한국   대만   중국   일본 
Oxford ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Oxford

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Hasonlo cikkcimek es megnevezesek: Oxford (egyertelm?sit? lap) .
Oxford
Oxford címere
Oxford cimere
Becenev: The City of Dreaming Spires
Motto: Fortis est veritas - Az igazsag er?s
Kozigazgatasi adatok
Orszag   Egyesult Kiralysag
Orszagresz   Anglia
Regio Delkelet-Anglia
Alapitas eve 8. szazad
Iranyitoszam
  • OX1, OX2, OX3, OX4, OX33, OX44
  • OX postcode area
Korzethivoszam 01865
Testvervarosok
Lista
Bonn, Grenoble, Leon (Nicaragua), Leiden, Perm
Nepessegi adatok
Teljes nepesseg 152 000 f?
Neps?r?seg 3270 f?/km²
Foldrajzi adatok
Terulet 45,59 km²
Id?zona GMT ( UTC +0)
Elhelyezkedese
Térkép
e. sz. 51° 45′ 07″ , ny. h. 1° 15′ 28″ Koordinatak : e. sz. 51° 45′ 07″ , ny. h. 1° 15′ 28″
Oxford weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Oxford temaju mediaallomanyokat.

Oxford varos es egyben egy helyi onkormanyzattal rendelkez? terulet 134 248 lakossal Angliaban . ( 2001 -es adat). Ez ad otthont a University of Oxfordnak , az angol nyelvteruleten legregebben alapitott egyetemnek.

Kozismert neve: az almodo tornyok varosa. Ezt el?szor Matthew Arnold mondta a varosra, az egyetem epuleteinek harmonikus epiteszete miatt. A Temze atszeli a varost, a belteruleti, korulbelul 18 kilometeres reszt Isisnek is hivjak.

Oxford egyik kulvarosaban, Cowleyben hosszu ideje folyik autogyartas. Jelenleg a BMW Minit keszitik itt.

Fekvese [ szerkesztes ]

Oxford Londontol 85 km-re nyugat-eszaknyugatra, Birminghamt?l 90 km-re delkeletre talalhato. Oxford a ket varost osszekot? M40 autopalya vonalan fekszik. A sztrada varoson beluli resze 11 km. Az A34 autopalya , ami Hampshire-t koti ossze Midlandsszel, a varos nyugati elkerul? utjanak resze. Ezeken kivul a Londont Costwoldsszel es Nyugat-Walesszel osszekot? A40-es ut es az Oxford- Swindon - Bristol vonalat kovet? A420-as ut kapcsolja be a varost az orszag kozuti verkeringesebe.

Foldrajzi koordinatai [ szerkesztes ]

A varos kozpontjanak tekintett Carfax Tower koordinatai: E: 51° 45′ 31″ Ny: 01° 15′ 12″

Eghajlata [ szerkesztes ]

Oxford (Radcliffe Observatory, 1981?2010 , extrem: 1815?2020) eghajlati jellemz?i
Honap Jan. Feb. Mar. Apr. Maj. Jun. Jul. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Ev
Rekord max. h?merseklet (°C) 15,9 18,8 22,1 27,6 30,6 34,3 36,5 35,1 33,4 29,1 18,9 15,9 36,5
Atlagos max. h?merseklet (°C) 7,6 8,0 10,9 13,6 17,1 20,3 22,7 22,3 19,1 14,8 10,5 7,7 14,6
Atlagos min. h?merseklet (°C) 2,1 1,8 3,7 5,0 7,9 10,9 13,0 12,9 10,7 7,8 4,6 2,3 6,9
Rekord min. h?merseklet (°C) ?16,6 ?16,2 ?12,0 ?5,6 ?3,4 0,4 2,4 0,2 ?3,3 ?5,7 ?10,1 ?17,8 ?17,8
Atl. csapadekmennyiseg (mm) 57 43 48 49 57 48 49 57 54 70 67 63 660
Havi napsuteses orak szama 63 79 111 161 193 191 207 197 141 111 71 54 1578
Forras: Met Office , [1] University of Oxford [2]


Tortenete [ szerkesztes ]

El?szor az angolszaszok foglaltak el, az ekkori telepules neve valoszin?leg Oxenaforda volt. El?szor Szent Frideswide alapitott itt apacazardat a 8. szazadban. Els? irasos emlitese a 912 -ben kiadott Anglo-Saxon Chronicle-ben (Angolszasz Kronikaban) olvashato. A 10. szazadban fontos katonai hatarvaros volt Mercia es Wessex kiralysagok kozott. A danok is szamos alkalommal megtamadtak a telepulest. Szent Frideswide a varos es az egyetem ved?szentje.

