Torda n 1288 -ban tartottak az els? dokumentalt orszaggy?lest. Az 1505 -os orszaggy?lesen itt ujitottak meg a harom nemzet uniojat. 1542 . december 20 -an az itt tartott orszaggy?les ismerte el Janos Zsigmondot erdelyi fejedelemnek. Az 1557 -es orszaggy?lesen ismertek el hivatalosan a protestans egyhazat, majd az 1568 -as a orszaggy?lesen hirdettek ki a szabad vallasgyakorlast a negy legelterjedtebb kereszteny felekezet szamara. Az okiratilag kimutathato tordai orszaggy?lesek szama 127 (vannak olyanok, melyeket a hagyomany ?riz, de pillanatnyilag nincs ra targyi bizonyitek), es kiemelhet? az a teny, hogy ez a szam messze meghaladja a barmelyik mas erdelyi varosban tartott orszaggy?lesek szamat. ^[1]

A tordai gy?lesek tobbsege csak az Erdelyi Fejedelemseg orszaggy?leseinek szamitottak, mivel az itt tartott gy?lesek nagy resze az orszag harom reszre szakadasanak idejen zajlott le.

Az 1288-as orszaggy?les [ szerkesztes ]

A meglev? dokumentumok szerint 1288 . junius 8-an Kun Laszlo megjelent a Tordan tartott els? orszaggy?lesen es Erdely idegy?lt hadaihoz csatlakozott, hogy majd a menekul? kunokat egeszen a tatarok foldjeig ?zze. Az orszaggy?lesen m?kod? birak jelentettek be az erdelyi puspokot beiktatasat. A jelentes keltezese: Datum in villa cruciferorum de Torda febr. 3. pr. ante festum Barnabae apost. (junius 8-an). ^[2]

Egyesek szerint azonban nem pontos az az allitas, hogy ez lett volna az els? tordai orszaggy?les, K?vary Laszlo allitasa szerint mar Szent Istvan koraban az erdelyi nemesseg orszaggy?leseinek szinhelye Torda volt. ^[3]

Az 1321-es orszaggy?les [ szerkesztes ]

Karoly Robert 1321 -ben az erdelyi szaszok megfekezese vegett tabori orszaggy?lest tartott Tordan, ahol Szecsenyi Tamast nevezte ki Erdely vajdajanak.

Az 1324-es orszaggy?les [ szerkesztes ]

Karoly Robert 1324 -ben ismet orszaggy?lest tartott Tordan, miutan Szecsenyi Tamas a lazado szaszokat legy?zte. Az orszaggy?lesen hozott hatarozataval felmentette az erdelyi nemesseget a kiralyi adok alol, illetve meger?sitette Torda II. Endret?l nyert kivaltsagleveleit. ^[4]

Az 1438-as orszaggy?les [ szerkesztes ]

1438 . februar 2-an, Albert uralkodasa kezdeten, tartottak itt orszaggy?lest, miutan legy?ztek Budai Nagy Antalt es sereget Kolozsmonostornal . Ekkor er?sitik meg a nemesek a Harom Nemzet Uniojat (magyar, szekely, szasz), amelyet a Feher-Koros melletti Kapolnan tartott kozgy?lesen kotottek ved- es dacszovetsegkent az erdelyi magyar nemesek, a szekelyek es a szaszok (testveri unio).

Az 1463-as orszaggy?les [ szerkesztes ]

1462 tavaszan a torokok megtamadtak Havasalfoldet, mivel Karobahuzo Vlad fejedelem az el?z? evben szerz?dest kotott Matyassal, es megtagadta a torok adot. Matyas kiraly szeptember 17-en Tordan szervezte meg a Vlad segitsegere kuldott magyar segedcsapatokat, de Vlad vereseget szenvedett. Ez lazongasokhoz vezetett es serelmeik Matyas ele terjesztese vegett 1463 -ban osszehivtak az orszaggy?lest Tordara.

Az 1505-os orszaggy?les [ szerkesztes ]

1505 . december 18-an mindharom nemzet Tordan orszaggy?lest tartott. Az egyesitett orszaggy?les bizottsagot allitott fel azzal a feladattal, hogy a harom nemzet egyezseget a segesvari orszaggy?lesre el?keszitse.

