Orszagos Kozoktatasi Tanacs

Linkek hozzaadasa
A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

Orszagos Kozoktatasi Tanacs (Orszagos kozoktatasi tanacs; OKT) ? a Vallas- es Kozoktatasugyi Miniszterium (VKM) melletti testulet. Kisebb megszakitasokkal 1871 es 1945 kozott allt fenn.

Megalakulasa, m?kodesi ideje [ szerkesztes ]

A magyarorszagi polgari kozoktatasi rendszer tervezese id?szakaban, az 1867 -es kiegyezest megel?z? evekben megfogalmazodott, hogy szukseg lesz a polgari kozoktatasi kormanyzat mellett m?kod? olyan szakmai testuletre, amely a kormanyvaltozasokhoz kapcsolodo politikai termeszet? minisztervaltasokban a szakmai folytonossagot (allandosagot) kepviseli, es segiti a kozoktatas (iskolak) miniszteri (kozponti) iranyitasat.

A Tanacs szuksegesseger?l, feladatairol es megszervezesenek modjarol el?szor 1866 -ban Schvarcz Gyula irt a sajat folyoirataban megjelentetett oktatasi torvenyjavaslataban. [1] A ?nemzeti magyar kozoktatasi tanacs” letesitesenek gondolata ? osszekapcsolodva a Tanacs felallitasara es a m?kodesenek els? eveire torten? visszaemlekezesekkel ? tobbeknel a Schvarcz Gyulaehoz hasonlo inditvannyal, majd atalakitasi ajanlattal fogalmazodott meg. [2] Nem kizart, hogy baro Eotvos Jozsef ugyancsak foglalkozott hasonlo gondolattal, am masodik minisztersege ideje alatt (1867? 1870 ) a miniszter munkajahoz szorosabban kothet?, azt segit? testulet nem szervez?dott.

Az Orszagos Kozoktatasi Tanacsot Pauler Tivadar vallas- es kozoktatasugyi miniszter el?terjesztesere I. Ferenc Jozsef kiralyi jovahagyasaval 1871 -ben allitottak fel, s az a kovetkez? evben, 1872 -ben kezdte meg m?kodeset.

?…a mi t?lem telik: meg fogom tenni, hogy a legszuksegesebb reformintezkedesek eletbe leptethessenek… Vajon kepes leszek-e ugy intezkedni, hogy Magyarorszag kozerkolcsisegi, kozm?vel?desi es allami erdekeinek kell? biztositekokat szerezzek: nemcsak egyedul t?lem, de a kozrem?kod? er?kt?l is fugg.
E czelra a kozoktatasi tanacs folallitasat szuksegesnek tartvan, arrol kulon szabalyzatot keszitettem s azt szakferfiakkal, partkulonbseg nelkul, kozlottem… azaltal legalabb azon szandekomat es akaratomat bizonyitottam be, hogy a reform teren ugy kivanok haladni, mint azt az orszag kozm?vel?dese, kozerkolcsisege es az allami viszonyok kivanjak. [3] [4]

A kozoktatas kerdeseit erint? orszaggy?lesi vitaban Schwartz Gyula az OKT fontossaga mellett szolt a Tanacs megalakitasanak modjarol es feladatairol is.

?…a kozoktatasi tanacsra vonatkozolag… En reszemr?l csodalatosnak tartom…, hogy egy ily fontos intezmeny behozatalat a vallas es kozoktatasi miniszter ur nem eszkozolte… torvenyjavaslat beterjesztese altal.
En egy kozoktatasi tanacsot szuksegesnek tartok. Miert? Szukseges azert: mert jelenlegi parlamentaris kormanyformank ertelmeben az egyes miniszteriumok nemcsak arra hivatvak, hogy vegrehajto kozegekkent m?kodjenek: hanem arra is, hogy a torvenyhozasi munkalatokat el?keszitsek. …a torvenyjavaslatokat, szabalyrendeleteket es az egesz tanulmanyi anyagot, mely ezeknek felszerelesere szukseges el?keszitsek: m?gonddal lassak el, miel?tt azok a miniszter neve alatt a haz ele kerulnek.” [5]

