztes ]

Kozvetlenul a lapat folott talalhato, a kar vegen. Szines kozelkepet tud adni a talajrol. segitsegevel kozelr?l szemugyre vehet? a robotkar altal kiasott arok. Kifejleszt?i a Max Planck Intezet Naprendszer-kutatasi osztalya ( ?Solar System Research” , Nemetorszag ) es az Arizonai Egyetem ( Tucson , USA ). [13]

Termikus es fejl?d?gaz-analizator (Thermal and Evolved Gas Analyzer, TEGA) [ szerkesztes ]

Kifejleszt?je az Arizonai Egyetem . A mintat harom lepesben, maximum 1000 °C-ig heviti. Hevites kozben folyamatosan figyelik az elhasznalt energiat, mert ebb?l kovetkeztetnek az anyag osszetev?inek halmazallapot-valtozasaira (ha egy komponens peldaul megolvad vagy elforr, akkor a h?merseklet novekedese megall egy id?re). A m?szer az elparolgo anyagok mennyiseget tomegspektrometerrel meri. Nem csak az egyes kemiai elemek es molekulak , hanem az egyes elemek izotopjainak aranyat is meg tudja hatarozni atomtomeguk alapjan. Osszesen nyolc (0-tol 7-ig szamozott) kemenceje van, ezek nem ujratolthet?ek, azaz osszesen nyolc kiserletet lehet vele vegezni. A Mars Polar Lander altal hasznalt m?szeren alapul. [14]
A berendezessel kapcsolatban szamos problema merult fel. Az egyes kemencek ajtajai egyszer? mechanikai hibak miatt nem mindig nyiltak ki. Bar a hibat az inditas el?tt mar felismertek, es megterveztek javitas modjat, a terveket osszecserelve a gyarto vegul az eredeti, hibas elemeket epitette be. [15] A hibas kabelezes miatt pedig a m?kodtetes kozben vegig fennallt a rovidzarlat veszelye. A korabban felfedezett problemak miatt el?szor majdnem egy honapon keresztul a kemeny jegb?l akartak (sikertelenul) mintat venni, emiatt a marsi ?sz bealltaval nem maradt lehet?seg az osszes kemence tartalmanak elemzesere. A kuldetes vege fele meghibasodott egy szelep, amely a mintabol tavozo gazok tomegspektrometerbe juttatasahoz kellett. A marsi talaj konzisztenciaja teljesen mas volt, mint amilyennek a Foldon elkepzeltek, ez megakadalyozta, hogy a nedvesnek gondolt marstalajt bejuttassak a m?szerbe, mindig meg kellett varni a szaradast, igy viszont nem lehetett a minta eredeti nedvessegtartalmat megmerni, ami az egyik legfontosabb feladat lett volna. A viz atomjainak izotoparanya megmerese is fontos feladat lett volna, ebb?l ugyanis kovetkeztetni lehetne a bolygo kiszaradasanak sebessegere.

Mikroszkop , elektrokemiai es elektromos vezetest analizalo m?szer (Microscopy, Electrochemistry, and Conductivity Analyzer, MECA) [ szerkesztes ]

Ket f? osszetev?b?l all.
Az optikai mikroszkop asvanyokat vizsgal, legnagyobb felbontasa 4 mikron / pixel , LED -ek voros, kek, zold es ultraibolya fennyel tudjak a mintat megvilagitani. A nagyobb felbontasu Atomic Force Microscope (AFM, Atomer?-mikroszkop) nyolc, egyszer hasznalatos erzekel?t hasznal, ezzel a mintak felszinenek formajat tudja meghatarozni, 2 nanometeres felbontassal.
A ?Wetlab” vagy WCL ( Wet Chemistry Laboratory , azaz nedves kemiai laboratorium ) negy, egyszer hasznalatos elektrokemiai cellaban, a foldr?l hozott, vizes oldat hozzaadasa utan vizsgalja a mintaban lev? kemiai elemek tulajdonsagait. Ilyen bizonyos feloldott sok (peldaul nitratok ) jelenlete, es a kemhatas vagy az alkalinitas szintje. A m?szert a JPL fejlesztette ki a Mars Surveyor 2001 hasonlo m?szere alapjan. [16]

Felszini sztereokep-keszit? (Surface Stereoscopic Imager, SSI) [ szerkesztes ]

Az arbochoz van rogzitve. A felszinr?l nagy felbontasu, szines sztereokepeket keszit a kornyezeteb?l. Ezeket reszben a robotkar pozicionalasahoz hasznaljak fel. Kifejleszt?je az Arizonai Egyetem . A Mars Pathfinder es a Mars Polar Lander hasonlo m?szerenek tovabbfejlesztese. [17]

Meteorologiai allomas (Meteorological Station, MET) [ szerkesztes ]

A marsi legkorben meri a viz, a por, a h?merseklet es a legnyomas rovid- es hosszutavu valtozasait. A por- es jegszemcsek mennyiseget es magassagi eloszlasat egy 30 W teljesitmeny? LIDAR (lezerradar) meri. A Kanadai ?rugynokseg (Canadian Space Agency) fejlesztette ki. [18]

Marsra ereszkedest fenykepez? m?szer (Mars Descent Imager, MARDI) [ szerkesztes ]

A leszalloegyseg aljara szerelt, az ereszkedeskor lefele nezve kepeket keszit? egyseg, melyhez hasonlo az 1999 -ben elvesztett Mars Polar Landeren is volt. A m?szer bekapcsolt allapotaban blokkolhatta volna a szonda giroszkopjainak adatait, ezert, mivel a hibat tul kes?n fedeztek fel, sem a kamerat, sem a beepitett mikrofont nem hasznaltak. [19] A mikrofont a Mars felszinen kes?bb megprobaltak bekapcsolni, tobbek kozott egy vak ember Twitteren kuldott keresere, aki a kepeket nem lathatja, a hangokkal viszont els? kezb?l szerezhet impressziot egy idegen bolygo felsziner?l. [20] [21] [22]

Kuldetes [ szerkesztes ]

A Phoenix ?rszonda 2007 . augusztus 4-en indult Delta II 7925 raketaval . Az inditast korabban egy nappal el kellett halasztani; az id?jarasi korulmenyek nem tettek lehet?ve ugyanis a hordozoraketa uzemanyaggal valo feltolteset. Az inditasi ablak augusztus 3?25. kozott allt nyitva. [23]

A leszallas [ szerkesztes ]

A Marshoz 2008 majus 25-en erkezett meg, eleg pontosan ahhoz, hogy az utolso tervezett palyakorrekciot elhagyhassak. [24] A leszallasi man?ver el?tt levalasztottak a szondarol a m?szaki egyseget, mely a man?verezest, az energiaellatast es a Folddel valo kapcsolattartast vegezte, ez utobbit a Mars felsziner?l a Mars Odyssey es az europai Mars Express [25] szondak segitsegevel biztositjak.

A legkorbe valo belepes nagyjabol 21 000 km/h sebesseggel tortent meg, majd h?ved? pajzzsal fekezve zuhant 12 kilometer magassagig. Az ejt?erny? a tervezettnel 6,5 masodperccel kes?bb nyilt ki, emiatt a szonda (a Mars Odyssey es a Mars Reconnaissance Orbiter segitsegevel kivalasztott) leszallasra tervezett terulet legszelen ert foldet. [26] Az ejt?erny? hasznalata mintegy 7 percig tartott, kozben 10 km magassagban a h?ved? pajzs leoldodott, a harom lab kinyilt. 1 km magassagban a fekez?erny? levalt, a fekez?raketak rovid idej? bekapcsolasaval a leszalloegyseg eltavolodott a fekez?erny?t?l, es stabilizaltak a zuhanasat. A 12 fekez?raketaval valo lassitas utan a felszint eres korulbelul 8 km/h fugg?leges sebesseggel tortent meg. Korulbelul 20 perces varakozas (a felkavart por leulepedesere) utan kerult sor a napelemek (hogy az akkumulatorokat minel hamarabb fel lehessen tolteni), majd a forgathato kamera kinyitasara (melynek els? dolga a szonda allapotanak fenykepezese).