Az 1525-os orszaggy?les [ szerkesztes ]

A mohacsi vesz el?tt utoljara akkor gy?ltek ossze a rendek Tordan, 1525 -os ujevkor a Lippanal taborozo Szapolyai/Zapolya Janos vajda hivta ossze ?ket, hogy a kozelg? torok veszedelem elharitasarol tanacskozzanak, de ? vegul meg sem jelent, mivel eppen akkor vesztett csatat a torokokkel a Temesi bansag hataran. Az orszaggy?les megszavazta a sereg felallitasat. A kovetkez? evben Zapolya Janos e sereggel ? amely egyes tulzo becslesek szerint 40 ezer f?t szamlalt, de valojaban csak 10-15 ezer katonat ? elindult Mohacs fele, de maig tisztazatlan okokbol sohasem ert oda, hanem Szegednel vesztegelt.

Az 1542/43-as orszaggy?les [ szerkesztes ]

Az 1542 . december 20-an kezd?d? tordai orszaggy?les mar az onallo Erdely allamhatalmi szerveit es kozigazgatasat rendezte torok fugg?segben. A stabilizalodo erdelyi helyzet okan ? Frater Gyorgy ekkor hivatalosan is szakitott Ferdinanddal . Az orszaggy?les felmondta a gyalui egyezmenyt , megszavazta a torok adot es ismet megujitotta a harom nemzet uniojat. Ugyanakkor az orszaggy?les elismerte Janos Zsigmondot erdelyi fejedelemnek. Az ulest december 22-en zartak be, de akkor rogton ossze is hivtak az orszaggy?les folytatolagos oleset 1543 . februar 26-ra, szinten Tordara. Ekkor az orszaggy?les kimondottak es torvenybe iktattak, hogy Izabellat fia neveben, annak nagykorusagaig fejedelmuknek valasztjak, minden fensegi jogot kezeibe tesznek le. hatarozat szuletett arrol is, hogy a portara adot kuldenek. Szandekuk az volt, hogy az ado altal eszkozoljek ki Izabella es fia uralkodasi joganak elismereset es a kiralyfi halalaval biztositsak Erdely reszere a szabad fejedelemvalasztast. ^[5]

Az orszaggy?les fontos volt azert is, mert a reformacio diadalanak es a vallasszabadsagnak is ez volt az els? torvenyes kiindulasi pontja. Ugyanis a protestantizmust Erdely delkeleti reszeben hirdet? Honterus Janost , Martinuzzi megideztette erre az orszaggy?lesre. Helyette paptarsai jottek el, de a rendek hangulata olyan volt, hogy az uj vallasnak hivei nem annyira korlatozasban, mint inkabb felbatoritasban reszesultek ^[6] eppen abban az id?ben, amikor Ferdinand a Szepessegben vadul kezdte a protestansokat uldozni. Az orszaggy?les felvilagosodott magatartasa nem kis mertekben jarult hozza az Erdelyi Fejedelemseg megszilardulasahoz, es dont?en hatott a protestans szaszok csatlakozasara, akik atlattak, hogy a kulon Erdelyben vallasuk szabad gyakorlatara szamithatnak, mig a turelmetlen es vakbuzgo Ferdinandtol annak csak uldozeset es kiirtasat varhattak.

Az 1544-es orszaggy?lesek [ szerkesztes ]

Az 1544 . aprilis 24-ere osszehivott orszaggy?les a harom nemzet egymassal ved- es dacszovetseget ujrakototte, igy megujitottak az egy szazaddal azel?tti egyesseget, es kimondtak azt, hogy a hazat, penzzel es ved?er?vel egyarant oltalmazzak. A helytartot joszagadomanyozasi joggal ruhaztak fel, es a tovabbi vallasujitasokat korlatoztak. ^{[7] [8]}

Az ev augusztus 1-en Izabella kiralyne ismet orszaggy?lest tartott Tordan, melyre az erdelyi harom nemzet mellett a magyarorszagi reszeket is meghivta. Ez volt az els? eset, a mohacsi vesz ota, hogy a csatolt reszek Erdellyel egyutt tanacskoztak es alkottak torvenyeket. Martinuzzi ezen az orszaggy?lesen mindenaron el akarta erni, hogy az orszag kormanyzojava valasszak, de tervet nem tudta keresztulvinni, meg kellett elegednie azzal, hogy csak Erdely es a tiszai reszek f?birajava tettek, kikotve a kiralynetol valo fugg?seget es hogy f?- es becsuletvesztes eseteiben a kiralynehoz fellebbezhessenek. Ugyanakkor az orszaggy?les hatarozata ertelmeben, Martinuzzi az orszag jovedelmeir?l az orszaggy?lesnek szamot kellett adjon. ^{[9] [10]}