A Tanacs m?kodese 1872-t?l 1945-ig, rovidebb id?re, ket esetben szakadt meg. 1895 januarjaban Eotvos Lorand vallas- es kozoktatasi miniszter sz?k 1 honapra, [6] es 1919 -ben a miniszteriummal egyutt a Tanacskoztarsasag szuntette meg az OKT-ot. [7]

Az Orszagos Kozoktatasi Tanacsnak tobb mint 70 eves m?kodese alatt 6 szervezeti szabalyzata volt. Igy a megalakulo 1871. evi szabalyzatot az 1875 ., az 1890 ., az 1895 ., az 1921 . es az 1936 . evben nyert ujabb es ujabb szabalyzat kovette. A szervezeti szabalyzatokkal egyutt alakult a Tanacs munkajanak eljarasi rendje, es modosultak tevekenysege feladatai.

Feladata [ szerkesztes ]

A vallas- es kozoktatasi miniszter munkajat velemenyevel, tanacsaival segit? szervezet tenyleges feladatai tobbszor modosultak m?kodese alatt. A valtozasok osszefuggtek a Vallas- es Kozoktatasi Miniszteriumban bekovetkez? feladatmegosztasok ujra formalodasival, vagy az OKT egyes teend?it a miniszterium mas tanacsado szaktestuletei (bizottsagok) vettek at. A feladatvaltozasok megfogalmazodtak a Tanacs szervezeti szabalyzataiban, s kovethet?k a miniszteri rendeletekben.
Tevekenysege alatt vegig feladata volt, hogy

  • ?els?sorban a kozepiskolak es nepiskolak, ugyszinten az also- es kozepfoku szakiskolak ugyeit” [8] olelje fel ? torvenyjavaslatok, tantervek, utasitasok, iskolai rendtartasok, vizsgaszabalyzatok, modszertani ajanlasok kidolgozasa, illetve el?keszitese, ellen?rzese, velemenyezese; az iskolai felugyelet biralati tevekenysege altalanos elveinek es eljarasi modjanak kimunkalasa illetve celszer? modositasa;
  • a kozoktatas tudomanyos igenyeit kepviselje es kozvetitse.

Egy ideig volt feladata:

  • a fels?foku (f?iskolai, egyetemi) oktatas altalanos kerdesei (1871?1875); [9]
  • a tankonyvek , kezikonyvek biralata, jovahagyasa; az iskolai konyvtarak fejlesztesenek altalanos iranyelveinek kidolgozasa es a fejlesztes segitesere (1871? 1896 ). [10]
  • a tan- es segedeszkozok megbiralasa (1871?1890/1895). [11]

Szervezeti felepitese, eljarasi rendje [ szerkesztes ]

