한국   대만   중국   일본 
Peszticid ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Peszticid

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

A peszticidek , mas neven novenyved? szerek olyan anyagok es annak keverekei, (vegyszerek, biologiai szubsztanciak es egyeb agensek), melyek alkalmazasanak a celja a novenyek , termenyek vedelme, es a karosito el?lenyek tavol tartasa, termeketlenne tetele es elpusztitasa.

A peszticid szo a latin pestis (romlas, pusztulas, fert?zes) es az -icid (idium = gyilkos, ol?) osszeteteleb?l szarmazik. [1]

Csoportositas [ szerkesztes ]

Csoportosithatok felhasznalas szerint, vegyi strukturajuk szerint, fizikai allapotuk szerint es mas egyeb szempontok alapjan lehetseges. Peldaul lehetnek szervetlenek , szintetikusak es biopeszticidek ( mikrobiologiai es biokemiai hatasuak). A biopeszticidek kozt megjelentek olyan keszitmenyek, amelyek a kartev?k es betegsegek termeszetes ellensegeit tartalmazzak.

A felhasznalasuk szerint a kovetkez? csoportba sorolhatoak:

Hasznalata [ szerkesztes ]

A novenyved? szerek hasznalata nagy odafigyelest es szakertelmet igenyel, mivel az osszes peszticid mereg . A kornyezet szempontjabol rendkivul karosak lehetnek, mivel meg forgalomban vannak olyan szerek, amelyek lassan es nehezen bomlanak le. Ezert is nagyon fontos, hogy szakemberek altal meghatarozott utmutatokat a gazdalkodok pontosan betartsak. Bekerulhetnek az elelmiszerlancba, az okorendszerbe, a talajba es a vizekbe , ahol fel is halmozodhatnak, es komoly pusztitast okozhatnak. Ma mar az ilyen vegyszereket a hatosagok fokozatosan kivonjak a forgalombol.

Uj unios szabalyok [ szerkesztes ]

Az Europai Unio 2009-ben uj szabalyozast vezetett be. Az uj szabalyozas szerint a peszticidekben megengedett hatoanyagok listajat unios szinten, az Europai Elelmiszerbiztonsagi Hatosag bevonasaval allitjak majd ossze. Ennek a listanak az alapjan a tagallamok dontik el, mely novenyved? szerek forgalomba hozatalat engedelyezik. Ezt vagy sajat nemzeti dontes alapjan tehetik meg, vagy pedig az un. kolcsonos elismeres elve alapjan.

A legtobb hatoanyag hasznalatat 10 evre lehet majd engedelyezni, bar az alacsony kockazatuak 15 evre szolo engedelyt is kaphatnak. Ezt mindket esetben tovabbi 15 evre lehet majd meghosszabbitani.

A betiltott hatoanyagok [ szerkesztes ]

A rakkelt? (karcinogen), mutagen, reprodukciot karosito, valamint az endokrin -zavarokat okozo, nem lebomlo, biologiailag felhalmozodo es mergez?, illetve tartosan le nem bomlo kemiai anyagokat az uj szabalyozas betiltja, kiveve, ha a novenyved? szer az emberi szervezettel csak elhanyagolhato mertekben erintkezik.

Szigorubb engedelyeztetesi szabalyok vonatkoznak majd emellett az olyan anyagokra, amelyek az emberi szervezetben fejl?desi, neurotoxikus ( idegrendszerre hato) vagy immunotoxikus ( immunrendszerre hato) tulajdonsagokat okozhatnak. A hazi mehekre karos anyagok nem engedelyeztethet?ek. A veszelyes anyagokat tartalmazo novenyved? szereket helyettesiteni kell biztonsagosabb keszitmenyekkel, ha elerhet?ek ilyenek ? szol a jogszabaly. A szakbizottsagi kepvisel?k ennek hataridejet ot evr?l harom evre csokkentenek. [2]

A DDT -t a vilagon mar nem sok helyen alkalmazhatjak, bar annak idejen emberek millioit mentette meg a malariatol, bubopestist?l es mas rovarok utjan terjed? betegsegekt?l. Hazankban 1967. december 31-en betiltottak es 1969 vegeig volt turelmi id?. Ma mar tobb, igaz, hogy dragabb szer letezik, amelyek egyaltalan nem akkumulalodnak a talajban, vizben es a vadallatok, madarak testeben.