A Phoenix leszallasa utan a kapcsolatot a Mars Odyssey es a Mars Reconnaissance Orbiter szondakon keresztul tartjak a leszalloegyseg es a Fold kozott. A leszallas alatt az adatok tovabbitasat a Mars Odyssey vegezte, de ez a leszallas utan mindossze 1 perccel a lebukott a marsi horizont ala, es csak 1 ora 50 perc mulva bukkant fel ujra. Ekkor lehetett alaposabban ellen?rizni a leszalloegyseg normalis m?kodeset. Az MRO HiRISE kameraja emellett, el?szor az ?rkutatas torteneteben, megorokitette a Phoenixet leszallas kozben, az ejt?erny?s fekezes ideje alatt, [27] [28] majd a bolygo felszinen is. [29]

Sikeres fekez?raketas leszallas 1976 ota nem tortent a Marson. A tervez?k azonban azert dontottek a fekez?raketak mellett a Mars Pathfinder es a Mars Exploration Rover eseten alkalmazott legzsakok helyett, mert fekez?raketakkal nagyobb lehet a hasznos teher. A felszini m?veletekhez az energiat napelemekkel biztositjak, a m?kodesi id?szakot 3 honapra tervezik.

Tevekenyseg a Mars felszinen [ szerkesztes ]

A Mars felszine a leszalloegyseg kozeleben. Erdekes a negyszog alaku alakzat, ami a talaj fagyasa majd felolvadasa miatt alakul ki. Ez a jelenseg a Fold hasonlo teruletein is megfigyelhet?. (Sol 0)

A felszinen toltott id?t marsi napokban (sol) merik, ez mintegy 40 perccel hosszabb a foldinel. A kuldetes els? ket honapjaban az ?rszondaval dolgozo kutatok is a marsi id?szamitas szerint (pontosabban, azzal ellentetesen) elnek, a marsi ejszakakon adatokat elemeznek, utasitasokat kuldenek a Mars fele, amit a kovetkez? nappal a szonda vegrehajt. 2008 augusztusanak elejet?l visszaszoknak a foldi id?szamitasra, ugyanis a folyamatos id?eltolodas nagyon farasztonak bizonyult. [30]

A Phoenixnel erdekes modon a napok szamolasat a 0. naptol kezdtek. Az els?dleges kuldetest 90 marsi napra tervezik, ebb?l a 2-9. napok kozott els?sorban a szonda m?szereinek kalibraciojaval foglalkoztak, a tudomanyos misszio java ez utan kezd?dott. A tevekenyseget el?re tervezik, keszitenek egy, korulbelul ket hetre el?re elkeszitett strategiai, es egy ket napra elkeszitett taktikai tervet. [31]

Az els? napok (Sol 0 ? Sol 9) [ szerkesztes ]

A leszalloegyseg alatti terulet a robotkar kamerajaval fenykepezve, kozepen a valoszin?leg teljesen vizjegb?l allo ?Holy Cow” (?Szent Tehen”) szikla. A legkozelebbi (a kep bal fels? reszen lev?) labon egyes feltetelezesek szerint vizcseppek vannak, melyeket perkloratso-tartalmuk tart, a -30 Celsius-fokos hideg ellenere folyekonyan. (Sol 5) [32]
A ?Snow Queen” (Hokiralyn?) nev? jegdarab (Sol 6)
Sol 0 ( majus 26. )
Az alapvet?en sikeres erkezes utan a szonda a kornyez? terepet fenykepezte. Kisebb problemakent jelentkezett, hogy a mintavetelre szolgalo robotkar boritasa, es igy maga a robotkar sem tudott kinyilni kozvetlenul a leszallas utan, majd amikor az MRO -n keresztul erre ismetelt parancsot kuldtek, kommunikacios problema hiusitotta meg a kar kinyitasat. Az MRO ujabb kepein a Marsra leszallt szonda kornyezeteben (nehany szaz meterre) lathato a leszallas el?tt levalt h?ved? pajzs es az ejt?erny? is. [33]
Sol 3 ( majus 29. )
A robotkar boritasa vegul magatol kinyilt, a kommunikacioba az MRO mellett bekapcsolodott a Mars Odyssey is, mikozben a mernokok igyekeztek a rakoncatlankodo MRO -n a hibat megtalalni. [34]
A Phoenixszel kapcsolatos erdekesseg, hogy a Mars Express segitsegevel meghallgathato a leszallas zaja is, igaz, ez nem a Mars legkoreb?l felvett hang, csak a leszalloegyseggel a kapcsolat radiohullamainak Doppler-eltolodasa , hanghullamokka atalakitva. A leszalloegyseg egyebkent rendelkezik igazi mikrofonnal is, a MARDI reszekent, de ezt a leszallas kozben a MARDI -val kapcsolatos inkompatibilitasi problemak miatt nem kapcsolhattak be, kes?bb azonban ez elkepzelhet?. [35]
A Marsa erkezes szamitogepes animacioja es a kozben az iranyitokozpontbol felvett jelenetek felt?ntek egy holland biztosito reklamfilmjeben is. [36]
Sol 4 ( majus 30. )
A robotkarra szerelt kamera be tudott nezni a leszalloegyseg ala, es ott olyan targyat talalt, ami akar a felszin alatti jegdarab is lehet, amit a leszallas okozta legaramlat soport tisztara. [37] [38] A k? vegul jegdarabnak bizonyult, es a ?Hokiralyn?” nevet kapta. [39]
Sol 7 ( Junius 2. )
Az els? talajmintat a robotkar a hetedik napon, kozvetlenul a felszinr?l vette. [40] [41]
Sol 9 ( Junius 4. )
A szonda befejezte az akklimatizaciot es a kornyezet el?zetes felmereset, de a Mars Odyssey varatlanul biztonsagi uzemmodba kapcsolt (mikozben az MRO radiojaval tovabbra is gondok vannak), ez egy nappal kesleltette az els?, tudomanyos ertek? (azaz az analizatorokba juto) asasra vonatkozo parancs tovabbitasat. A MET meteorologiai m?szer szelmer?je alapjan a szel napi ciklikussaggal; reggel rendszerint deli, nap kozben eszaki, majd delutan ismet deli iranybol fuj. [42]

Az els? mintavetelek (Sol 10?41) [ szerkesztes ]