1871 ? Az iskolak szerint negy szakosztaly volt:
1. tudomanyegyetemi, jogtanodai s orvostanintezeti;
2. m?szaki vagyis m?egyetemi, realtanodai, ipari-, kereskedelmi-, gazdaszati iskolai;
3. gimnaziumi;
4. nepoktatasi.
A Tanacs a kiraly altal kinevezett elnokb?l, a miniszter altal kinevezett alelnokb?l, tanacsjegyz?b?l es a kulonboz? testuletek altal valasztottan (ajanlott) harom evre a miniszter altal kinevezett, a szakosztalyokba szetosztott 30 beltagbol, valamint a szuksegletnek megfelel? szamu kultagbol allt. A Tanacsnak ugyancsak tanacskozasi es szavazati joggal rendelkez? (teljes jogu) tagjai voltak azok a vallas- es kozoktatasi miniszteriumbeli hivatalnokok is, akiket a miniszter a Tanacs tagjainak kinevezett. (A kozoktatasi miniszter nevezett ki ? az elnok kivetelevel ? mindenkit.)
1875 ? A tudomanyszakok szerint het szakosztaly volt:
1. klasszika filologia;
2. modern filologia;
3. tortenet-, jog- es allamtudomany;
4. foldrajz es termeszetrajz;
5. matematika es fizika;
6. bolcseszet es pedagogia;
7. m?veszeti (enek, rajz, mintazas, torna).
Az egyesuletek kepviselete (kinevezeseknel a javaslatteteli, ajanlasi joga) az OKT-ban megsz?nt! A Tanacs elnoket, az alelnoket, a tanacsjegyz?t es a Tanacs hat allando tagjat ? a vallas- es kozoktatasi miniszter javaslatara ? a kiraly nevezte ki. A Tanacs tobbi tagjat a Tanacs ? a kiraly altal kinevezett ? allando tagjai ajanlasara, harom evre, a kozoktatasi miniszter nevezte ki.
1890 ? Ket szakosztalynak ket-ket al-szakosztalya volt:
I. Tudomanyi szakosztaly
1. nyelveszet-tortenelmi;
2. mennyisegtan-termeszettudomanyi;
II. Iskolai szakosztaly
1. kozepiskolai;
2. nepiskolai.
A Tanacs elnokseget az elnok, ket alelnok, a titkar es ket el?ado alkottak. Az elnokseg tagjai a Tanacs allando tagjai voltak. Kinevezesuk az 1875-os szabalyzatban megadottak szerint tortent. A miniszter altal 6-6 evenkent valtakozon 3 evre kinevezett 30 tanacstag valamelyik szakosztalyba kerult beosztasra.
1895 ? Az 1890-es szabalyzat szerinti szakosztalyoknak megfelel? bizottsagok voltak.
Az allando szakosztalyokon kivul voltak meg esetr?l-esetre alkotott szakbizottsagok is.
A Tanacs elnoke a mindenkori vallas- es kozoktatasugyi miniszter lett. A masodelnokot es az alelnokot 5-5 eves ciklusokra a kiraly, a 10-12 el?ado tanacsost es meg legfeljebb 50 tagot ugyancsak 5-5 evre a miniszter nevezett ki. Reszt vettek az uleseken a vallas- es kozoktatasugyi miniszterium kirendelt tisztvisel?i is, akik azonban szavazati joggal nem rendelkeztek.
1921 ? Kisebb valtoztatasokkal visszaallitottak az 1895-os szabalyzatot.
A Tanacs elnoke a mindenkori vallas- es kozoktatasi miniszter volt. Kivule a masodelnok, alelnok es titkar alkottak az elnokseget, 10-12 el?ado-tanacsos az allando bizottsagot, akiken kivul a Tanacsnak meg 50 rendes tagja volt.
1936 ? Negy szakosztaly volt:
1. altalanos nevelesi es oktatasi;
2. mez?gazdasagi oktatasi;
3. ipari oktatasi;
4. kereskedelmi oktatasi.
Az OKT vezet? testulete a Tanacs elnoksege; tagja volt az elnokon kivul az ugyvezet? alelnok, egy alelnok, a szakosztalyok elnokei, az ugyvezet? igazgato (titkar) es a szakosztalyok tagjai kozul a miniszter altal 6 evre kinevezett ket-ket tag. Az elnokot a vallas- es kozoktatasugyi miniszter el?terjesztesere 6 evi id?tartamra az allamf? nevezte ki. Az ugyvezet? alelnokot, az alelnokot, az ugyvezet? igazgatot es a Tanacs legfeljebb 80 tagjat, valamint mas tisztsegvisel?it a vallas- es kozoktatasugyi miniszter nevezett ki, illetve bizott meg.
Az eljarasi rend a szervezeti szabalyzatokban megfogalmazottaknak megfelel?en, a bels? szervez?desi formak es ugyintezesi sajatossagok szerint valtozott. Altalanosan: Az Orszagos Kozoktatasi Tanacs reszere erkez? miniszteri leirat, rendelet vagy utasitas el?szor a tanacsules, vagy az Elnoki Tanacs napirendjere kerult, ahol az elnok javaslatara az adott ugyet attettek az illetekes szakosztalyokhoz targyalasra. Amennyiben szukseges volt, egy-egy teman tobb szakosztaly is dolgozott egyszerre. (Szukseg eseten kuls? szakert?t/szakert?ket is foglalkoztathattak, vagy a Tanacs elnokenek keresere a VKM-hoz tartozo iskolak pedagogusai kozul a miniszter ? hosszabb id?re is ? berendelt szakert?i munkara az OKT-hoz.) A szakosztalyi targyalasok jegyz?konyve, velemenyes jelentese ujra felkerult a tanacsules ele, ahol ismet behato tanulmanyozas kovetkezett. Vegul egyseges tervezet, felirat kerult vissza a miniszteriumba. ? Az OKT ? az elnokon keresztul ? kezdemenyez?en megfogalmazhatott velemenyt, adhatott javaslatot a kozoktatasrol a vallas- es kozoktatasi miniszternek.