Eddig f?kent a haszonallatok, a halak es a mehek eseten mutattak ki karos hatasaikat. Valamint az elelmiszerekben is rendszeresen talalhatunk vegyszermaradekokat (leggyakrabban salataban, paprikaban, paradicsomban).

Problemat jelent meg az esetukben az is, hogy egyre tobb rezisztens, azaz ellenallo karosito faj jelenik meg.

Nem engedelyezett ? betiltott szerek [ szerkesztes ]

(a lista nem teljes)

  1. Aldikarb
  2. Champhechlor (Toxaphen)
  3. Chlordane
  4. Heptachlor
  5. Chlordireform
  6. DBCP
  7. DDT
  8. Aldrin
  9. Dieldrin
  10. Endrin
  11. EDB
  12. HCH/BHC
  13. Lindane -2002. dec. 31-ig volt felhasznalhato
  14. Paraquat - bipiridilium gyomirtoszerben, gramoxon
  15. Parathion - 2004. majus 31-evel vontak vissza az engedelyet az EU-csatlakozas miatt.
  16. methylparathion
  17. Pentachlorophenol
  18. 2,4,5 T, cserjeirto hatoanyaga volt hosszu ideig meg?rzi a kemiai osszetetelet pl.: talajban perzisztens hatasu. A gyartasa soran dioxin keletkezik, ez hosszu ideig meg?rzi a szerkezetet.

Hatoanyagok, peszticidek [ szerkesztes ]

Nehany peszticid: DDT , lindan, antrazin, kaptan, klordan, alaklor, parathion, dalapon.

Egy lehetseges megoldast jelent a peszticidek alkalmazasaval szemben a biotermesztes es a biopeszticidek alkalmazasa, a monokulturak fokozatos megszuntetese, a vetesforgok alkalmazasa, komposztalt hulladekkal tragyazas, ragadozo rovarok bevetese, a karos rovarok sterilizalasa, bakteriumok es virusok (termeszetes ellensegek) alkalmazasa stb.

Vegyszermentes novenyvedelem a permakulturaban [ szerkesztes ]

A novenyvedelem a permakulturas kertben/gazdasagban ugy valosul meg, hogy a novenyek tarsitasa olyan, hogy az egyreszt kedvez? el?helyet jelent a kartev?ket pusztito egyeb rovarok, madarak szamara, amelyek igy egy elviselhet? szinten tartjak a kulonfele kartev? populaciokat, masreszt a vegyesen telepitett haszonnovenyek, kevesbe serulekenyek, mint a monokulturaban termesztett novenyek. A gyomok elleni vedekezes vegyszermentes modja tobbek kozott a mulcsozas . A mulcsozas a foldfelszin takarasa valamilyen szerves, elbomlo anyaggal, pl. falevel, kaszalt f?, stb. Ha a takaras eleg vastag, akkor az alatta lev? novenyek nem tudnak attorni rajta. Ha nagyon gazos teruleten alkalmazzuk, neha szukseges ket retegben mulcsozni. A masodik reteget akkor felvinni, amikor az els? retegen atn?tt a gaz es mar 10-15 cm-t n?tt. Kovetkez? evre a teruleten az evel? gazok is elt?nnek, szabadon vethet?. A mulcsos takarast a talajnedvesseg fenntartasa erdekeben is erdemes alkalmazni. [3]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. Fulop Jozsef: Rovid kemiai ertelmez? es etimologiai szotar. Celldomolk: Pauz?Westermann Konyvkiado Kft. 1998. 113. o. ISBN 963 8334 96 7  
  2. Europai parlament:Kevesebb novenyved? szert lehet majd hasznalni az EU?ban;Kozegeszsegugy; 2009. januar 12.
  3. Baji Bela: Permakultura es onellato biogazdalkodas