Philip Roth

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Philip Roth
Szuletett Philip Milton Roth
1933 . marcius 19. [1] [2] [3] [4] [5]
Newark [6] [7] [8]
Elhunyt 2018 . majus 22. (85 evesen) [8] [4] [9] [10] [11]
Manhattan [8]
Allampolgarsaga amerikai [12] [13] [14] [15]
Hazastarsa Claire Bloom (1990?1994) [8]
Foglalkozasa
Iskolai
Kituntetesei
  • Guggenheim-osztondij [16]
  • National Medal of Arts
  • Medicis-dij (kulfoldi szerz?k szamara)
  • Library of Congress Living Legend [17]
  • a francia Becsuletrend parancsnoka
  • New Jersey Hall of Fame
  • National Book Critics Circle Award in Biography
  • National Book Critics Circle Award for Fiction
  • National Book Award for Fiction (1960) [8]
  • PEN Faulkner-dij (1994)
  • National Book Award for Fiction (1995) [8]
  • regeny-Pulitzer-dij (1998)
  • Franz Kafka-dij (2001)
  • PEN Faulkner-dij (2001)
  • Common Wealth Award of Distinguished Service (2001)
  • Honorary doctorate from Brown University (2001. majus 28.) [18]
  • Medicis-dij (kulfoldi szerz?k szamara) (2002)
  • Nemzeti Konyvdij (2002) [19]
  • Sidewise-dij (2004)
  • Society of American Historians Prize for Historical Fiction (2005)
  • PEN/Nabokov Award (2006)
  • PEN Faulkner-dij (2007)
  • National Humanities Medal (2010) [8]
  • Nemzetkozi Man Booker-dij (2011) [20]
  • Princess of Asturias Literary Prize (2012) [21]
  • Library of Congress Prize for American Fiction (2012)
  • Emerson-Thoreau Medal (2013)
Halal oka szivelegtelenseg
Sirhelye Bard College Cemetery [22]
A Wikimedia Commons tartalmaz Philip Roth temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Philip Roth ( Newark , New Jersey , 1933 . marcius 19. ? Manhattan , New York , 2018 . majus 22. [23] ) amerikai iro. Legismertebb m?vei az 1959-es Isten veled, Columbus , az 1969-ben megjelent A Portnoy-kor es az 1990-es evek vegen irott ?amerikai trilogiaja”, amelynek els? kotetevel, az Amerikai pasztoral lal (1997) Pulitzer-dijat is nyert.

Elete [ szerkesztes ]

Roth Weequahicben, Newark egyik keruleteben n?tt fol. Nagyszulei Galiciabol kivandorolt zsidok voltak, szulei mar az Egyesult Allamokban szulettek, Roth a masodik gyerekuk volt. 1950 -ben erettsegizett a Weequahic Kozepiskolaban. Egyetemi tanulmanyait a Bucknell Egyetemen kezdte meg, majd a Chicagoi Egyetemen folytatta, ahol angol irodalombol szerzett MA fokozatu diplomat ( 1955 ). Ezek utan kreativ irast tanitott az Iowai Egyetemen es a Princetoni Egyetemen . Kes?bb a Pennsylvaniai Egyetemen oktatott osszehasonlito irodalmat 1992 -es nyugdijba vonulasaig.

Chicagoi evei soran ismerte meg Saul Bellow amerikai irot es sajat els? feleseget, Margaret Martinsont, akivel 1963 -tol mar nem eltek egyutt (hazassaguk hivatalosan csak neje 1968 -as, autobalesetben bekovetkezett halalaval ert veget), tonkrement hazassaguk er?sen ranyomta a belyeget Roth eletm?vere. Margaret alakja els?sorban Roth szamos regenyenek n?i alakjaiban ismerhet? fel, peldaul Maureen Tarnopol alakjaban a My Life As a Man vagy Mary Jeen Reed (?Maki”) alakjaban A Portnoy-kor (?Portnoy's Complaint”) cim? m?ben.

Egyetemi tanulmanyai elvegzese utan ket evet az amerikai hadsereg kotelekeiben szolgalt. Els? konyvenek 1959 -es megjelenese el?tt rovidprozat es biralatokat kozolt kulonboz? folyoiratokban, a The New Republic ba filmkritikakat is irt. Els? konyve, az Isten veled, Kolumbusz (?Goodbye, Columbus”) cim? elbeszeleskotete 1960 -ban elnyerte a tekintelyes Nemzeti Konyvdijat (National Book Award). Ezt kovet?en alkotta meg ket terjedelmes regenyet, Letting Go es Pedig milyen jo kislany volt (?When She Was Good”) cimmel. Szeles kor? szakmai- es kozonsegsikert azonban csak harmadik konyve, A Portnoy-kor 1969 -es megjelenese utan ert el.