A University of Oxford els? irasos emlitese egy 12. szazadi feljegyzesben talalhato. Az egyetem legregebbi reszei a University College ( 1249 ) a Balliol ( 1263 ) es a Merton ( 1264 ). Ebben az id?ben kezdtek el Europa-szerte leforditani a gorog filozofusok irasait. Ezek az irasok kihivasok ele allitottak az europai felfogast ? kutatasra kesztetett a tudomany es mereszebb m?vek keszitesere a m?veszetek teruleten. A tarsadalom uj nez?pontbol kezdte magat szemlelni. Az uj intezmenyeket az egyhaz abban a remenyben tamogatta, hogy ossze tudjak egyeztetni a gorog filozofusok es a kereszteny teologia tanitasait.

A Christ Church Cathedral, Oxford egyedulallo abban a tekintetben, hogy egyszerre egyetemi kapolna es katedralis. Eredetileg Szent Frideswide Kolostoranak temploma volt, majd kes?bb ezt kib?vitettek es beepitettek a Cardinal's College epuletegyuttesebe. 1546 ota az oxfordi egyhazmegye szekesegyhazakent hasznaljak.

A kapcsolat az egyetem es a varos kozott nem volt konny? ? jo nehany hallgatot megoltek 1355 -ben a Szent Skolasztika napi lazadaskor .

Az angol polgarhaboru idejen, 1642-ben Oxford adott otthont I. Karoly udvaranak, miutan a kiralyt ki?ztek Londonbol . A varos 1646-ban Fairfax tabornok vezetesevel megadta magat.

1790-ben az Oxford-csatorna megteremtette az osszekottetest a varos es Coventry kozott. A Duke's Cutot Marlborough hercege fejezte be, osszekapcsolva az uj viziutat a Temzevel . 1796-ban az Oxford Canal tarsasag sajat atjarot epitett a csatorna es a folyo kozott az Isis zsilipnel. Az 1840-es evekben a Nagy Nyugati Vasut es a London es Eszaknyugat Vasut kototte ossze Oxfordot Londonnal .

Oxford Cimer
Motto: Fortis est veritas
( Latin : "Az igazsag er?s")
Oxford terkepe 1605-ben

A 19. szazadban az oxfordi mozgalom altal inditott vita az anglikan egyhaz figyelmenek a kozeppontjaba helyezte a varost.

Oxford terkepe 1904-ben

Az Oxfordi varoshazat Henry T. Hare epitette. Az alapk?letetelre 1893 . julius 6-an kerult sor. 1897 . majus 12-en VII. Edward adta at.

A 20. szazad elejere a varos gyors iparosodasnak indult, ezzel egyutt n?tt lakossaga. Ez els?sorban a nyomdaipar 1920-as evekben megindulo fejl?desenek koszonhet?. Ugyanebben az evtizedben Oxford gazdasaga es tarsadalma nagy valtozasokon ment at, amikor William Morris megalapitotta Cowley -ben a Morris Motor Companyt . Az 1970-es evek elejen tobb mint 20 000 munkas dolgozott Cowley-ben a hatalmas Morris Motorsnal es a Pressed Steel Companynel . Erre az id?re Oxford ket kulon reszre szakadt. Az egyik a Magdalen Bridge -t?l nyugatra talalhato egyetemvaros, ahol minden majus 1-jen a diakok a Cherwellbe ugranak, a masik resz pedig az autok varosa, keletre. Innet ered az a szellemes megjegyzes, miszerint Oxford ?Cowley jobb partja”. Cowley a '80-as, 90-es evek folyaman a British Laylanddel egyutt egyre inkabb hanyatlott. Most a BMW Mini -t, a BMW egyik sikerautojat gyartjak itt.