Elnokok, alelnokok es ugyvezet? alelnokok (titkarok) [ szerkesztes ]

id?rendben

Elnokok:


Masodelnokok:


Alelnokok, ugyvezet? alelnokok:


Titkarok:


Jegyz?k:



Hasonlo testuletek kulfoldon [ szerkesztes ]

Hasonlo feladatokkal felruhazott tanugyi velemenyez? testuleteket a kulfold oktatastortenete es iskolaszervezete ugyancsak ismert. Maganak a Tanacs szabalyzatanak keszitesenel mintaul szolgaltak:

  • osztrak Unterrichtsrat (Oktatasi Tanacs) ? a Habsburg Birodalomban 1863 ? 1866 kozott az 1860 -i oktoberi diplomaval megszuntetett kozoktatasi miniszteriumot potolta;
  • francia Conseil superieur de ? instruction publique (Kozoktatasi F?tanacs) ? Napoleon altal, 1808 -ban felallitott Conseil de ? Universite-b?l alakult ki, de vegs? szervezetet csak 1880 -ban nyerte el. Ekkortol a F?tanacs elnoke a miniszter volt, s minden kozoktatasi kerdessel foglalkozott, velemenyt adott tantervi, modszertani es tanugyigazgatasi kerdesekben azonkivul legf?bb foruma volt a szemelyi es a fegyelmi ugyeknek. Osszesen 51 tagbol allt, akiknek megbizatasa 4 evre szolt. Voltak valasztott tagjai: 21-en a tudomanyos f?iskolak es intezetek reszer?l, 10 tanar a kozepiskolak, 6 tanito a nepiskolak kepviseleteben; a koztarsasagi elnok nevezett ki 9 tagot a miniszteriumi ugyosztalyf?nokok es a 18 kozponti f?szakfelugyel?k koreb?l, es 4 tagot a maganiskolak kepviseleteben. (A franciaorszagi szervezet nyoman alakultak meg az ugy nevezett roman allamok tanacsai. Igy pl. Olaszorszagban a Consiglio superiore, Spanyolorszagban a Consejo de Instrucciona Publica, Portugaliaban a Coselo superior da Instrucas publica; ilyenek voltak a del-amerikai koztarsasagok is.)
  • porosz Ober-Schulkollegium ? kozponti tanugyi hatosag, ami Poroszorszagban az egesz tanugy iranyitasaval es vezetesevel foglalkozott; 1787 -ben allitotta fel Nagy Frigyes allamminisztere Karl Abraham Freiherr von Zedlitz. Ezt az intezmenyt Wilhelm von Humboldt harom ? Berlinben , K?nigsbergben es Boroszloban m?kod? ? onallo kozoktatasi tanaccsa alakitotta at es ezeknek legf?bb velemenyez? es tanacsado hataskort adott. Poroszorszag 1817 -ben tortent tartomanyi ujjaszervezesevel es kulon kozoktatasi miniszterium felallitasaval kapcsolatban a fenti intezmeny helyebe minden egyes tartomanyban ugynevezett Provinzialschulkollegium-ok leptek, amelyek mar inkabb adminisztrativ jelleg?ek voltak, es az osztrak Landesschulrat-okkal egyutt a magyarorszagi tankeruleti f?igazgatosagainkkal allithatok parhuzamba.
  • Oberster Schulrat, Oberstudienrat, kes?bb Oberschulrat, Studienrat ? A Bajor Kiralysagban 1873 ota, a Badeni Nagyhercegsegben es a Wurttembergi Kiralysagban mar regebben, kulonboz? neveken f?iskolatanacsot allitottak, amelyek egyetemi tanarokbol, kozepiskolai igazgatokbol es tanarokbol allt; ezek vettek reszt a fels?bb oktatas igazgatasaban, a tanarkepesitesben es a felugyelet gyakorlataban (A 19. szazad kozepe el?tt az egyhazi hatosagok vagy egyhaziakbol es vilagiakbol allo vegyes testuletek gyakoroltak az iskolai f?igazgatast, mig az elvi es szervezeti kerdeseket esetr?l-esetre osszehivott tanacskozasokon vitattak meg.) [12]