Az els? ket asas nyoma a Mars talajaban. A bal oldali, ?Dodo” nev?t a tesztasas soran melyitette a robotkar, a jobb oldali ?Goldilocks” nev? pedig az els? eles mintavetel helye. (Sol 11)
Az els? talajminta a TEGA felig kinyilt ajtajaval (Sol 12)
A ?Dodo-Goldilocks” arok valtozasa (a vizjeg szublimacioja, a Sol 20 es 24 kozotti id?szakban)
Sol 10 ( Junius 5. )
A szonda panoramafenykep keszitesevel volt elfoglalva, mert az els? mintavetelre vonatkozo utasitast nem kapta meg. [43]
Sol 11 ( Junius 6. )
Megtortent az els? mintavetel. [44]
Sol 12 ( Junius 7. )
Problemak leptek fol a mintavetellel, ugyanis a kimarkolt anyag konzisztenciaja nem volt megfelel?, tul nagy volt a szemcsek merete, vagy ossze voltak tapadva, ezert, mikor beontottek a TEGA berendezes els? ablakan, az ott elhelyezett, nagyjabol millimeteres nyilasu racson semmi sem ment at, legalabbis a mogotte lev? infravoros m?szer nem eszlelt semmit. Egyel?re megprobaljak a mintat a beepitett berendezessel berazni a m?szerbe. [45] [46] [47] [48]
Sol 16 ( Junius 11. )
Sikerult a TEGA megfelel? nyilasaba bejuttatni megfelel? mennyiseg? mintat (nem tudni, hogy jutott be a napok ota ott lev? anyag), ezzel elkezd?dhet az els? talajminta-elemzes a lehetseges nyolcbol. Az analizis varhatoan negy napig fog tartani. [49]
Emellett, hogy a kes?bbi problemakat kikeruljek, megvaltoztattak a talajminta kionteset a robotkar markolokanalabol, amit a kes?bbiekben nagyon lassan, magasrol szornak a racsra, ugy, hogy kozben a kanalon lev? reszel?berendezest m?kodtetik, igy szorva ugyanis a kisebb szemcsek el?bb leesnek. Kozben folkeszultek az MECA szamara az els? mintavetelre, ezt a napokban vegrehajtjak. Folytatodtak a meteorologiai megfigyelesek is, amelyet a Mars Reconnaissance Orbiterrel egyutt vegeznek, a legkort igy egyszerre alulrol es felulr?l vizsgalva. [50] [51]
Sol 21 ( Junius 16. )
Az els? talajminta reszleges elemzese nem mutatott ki ertekelhet? mennyiseg? vizet, bar ezen senki nem lep?dott meg, mert a leszallohelyen most nyar van, es a mintavetel a talaj legfels? hat centimetereb?l tortent, az el?zetes becslesek szerint a nagy tomeg? vizjeg pedig 20 centimeteres melyseg alatt varhato. A mintat a TEGA kemencejeben el?szor 35, majd 170 °C-ra melegitettek, ekozben elemeztek a felszabadulo gazokat a tomegspektrometerrel . A melegitest tovabb folytatjak, mintegy 1000 °C-ig, igy az asvanyokban kotott kristalyviz is felszabadulhat, amennyiben az anyag valamikor korabban kapcsolatba kerult vizzel. Nem kizart, hogy a minta viztartalma a kemence nyilasanak sz?r?rostajan eltoltott tobb nap alatt egyszer?en elparolgott, es ett?l valt annyira porhanyossa, hogy a szarazabb darabkak szetporladva bejutottak.
A szonda folytatta az asast, a korabbi ?Dodo” es ?Goldilocks” arkok koze melyitett egy ujabbat, mely a kett?t osszekototte. A nyom aljan felt?nt feheres anyag talan vizjeg, vagy valamilyen so , es ugy t?nik, hogy egy nagyobb, folyamatos darab szele. [52] [53] [54]
Sol 22 ( Junius 17. )
A robotkar az elerhet? terulet jobb oldalan ( ?Wonderland” , azaz ?Csodaorszag” ) melyitett egy ujabb arkot, ezt ?Snow White” (?Hofeherke”) nevre kereszteltek. [55]
Sol 23 ( Junius 18. )
Szoftverproblemak miatt egy napot a szonda karbantartasara szantak, egy, a szonda bels? allapotat jelz? adatot a szonda a szokasos ket-harom helyett 45 000 alkalommal irt a flash memoriajaba , mely tobbek kozott tudomanyos adatokat is felulirt. A ket szoftverhibat, mely vegtelen ciklust okozott, viszonylag gyorsan kijavitottak. [56]
Sol 24. ( Junius 19. )
A ?Dodo-Goldilocks” asasnyomrol keszult kepen lathato, hogy az arok aljan lev? feheres anyag egy resze elt?nt, a nagyobb foltok kiterjedese is csokkent, igy nagy bizonyossaggal kijelenthet?, hogy a szonda a felszinhez kozel jelent?s mennyiseg? vizjeget talalt, ami a napfenyre kerules utan elkezdett szublimalni. (Korabban alternativakent felmerult, hogy a feheres anyag valamilyen szulfat lehet, de az nem t?nt volna el). A TEGA berendezes ezt korabban valoszin?leg azert nem tudta kimutatni, mert a jeg osszecementalta a talajszemcseket, es amikor szublimalt, akkor a csak ?szaraz” szemcsek tudtak a kemencebe bejutni. [57] [58] [59]
Sol 25. ( Junius 20. )
Megprobaltak a TEGA 5-os kemencejenek ajtajat kinyitni (a kovetkez? mintavetelre keszulve), de ez a negyesnel is rosszabbra sikerult, de remelhet?leg a masodik mintavetelt nem akadalyozza.
Sol 26. ( Junius 21. )
A masodik mintavetel az Optikai Mikroszkop szamara.
Sol 27. ( Junius 22. )
A szonda biztonsagi uzemmodba kapcsolt egy ujabb szoftverhiba miatt.
Sol 28. ( Junius 23. )
A TEGA 5-os ajtajat figyeltek, ekozben a ?Rosy Red” (?Csipkerozsika”) arokbol vette az els? mintat (a mindossze negy kozul) a MECA nedves laboratoriuma (Wetlab) szamara, de nem sikerult jol pozicionalni a kart, igy egyel?re nem toltottek be. [60]
Sol 30. ( Junius 25. )
A MECA els? analizise alapjan a marstalaj kisse lugos (a pH 8-9 kozott adodott), es kisse sos, hasonlo a Fold extrem el?helyeinek nemelyiker?l (peldaul McMurdo szarazvolgyekb?l ) ismerthez, a foldi novenyek szamara eppen elviselhet? lenne. A talajban magneziumot , natriumot , kaliumot , valamint klort mutattak ki. [61] [62] [63]

Tovabbi munka a Mars felszinen (Sol 41?90) [ szerkesztes ]

