| Orszagos Szineszegyesulet
(Magyar Szineszkebelzet)
|
| Egyeb nevek
| - Magyar Szineszkebelzet Kozponti Kormanytanacsa
- Magyar Szineszek Egyesulete
- Orszagos Magyar Szineszegyesulet es Nyugdijintezet
|
| Alapitva
| 1871. aprilis 6.
|
| Megsz?nt
| 1938. december
|
| Szekhely
| Budapest
|
Az
Orszagos Szineszegyesulet
1871
.
aprilis 6-an
, az els? magyar szineszkongresszuson alakult meg
Magyar Szineszkebelzet
neven a magyar szineszet erkolcsi, anyagi es szocialis erdekeinek vedelmere. Ez volt a szakma els? orszagos szervezete. 1938 decemberet?l szerepet a
Szinm?veszeti es Filmm?veszeti Kamara
vette at.
Mar az 1830-as evekben, amikorra a magyar szinhazkultura jelent?s fejl?desnek indult, voltak a szinhazi szakma meger?siteset celzo kezdemenyezesek. Ilyen volt 1835-ben
Szakfy Jozsef
, aki szeretett a szineszi nyugdijrol gondolkodni ? nyiltan talan els?kent. Masok a ripacskodo szineszek visszaeleseivel szembeni fellepest, vagy egyre tobben a szineszek rokkantsagara vonatkozo lepeseket surgettek. Am egyetemes reagalas azonban meg nem tortent az udvos javaslatokra. Az els? konkret lepest a debreceniek tettek meg 1867. oktober 1-en, amikor megalakitottak sajat kezeles? nyugdijintezetuket, valamint egy-egy jelent?sebb varosban is alakultak szinugyi egyletek, ami lassan megmozdulasra birta a magyar szineszeket.
1869. november 29-en
Rajkay (Friebeisz) Istvan
szerkeszteseben indult meg az
A Szinpad
cim? szaklap, melynek allando, lelkes cikkei mind tobb es tobb szakember hozzaszolasat eredmenyeztek a
szinhazm?veszet
helyzetenek rendezesevel, valamint a szineszet kozponti szervezetenek es nyugdijintezetenek miel?bbi felallitasaval kapcsolatosan. A vitakban, egyeztetesekben reszt vett tobbek kozott
Szathmary Karoly
, Kovacs Istvan, Zador Balla Zoltan,
Jakab Zoltan
, Gy?rffy Antal,
Molnar Gyorgy
,
Odry Lehel
,
Lukacsy Sandor
, Pataky Ferenc, Csaszar Miklos,
Szerdahelyi Kalman
,
Toth Ede
, Deesy Zsigmond, Egressy Akost. A szaklap utjan tovabba adomanyok is erkeztek a letesitend? nyugdijalap javara. Az erdekeltek es illetekesek kozben egyre surgettek egy alakulo kongresszus osszehivasat, amire 1871. aprilis 5-en
Pesten
kerult sor az orszag minden reszeb?l osszejott szineszekkel. Az ismerkedesi estely utan masnap, aprilis 6-an reggel 10 oratol a
Nemzeti Szalloda
(
Vaci utca
) nagytermeben tartottak meg az els? gy?lest.
Az Orszagos Szineszegyesulet letrehozasat el?keszit? munka tehat mar 1869-ben megindult es fonodott ossze a szineszek nyugdijintezetenek ugyevel. A szineszet bels? szervezeti kerdeseit kezbe vev? szervezet 1871-ben,
Magyar Szineszkebelzet
neven, aprilis 6-an alakult meg.
[1]
Ket bizottsagot jelolt ki az alakulo kongresszus: feladata volt egyreszt a videki szineszet kerdeset, masreszt a nyugdij ugyet rendezni, mely folyamatot az allamigazgatas az els? lepesekt?l kezdve tamogatott. Az egyesulet ett?l kezdve a szinigazgatok mint munkaadok es a szineszek mint munkavallalok kozos autonom szervezetekent felugyelte es adta ki a szineszi es szinigazgatoi m?kodesi engedelyeket, tovabba kialakitotta es megszervezte a szineszek nyugdijrendszeret. A ket bizottsag altal engedelyezett szineszkepz? iskolat vegzett es oklevelet nyert novendek diplomaja alapjan lett gyakorlatos, illetve rendes tag, mely utobbi ferfiaknal 23, n?knel 20 eves kortol a nyugdijintezetnek is kotelezett tagja volt. Az egyesuleti tagok tagdijat fizettek, amely a nyugdijalappal egyutt kepezte az egyesulet vagyonat. A tagok fizeteseb?l havi egy forintot vontak le a szineszkebelzet javara, melyb?l a nyugdijakat, az ozvegyi dijakat es szinesz-arvak segelyezeset folyositottak, melyet a kes?bbiek soran berhazak uzemelteteseb?l, az onnan befolyo lakberekb?l egeszitettek ki. 1873-ban nevet
Magyar Szineszek Egyesulete
re valtoztatta, 1878-tol pedig
Orszagos Magyar Szineszegyesulet es Nyugdijintezet
neven m?kodott. Az 1880-as evekben a hivatalos neve
Magyar Szineszkebelzet Kozponti Kormanytanacsa
[2]
volt. Hivatalos kozlonye el?bb
A Szinpad
cim? szaklap volt, majd 1883-tol a
Szineszek Lapja
lett az egyesulet hireinek kozzetev?je.