Az 1970-es evek soran Roth kulonboz? m?fajokkal kiserletezett, a politikai szatiratol kezdve ? mint amilyen A mi bandank (?Our Gang”) cim? pamfletje ? a kafkai fikcioig (The Breast). Az evtized vegere mindazonaltal megalkotta iroi alteregoja, Nathan Zuckerman alakjat. 1979 es 1986 kozott keletkezett regenyeinek ? amelyet Zuckerman Bound -tetralogianak is neveznek ?, majd kes?bb az ?amerikai trilogianak” is, Zuckerman a f?szerepl?je vagy a narratora lett.

M?veinek egyes szakert?i Roth iroi aranykorat a Shylock-hadm?velet (?Operation Shylock”) cim? regenyenek megjeleneset?l ( 1993 ) szamitjak. Roth a Sabbath szinhaza (?Sabbath's Theater”) cim? regenyeben az oreged? es kegyvesztette valt egykori szinhazi ember, Mickey Sabbath szemelyeben eddigi legkejsovarabb szerepl?jet alkotta meg. Az ?amerikai trilogia” (vagy mas neven ?masodik Zuckerman-trilogia”) els? reszeben, az Amerikai pasztoral (?American Pastoral”) cim? regenyenek f?h?se, Swede Levov ezzel tokeletes ellentetben egy erenyes newarki sztarsportolo, akinek elete akkor torkollik tragediaba, amikor kamaszlanya az 1960-as evekben terroristava valik. A trilogia masodik kotete, a Kommunistahoz mentem felesegul (?I Married a Communist”) a mccarthyzmus idejen jatszodik, a harmadik kotet, A szegyenfolt (?The Human Stain”) pedig az 1990-es evek Amerikajanak kisebbsegpolitikajat veszi gorcs? ala. A haldoklo allat (?The Dying Animal”) egy rovid regeny a szerelemr?l es a halalrol, amelyben visszater Roth hetvenes evekbeli regenyeinek f?h?se, David Kepesh.

2004 elejen az amerikai Philip Roth Tarsasag (Philip Roth Society) bejelentette a Philip Roth Studies cim? folyoirat megalakitasat; az els? szamuk 2005 tavaszan jelent meg. Az evente megjelen? Studies in American Jewish Literature (Tanulmanyok az amerikai zsido irodalomrol) cim? antologia 2004-es kiadasat teljes egeszeben Roth legutobbi m?veinek szentelte.

2004-ben jelent meg Osszeeskuves Amerika ellen (Plot against America) cim? utopisztikus regenye, amelyben Charles Lindbergh nimbuszat igyekszik lerombolni. 2018-ban az HBO tevefilmsorozatot keszitett bel?le.

Roth maganeletenek esemenyei id?nkent a media kereszttuzebe kerultek. Alvallomasos regenye, A Shylock-hadm?velet alapjan sokan arra kovetkeztettek, hogy Roth az 1980-as evek vegen idegosszeomlast szenvedett el. 1990 -ben felesegul vette Claire Bloom angol szineszn?t, akivel mar hosszu ideje egyutt elt. Miutan 1994 -ben elvaltak, Bloom 1996 -ban megjelentette emlekiratait Leaving a Doll's House (?A babahaz elhagyasa”) cimmel, amely reszletesen beszamolt kettejuk hazassagarol, nem mindig kedvez? fenyben tuntetve fel sajat magat.

Akarki (?Everyman”) cim? regenye, amelyben a betegsegr?l, a vagyakozasrol es a halalrol elmelkedik, 2006 majusaban jelent meg.

Szellem el (?Exit Ghost”) cim? regenye, amelynek elbeszel?je ujra Nathan Zuckerman, 2007 oktobereben jelent meg. A konyv kiadojanak elmondasa szerint ez az utolso olyan regeny, amelyben Zuckerman szerepel. [24]

Iroi tevekenyseget Philip Roth harom kisregennyel zarta le: a 2008-as Duh (?Indignation”), a 2009-es Kieges (?The Humbling”) es a 2010-es Nemezis (?Nemesis”) egy-egy modern kori sorstragedia.