Minta a ?Rosy Red” arokbol a robotkar kanalaban, (Sol 26)
A Phoenix munkaterulete, a kek korcikk a robotkar m?kodesi teruleteit, a teglalapok a megkezdett (kek) es a tervezett (narancssarga) arkokat jelolik (sol 64)
A ?Snow Queen” jegdarab valtozasa (Sol 21-Sol 44)
Az egyik els? napkelte a Mars felszinen (korabban, a marsi nyar alatt a Nap nem nyugodott le), a kuldetes eredetileg utolsonak tervezett napjan (Sol 90)
Sol 41. ( Julius 7. )
Megtortent a MECA szamara a masodik mintavetel (osszesen negy lehet?seg van). A TEGA folyamatosan problemakkal kuszkodik, a mechanikai meghibasodasai mellett felmerult rovidzarlat lehet?sege is, ezert igyekeznek olyan mintat venni, hogy ha a m?szer a masodik mintavetelnel tonkremegy, akkor is hasznalhato eredmenyeket produkalhasson. Emiatt gyakoroljak, hogyan lehet a jeggel telitett talajt olyan apro darabokra osszetorni, hogy azonnal a kemencebe kerulhessen, meg miel?tt a jeg elparolog. [64]
Sol 50. ( Julius 16. )
Sikeres volt a robotkarra szerelt, direkt erre a celra kifejlesztett reszel? probaja: [65] a korabban megnovelt meret? [66] Snow White arok egybe fagyott jeges talajabol vettek talajt, majd ezt a robotkar kanalaban, a RAC kameraval figyeltek, a sorozatfelvetelen figyelve a jeg szublimaciojat . [67] A kovetkez? heten tervezik a tobb m?szaki problemaval kuszkod?, de a legfontosabb m?szernek szamito TEGA kovetkez? kemencejenek betolteset.
Sol 53. ( Julius 19. )
A leszalloegyseget el?szor nem kapcsoltak ki ejszakara, ami rendben zajlott, igy lehet?seg nyilik majd a kora reggeli mintavetelre, igy kevesebb viz fog elszublimalni a kovetkez? mintavetelnel. Rendben kinyilt a TEGA 0. kemencejenek ajtaja, a robotkar altal tovabb b?vitett ?Snow White” arokbol ujabb jegmintat vett a reszel?. [68]
Sol 64. ( Julius 31. )
Meger?sitettek a vizjeg jelenletet a Mars felszine alatt. A robotkar egy nappal korabban vette a mintat a talajbol, majd sikerult a TEGA 0. kemencejenek betoltese. A ?Wicked Witch” (of West) ( Gonosz Nyugati Boszorkany , az Oz, a csodak csodaja szerepl?je, vegzete hasonloan a megolvadas volt, mint a TEGA -ba kerult marsi jege, Bill Boynton ennek megfelel?en az eredmenyt boszorkanykalapban jelentette be) nevre keresztelt mintavetel nem a feltetelezett jegb?l lereszelt anyagbol tortent, hanem a felszint fed? tormelekb?l, ebben sikerult meglehet?sen keves, 1-2%-nyi vizet kimutatni. (Ez keves ahhoz, hogy kimutassak benne hidrogen - deuterium aranyt, amib?l arra lehet kovetkeztetni, hogy a marsi viz mekkora resze tavozott el a bolygorol a vilag?rbe, ugyanis a nehezviz ezt lassabban teszi, azaz feldusul a Marson). A robotkar ket ujabb asast kezd meg, a ?Cupboard” es a ?Neverland” nev?eket, mindkett? a munkaterulet kozepe fele helyezkedik el.
A NASA ekozben 34 nappal, szeptember 30-aig meghosszabbitotta a kuldetest. Eredetileg augusztus vegeig terveztek, ezt kitoltak szeptember 30-ra, de remenyeik szerint november vegeig megkapjak a tamogatast.
A ?Snow Queen” jegtomb a rola keszult felvetelek osszehasonlitasa alapjan szinten megvaltozott, apro repedesek jelentek meg rajta, valoszin?leg a jeg szublimacioja miatt. [5] [69] [70]
Feltehet?en a MECA tevekenysegevel kapcsolatban furcsa informaciok szivarogtak ki, ezek szerint a masodik mintavetel soran olyan tudomanyos eredmeny szulethetett, amely akkora horderej?, hogy emiatt a Feher Hazat is ertesitettek. Velekedesek szerint a marsi elettel , vagy a bolygo lakhatosagaval kapcsolatos lehet a felfedezes. [71] [72] [73] A NASA az ertesulest cafolta. [74] A MECA masodik mintaveteleben viszont oxidativ perklorat (ClO 4 ? ) -sokat talaltak, amely a foldi szerves kemia szemszogeb?l szokatlan (de nem teljesen ismeretlen, bizonyos mikroorganizmusok anyagcserejeben jatszik szerepet). A TEGA erre utalo nyomot nem talalt, emellett nem kizart a foldi eredet? szennyez?des is (az ammonium-perklorat peldaul raketa-hajtoanyagok oxidaloszere , bar a Phoenix fekez?raketai hidrazint hasznaltak). [7] [75] [76]
Sol 67. ( Augusztus 2. )
A ?Cupboard” arok melyitese. [77]
Sol 68. ( Augusztus 3. )
A ?Neverland” arok melyitese. [77]
Sol 72. ( Augusztus 7. )
Megtortent a TEGA harmadik mintavetele, a korabban meghibasodas miatt reszlegesen kinyitott 5. kemencebe, a ?Rosy Red” arokbol. Legfontosabb annak kideritese, hogy tartalmaz-e a talaj perklorat-sokat, a klor jelenletet a tomegspektrometer sz?kos kapacitasa miatt korabban egyaltalan nem figyeltek. (Melegites kozben egyszerre csak mintegy 15-20 anyag megjelenesere tudnak felkeszulni.) [78] [79] El?z? ejszaka a karon lev? TCP m?szerrel a talaj elektromos ellenallasat, es annak valtozasat mertek. A robotkar emellett a Neverland arkot szelesitette. [80]
Sol 74. ( Augusztus 9. )
A ?Stone Soup” (?K?leves”) arok melyitese. [77]
Sol 75. ( Augusztus 10. )
A ?Burn Alive” (?Elve Megeges”) arok melyitese a TEGA negyedik mintavetelehez. A korabbi arok melyr?l, a jeg tetejer?l, illetve kozvetlenul a felszinr?l szedtek fel az anyagot, ez a kett? kozti melysegb?l fog tortenni. [77]
Sol 79. ( Augusztus 14. )
A el?szor sikerult reggel a felszinen megjelen? zuzmarat , a leveg?b?l a talaj felszinere kifagyott vizjeget lefenykepezni. A vekony feher reteg kes?bb, az emelked? Nap sugarzasanak hatasara szublimalt. A Viking ?rszondak mar korabban is fenykepeztek a Mars felszinere lerakodott vizjeget az ottani tel id?tartama alatt, a zuzmara mostani megjelenese a Phoenix leszallohelyen a kezd?d? ?sz els? jele. [81]
Sol 85. ( Augusztus 20. )
Mintavetel (neve ?Burning Coals” , azaz ?Eg? Szenek” ) a TEGA 7. kemenceje szamara.
Sol 90. ( Augusztus 25. )
A kuldetes eredetileg utolsonak tervezett napjan a ket jeges, fagyott poligon hataran lev? kutatoarokbol vettek a MECA harmadik mintajat az eddigi legnagyobb melysegb?l, 18 centimeterr?l. [82]

A kuldetes meghosszabbitasa (Sol 91?150) [ szerkesztes ]

Jegfelh?k a Mars legkoreben (Sol 94)
A marsi felh?zet vastagsaga a LIDAR lezerradar meresei alapjan. A nyil a felh?zet ala nyulo hosavokat mutat. (Sol 99)
Az els? porordogok egyike a horizont kozeleben (Sol 104)

Az eredetileg 90 naposra tervezett kuldetest el?szor 2008. szeptember vegeig hosszabbitottak meg. [70] Kes?bb, az ?rszonda jo allapota miatt tovabbi hosszabbitasokat vettek tervbe, a kutatok remenyei szerint kepes a m?kodesre a Marsi nap-ej egyenl?segig , ami 2008 novembereben van. Jellemz? az altalanos optimizmusra, hogy elkezdtek azoknak a programoknak az irasat, amelyek lehet?ve teszik, hogy a leszalloegyseg a marsi tel negy honapos teljes sotetsege utan tavasszal (2009 vegen) feleledjen, es ujra munkahoz lasson, bar ennek csekely az eselye, az ?rszonda kilenc honapot tolt el varhatoan mintegy 2 meter vastag szarazjegbe fagyva. [9]