Az 1545-os orszaggy?lesek [ szerkesztes ]

1545 . aprilis 21-en Izabella es Janos Zsigmond jelenleteben tartottak meg az orszaggy?lest Tordan, melyen adot szavaztak meg, es az osztrakokkal valo erintkezest es levelezest fejvesztes terhe alatt betiltottak. Ezen a gy?lesen a reformacio hallgatolagosan el lett ismerve, a tovabbi hitujitas eltiltasaval a ?status quo” fenntartasaval. Ez altal lenyegeben kimondatlanul is az orszag nagy reszenek vallasszabadsaga biztositva volt, mivel a varosok, valamint a szaszok es szekelyek ( Csik kivetelevel) legnagyobb reszen legtobbje az ujitott hitet kovette. Ezen az orszaggy?lesen rendeztek a hadfelkelest, a hadak elelmezeset, minden 20 emberre rendelve egy elelmi tarszekeret. Szabalyoztak a vasarokat is, az elelmi cikkek arat megszabtak, kimondva az is, hogy: ?minden adas-vevesnel megigyak a Szent Janos-poharat (aldomast) hogy az abban resztvev?k szukseg eseten tanuul szolgaljanak.” ^{[8] [11] [12]}

Ugyanebben az evben, oktober 28-an ismet orszaggy?lest tartottak Tordan. Ezen a kiralyne udvartartasara mindenik nemzet kulon-kulon 4 000 forintot szavazott meg, es minden portara 65 denar adot szabtak ki, amib?l 16 000 forintot a tordai kincstarba kellett begy?jteni. Az orszaggy?les a tolvajok szigoru uldozeset is elrendelte, kimondva azt is, hogy a kikuldend? negy eskudt ne uldozze azokat, akik 3 eve ?tiszta eletet folytattak”. ^[13]

A humanus intezkedes effektiven a becsuletessegi alapon valo rehabilitaciot alapozta meg, azzal, hogy a javulast jutalmazta. Ilyen tipusu ?erkolcsjavito intezkedest” ? abban a korban ? Europa keves orszagaban lehetett talalni, es ez Erdely akkori m?veltsegenek es szabadelv?segenek magas fokat jeloli.

Az 1548-as orszaggy?lesek [ szerkesztes ]

Az 1548 . majus 27-en tartott orszaggy?lesben a rendek ismet kormanytanacsot adtak a kiralyne es Martinuzzi melle, es megtiltottak, hogy ezen kormanytanacs nelkuli alkudozasokat es kovetkuldeseket. Az orszaggy?les megszavazta, hogy mindegyik erdelyi nemzet 2 000 harcost mindig keszenletben tartson, hogy az orszagban ne legyen tobb komoly vallasujitas es hogy a hitszonokok szekhelyeikr?l ne jarjanak ?szerte-szejjel”. ^{[14] [15]}

A november 30-an tartott kovetkez? orszaggy?les adot szavazott meg. ^[16]

Az 1550-es orszaggy?les [ szerkesztes ]

1550 novembereben Martinuzzi tartott tabori orszaggy?lest, hogy az Erdelybe nyomulo torok es moldovai hadak ellen intezkedjenek. Innen vonult a kiralyne rendelkezesre Tordarol Martinuzzi Marosvasarhelyre , ahova a veres kard szethordasara 50 000 ember gy?lt taboraba, es igy a veszt el tudta haritani

Az orszaggy?lesen a kendi varat feldulo es kincset elrablo Balassa Menyhertre szigoru buntetest szabtak ki.

Az 1551-es orszaggy?lesek [ szerkesztes ]

1551 . majus 8-an a Ferdinandhoz atpartolt Martinuzzi a kiralyne ellen iranyulo orszaggy?lest tartott Tordan hiveivel es minden fegyverfoghato szemelyt, fejvesztes terhe mellett a helytarto taboraba rendelt. Innen indult el Martinuzzi Gyulafehervar ostromlasara, majd a Szaszsebesre vonult kiralynet tronja elhagyasara es Erdelynek es a koronanak Ferdinand reszere valo atbocsatasara kenyszeritette. ^[17]

Ugyanebben az evben Tordan egy masodik orszaggy?les is volt, melyet Bathory Endre (Ferdinand vajdaja) hivott ossze, ^[18] melyen orszagos segelyt szavaztak meg, es elrendeltek Kovendi megoleset.