A szineszegyesulet 1878-tol a tarsulatigazgatokat rendszeres konyveles vezetesere kotelezte.
[3]
1880-ban minden videki szineszt tagsagra kotelezett, maskulonben nem szerz?dtethettek ?ket.
A Baross teri szineszszekhaz a Park Szallo mellett
1884-ben segelyalapot letesitett az egyesulet. 1890-t?l mar onallo szekhazzal rendelkezett ? amit magyar szineszet centenariuman tartott diszel?adason unnepeltek meg a Nemzeti es a
Nepszinhazban
?, 1891-ben pedig harmincharom lakasos ?nyugdijhazat” nyitott Budapesten, a
VIII. keruleti
Baross ter 9. alatt, a szinpadtol visszavonult, vagyontalan szineszek szamara. 1894-ben
Nagysuranyban
menhazat letesitett elaggott tagjai reszere. 1903-ban megalakitottak az Orszagos Szineszegyesulet Szineszkepz? Iskolajat. M?kodtetett tovabba ugyanett?l az evt?l egy
Irodalmi es Szineszeti Ugynokseget
,
[4]
melynek celja egyfel?l az volt, hogy tagjainak elhelyezkedeset (szerz?dtetesek kozvetiteset) megkonnyitse, illetve hogy szinigazgatoit minel gyorsabban es minel olcsobban szindarabokkal lathassa el.
Az
els? vilaghaboru
es a
trianoni bekeszerz?des
kovetkezteben az Orszagos Szineszegyesulet elvesztette m?kodesi es jovedelmi teruletenek ketharmadat, azonban az elszakitott teruleteken is folyositotta a nyugdijakat es biztositotta a majd megketszerez?dott ozvegyi es arva ellatast. Ezzel kapcsolatban 1928-ban ?Mit vesztett a magyar szineszet Trianon altal” cim? otnyelv? szemleltet? terkepet is kibocsatott, melyet Er?di Jen? szerkesztett.
1919-ben rovid id?re megszakitotta tevekenyseget a
Tanacskoztarsasag
terrorja miatt, de hamar ujult er?vel tevekenykedett. 1922-ben B. Kovacs Andor vezetesevel letrejott a
propaganda osztaly
a, melynek celja az alapito es partolo tagok gy?jtese, a szineszet, valamint az Orszagos Szineszegyesulet es Nyugdijintezet tekintelyenek, nepszer?segenek es anyagi alapjainak er?sitese volt, rendezvenyek szervezesevel, kiadvanyokkal. Ilyen volt tobbek kozott a negykotetes
Magyar szinm?veszeti lexikon
.
A szineszegyesulet utolso, 70. kozgy?leset 1939. aprilis 6-an tartotta. Ett?l az evt?l szerepet a Szinm?veszeti es Filmm?veszeti Kamara vette at. A Nyugdijintezet ugyan meg 1945 utan ujraszervez?dott, de t?keje mar nem volt, majd 1949-ben vegul teljesen megszuntettek a szervezetet (mely feladatkoret
Gobbi Hilda
vallalta at ?
polgari engedetlenseggel
), ingatlanjait pedig allamositottak.
Az Orszagos Szineszegyesulet elnokei
[
szerkesztes
]
Az Orszagos Szineszegyesulet Szineszkepz? Iskolaja
[
szerkesztes
]
El?zmenye az 1897?1903 kozott m?kodott
Vigszinhaz szinesziskolaja
volt, amit a
Vigszinhaz
megnyitasa utan a tarsulatot szervez?
Ditroi Mor
inditott. Az onallo tanintezet szerepet es m?kodeset az indokolta, hogy a
Szinm?veszeti Akademia
nem nevelte ki az ennek a szinhaznak megfelel? sajatos jatekstilusu szineszek utanpotlasat. 1903-ban aztan ebb?l az iskolabol alakult meg az Orszagos Szineszegyesulet rangos, nem allami m?veszkepz?je.
[5]
Az
Orszagos Szineszegyesulet Szineszkepz? Iskolaja
1903?1949 kozott a
Lipot koruton
m?kodott szinesznevel? intezmeny, a
Szinm?veszeti Akademia
mellett a magyar szinjatszas egyik legjelent?sebb iskolaja volt. Szeles skalaju tanterve a klasszikus
drama
es a konnyebb m?faju
vigjatek
,
operett
es enekes szinm?vek elmeleti es gyakorlati oktatasat egyarant felolelte. A kepzes az els? tanevt?l az 1923?1924-es tanevig keteves, utana haromeves volt. Vizsgael?adasaikat a Vig-, a
Magyar
, az
Andrassy
, a
Kamara
-, a
Pesti
, a
Belvarosi
, a
F?varos Operett
es a
Royal Szinhazban
tartottak.
Az iskola igazgatoi
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]