Tevekenysegenek ertekelese [ szerkesztes ]

A Tanacs haromnegyed szazados tevekenysege alatt az Orszagos Kozoktatasi Tanacs hazank kozoktatasrendszerenek meghatarozo tenyez?jeve alakult.
Foglalkoztak es jelent?s valtoztatasokat, ujitasokat fogalmaztak meg:

- kozepiskolai kezikonyvekkel, tankonyvekkel;
- gimnaziumi tantervekkel, utasitasokkal;
- tanarvizsgalati szabalyzattal;
- kozoktatasi torvenyjavaslatokkal;
- polgari-iskolai, nepiskolai, szakiskolai tantervekkel;
- iskolalatogatasok szervezesevel.

1942-t?l kiadta a Nemzetnevel?k Konyvtara cim? sorozatot. [13]

?Hazai tanugyunk utolso negyveneves tortenete, melynek majdnem minden jelent?s mozzanatat kozelr?l megismertem… nem volt egyeb, mint reszben sikertelen kuzdelem annak az elvnek ervenyesuleseert, hogy az iskola ugyet csak azok intezhetik, iskolai reformot csak azok kezdemenyezhetnek, iskolat erint? szerves alkotasokra csak azok vallalkozhatnak, akik ertenek az iskolahoz.
…tanulmanyozva kozoktatasunknak a… negy evtized alatt vegbement fejl?deset s targyilagos szemmel vegigtekintve e fejl?desnek egyes szakaszain, velemenyem szerint nem lehet allitani, hogy mindazok a reformmunkalatok, melyeket a Tanacs kidolgozott, koznevelesunk ugyenek javara ne valtak volna. Amit a kozoktatasugyi miniszterek a Tanacsra rabiztak (mert nem mindent biztak rea), azt ez a testulet tagadhatatlanul nem elegge gyorsan, de mindenkor lelkiismeretesen elvegezte. Utalhatnek itt szamos tantervi es modszeres munkalatra, melyek kiadatasuk ota jol bevaltak s hazank pedagogiai koztudataban azota mely gyokeret vertek;” [14]
?…a vilaghaboru utan tortent nehany kisebb szervezeti es tanulmanyi modositasnak kivetelevel alkotmanyos eletunk helyreallitasa ota [ 1920. evi I. torvenycikk ] nincsen jelent?sebb mozzanata kozoktatasunk fejl?desenek, amelyben az Orszagos Kozoktatasi Tanacsnak fontos szerep ne jutott volna. Eddigi 60 esztend?s tortenete iskolaink es oktatasugyunk tortenetevel szorosan egybeforrt. Hasonlo feladatokkal felruhazott tanugyi velemenyez? testuleteket a kulfold oktatastortenete es mai iskolaszervezete is ismer.” [15]
?…az Orszagos Kozoktatasi Tanacs. Kezdett?l fogva a V. K. M.-nek allando tanacsadoja es velemenyez? szerve volt, segit?je a meglev? iskolak korszer?siteseben, uj iskolafajok letesiteseben, szemmeltartoja az elet kovetelmenyeinek, azoknak osszeegyeztet?je a nemzet es gyermeklelektan orok torvenyeivel. Reformtervek merlegel?je es reformtervek megvalositoja, de egyben ?rz?je minden ertekes hagyomanynak is; az elet kovetelte uj igenyeknek latolgatoja es jozan el?keszit?je ez igenyek ervenyesitesenek. Testulet, amelyhez eljutott minden ohaj es panasz, testulet, amely felel?ssege tudataban gondosan latra vetett minden szuksegletet, es megvalositasra segitett minden szukseges reformot. A V. K. M.-t?l fuggetlen szervezet, amely eppen fuggetlensege tudataban ?szinte es bator lelekkel kepviselte a luktet? elet valtozasai kozott a reabizott nemzeti erdeket. Sohasem hatalom kereses volt a celja, hanem szolgalat, es ezt a szolgalatot ket iranytan teljesitette: a nemzet es a magyar kozoktatas legf?bb iranyitoja, a V. K. M. iranyaban. Tudta, hogy hivatasa kozvetlenul a V. K. M. reszere a tanacsadas, de tudta azt is, hogy felel?sseggel nem csak ennek, hanem az egesz nemzetnek tartozik. Voltak ugyek, amelyeknek megvalositasanal elvi allasfoglalasat gyakorlati vagy mas termeszet? okok nem engedtek megvalosulni, de mindig gerincesen es hiven igyekezett kitartani meggy?z?dese mellett ? nem egyszer meltosagteljes tiltakozassal.” [16]