A Nemezis befejezese utan az iro eldontotte, hogy nem ir tobbet, s ezutan halalaig, 2018 majusaig mar csak olvasott.

Kituntetesei [ szerkesztes ]

Philip Roth vitathatatlanul korunk egyik legunnepeltebb amerikai iroja volt. Ket m?ve is elnyerte a Nemzeti Konyvdijat (National Book Award), es tovabbi kett? bekerult a dij dont?jebe. Ezen kivul ? az amerikai irodalomban egyedulikent ? haromszor reszesult a PEN Club Faulkner -dijaban ( A Shylock-hadm?velet , A szegyenfolt es az Everyman cim? regenyeiert), 1997-es regenye, az Amerikai pasztoral pedig elnyerte a Pulitzer-dijat. A szegyenfolt 2001 -ben az ev legjobb konyvenek jaro angol W. H. Smith Irodalmi Dijat (WH Smith Literary Award) is megkapta. 2002 -ben az Amerikai Konyv Alapitvany (National Book Foundation) kituntetesevel jutalmaztak az amerikai irodalom teruleten nyujtott kivalo munkassagaert. Harold Bloom irodalomkritikus ? Thomas Pynchon , Don DeLillo es Cormac McCarthy mellett ? az egyik legnagyobb el? amerikai ironak nevezte. Osszeeskuves Amerika ellen (?The Plot Against America”) cim? regenye ? amelyben azt kepzeli el, mi tortent volna, ha az Egyesult Allamokban a masodik vilaghaboru kitorese el?tt veletlenul egy nacibarat elnok kerult volna hatalomra ? az alternativ tortenelemirasert jaro Sidewise-dijban (Sidewise Award for Alternate History) [25] reszesult, valamint elnyerte az Amerikai Torteneszek Tarsasaganak (Society of American Historians') kitunteteset, csakugy, mint ? immar masodjara ? az angol W. H. Smith-dijat. Szul?varosa elismeresekent 2005 oktobereben Sharpe James akkori newarki polgarmester leleplezte Philip Roth utcanevtablajat a Summit es a Keer sugarut sarkan, ahol Roth gyerekkora nagy reszet leelte ? es amelyet az Osszeeskuves Amerika ellen cim? konyveben is megorokitett ?, Roth gyerekkori hazanak falan pedig emlektablat helyeztek el. 2006 majusaban megkapta a PEN Club Nabokov-dijat. [26] 2007 aprilisaban a PEN Club iden alapitott [27] Saul Bellow-dijaval tuntettek ki. [28]

2006. majus 21-en a The New York Times Book Review megjelentette azoknak a konyveknek a listajat, amelyeket "tobb szaz elismert iro, kritikus, szerkeszt? es mas irodalmar az elmult huszonot ev legeslegjobb amerikai irodalmi m?venek tartott". A 22 megnevezett konyvb?l hat Philip Roth munkaja volt: az Amerikai pasztoral , Az ellenelet (?The Counterlife”), A Shylock-hadm?velet , a Sabbath szinhaza , A szegyenfolt es az Osszeeskuves Amerika ellen . A. O. Scott tanulmanya, amelyet a lap a kozzetett lista mellett jelentetett meg, leszogezi, hogy ha ?nekunk kellett volna valaszolnunk arra a kerdesre, hogy ki az elmult huszonot ev legjobb amerikai prozairoja, Philip Roth nyert volna”.

M?vei [ szerkesztes ]

