Pau (Franciaorszag)

	Pau
	Lovagvar
	; Pau cimere
	; Pau cimere
	Kozigazgatas
Orszag	Franciaorszag
Regio	Uj-Aquitania
Megye	Pyrenees-Atlantiques
Polgarmester	Francois Bayrou (2014-)
INSEE-kod	64445
Iranyitoszam	64000
Testvervarosok	Lista Gottingen (1983?) ; Setubal (1991. szeptember 15. ? ) ; Zaragoza ; Pistoia ; Kofu ; Swansea ; Daloa ; Hszian ;
	Nepesseg
Teljes nepesseg	77 066 f? (2021. jan. 1.)
Neps?r?seg	2532 f?/km²
	Foldrajzi adatok
Tszf. magassag	165?245 m
Terulet	31,51 km²
Id?zona	CET , UTC+1
	Elhelyezkedese
	e. sz. 43° 18′ 03″ , ny. h. 0° 22′ 12″ Koordinatak : e. sz. 43° 18′ 03″ , ny. h. 0° 22′ 12″
	Pau weboldala
	A Wikimedia Commons tartalmaz Pau temaju mediaallomanyokat.
	Sablon • Wikidata • Segitseg

Hasonlo cikkcimek es megnevezesek: Pau (egyertelm?sit? lap) .

Pau varos Franciaorszag deli reszen, Uj-Aquitania regioban, Pyrenees-Atlantiques megye szekhelye.

Egykor kiralyi szekvaros, kes?bb kedvelt szubalpin udul?, ma jelent?s ipari es turisztikai kozpont. Pau a Pireneusok eszaki oldalan a legnagyobb varos es egyben egy tajegyseg, a valaha onallo feudalis allam, Bearn szekhelye. Franciaorszag kulturalis es tortenelmi varosa cimet viseli.

Tortenete [ szerkesztes ]

A Pireneusokbol lerohano ket hegyi folyo, az Aspe es az Ossau , valamint a kisse keletebbr?l erkez? Pau menten mar a IX. szazadban onallo barosag jott letre, igaz a feudalis uraknak a XI. szazadban meg kellett adniuk a kivaltsagos jogokat a kemenyfej? hegylakoknak. A XIII. szazad vegen kerult Bearn Foix grofjainak birtokaba. A fenykora a XVI. szazadban kovetkezett be, az akkori uralkodo ugyanis I. Ferenc testveret, Angouleme-i Margit hercegn?t vette felesegul, es a csalad hatalma ekkor mar kiterjedt Foix es Bearn mellett a navarrai kiralysagra is. A Bearni Algrofsag szekhelye es a navarrai kiralyok kedvenc tartozkodasi helye, Pau ekkor a mai Franciaorszag egyik legfontosabb kulturalis kozpontja lett, m?veszek, tudosok sereglettek a rendkivuli m?veltseg? kiralyne udvaraba. Lanya, III. Johanna vette fel a protestans hitet es gyermeket, Navarrai Henriket is ebben a hitben nevelte. Navarrai Henrik II. Henrik francia kiraly lanya, Valois Margit ferje lett, es ? volt, akit?l a hires mondas szarmazik: Parizs meger egy miset , es IV. Henrik neven lepett a tronra.

Bearn videket, a navarrai kiralysagot XIII. Lajos helyezte veglegesen a francia kiralysag uralma ala. Pau varosa akkor lett jelent?s telepulesse, amikor ide helyeztek at a kiralyi szekhelyt.

Demografia [ szerkesztes ]

Ev	Lakossag
1793	8 756
1800	8 465
1806	9 293
1821	11 444
1831	11 285
1841	13 841
1846	16 170
1851	16 196
1856	18 671

Ev	Lakossag
1861	21 881
1866	24 563
1872	27 300
1876	28 908
1881	29 971
1886	30 624
1891	33 111
1896	33 012

Ev	Lakossag
1901	34 268
1906	35 044
1911	37 149
1921	35 665
1926	37 711
1931	38 962
1936	40 451
1946	46 158

Ev	Lakossag
1954	48 320
1962	59 937
1968	74 005
1975	83 498
1982	83 790
1990	82 157
1999	78 732
2006	83 903
2010	81 166

Latnivalok [ szerkesztes ]

Lovagvar - Angouleme-i Margit idejen alakitottak at reneszansz palotava. Kes?bb meglehet?sen leromlott allapotba kerult, de a 19. szazadban el?bb I. Lajos Fulop kiraly , majd III. Napoleon csaszar is megkedvelte, ?k alakitottak ujja. A kiralyi lakosztaly, az appartements berendezese es bels? diszitese a XIX. szazadbol szarmazik, de szamos nagy ertek? m?kincset, koztuk rendkivuli szepseg? falisz?nyegeket hoztak ide. A konyha a XVI. szazadbol maradt fenn, mellette van a bankett-terem, ahol szaz vendeg ulhetett egyszerre asztalhoz. A kiralyi haloszoba agya XIII. Lajos korabol szarmazik. Legkulonosebb kiallitasi targy IV. Henrik bolcs?je, egy oriastekn?s pancelja. A palotaban helyeztek el a Musee bearnais kiallitasat.
Parc National ? a varhegy oldalaban, I. Napoleon utasitasara kialakitott park.
IV. Henrik szobra
Musee des Beaux-Arts ? a kis gy?jtemeny festeszeti es numizmatikai anyagot tartalmaz.
A Navarrai Parlament egykori epulete