Megszuntetese [ szerkesztes ]

Az Orszagos Kozoktatasi Tanacs ujja szervez?desenek 1943 . december 4. -en tartott els? teljes ulesen Imre Sandor mar utalt a II. vilaghaboru utan varhato feladatokra es kiemelte annak szuksegesseget, hogy a Tanacs ?a kozneveles egesz teruletevel foglalkozzek” . Feladatai kozul egyforman komolyan vegye mindazokat, amelyeket a meglev? helyzet allit eleje, mindazokat, amelyeket a jov? el?keszitese erdekeben kell majd megoldania.

?A neveles fogalmat ma a tanitas vagy helyesebben az oktatas fogalmaval nem mellerendeltsegi viszonyban latjuk, mert az oktatas a nevelesnek egyik eszkoze; s ennek a kerdeseit nem lehet jol rendezni a neveles egyetemes szempontjai nelkul… Az O. K. T. neve ma mar elmeletileg nem helyes. Az iskola pedig nem az tobbe, ami 1914 -ig meg volt, jollehet mar azel?tt is erezhettuk kozepponti helyzetenek er?tlenedeset. Kulonosen az utobbi evekben ujabb meg ujabb nevel? intezmenyek keletkeznek az iskola korul; rendre kifejl?dott egesz sora az ifjusagot nevel? szervezeteknek, itt-ott szinte parhuzamos neveles, s?t sokban egyez? targyu oktatas is alakult ki, nem ritkan kozvetlenebb modszerekkel; a tarsadalom regota folyo atalakulasa is megnehezitette az iskola hatasat. Mindez ketsegtelenul megszuntette az iskola egykori egyeduralmat, meg a szervezett neveles teren is. Ezzel az O. K. T. hatasa is sz?kebbre szorult, mert joreszt ? hogy ugy mondjam ? csak a hivatalos nevelessel, annak is f?kepen a tanulmanyi reszevel foglalkozott. Legalabb is igy mutatkozott ez kifele.
A kozoktatas szava ma ketsegtelenul kevesebbet mond, mind amennyit rajta altalaban ertenek; sok mas kozott ennek sincs elfogadott meghatarozasa. A Tanacs azonban munkakorenek erintett fokozatos b?vulese soran elerkezett oda, hogy a nevet ne erezze gatnak s a kozneveles egesz teruletevel foglalkozzek. Ketsegtelen, hogy az oktatas anyagat sem lehet, azaz nem szabad ma mar a nelkul allapitani meg, hogy az orszag allapotat, kuls?-bels? viszonyait, ezeknek m?vel?despolitikai kovetelmenyeit gondosan szamba ne vegyuk, s?t egyenesen abbol kellene kiindulni minden tanitastervi targyalasban. A modszerr?l sem lehet beszelni a nelkul, hogy annak a gondolkodasra valo hatasat meg ne fontoljuk s a kozgondolkodas szinvonalaval ne tor?djunk. Meg ha tudna is valaki a nevelest?l elkuloniteni az oktatast, megis csak a nevel?i gondolkodas adna iranyt az ilyen embernek is az oktatasi kerdesekben, az eredmenyt pedig lehetetlen barkinek is masutt keresnie, mint az ifjusag szellemi ertekenek fejl?deseben. Minden azt koveteli, hogy az O. K. T.-ot nem az oktatas sz?kebb gondolata, hanem a nevelesnek ezt is magaba foglalo gondolata vezesse. Ez a biztositek arra, hogy a Tanacsnak mindig a nekunk valo neveles kialakitasa legyen a gondja: olyan emberek neveleseben igyekezzek kozrem?kodni, amilyenek kifejl?deset jov?nk koveteli.” [17]