Az 1552/53-as orszaggy?lesek [ szerkesztes ]

1552 . majus 22-en Castaldo Janos tartott Tordan orszaggy?lest, melyen a vallasegyenl?seg torvenybe-iktatasa igeretevel hizelegte ki a rendekt?l, hogy mindegyik nemzet 2 000 zsoldos felallitasat megigerte. Ezen az orszaggy?lesen tilto hatarozatot hoztak, amely nem engedelyezte a csaszari hadaknak a sarcolast es ingyenes munka koveteleset. ^[19]

Ugyanebben az evben, juniusban Castaldo es Bathory Endre tartottak Tordan orszaggy?lest, ahol az elkeseredett rendek kimondtak, hogy rosszabb helyzetben vannak, mint a torok uralom alatt es hadba szallast csak Castaldo fenyegetesere hataroztak el, de vegul a Keresztesmez? re osszegy?lt hadak nem a torok ellen szalltak harcba, hanem a Kolozsvart bombazo es Fejervart , Szebent feldulo rablo nemet hadakat vertek szet. ^[19]

1553 . junius 16-an is osszehivtak az orszaggy?lest, Dobo es Kendi vajda beiktatasara. A vajdaknak 2500 fegyveres jelenleteben kellett az eskut letenni, de Kendi (aki maga protestans volt) a szentekre es a protestansok uldozesere vonakodott az eskut letenni, ^{[20] [21]} Dobo letette, de a gyulafehervari katolikus puspokseg visszaallitasa koruli buzgalma annyira maga ellen ingerelte a mar nagyszamu erdelyi protestansokat, hogy ezek Izabella visszahivasat kezdtek latolgatni.

Julius 13-an is tartottak Tordan orszaggy?lest, ezt Dobo es Kendi vajda hivta ossze, ^[22] es amelyiken a rendek a nemesi so elvonasaert panaszt emeltek. ^{[21] [23]} Az orszaggy?les utasitast adott Haller Peter kincstarnoknak es segedjenek, Pesthy Gasparnak a korona jovedelmek osszeirasara. Az orszaggy?lesen jelentest tett Balassa Janos kiralyi biztos, mely jelentes meghallgatasa utan az orszaggy?les kimondta, hogy a vajdak, ha nem erkeznenek meg az alvajdak, a torvenynapokat egyutt es ne kulon tartsak, a harom terminus idejen egy havi id?tartammal felvaltva Tordan es Szekelyvasarhelyen , illetve a biraskodo nemesek eskut a vajdak el?tt tegyek le. ^[24]

Az 1557-es orszaggy?les [ szerkesztes ]

Az orszaggy?les junius 1-jen kimondja, hogy ? mindenki olyan hitben eljen, amilyenben akar, ha ezt a mas vallasuak haborgatasa nelkul teszi ”, ezzel megtette az els? lepest a vallasszabadsag fele, legalizalva a lutheranus vallast. Ezt a gondolatot az 1560-as evek dietai tovabb vittek. 2007 -ben a Magyar Posta emlekbelyeget bocsatott ki az 1557-es tordai orszaggy?les 450. evfordulojanak emlekere.

Az 1561/62-es orszaggy?lesek [ szerkesztes ]

1561 . aprilis 11-en Janos Zsigmond tartott Tordan orszaggy?lest, mely amnesztiat hirdetett a megter?knek, adot szavazott meg, a torvenykezest szabalyozta es a becsuletsertesi ugyeket az orszaggy?les elbiralasa ala rendelte, illetve felhatalmazast adott arra, hogy a magyarorszagi reszek adojat az ottani varakra forditsak. ^[25]

1562 -ben Tordan tartott orszaggy?les adott felhatalmazast Janos Zsigmond fejedelemnek a szekely lazongasok megfekezesere, aki ennek a felhatalmazasnak birtokaban innen indult el seregeivel a szekelyek ellen. ^[26]

Az 1563-as orszaggy?les [ szerkesztes ]

Az orszaggy?lest 1563 . junius 6-ra hivta ossze Janos Zsigmond, hogy megtargyaljak a Balassa - es Majlath-fele, illetve a szekely lazadast , illetve az ellenlepeseket. A rendek megadtak a fejedelemnek a felhatalmazast az alkudozasra, de azzal a feltetellel, hogy Erdely onallosaga megmaradjon. Azert, hogy a kiraly a koltsegekben hianyt ne szenvedjen, az adot onkent felemeltek 60 szazalekkal. Ezen az orszaggy?lesen mondtak ki azt is, hogy Szekelyfoldon , a kulonboz? felekezetek ugyanabban a templomban felvaltva tarthatjak meg istentiszteleteiket (mivel nem volt mindenutt mindegyik felekezetnek temploma), de azt kikotottek, hogy egyik fel papja varja meg, mig a masik fel papja elvegzi a sajat istentiszteletet, vagyis egymast ne haborgassak. ^[25]