  • 1959 Goodbye, Columbus (magyarul: ?Isten veled, Columbus”, 2019; Nemes Anna forditasa) ISBN 978-615-59-1529-1
  • 1962 Letting Go (magyarul: ?Engedd el”, 2021; Nemes Anna forditasa) ISBN 978-615-59-5526-6
  • 1967 When She Was Good (magyarul: ?Pedig milyen jo kislany volt”, 1973; Takacs Ferenc forditasa)
  • 1969 Portnoy's Complaint (magyarul: ?A Portnoy-kor”, 1991; Nemes Anna forditasa) ISBN 963-07-7508-5
  • 1971 Our Gang (magyarul: ?A mi bandank”, 1972; Bart Istvan forditasa)
  • 1972 The Breast
  • 1973 The Great American Novel
  • 1974 My Life As a Man (magyarul ?Divatos hazassag” cimmel a Nagyvilag cim? vilagirodalmi folyoirat 1974. juliusi szamaban jelent meg bel?le reszlet Vajda Miklos forditasaban)
  • 1975 Reading Myself and Others
  • 1977 The Professor of Desire (magyarul "A vagy professzora" cimmel kozolt reszletet bel?le a Nagyvilag 1978. augusztusi szama, Ungvari Tamas forditasaban)
  • 1979 The Ghost Writer (magyarul: ?A szellem arnyekaban”, el?szor a Nagyvilag folyoirat 1980. szeptemberi es oktoberi szamaban, majd konyv alakban 1983-ban; Balaban Peter forditasa) ISBN 963-07-2962-8
  • 1980 A Philip Roth Reader (ed. Martin Green)
  • 1981 Zuckerman Unbound (magyarul: ?A megszabaditott Zuckerman”, 1988; Nemes Anna forditasa) ISBN 963-07-4835-5
  • 1983 The Anatomy Lesson (magyarul: ?Anatomialecke”, 1992; Nemes Anna forditasa) ISBN 963-07-5431-2
  • 1985 Zuckerman Bound (a The Ghost Writer , a Zuckerman Unbound , a The Anatomy Lesson , es epiloguskent a The Prague Orgy egy kotetben; magyarul: ?Zuckerman ? Trilogia es epilogus”, 2007, Balaban Peter es Nemes Anna forditasa) ISBN 978-963-07-8401-6
  • 1985 The Prague Orgy (Angliaban onallo kotetben jelent meg; magyarul ?Pragai orgia ? Zuckerman jegyzetfuzeteib?l” cimen a Nagyvilag cim? vilagirodalmi folyoirat 1990. szeptemberi szamaban jelent meg Tomory Anna forditasaban)
  • 1986 The Counterlife (magyarul ?Bazel” cimen a Nagyvilag cim? vilagirodalmi folyoirat 1987. oktoberi szamaban jelent meg bel?le reszlet Nemes Anna forditasaban); magyarul: "Ellenelet"; 2014; Nemes Anna forditasa) ISBN 978-963-07-9593-7
  • 1988 The Facts (magyarul: ?A tenyek”, 1993; Sz?r-Szabo Katalin forditasa) ISBN 963-07-5585-8
  • 1990 Deception
  • 1991 Patrimony: A True Story (magyarul: ?Apai orokseg”, 2018; Nemes Anna forditasa) ISBN 978-963-47-9081-5
  • 1993 Operation Shylock (magyarul: ?A Shylock-hadm?velet”, 1995; Meszaros Gyorgy forditasa) ISBN 963-208-352-0
  • 1995 Sabbath's Theater (magyarul: ?Sabbath szinhaza”, 1998; Sovago Katalin forditasa)
  • 1997 American Pastoral (magyarul: ?Amerikai pasztoral”, 1999; Sovago Katalin forditasa) ISBN 963-07-6519-5
  • 1998 I Married a Communist (magyarul: ?Kommunistahoz mentem felesegul”, 2000; Sovago Katalin forditasa) ISBN 963-07-6724-4
  • 2000 The Human Stain (magyarul: ?A szegyenfolt”, 2003; Sovago Katalin forditasa) ISBN 963-07-7292-2
  • 2001 The Dying Animal (magyarul: ?A haldoklo allat”, 2003; Sovago Katalin forditasa) ISBN 963-07-7480-1
  • 2001 Shop Talk (Philip Roth beszelgetesei irokkal, ill. esszei irokrol)
  • 2004 The Plot Against America (magyarul: ?Osszeeskuves Amerika ellen”, 2006; Sovago Katalin forditasa) ISBN 963-07-8167-0
  • 2006 Everyman (magyarul: ?Akarki”, 2007; Sovago Katalin forditasa) ISBN 978-963-07-8282-1
  • 2007 Exit Ghost (magyarul: ?Szellem el”; 2009; Nemes Anna forditasa) ISBN 978-963-07-8726-0
  • 2008 Indignation (magyarul: ?Duh”; 2009; Nemes Anna forditasa) ISBN 978-963-07-8834-2
  • 2009 The Humbling (magyarul: ?Kieges”; 2010; Nemes Anna forditasa) ISBN 978-963-07-9025-3
  • 2010 Nemesis (magyarul: "Nemezis"; 2011; Nemes Anna forditasa) ISBN 978-963-07-9241-7

Az eletm? felsorolasanak forrasai: Biograf Ki kicsoda 2004. (Hermann Peter szerk., Budapest, 2003), a Szombat cim? folyoirat Philip Roth-szama (1994/6), es a Library of America osszkiadasanak kronologiaja. [29]

A Library of America osszkiadasanak kotetei:

  • Novels and Stories 1959-1962: Goodbye, Columbus and Five Short Stories; Letting Go. New York, 2005. ISBN 1-931082-79-0
  • Novels 1967-1972: When She Was Good; Portnoy's Complaint; Our Gang; The Breast. New York, 2005. ISBN 1-931082-80-4
  • Novels 1973-1977: The Great American Novel; My Life as a Man; The Professor of Desire. New York, 2006. ISBN 1-931082-96-0
  • Zuckerman Bound: A Trilogy and Epilogue 1979-1985: The Ghost Writer; Zuckerman Unbound; The Anatomy Lesson; The Prague Orgy. New York, 2007. ISBN 1-59853-011-9
  • Novels and Other Narratives 1986-1991: The Counterlife; The Facts; Deception; Patrimony. New York, 2008. ISBN 1-59853-030-5
  • Novels 1993-1995: Operation Shylock; Sabbath's Theater. New York, 2010. ISBN 1-59853-078-X
  • The American Trilogy 1997-2000: American Pastoral; I Married a Communist; The Human Stain. New York, 2011. ISBN 1-59853-103-4
  • Novels 2001-2007: The Dying Animal; The Plot Against America; Exit Ghost. New York, 2013. ISBN 1-59853-198-0
  • Nemeses: Everyman; Indignation; The Humbling; Nemesis. New York, 2013. ISBN 1-59853-199-9
  • Why Write: Collected Nonfiction 1960-2013. New York, 2017. ISBN 1-59853-540-4

Irodalma [ szerkesztes ]

  • Harold Bloom (ed.), Gabe Welsch (ed.): Philip Roth (Bloom's Modern Critical Views) , 2003. ( ISBN 0-7910-7446-3 )
  • Harold Bloom (ed.), Gabe Welsch (ed.): Philip Roth's Portnoy's Complaint (Bloom's Modern Critical Interpretations) , 2003. ( ISBN 0-7910-7582-6 )
  • Alan Cooper: Philip Roth and the Jews (SUNY Series in Modern Jewish Literature and Culture), 1996. ( ISBN 0-7914-2910-5 )
  • Till Kinzel: Die Tragodie und Komodie des amerikanischen Lebens. Eine Studie zu Zuckermans Amerika in Philip Roths Amerika-Trilogie (American Studies Monograph Series), Heidelberg , 2006. ( ISBN 3-8253-5223-4 )
  • S. Milowitz: Philip Roth Considered: The Concentrationary Universe of the American Writer , 2000. ( ISBN 0-8153-3957-7 )
  • Derek Parker Royal: Philip Roth: New Perspectives on an American Author , 2005. ( ISBN 0-275-98363-3 )
  • Elaine B. Safer: Mocking the Age: The Later Novels of Philip Roth (SUNY Series in Modern Jewish Literature and Culture), 2006. ( ISBN 0-7914-6709-0 )
  • Debra B. Shostak: Philip Roth-Countertexts, Counterlives , 2004. ( ISBN 1-57003-542-3 )
  • Wiebke-Maria Woltje: My finger on the pulse of the nation. Intellektuelle Protagonisten im Romanwerk Philip Roths (Mosaic, 26), Trier, 2006. ( ISBN 3-88476-827-1 )

Magyarul [ szerkesztes ]