Az Orszagos Kozoktatasi Tanacs 1945 . majus 15 -ig fejtette ki m?kodeset, ekkor az ideiglenes nemzeti kormany 1140/1945. M.E. szamu rendelete alapjan az Orszagos Fels?oktatasi Tanaccsal egyutt az Orszagos Koznevelesi Tanacsba olvadt be.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ A tobb reszletben publikalt oktatasi torvenyjavaslata zaro reszeben 17 § irta le a ?magyar kozoktatasi nemzeti tanacsot”. ? Torvenyjavaslat Schvarcz Gyulatol a kozoktatasugyi reform erdekeben ? Uj korszak, 1866. marcius 12.
  2. ↑ Bajomi Ivan: Az els? tanugy tanacs koruli vitak cim? tanulmanya a Tanacs megszervezesenek indokoltsagarol, feladatairol, a szervez?des kivanalmairol, a m?kodes els? eveir?l ? jelzesszer?en beagyazva az iskolakat korulvev? dualizmus-kori magyarorszagi tarsadalomba ? els?rend? forrasokkal magyarazo bemutatast ad. Megismertet a Tanacs alapitasarol irt legfontosabb, kozeli masodlagos forrasokkal (tanulmanyokkal) is.
  3. ↑ Reszlet Pauler Tivadar vallas- es kozoktatasi miniszter Schvarcz Gyula kepvisel?nek az 1868. evi XXXVIII. torvenycikk a nepiskolai kozoktatas targyaban megtett feladatai vegrehajtasanak interpellaciojara adott valaszabol. ? Kepvisel?hazi naplo, 1869. XVII. kotet ? 1871. junius 1.?1871. junius 1. /Ulesnapok/1869-368. ? 368. orszagos ules, 1871. szeptember 26. ? 156. p.
  4. ↑ Pauler Tivadar miniszter a Budapesti Kozlonyben es a Budapesti Hirlapban tette kozze a testulet szabalyzati tervet. A Neptanitok Lapjaban 1871. majus 25-en jelent meg A magyar orszagos kozoktatasi tanacs szabalyzati tervezete.
  5. ↑ Kepvisel?hazi naplo, 1869. XX. kotet ? 1871. december 21.?1872. januar 23. /Ulesnapok/1869?411. orszagos ules, 1871. december 21. ? 22?23. p.
  6. ↑ Az 1894 -es ev vegen sotet felh?k gyulekeztek a Tanacs feje folott, hiszen a december 14-i teljes ulesre megerkezett a kozoktatasugyi miniszter 61.341/1894 szamu rendelete, ?mely a tanacsnak a mostani szervezet szerinti m?kodeset a folyo ho vegeztevel beszunteti”. ? A kovetkez? ev januar 25-i elnoksegi ulesen aztan erkezett egy ujabb miniszteri leirat, mely arra biztatta a testuletet, hogy ujbol kezdje meg munkajat. (Vass V.: Az Orszagos Kozoktatasi Tanacs tantervi munkalatai a XIX. szazadban ? Magyar Pedagogia, 97. evfolyam, 1997. 3?4. szam, 253. p.) ? Ferenczy Jozsef az Orszagos Kozoktatasi Tanacson beluli sulyos szemelyi konfliktusokkal indokolta a miniszter donteset. (Pallas Nagy Lexikon ?Orszagos kozoktatasi tanacs” cimszo.)
  7. ↑ Kozoktatasugyi Nepbiztossag : 1919. marcius 21. ? augusztus 1.
  8. ↑ Az Orszagos Kozoktatasi Tanacs szervezeti szabalyzata ? 1890., 2. §.
  9. ↑ Az egyetemi autonomia ervenyesitese kezdett?l fogva ellentmondasossa, tartalmaban elvileg is nagyon bizonytalanna, inkabb eredmenytelenne tette volna a Tanacs fels?foku iskolakkal (oktatassal) kapcsolatos munkajat. Az 1871-es szabalyzat szerint megszervez?dott tanacsi szakosztalyok egyike sem foglalkozott a f?iskolai/egyetemi oktatassal. A Tanacs tagjai kozul tobben kerultek ki a f?iskolak, illetve az egyetem/egyetemek oktatoi kozul. Ez is hozzajarult ahhoz, hogy a Tanacs meg sem probalta a f?iskolai/egyetemi oktatas problemait megbeszelese targyava tenni.