Az 1564-es orszaggy?les [ szerkesztes ]

Az 1564 -ben tartott orszaggy?les mondta ki a Luther es Kalvin tanait kovet? ket felekezet teljes egyenjogusagat, ^[27] ezzel a helvet-svajci reformatus vallast ismertek el hivatalosan. ^[28]

Az 1566/67-es orszaggy?lesek [ szerkesztes ]

Miutan a torok szultan Erdely fejedelemseget s annak szabad valasztas utjan valo betolteset unnepelyes esku es ferman altal elismerte es Miksa tamadasa ellen a segitseget igert, Janos Zsigmond 1566 . marcius 10-re hivta ossze az orszaggy?lest. Az orszaggy?les kimondotta a nemesek es szekelyek fejenkent valo folkeleset es a hodolni nem akaro, osztrakokkal cimboralo katolikus papok szam?zeset, illetve a varadi kaptalan megszunteteset. ^{[29] [30]} Erre az orszaggy?lesre is meg voltak hivva a magyarorszagi reszek is, de Svendi Lazar tilto rendelete az ottani megyek koveteit visszatartotta. Mint nemzeti es alkotmanyos szempontbol fontos teny, hogy ett?l az orszaggy?lest?l kezdve az erdelyi orszaggy?lesek torvenyeit kizarolag magyarul szerkesztettek ( 1714 -ig).

1566 . majus 28-ra masodszor hivta ossze Janos Zsigmond az orszag rendjeit. Ekkor valasztottak meg Hagymasi Kristofot , Bathory Kristofot es Majlath Gabort f?vezereknek, a Keresztesmez?re pedig 5000 f?b?l allo tabort vontak ossze, es megszerveztek a kulonboz? fegyvernemek vezerkarait, ^[31] Ugyanakkor adot, vajat, lisztet hagytak jova a toroknek, amelyet a tordai udvarabol indulo kiraly Gyulafehervaron at, meg soha nem latott pompaval es fenyes kiserettel vitt Nandorfehervarra a szultan latogatasara.

1567 . marcius 4-en, a nemet tamadas hirere hivtak ossze az orszag rendjeit. Janos Zsigmond az orszaggy?les bezartaval azonnal elindulhatott a harcterre, mert a harc megszavazasa utan szinte azonnal osszegy?ltek a seregek a Torda melletti Keresztesmez?re. ^[32]

Az 1568-as orszaggy?lesek [ szerkesztes ]

A leghiresebb tordai, 1568-as orszaggy?lest januar 6. es 13. kozott tartottak. A hagyomanyos tortenelemfelfogas szerint ezen hirdettek ki ? Europaban els?kent ? a vallasszabadsagot . Ennek tenyleges tartalma az volt, hogy a torveny biztositotta a negy legelterjedtebb kereszteny vallas szabad gyakorlasat es terjeszteset. A torveny altal kedvezmenyezett, ugynevezett bevett vallasok (a korban kozkelet? latin szoval recepta religio ) a katolikus , a lutheranus , a reformatus es az unitarius vallasok voltak. Nem nyujtott a torveny vedelmet mas kereszteny felekezeteknek. Az anabaptista David Ferencet peldaul vallasaert 1579-ben eletfogytiglani bortonbuntetesre iteltek, majd a bortonben megoltek ^[33] . A lakossag egynegyedet kitev? romansag gorogkeleti vallasa szinten nem kapott vedelmet. ^[34] Sulyos korlatozasok ala esett a zsidok vallasgyakorlasa is. ^[35]

Ezzel a torvennyel alakult ki Erdely alkotmanyaban a harom torvenyes nemzet mellett a negy torvenyesen bevett vallasnak nemcsak egyhazjogi, hanem politikai es kozjogi rendszere is. Ett?l az id?ponttol kezdve Erdely alkotmanya a harom torvenyes nemzet (magyar, szekely, szasz) es a negy bevett vallas egyenjogusaganak elvein epult fel es fejl?dott tovabb. ^[36]

Az 1569-es orszaggy?les [ szerkesztes ]