A bevandorlok megjelenesevel az autogyarakban es az egyetemen tanulo kulfoldi diakokkal a varosnak, azon belul is leginkabb Headingtonnak es a Cowley Road kornyekenek koszonhet?en Oxfordnak multikulturalis hangulata van. Ez latszik a sok baron, kavezon, ettermen, klubon, kisebbsegi boltokon es gyorsettermi reszeken.

Oxford a legmultikulturalisabb kisvarosa az orszagnak. Lakosainak 19,3%-a az orszagon kivul szuletett. 23,2% valamelyik etnikai kisebbseghez tartozik, s 12,9% nem feher. (2001-es nepszamlalas adatai alapjan).

1954. majus 6-an egy 25 eves orvostanhallgato, Roger Bannister futotta le el?szor kevesebb mint negy perc alatt az egymerfoldes tavot az Iffley roadi versenyen.

Oxford ?masik” egyeteme, az Oxford Brookes University (OBU) 1992 -ben kapta meg az egyetemi rangot, korabban politechnikumkent m?kodott, es az utobbi ot evben a legjobb uj egyetemnek ezt valasztottak meg. A Brookes egyebkent korantsem uj egyetem, ket, mar korabban letez? egyetem osszeolvadasabol szuletett az uj intezmeny. (Oxford Polytechnic (alapitva 1970-ben) es Oxford School of Art (alapitva 1865-ben)). Az OBU Magyarorszagon az International Business School-lal tart fent kapcsolatot.

Gazdasaga [ szerkesztes ]

Cambridge-vel ellentetben Oxfordban az egyetem nem hozott letre high-tech szektort (ami Cambridge eseteben jellemz?en a szamitastechnikai es orvosi cegekre epul), viszont a szolgaltatoszektoron kivul igen jelent?s az autogyartas, amit Cowley-ban a BMW egyik gyara kepvisel, ahol a BMW Mini-t keszitik.

Hires oxfordiak [ szerkesztes ]

Oxford az irodalomban [ szerkesztes ]

Hires oxfordi egyuttesek [ szerkesztes ]

Oxford keruletei [ szerkesztes ]

Oxford tomegkozlekedese [ szerkesztes ]

Oxfordnak vasuti osszekottetese van Londonnal , Bournemouth -szal es Worcesterrel a Costwold Line -on, es Birminghammel , Coventryvel , valamint Bicesterrel .

A bicesteri elagazo az Oxfordot Cambridge -dzsel egykor osszekot? Varsity Line resze volt. 1967 vegen a vonal egy reszet lezartak. A kozlekedesi miniszterium 2006-ban megrendelt egy megvalosithatosagi tanulmanyt, hogy meg lehet-e nyitni a vasutat 300 000 fontbol.

Az Oxford-csatorna osszekoti a varost Milanddel es a Temzevel . A Temze hajozhato osszekottetest biztosit az eszaki Lechlade es a deli Tedddington Lock kozott ugy, hogy kozben atszeli Londont.

Az Oxford repul?ter Kidlingtonban uzleti es altalanos celu repuleseknek is teret ad.

A legtobb helyi kozlekedesben reszt vev? buszt az Oxford Bus Company es a Stagecoach South Midlands uzemelteti. Van egy olyan vonal, a Londonba kozleked?, ahol nagy a verseny. A Stagecoach jarata az Oxford Tube, mig az Oxford Bus-e az Oxford Express. Mindkett? a Glouchester Green autobusz-palyaudvarrol indul, a belvaros nyugati vegenel. Az Oxford Tube a legs?r?bben kozleked? jaratkent hirdeti magat. Ugyanez a ceg felorankent indit jaratokat Cambridge-be, es ritkabb jaratok mennek Northamptonba, mig a National Express az Eszak-Midland es a del/delnyugat kozott kozleked? jaratokat behozza a varosba. Rajtuk kivul a wallingfordi szekhely? Thames Travel biztosit helyi es helykozi jaratokat.