Sol 99. ( Szeptember 4. )
Az ?rszonda lezerradarja a felh?k vizsgalata soran el?szor eszlelt havazast. A jegkristalyok 4 kilometeres magassagban kezdtek el hullani, es 2,5 kilometeres magassagig voltak kovethet?ek, azutan szublimaltak a szaraz leveg?ben. Tervezik, hogy a kes?bbiekben a havazast a szonda altal keszitett fenykepeken is keressek. [9] [83] A robotkar a ?Golden Key” nev? teruletr?l vett mintat az Optikai Mikroszkop szamara. [84]
Sol 101. ( Szeptember 6. )
Mintavetel az Oprikai Mikroszkop szamara a ?Golden Goose” teruletr?l. [84]
Sol 102. ( Szeptember 7. )
A MECA harmadik mintavetele, a ?Golden Goose” teruletr?l. [84]
Sol 104. ( Szeptember 11. )
Az els? marsi porordogok megjelenese a fenykepeken. A kis, 2-5 meter atmer?j? forgoszelek a napi h?merseklet-ingadozas hatasara keletkeznek, ez a sarki nyar feher ejszakai alatt minimalis volt. A barometer mar napokkal korabban erzekelt legorvenyeket, ezek mostanra lettek eleg er?sek a porszemcsek folkapasahoz. A nyar vegeztevel az id?jaras egyre valtozatosabba valt. [85] [86]
Sol 107. ( Szeptember 14. )
A MECA negyedik, utolso mintavetele a Snow White arokbol. Az alacsonyabbrol, gyengebben sugarzo Nap miatt a rendelkezesre allo energia kevesebb, emiatt igyekeznek a robotkarral, amely neha (kemeny talajban vagy jegben valo asaskor) sok aramot fogyaszt, minel gyorsabban megtomni a TEGA es a MECA osszes nyilasat, hogy kes?bb, a kevesebb rendelkezesre allo energia mellett ezeket feldolgozhassak. [87] [88] [89]
Sol 110. ( Szeptember 17. )
Mintavetel az Oprikai Mikroszkop szamara a ?Golden Goose” teruletr?l. [84]
Sol 113. ( Szeptember 20. )
Mintavetel az TEGA szamara. [84]
Sol 117. ( Szeptember 23. )
A robotkar eltolt egy kisebb kovet ( ?Headless” , azaz ?Fej nelkuli” ), hogy alola tudjon mintat venni. Igy ki lehet deriteni, hogy a felszini kovek milyen hatassal vannak a leveg? es a talaj kozti nedvessegaramlasra: ha a k? alatt magasabban all a jeg, akkor a k? osszegy?jti a nedvesseget, ha alacsonyabban, akkor a k? h?vezetese miatt felmelegiti az alatta lev? talajt. Korabban a talaj legfels? reteget nagyon szaraznak talaltak. [90] A k? kornyeken az eredetileg vizben oldodo sok is nagyobb mennyisegben lehetnek jelen, ezek eszlelese konnyebb lehet. [91]
Sol 122. ( Szeptember 28. )
A Foldr?l hozott, szervesanyag-mentes mintat toltottek a TEGA 2-es kemencejebe, hogy kalibraljak azt. Egyel?re szerves anyagot nem talaltak, de tervezik ennek kereseset is. [9]
Sol 123. ( Szeptember 29. )
Bejelentettek, hogy a Phoenix kalcium-karbonatot ( meszkovet ) es agyagszemcseket talalt, a mindket asvany keletkezesehez viz szukseges. A kalcium-karbonatot a TEGA es a MECA is kimutatta, viszonylag nagy, nehany szazalekos mennyisegben, az agyagot csak a TEGA , de erre a MECA nem is lenne alkalmas, mert az agyag nem oldodik vizben. Az atomer?-mikroszkop viszont talalt olyan, sima felulet? szemcseket, amelyek lehetnek agyagdarabkak. [9] [92]
Sol 126. ( Oktober 2. )
Mintavetel a TEGA 1-es kemencejebe (?Wicked Witch 2”) . [84]
Sol 128. ( Oktober 4. )
Mintavetel a Headless k? alatti ?Galloping Hessian” arokbol a TEGA m?szerbe es az Optikai Mikroszkopba. [91]
Sol 131. ( Oktober 7. )
Mintavetel a TEGA m?szer 6-os kemencejebe (?Rosy Red N”) . [84]
Sol 135. ( Oktober 11. )
A Phoenixen egy nagy meret?, mintegy 200 km atmer?j? porvihar soport at, amely a Napot is elsotetitette, igy a napelemek csokkent teljesitmenye miatt tobb vizsgalatot el kellett halasztani. [93] [94]

A vegjatek (Sol 151?) [ szerkesztes ]

Sol 151. ( Oktober 27. )
Az ?rszonda leszallohelyen ujabb porvihar soport at, ami lecsokkentette a napelemek hatasfokat. [21]
Sol 152. ( Oktober 28. )
A Robotkart vegleges helyere parkoltak le es kikapcsoltak. Az egyre kevesebb napfeny miatt mar nincsen eleg energia a szonda bels? f?tesehez, ezert az otb?l az els? f?t?rendszert lekapcsoltak, igy m?kodeskeptelenne valt a robotkar, a robotkar kameraja es a TEGA . A robotkaron lev? MECP m?szer erzeketlen a hidegre, ezert ezt bedugtak a talajba, es folyamatosan meri a vezet?kepesseget. [95] [96] A lekapcsolas nem vart eredmennyel jart, a szonda egy id?re biztonsagi modba kapcsolt, es leallt az egyik akkumulator toltese is. Elhataroztak a masodik f?t?egyseg lekapcsolasat is, ez a leszallas ota nem hasznalt pirotechnikai berendezeseket tartotta melegen. [97] [98]
Sol 153. ( Oktober 29. )
Bejelentettek, hogy az ?rszonda elhallgatott - nem valaszol a foldi parancsokra. A Wired Magazine palyazatot hirdetett a szonda sirfeliratanak megirasara. [99]
Sol 154. ( Oktober 30. )
Alig 10 perccel a szonda elvesztesenek bejelentese utan sikerult ujra felvenni a kapcsolatot az ?rszondaval. Az el?zetes eredmenyek alapjan az akkumulatorok az el?z? napon valoszin?leg teljesen lemerultek, de sikerult ?ket reggel annyira feltolteni, hogy a szonda az eredetileg a tel atveszelese utanra, a kovetkez? tavaszra megirt program utasitasai szerint, amit ezek szerint mar atkuldtek a fedelzetere, ujraindult. [100] [101] A kes?bbi vizsgalatok szerint a harom nappal korabbi porvihar, Nap csokken? horizont feletti magassaga, valamint az egyre hosszabb, mar 7 oras ejszakak miatt az akkumulatorok rendszerint mar delutanra lemerulnek, es a szonda leall. Masnap reggel a toltes ujraindul, es a szonda megprobalja felvenni a kapcsolatot a kering? egysegekkel (amelyek ekkor meglehet?sen rossz helyzetben, tavol vannak). Delutanra, amikor az orbiterek optimalis helyzetben vannak a kommunikaciohoz, mar nem marad aram, igy nem tudtak az adott helyzetnek megfelel? parancsokat a fedelzetre juttatni. Igy meglehet?sen korlatozottak a tovabbi tudomanyos munka lehet?segei. [21] [102] [103]
November 2.
A szonda utoljara kuldott jeleket a Foldre. [104]
November 10.
Bejelentettek, hogy mar nem tudnak kommunikalni az ?rszondaval (el?relathatolag november 18 -aig probalkoznak a kapcsolat ujrafelvetelevel), ezzel az ?rszonda programja valoszin?leg veget ert, a tudomanyos adatok elemzese viszont tobb evig is eltarthat. [104] [105] [106] [107] [108] [109]
Sol 182. ( November 29. )
Az utolso kapcsolatfelveteli kiserlet ideje. A Mars egyuttallasa a Nappal korulbelul egy honapig akadalyozta a kommunikaciot a szondakkal, [110] december vegen pedig mar nincs remeny a szonda m?kodesere az egyre alacsonyabbra kerul? Nap csokken? ereje miatt. A marsi tel vegeztevel, 2009 oktobereben fognak ujra probalkozni a kapcsolatfelvetellel, de kicsi annak eselye, hogy ezt a szonda megelje. [111] [112]

Kapcsolatfelveteli kiserletek a marsi tel elmultaval [ szerkesztes ]

A marsi tel elmultaval el?szor 2009 januarjaban probaljak meg felvenni a kapcsolatot a leszalloegyseggel, melynek szoftvereit ugy irtak meg, hogy a teljesen kikapcsolt allapotbol onalloan is be tudjanak tolt?dni, igy a Phoenix kommunikalni kepes a bolygo korul kering? szondakkal, folteve, hogy a -55 Celsiusra meretezett szonda elektronikaja kibirta az egy evig tarto, -126 fokos hideget. Ennek eselye kicsi, de a nagyon zord korulmenyek kozott vegzett tevekenyseg lehetseges mernoki tapasztalatai fontosak, sokat segithetnek mas szondak tervezesenel. [113]

Galeria [ szerkesztes ]

