A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Oscar Wilde siremleke
a
Pere-Lachaise temet?ben
all. Az
irora
emlekeztet? husztonnas
meszk?
tombot 1914-ben avattak fel.
Jacob Epstein szobrasz 1908-ban kapott megbizast a sirk? elkeszitesere. Epstein egy meztelen, szarnyas alakot faragott a k?be, amelyhez egy
I. e. 9. szazadi
, a
British Museumban
latott
asszir
emberfej?bika-szobor adta az inspiraciot. Epstein ezzel Wilde-nak a kozel-keleti es egyiptomi m?veszet iranti kozismert erdekl?desere es talan
A szfinx
cim? koltemenyere reflektalt. A hatalmas kovet 1912-ben szallitottak at az
Egyesult Kiralysagbol
Franciaorszagba
. Epsteinnek 120 font importadot kellett fizetnie, mert a hatosagok nem ismertek el m?veszeti alkotasnak a sirkovet. Az osszeg megfelelt a k? ertekenek.
[1]
A Pere-Lachaise temet?ben felallitott sirkovet ezutan ponyvaval kellett leboritani a parizsi hatosagok utasitasara, mert nem engedtek a meztelen ferfi testet kozzetenni. Id?vel az alak heregolyoit gipsszel tapasztottak le, mert a hivatalnokok szokatlanul nagynak talaltak a testreszeket. Az emlekm?vet ezutan rend?ri ?rizte, mikozben Epstein dolgozott rajta. A heregolyokat vegul egy pillango formaju bronztablaval takartak el. A ponyvakat 1914-ben tavolitottak el. A szobrot
Aleister Crowley
kolt? leplezte le.
[1]
1961-ben egy ismeretlen elkovet? letorte a heregolyokat, amelyeket allitolag a temet? igazgatoja papirnehezekkent hasznalt kes?bb. A k?b?l faragott testreszek mai holleter?l nem tudni.
[1]
Csoknyomok a siremleken
[
szerkesztes
]
Oscar Wilde sirjat sok rajongoja kereste fel, akik leveleket, viragokat vittek a kolt? nyughelyehez. Az 1990-es evek vegen valaki ruzsos csoknyomot hagyott a feher kovon, es az evek alatt sok kovet?je akadt. A temet? vezetese nagy osszeg? buntetest helyezett kilatasba, hogy elriassza a siremlek megcsokolasatol a rajongokat, de nem jart sikerrel. 2011-ben uvegkeritessel vettek korbe a sirkovet.
[1]