  • A mi bandank. Pamflet ; ford. Bart Istvan; Magvet?, Bp., 1972
  • Pedig milyen jo kislany volt. Regeny ; ford. Takacs Ferenc; Europa, Bp., 1973 (Europa zsebkonyvek)
  • A szellem arnyekaban. Regeny ; ford. Balaban Peter; Europa, Bp., 1983 (Europa zsebkonyvek)
  • A megszabaditott Zuckerman. Regeny ; ford. Nemes Anna ; Europa, Bp., 1988 (Modern konyvtar)
  • A Portnoy-kor ; ford. Nemes Anna; Europa, Bp., 1991
  • Anatomialecke ; ford. Nemes Anna; Europa, Bp., 1992
  • A tenyek . Egy regenyiro oneletrajza ; ford. Sz?r-Szabo Katalin; Europa, Bp., 1993
  • A Shylock-hadm?velet. "Vallomas" ; ford. Meszaros Gyorgy; Helikon, Bp., 1995
  • Sabbath szinhaza ; ford. Sovago Katalin; Europa, Bp., 1998
  • Amerikai pasztoral ; ford. Sovago Katalin; Europa, Bp., 1999
  • Kommunistahoz mentem felesegul ; ford. Sovago Katalin; Europa, Bp., 2000
  • A haldoklo allat ; ford. Sovago Katalin, Europa, Bp., 2003
  • Szegyenfolt ; ford. Sovago Katalin, Europa, Bp., 2003
  • Osszeeskuves Amerika ellen ; ford. Sovago Katalin, Europa, Bp., 2006
  • Zuckerman. Trilogia es epilogus ; ford. Balaban Peter, Nemes Anna; Europa, Bp., 2007
    • A szellem arnyekaban
    • A megszabaditott Zuckerman
    • Anatomialecke
    • Epilogus: a pragai orgia
  • Akarki ; ford. Sovago Katalin, Europa, Bp., 2007
  • Duh ; ford. Nemes Anna, Europa, Bp., 2009
  • Szellem el ; ford. Nemes Anna, Europa, Bp., 2009
  • Kieges ; ford. Nemes Anna, Europa, Bp., 2010
  • Nemezis ; ford. Nemes Anna, Europa, Bp., 2011
  • Ellenelet ; ford. Nemes Anna, Europa, Bp., 2014
  • Isten veled, Columbus; ford. Nemes Anna; 21. Szazad, Bp., 2019
  • Engedd el, 1-2.; ford. Nemes Anna; 21. Szazad, Bp., 2021

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Philip_Roth cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Integralt katalogustar (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2014. aprilis 27.)
  2. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  3. ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  4. ↑ a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  5. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  6. ↑ http://www.huffingtonpost.com/2013/03/19/philip-roth-birthday-_n_2907548.html
  7. ↑ http://www.theguardian.com/books/2013/mar/22/my-hero-philip-roth-james-wood
  8. ↑ a b c d e f g Charles McGrath: Philip Roth, Towering Novelist Who Explored Lust, Jewish Life and America, Dies at 85 , 2018. majus 22. (Hozzaferes: 2018. majus 24.)
  9. ↑ Solomon R. Guggenheim Muzeum . (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  10. ↑ Brockhaus (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  11. ↑ BnF forrasok (francia nyelven)
  12. ↑ http://www.nytimes.com/2006/05/05/arts/05iht-idlede6.html?pagewanted=all
  13. ↑ http://www.nytimes.com/2011/05/24/opinion/l24roth.html
  14. ↑ http://www.nytimes.com/books/97/04/20/reviews/roth-letting.html
  15. ↑ Evidence zajmovych osob StB
  16. ↑ Guggenheim Fellows database (angol nyelven)
  17. ↑ https://www.loc.gov/about/awards-and-honors/living-legends/philip-roth/
  18. ↑ https://www.brown.edu/Administration/News_Bureau/2000-01/00-135.html
  19. ↑ https://www.nationalbook.org/programs/dcal/#tab-2
  20. ↑ https://thebookerprizes.com/the-booker-library/authors/philip-roth , 2022. november 14.
  21. ↑ https://www.fpa.es/es/premios-princesa-de-asturias/premiados/2012-philip-roth.html?especifica=0#:~:text=Philip%20Roth%20Premio%20Pr%C3%ADncipe%20de,%2C%20Faulkner%2C%20Bellow%20o%20Malamud ., 2022. januar 31.
  22. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzaferes: 2021. oktober 15.)
  23. ↑ Philip Roth, Towering Novelist Who Explored Lust, Jewish Life and America, Dies at 85 . The New York Times. 2018. maj. 22.
  24. ↑ Philip Roth egyik szerkeszt?je, Ross Miller elmondasa szerint Roth mar korabban is tobbszor ezt igerte. Forras: A Dziennik interjuja Philip Rothtal Archivalva 2007. szeptember 27-i datummal a Wayback Machine -ben
  25. ↑ A dij nevadoja Murray Leinster amerikai iro Sidewise in Time cim? novellaja.
  26. ↑ A dijat Vladimir Nabokov orosz?amerikai irorol neveztek el.
  27. ↑ Forras: Yahoo! News ? Philip Roth wins 1st ever Bellow Prize [ halott link ]
  28. ↑ Forras: Litera ? Saul Bellow-dij: Philip Roth kapta az elismerest Archivalva 2007. majus 15-i datummal a Wayback Machine -ben
  29. ↑ ISBN szamot ebben a szakaszban csak a konyv alakban magyarul megjelent m?vek melle csatoltunk.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A felsorolt kuls? hivatkozasok angol nyelven erhet?k el.

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Philip_Roth&oldid=27141124 ”