  • A küldetés logója
    A kuldetes logoja
  • A leszállt Phoenix elképzelt rajza a nyitott napelemekkel
    A leszallt Phoenix elkepzelt rajza a nyitott napelemekkel
  • A Phoenix startja
    A Phoenix startja
  • A Phoenix tervezett leszállási helye (balra fent), és a korábban leszállt szondák
    A Phoenix tervezett leszallasi helye (balra fent), es a korabban leszallt szondak
  • Az ejtőernyőn ereszkedő Phoenix a 10 km átmérőjű Heimdall-kráter előtt
    Az ejt?erny?n ereszked? Phoenix a 10 km atmer?j? Heimdall-krater el?tt
  • A Phoenix a Mars felszínén, az MRO felvétele
    A Phoenix a Mars felszinen, az MRO felvetele
  • A Marsi horizont
    A Marsi horizont
  • A leszállóegység kamerájával készített panorámakép (Sol 1-3)
    A leszalloegyseg kamerajaval keszitett panoramakep (Sol 1-3)
  • A „Dodo-Goldilocks” árok, a távolabbi végében a vízjégnek bizonyult fehéres anyaggal (Sol 19)
    A ?Dodo-Goldilocks” arok, a tavolabbi vegeben a vizjegnek bizonyult feheres anyaggal (Sol 19)
  • A A „Dodo-Goldilocks” árok a 20. és a 24. napon
    A A ?Dodo-Goldilocks” arok a 20. es a 24. napon
  • Munkában a Robotkar, balra lent az egyik napelemtábla (Sol 16)
    Munkaban a Robotkar, balra lent az egyik napelemtabla (Sol 16)
  • A Phoenix űrszonda lábain lévő feltételezett vízcseppek alakjának változása a küldetés 8. a 31. és a 44. napján
    A Phoenix ?rszonda labain lev? feltetelezett vizcseppek alakjanak valtozasa a kuldetes 8. a 31. es a 44. napjan