Nevezetessegei, turistalatvanyossagok [ szerkesztes ]

Oxford latkepe a Christ Churcht?l a Tom Towerig
The Radcliffe Camera kepe

Oxfordnak szamos hires, turistak szamara erdekes helye van. Gyakorlatilag ezek mindegyike az Oxford Egyetemhez es az oktatashoz kapcsolodik. Szamos egyeb epitmeny mellett a Carfax Tower es egy tortenelmi tematikus utvonal, az Oxford Story is a varos kozpontjaban talalhato. Sok turista elvezi a vasarlast a Covered Marketen . Itt az emberek tobbsege megenged maganak egy sutemenyt Ben's Cookies (Ben sutemenyei) boltjaban, nyaron pedig sokan csonakaznak a Temzen vagy a Cherwellen .

Vallasi helyek [ szerkesztes ]

Templomok Oxford kozpontjaban [ szerkesztes ]

Anglikan

Van ket tovabbi templom, amik ma egyetemi konyvtarkent szolgalnak:

Katolikus

Baptista

Egyeb

Muzeumok es galeriak [ szerkesztes ]

Az Oxfordi Egyetem Termeszetrajzi muzeuma

Oxfordi Egyetem :

Egyebek

Egyetemi epuletek [ szerkesztes ]

Oxford University Press

Ebben a listaban nincsenek bent az egyetem ?karai”

Kozterek [ szerkesztes ]

A kovetkez? parkok a belvarosban vagy attol maximum gyalogtavolsagon belul vannak, igy rengeteg zold felulet all az itt lakok es az ide kirandulok rendelkezesere. A szabad parkok a kovetkez?k:

Kereskedelmi teruletek [ szerkesztes ]

A belvaroson kivul:

Szinhazak es mozik [ szerkesztes ]

Hagyomanyos es tortenelmi pubok [ szerkesztes ]

"The Bear" tortenelmi pub

Es szamos egyeb hely, ami a varost es az egyetem vendegei kenyelmet is szolgalja.

Media es sajto [ szerkesztes ]

A BBC radioallomasai mellett, amelyek az egesz orszag teruleten foghatok, a kovetkez? helyi radiok m?kodnek a varosban: BBC Radio Oxford , Fox FM , Passion 107,9, es az Oxide: Oxford Student Radio. Elerhet? egy helyi TV, a Six TV : Az Oxfordi Csatorna is.

A legnepszer?bb helyi lapok koze tartozik az Oxford Mail napi bulvarlap , az Oxford Times heti nagymeret? lap, a hetente megjelen? ingyenes Oxford Journal, valamint a hetente ingyen hazhoz szallitott Oxford Star. Tobb reklamugynoksegnek is Oxford a szekhelye.

Mostanaban gyakran onkentesek kezdenek el nem kereskedelmi cellal, nem profitorientaltan ujsagokat szerkeszteni. Ezek kozul ismertebbek a Jericho Echo es az Oxford Prospect.

Iskolak [ szerkesztes ]

Oxford es kornyeke szamtalan fels?oktatasi intezmenynek ad otthont, sok kozuluk a vilag minden reszer?l fogad hallgatokat. Sok kozuluk tobb szaz eves intezmeny, amelyek meg?riztek kapcsolatukat az egyetemmel, es megtartottak azt a szokast, miszerint csak az egyik nem tanulhat egy-egy iskolaban. Gyakoriak az iskolak kozotti, tudast mer? versenyek.

A kovetkez? iskolak ismertebbek :

Testvervarosok [ szerkesztes ]

Minden testvervarosa egyetemi varos:

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Oxford 1981?2010 averages . Met Office. (Hozzaferes: 2019. aprilis 5.)
  2. ↑ Daily Data from the Radcliffe Observatory site in Oxford . University of Oxford . (Hozzaferes: 2020. junius 23.)
Commons:Category:Oxford
A Wikimedia Commons tartalmaz Oxford temaju mediaallomanyokat.
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Oxford&oldid=27104282 ”