  10. ↑ Az 1875-os szabalyzat alapjan szervez?dott OKT vizsgalni kezdte az akkor hasznalatban volt osszes kozepiskolai kezikonyvet. Ezzel nagy ellenallast (haborut) keltett maga ellen, s ugy a konyvkiadok, mint az iskolai konyvek iroi reszer?l ? nem mindig alaptalan ? szemrehanyasokban reszesult. Trefort Agoston miniszter ezert 1880 . julius 31-i rendeletevel valtoztatott a konyvbiralatok ugyrendjen, de annak nem sok eredmenye lett, mert az OKT munkassagabol hianyzott a nyilvanossag, amely tulajdonkeppen minden elegedetlenseg alapja volt. Ezen akkor meg nem tortent valtozas. ? Ugyancsak Trefort miniszter kezdemenyezesere 1887 -ben kezd?dott el a nepiskolai tankonyvek, es tovabb folytatodott a kozepiskolai tankonyvek vizsgalata. A miniszter vezetese ala tartozo tanintezetekben hasznalhato tankonyvek engedelyezese osszekapcsolodott az OKT vizsgalati eredmenyevel. Csaky Albin miniszter rendeletei pontosan el?irtak a tankonyvbiralat es hasznalat rendjet. ? 1896-tol a Magyar Kiralyi Vallas- es Kozoktatasugyi Miniszterium illetekes ugyosztalya altal esetr?l-esetre kivalasztott szakemberek lattak el a tankonyvek vizsgalatat, biralatukat a Hivatalos Kozlonyben megjelentettek. Mivel a tankonyvek szama es sokfelesege az 1920-as evekben tulsagosan megnovekedett ezert grof Klebelsberg Kuno miniszter 1925 -ben a tankonyvugyek gyokeres rendezeset vegezte el a Szabalyzat a tankonyvek megbiralasa, engedelyezese es hasznalatbavetele cim? rendeletevel.
  11. ↑ Az 1873-as becsi tanszer-vilagkiallitas magyar anyagat Gonczy Pal javaslatara egybetartottak. Erre alapitotta Trefort Agoston kultuszminiszter az Orszagos Tanszermuzeumot 1877 -ben. A Muzeum melle szerveztek az Orszagos Tantervmuzeumi Bizottsagot. A Muzeumnak es a Bizottsagnak 1890-ben es 1895-ben tortent ujjaszervezeset kovet?en az OKT-tol az iskolai tan- es segedeszkozok ellen?rzesnek, vizsgalatanak feladata hozzajuk kerult.
  12. ↑ A nemzetkozi osszehasonlitas alapja Finaczy tanulmanya ? Finaczy Ern?: Az Orszagos Kozoktatasi Tanacs ? Magyar Paedagogia, 1921. 81?84. p.
  13. ↑ A sorozat megjelentett kotetei kozul:
  14. ↑ Finaczy Ern?: Az Orszagos Kozoktatasi Tanacs ? Magyar Paedagogia, 30. evfolyam, 1921. 81. p.
  15. ↑ 1924 es 1935 kozott az Orszagos Kozoktatasi Tanacs titkara es a tankonyvugyi bizottsag ugyvezet? alelnoke, Madzsar Imre a Tanacs 60 eves m?kodesenek eredmenyeir?l ? Magyar pedagogiai lexikon II. resz ? Finaczy Ern? es Kornis Gyula kozrem?kodesevel szerk.: Kemeny Ferenc ? Revai-(Magyar Pedaegogiai Tarsasag), Budapest, 1933, 442?445. p.
  16. ↑ Alszeghy Zsolt egyetemi nyilvanos rendes tanar, ugyvezet? alelnok jelenteseb?l, amit 1943 . december 4-en az ujonnan megalakulo Orszagos Kozoktatasi Tanacs megnyito teljes ulesen tartott a Tanacs megel?z? evtizedekben vegzett munkajarol ? Neptanitok Lapja , 70. evfolyam, 1944 , 1. szam, 9. p.
  17. ↑ Reszlet Imre Sandor egyetemi tanar, alelnok beszedeb?l, amit 1943. december 4-en az ujonnan megalakulo Orszagos Kozoktatasi Tanacs megnyito teljes ulesen mondott el ? Neptanitok Lapja, 70. evfolyam, 1944, 1. szam, 5. p.

Forrasok [ szerkesztes ]

Irodalom [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Orszagos_Kozoktatasi_Tanacs&oldid=24429978 ”