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Hamarosan indulhat a Phoenix , ?rvilag, 2007. augusztus 1.
  2. ↑ A leszalloegyseg az eszaki polushoz kozel szallt le, ahol egy robotkar segitsegevel felszini es felszin alatti vizjeget keres, es a feltehet?en kemenyre fagyott talajbol talajmintakat kapar ki. A Mars Odyssey kimutatta, hogy a talaj a fels? fel meteres reszben sok jeget tartalmaz, f?leg az eszaki sarkhoz kozeli teruleteken, a 65. foktol eszakra.
  3. ↑ A Marsra erkezett a Phoenix ? Az ?rvilag.hu cikke
  4. ↑ Phoenix lander safely touches down on Mars , 2008. majus 26. (Hozzaferes: 2008. majus 27.) [ halott link ]
  5. ↑ a b NASA Spacecraft Confirms Martian Water, Mission Extended (angol nyelven), 2008. julius 31. [2008. augusztus 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. julius 31.)
  6. ↑ Veget ert a Phoenix marsi misszioja , ?rvilag, 2007. augusztus 1.
  7. ↑ a b Frey, Sandor: Megis baratsagtalan a Mars talaja az elet szamara? (angol nyelven). ?rvilag.hu , 2008. augusztus 5. (Hozzaferes: 2008. augusztus 5.)
  8. ↑ Perchlorate Points to Possible Puddle (angol nyelven). Astrobiology Magazine , 2009. majus 24. (Hozzaferes: 2009. majus 24.) [ halott link ]
  9. ↑ a b c d e Lakdawalla, Emily: Phoenix Update, Sol 123: Press briefing with carbonates, clays, and snow! (angol nyelven). The Planetary Society Weblog , 2008. szeptember 29. [2008. oktober 12-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. szeptember 30.)
  10. ↑ NASA Phoenix Results Point to Martian Climate Cycles (angol nyelven). NASA Jet Propulsion Laboratory , 2009. julius 2. [2009. julius 2-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. julius 2.)
  11. ↑ Kereszturi, Akos: Eredmenyek a Phoenix-szondatol 1. resz - a viz es a jeg nyomaban . [Origo] Vilag?r , 2009. julius 2. (Hozzaferes: 2009. julius 3.)
  12. ↑ Robotic Arm (RA) . [2017. januar 2-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. majus 27.)
  13. ↑ Robotic Arm Camera (RAC) . [2017. december 25-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. majus 27.)
  14. ↑ Thermal and Evolved Gas Analyzer (TEGA) . [2017. november 11-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. majus 27.)
  15. ↑ Lakdawalla, Emily: Some interesting information in a Nature story about Phoenix (angol nyelven). The Planetary Society Weblog , 2008. december 11. [2008. december 15-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. december 12.)
  16. ↑ Microscopy, Electrochemistry, and Conductivity Analyzer (MECA) . [2017. december 1-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. majus 27.)
  17. ↑ Surface Stereo Imager (SSI) . [2017. december 14-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. majus 27.)
  18. ↑ Meteorological Station (MET) . [2017. julius 12-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. majus 27.)
  19. ↑ Mars Descent Imager (MARDI) . [2016. februar 21-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. majus 27.)
  20. ↑ Frey, Sandor: Bekapcsoljak a Phoenix ?fulet” . ?rvilag.hu , 2008. szeptember 18. (Hozzaferes: 2008. szeptember 18.)
  21. ↑ a b c Lakdawalla, Emily: Phoenix update: Not dead yet; still in "Lazarus mode;" one attempt at microphone use did not work (angol nyelven). The Planetary Society Weblog , 2008. november 4. [2008. november 15-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. november 5.)
  22. ↑ Twitter-uzenet (angol nyelven), 2008. oktober 18. (Hozzaferes: 2008. november 5.)
  23. ↑ Elindult a Phoenix , ?rvilag, 2007. augusztus 4.
  24. ↑ No Final Nudge Needed for Phoenix , 2008. majus 25. [2008. majus 26-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. majus 27.)
  25. ↑ Mars Express supports Phoenix Mars landing ? ESA Portal , 2008. majus 26.
  26. ↑ Egy nap a Marson ? Az ?rvilag.hu cikke
  27. ↑ Mars Orbiter Catches Snapshot of Phoenix Probe's Landing ? Space.com , 2006. majus 28.
  28. ↑ Elkaptak a Phoenix ?rszondat landolas kozben ? foto ? HVG.hu
  29. ↑ Felulr?l is Phoenix ? Az ?rvilag.hu cikke
  30. ↑ Thompson, Andrea: Living on Mars Time: Scientists Suffer Perpetual Jet Lag (angol nyelven). SPACE.com , 2008. julius 29. (Hozzaferes: 2008. julius 29.)
  31. ↑ Mission Phases: On Mars . [2012. februar 8-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. junius 3.)
  32. ↑ Kereszturi, Akos: Lefotozhattak az els? vizcseppet a Marson (angol nyelven). [Origo] Vilag?r , 2009. februar 20. (Hozzaferes: 2009. februar 20.)
  33. ↑ Kereszturi, Akos: Pillango a Marson - uj kepek a Phoenixr?l es a Phoenixt?l . Az [Origo] Vilag?r portalja, 2008. majus 28. (Hozzaferes: 2008. majus 29.)
  34. ↑ Kereszturi, Akos: A Phoenix keszul a nagy asasra . Az [Origo] Vilag?r portalja, 2008. majus 29. (Hozzaferes: 2008. majus 29.)
  35. ↑ Ujdonsagok a Phoenixszel . ?rvilag.hu , 2008. majus 30. (Hozzaferes: 2008. majus 30.)
  36. ↑ New footage mars landing . YouTube -klip. (Hozzaferes: 2008. majus 30.)
  37. ↑ Maris jeget talalhatott a Phoenix . Az [Origo] Vilag?r portalja, 2008. majus 31. (Hozzaferes: 2008. majus 31.)
  38. ↑ NASA'S Phoenix Lander Robotic Arm Camera Sees Possible Ice , 2008. majus 30. [2008. majus 31-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. majus 31.)
  39. ↑ Phoenix sol 6: Holy cow, it's ice! , 2008. majus 31. [2008. junius 4-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. junius 3.)
  40. ↑ Kereszturi, Akos: Kiemelte az els? anyagmintat a Phoenix . Az [Origo] Vilag?r portalja, 2008. junius 3. (Hozzaferes: 2008. junius 3.)
  41. ↑ NASA'S Phoenix Scoops Up Martian Soil , 2008. junius 3. [2018. februar 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. junius 3.)
  42. ↑ Emily, Lakdawalla The Planetary Society Weblog : Report on Phoenix Sol 9 activities: Ready to get samples; but Odyssey is in safe mode . The Planetary Society Weblog , 2008. junius 4. [2008. junius 8-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. junius 9.)
  43. ↑ Lakdawalla, Emily: Report on Phoenix Sol 10: a "runout" day, leaving time to gawk at sol 9 microscopic images . The Planetary Society Weblog , 2008. junius 5. [2008. junius 9-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. junius 9.)
  44. ↑ Lakdawalla, Emily: Phoenix sol 11: A dig at Baby Bear; poised to dump first TEGA sample . The Planetary Society Weblog , 2008. junius 6. [2008. junius 9-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. junius 9.)
  45. ↑ Lakdawalla, Emily: Phoenix sol 12 summary: A tough time with TEGA . The Planetary Society Weblog , 2008. junius 7. [2008. junius 10-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. junius 9.)
  46. ↑ Torkan akadt a Phoenixnek az els? adag marsi talaj . Az [Origo] Vilag?r portalja, 2008. junius 9. (Hozzaferes: 2008. junius 9.)
  47. ↑ Dancso, Bela: Meg varat magara a tortenelmi pillanat . ?rvilag.hu , 2008. junius 9. (Hozzaferes: 2008. junius 9.)
  48. ↑ Derekas, Aliz: Marsi talajmintakat elemez a Phoenix . Hirek.csillagaszat.hu , 2008. junius 9. [2008. junius 10-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. junius 9.)
  49. ↑ NASA's Phoenix Lander Has An Oven Full Of Martian Soil , 2008. junius 11. [2008. junius 12-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. junius 11.)
  50. ↑ Schmidt, Zoltan: Mikroszkopos vizsgalatra keszulnek a Marson . Hirek.csillagaszat.hu , 2008. junius 11. [2008. junius 12-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. junius 11.)
  51. ↑ Schmidt, Zoltan: A Phoenix szitalassal probalkozik . Hirek.csillagaszat.hu , 2008. junius 10. [2008. junius 11-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. junius 11.)
  52. ↑ Frey, Sandor: Egyel?re ?szaraz” a Mars . ?rvilag.hu , 2008. junius 17. (Hozzaferes: 2008. junius 17.)
  53. ↑ Kereszturi, Akos; Sik Andras: Phoenix: egyel?re nincs meg a vizjeg a Marson . [Origo] Vilag?r , 2008. junius 17. (Hozzaferes: 2008. junius 17.)
  54. ↑ Schmidt, Zoltan: Jol bef?tott a Phoenix kemenceje . Hirek.csillagaszat.hu , 2008. junius 17. [2008. junius 18-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. junius 17.)
  55. ↑ Lakdawalla, Emily: Getting back up to speed on Phoenix: up to sol 22, first dig at Wonderland (angol nyelven). The Planetary Society Weblog , 2008. junius 18. [2008. junius 22-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. junius 18.)
  56. ↑ Lakdawalla, Emily: An anomaly on Phoenix Sol 22, but the spacecraft is in no danger (angol nyelven). The Planetary Society Weblog , 2008. junius 19. [2008. junius 22-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. junius 19.)
  57. ↑ Kiss, Laszlo: Jeget talalt a Phoenix a Marson! . Hirek.csillagaszat.hu , 2008. junius 20. [2008. junius 26-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. junius 23.)
  58. ↑ Dancso, Bela: Phoenix: megvan a jeg! . ?rvilag.hu , 2008. junius 20. (Hozzaferes: 2008. junius 23.)
  59. ↑ Kereszturi, Akos: A Phoenix megtalalta a jeget a Marson . [Origo] Vilag?r , 2008. junius 20. (Hozzaferes: 2008. junius 23.)
  60. ↑ Lakdawalla, Emily: Phoenix sol 29 update: Anomalies here and there, but minimum mission success is on the horizon (angol nyelven). The Planetary Society Weblog , 2008. junius 24. [2008. junius 26-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. junius 24.)
  61. ↑ Lakdawalla, Emily: Phoenix sol 30 update: Alkaline soil, not very salty, "nothing extreme" about it! (angol nyelven). The Planetary Society Weblog , 2008. junius 26. [2008. junius 30-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. junius 27.)
  62. ↑ Schmidt, Zoltan: Eletre alkalmas a Mars talaja . Hirek.csillagaszat.hu , 2008. junius 27. [2008. julius 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. junius 27.)
  63. ↑ Kereszturi, Akos: Meg eppen elviselhet? lenne az elet szamara a marsi talaj kemhatasa . [Origo] Vilag?r , 2008. junius 27. (Hozzaferes: 2008. junius 27.)
  64. ↑ NASA's Phoenix Lander Delivers Soil-chemistry Sample (angol nyelven), 2008. julius 7. [2008. julius 11-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. julius 8.)
  65. ↑ NASA's Phoenix Mars Lander Rasps Frozen Layer, Collects Sample (angol nyelven), 2008. julius 16. [2008. julius 19-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. julius 17.)
  66. ↑ NASA's Phoenix Mars Lander Extending Trench (angol nyelven), 2005. julius 14. [2008. julius 18-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. julius 17.)
  67. ↑ Emily, Lakdawalla: A quick update on Phoenix, sol 50: Got ice? Yes! (angol nyelven). The Planetary Society Weblog , 2008. julius 16. [2008. julius 25-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. julius 17.)
  68. ↑ Schmidt, Zoltan: Ejszakai m?szak a voros bolygon . Hirek.csillagaszat.hu , 2008. julius 23. [2008. julius 27-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. julius 23.)
  69. ↑ Emily, Lakdawalla: Highlights of the Phoenix sol 64 press conference (angol nyelven). The Planetary Society Weblog , 2008. julius 31. [2008. november 16-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. augusztus 1.)
  70. ↑ a b Schmidt, Zoltan: Ujabb ot hetet kapott a Phoenix a marsi viz kimutatasa utan . Hirek.csillagaszat.hu , 2008. augusztus 1. [2008. augusztus 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. augusztus 1.)
  71. ↑ Frey, Sandor: A Phoenix es a ?marsi elet” lehet?sege . ?rvilag.hu , 2008. augusztus 3. (Hozzaferes: 2008. augusztus 3.)
  72. ↑ Covault, Craig: White House Briefed On Potential For Mars Life (angol nyelven). Aviation Week & Space Technology , 2008. augusztus 1. [2008. augusztus 13-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. augusztus 3.)
  73. ↑ Lakdawalla, Emily: Apparently there's something more exciting yet to be announced by Phoenix (angol nyelven). The Planetary Society Weblog , 2008. augusztus 3. [2008. augusztus 29-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. augusztus 4.)
  74. ↑ Thompson, Andrea: NASA Scientist: Reports of Mars Life Finding Are 'Bogus' (angol nyelven). Space.com , 2008. augusztus 4. (Hozzaferes: 2008. augusztus 5.)
  75. ↑ Perchlorates, Perchance? (angol nyelven). Astrobio.net , 2008. augusztus 6. (Hozzaferes: 2008. augusztus 6.)
  76. ↑ Schmidt, Zoltan: Korai meg temetni a marsi elet lehet?seget . Hirek.csillagaszat.hu , 2008. augusztus 7. [2008. augusztus 12-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. augusztus 7.)
  77. ↑ a b c d Lakdawalla, Emily: Phoenix sol 76 update: Digging at Neverland, Cupboard, Stone Soup, Snow White, Burn Alive; samples for microscope and TEGA 5; and more (angol nyelven). The Planetary Society Weblog , 2008. augusztus 13. [2008. augusztus 22-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. augusztus 22.)
  78. ↑ Lakdawalla, Emily: Phoenix perchlorate kerfuffle (angol nyelven). The Planetary Society Weblog , 2008. augusztus 7. [2008. augusztus 13-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. augusztus 8.)
  79. ↑ Lakdawalla, Emily: Phoenix sol 72: Delivery to TEGA oven 5 (angol nyelven). The Planetary Society Weblog , 2008. augusztus 7. [2008. augusztus 13-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. augusztus 8.)
  80. ↑ Soil Studies Continue At Site Of Phoenix Mars Lander (angol nyelven). 2008-08-10. [2008. augusztus 12-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. augusztus 11.)
  81. ↑ Kereszturi, Akos: Az eddigi legkisebb idegen szemcset vizsgaltak - uzemben a Phoenix mikroszkopja . [Origo] Vilag?r , 2008. augusztus 21. (Hozzaferes: 2008. augusztus 21.)
  82. ↑ NASA Mars Lander Digs Deeper As Third Month Nears End (angol nyelven). University of Arizona , 2008. augusztus 25. [2008. augusztus 27-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. augusztus 28.)
  83. ↑ NASA Mars Lander Sees Falling Snow, Soil Data Suggest Liquid Past (angol nyelven). University of Arizona , 2008. szeptember 29. [2008. oktober 2-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. szeptember 30.)
  84. ↑ a b c d e f g Lakdawalla, Emily: Catching up with Phoenix to sol 133: Digging at La Mancha, grabbing Galloping Hessians from Pet Donkey (angol nyelven). The Planetary Society Weblog , 2008. oktober 9. [2008. oktober 12-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. oktober 10.)
  85. ↑ NASA's Phoenix Lander Sees, Feels Martian Whirlwinds In Action (angol nyelven). University of Arizona , 2008. szeptember 11. [2008. szeptember 14-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. szeptember 12.)
  86. ↑ Kereszturi, Akos: Minitornadok tancat fotozta a Phoenix a Marson . Origo Vilag?r], 2008. szeptember 16. (Hozzaferes: 2008. szeptember 18.)
  87. ↑ NASA's Phoenix Mars Lander Has Successfully Delivered More Soil To Its Wet Chemistry Laboratory (angol nyelven). University of Arizona , 2008. szeptember 16. [2008. szeptember 20-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. szeptember 18.)
  88. ↑ Lakdawalla, Emily: Phoenix Sol 106 Update (angol nyelven). The Planetary Society Weblog , 2008. szeptember 12. [2008. szeptember 17-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. szeptember 18.)
  89. ↑ Frey, Sandor: Utolso mintaiert kapar a Phoenix . ?rvilag.hu , 2008. szeptember 12. (Hozzaferes: 2008. szeptember 21.)
  90. ↑ Kereszturi, Akos: Mars: elmozditott egy k?darabot a Phoenix, keteves utra indult az Opportunity . [Origo] Vilag?r , 2008. szeptember 26. (Hozzaferes: 2008. szeptember 30.)
  91. ↑ a b Phoenix Lander Digs And Analyzes Soil As Darkness Gathers (angol nyelven). University of Arizona , 2008. oktober 8. [2008. oktober 11-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. oktober 9.)
  92. ↑ NASA's Phoenix Lander Might Peek Under A Rock (angol nyelven). University of Arizona , 2008. szeptember 22. [2008. szeptember 28-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. szeptember 30.)
  93. ↑ Phoenix Weathers Dust Storm (angol nyelven). University of Arizona , 2008. oktober 14. [2008. oktober 15-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. oktober 17.)
  94. ↑ Frey, Sandor: A Phoenix tulelt egy porvihart . ?rvilag.hu , 2008. oktober 17. (Hozzaferes: 2008. oktober 17.)
  95. ↑ NASA's Phoenix Mission Faces Survival Challenges (angol nyelven). University of Arizona , 2008. oktober 28. [2008. november 1-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. oktober 29.)
  96. ↑ Lakdawalla, Emily: The beginning of the end for Phoenix: No more robotic arm operations (angol nyelven). The Planetary Society Weblog , 2008. oktober 28. [2008. november 16-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. oktober 29.)
  97. ↑ Lakdawalla, Emily: Phoenix update: Entry into and exit from safe mode, no science for a few days' recharging (angol nyelven). The Planetary Society Weblog , 2008. oktober 29. [2008. november 16-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. oktober 30.)
  98. ↑ Weather Hampers Phoenix On Mars (angol nyelven). University of Arizona , 2008. oktober 29. [2008. november 2-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. oktober 30.)
  99. ↑ Madrigal, Alexis: R.I.P. @MarsPhoenix: The Twitter Epitaph Contest (angol nyelven). Wired Science , 2008. oktober 30. (Hozzaferes: 2008. november 1.)
  100. ↑ Lakdawalla, Emily: A brief Phoenix update (angol nyelven). The Planetary Society Weblog , 2008. oktober 31. [2008. november 16-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. november 1.)
  101. ↑ Frey, Sandor: Mar nem huzza sokaig a Phoenix . ?rvilag.hu , 2008. november 1. (Hozzaferes: 2008. november 1.)
  102. ↑ Recovery Efforts Continue With Nasa Mars Lander (angol nyelven). University of Arizona , 2008. oktober 30. [2008. november 8-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. november 4.)
  103. ↑ NASA Hearing Daily From Weak Phoenix Mars Lander (angol nyelven). University of Arizona , 2008. november 3. [2008. november 7-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. november 4.)
  104. ↑ a b Lakdawalla, Emily: Phoenix falls silent (angol nyelven). The Planetary Society Weblog , 2008. november 11. [2010. junius 16-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. november 11.)
  105. ↑ This is My Farewell Transmission From Mars (angol nyelven). Gizmodo.com , 2008. november 10. (Hozzaferes: 2008. november 10.)
  106. ↑ Frey, Sandor: Leallt a Phoenix . ?rvilag.hu , 2008. november 11. (Hozzaferes: 2008. november 11.)
  107. ↑ Mars Phoenix Lander Finishes Successful Work On Red Planet (angol nyelven). University of Arizona , 2008. november 11. [2019. januar 14-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. november 11.)
  108. ↑ Kereszturi, Akos: A NASA szerint vegleg elhallgatott a Phoenix . [Origo] Vilag?r , 2008. november 11. (Hozzaferes: 2008. november 11.)
  109. ↑ Lakdawalla, Emily: The end of Phoenix (angol nyelven). The Planetary Society Weblog , 2008. november 12. [2012. marcius 18-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. november 12.)
  110. ↑ Lakdawalla, Emily: Solar conjunction: Holidays for Mars missions, and an Opportunity update (angol nyelven). The Planetary Society Weblog , 2008. november 21. [2008. december 16-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. december 3.)
  111. ↑ NASA Finishes Listening For Phoenix Mars Lander (angol nyelven). University of Arizona , 2008. december 1. [2008. december 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. december 3.)
  112. ↑ Lakdawalla, Emily: No one is listening for Phoenix anymore (angol nyelven). The Planetary Society Weblog , 2008. december 2. [2008. december 7-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. december 3.)
  113. ↑ Frey, Sandor: Feltamadhat-e a Phoenix? . ?rvilag.hu , 2009. december 19. (Hozzaferes: 2009. december 19.)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Commons:Category:Phoenix mission
A Wikimedia Commons tartalmaz Phoenix ?rszonda temaju mediaallomanyokat.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Phoenix_?rszonda&oldid=26705564 ”