1569 . junius 24. es 29. kozott tartott orszaggy?les els? napjan jelentette be Janos Zsigmond fejedelem n?sulesi szandekat. A hirt az orszag rendjei nagy orommel fogadtak es kertek a fejedelmet, hogy semmikeppen azt el ne halassza. Ezen az orszaggy?lesen a fejedelem elengedett minden adohatralekot. Ezen az orszaggy?lesen rendeztek az iparcikkek arszabalyat. ^[37]

Az 1571/72-es orszaggy?lesek [ szerkesztes ]

1571 . januar 6?14. kozott tartott orszaggy?les az okleveleknek a konventek altali hiteles kiadasa irant intezkedett. ^[38]

1572 . majus 25-ere Bathory Istvan hivott ossze orszaggy?lest Tordara, amelyiken a hitujitok felett valo felvigyazattal David Ferencet biztak meg, de az ? tanait tulhalado ujitokat a fejedelem altal felel?ssegre vonandoknak mondta ki, ervenyben hagyva a Janos Zsigmond altal kihirdetett vallasszabadsagot. Mindezek mellett az orszaggy?les Csaky Mihaly elszamoltatasarol es korlatozasarol, gonosztev?k bunteteser?l es a Bogdan vajda segitesenek tiltasarol rendelkezett es az orszaggy?lesr?l elmaradokra sulyos buntetest szabott ki. ^[39]

Az 1577-es orszaggy?lesek [ szerkesztes ]

1577 . aprilis 21. es 26. kozott az apro barom kivitelet megtiltottak, tolvajok altalanos es egyuttes uldozese irant intezkedtek, ^[40] adot szavaztak meg, a koronajavak visszaszerzeset elrendeltek, a kereskedelmi viszonyokat rendeztek.

Bathory Istvannak a lengyel tronra lepte utan Bathory Kristof kerult Erdely fejedelmi szekebe, es ez magaval hozta a jezsuitak erdelyi befolyasanak megnovekedeset. Ennek els? megnyilvanulasa volt, hogy az 1577 . oktober 12. es 21. kozotti tordai orszaggy?lesen az unitariusok zsinattartasi joga Tordara es Kolozsvarra korlatozodott le. Ugyanakkor a haromszeki unitarius eklezsiak latogatasat a reformatus szuperintendensre ruhaztak es az er?szak nelkuli teritesre felhatalmaztak. ^{[41] [42]} A moldvai zavargasok miatt elrendeltek, hogy a hadak keszenletben legyenek, adot szavaztak az orszag szuksegere, es Varad er?ditesere.

Az 1594-es orszaggy?lesek [ szerkesztes ]

1594 . majus 12?31. kozott Bathory Zsigmond a torokt?l valo elszakadast tette a tanacskozas targyava, de az Kendi Sandor ajanlatara elhalasztottak es Budavar visszaveteleig fugg?ben hagytak. ^{[43] [44]}

Ugyanebben az evben, julius havaban tabori orszaggy?les volt Tordan, amelyen a majusban tervbe vett torokt?l valo elszakadas helyett azt kovetelte, hogy a nagykoruva lett fejedelem tegye le az alkotmanyra az eskut, amelynek resze volt a torok portahoz valo h?seg is. Az Erdelyt megtamado tatarok ellen a sereget szerveztek, es meg a fejedelem udvari nepet is elkuldtek, mire Bathori Zsigmond a kormany vezeteset Bathori Boldizsarnak atadva lekoszont es K?varra visszavonult. ^[45] Ezen az orszaggy?lesen dontottek arrol is, hogy a zsoldosok felfogadasara kikuldott Gerendi Janos szokott jobbagyokat es cseledeket nem fogadhat fel. ^[46]

Az 1598-as orszaggy?lesek [ szerkesztes ]

1598 . augusztus 29-en az orszag rendjei az Oppelnb?l visszaszokott Bathori Zsigmondot ismet fejedelemme valasztottak, miutan az alkotmanyra az eskut neje jelenleteben letette es a felteteleket elfogadta. Ezek a feltetelek kozt volt a tobbek kozt az is, hogy a fejedelem szabad valasztasat fenntartja jezsuitakat ezutan csak Kolozsvarott t?r meg es, hogy idegeneket hivatalba nem tesz. ^[47]

November 20-an tartottak meg egy orszaggy?lest Tordan, ^[48] melyen meger?sitettek az 1566 ota bevett szokast, hogy az erdelyi orszaggy?les torvenyeit magyarul szerkesztik meg es hirdetik ki. Ez a gyakorlat 1714 -ig meg is maradt. ^[49]

Az 1636-os orszaggy?les [ szerkesztes ]

1636 . szeptember 16-an Tordan, illetve a mellette elterul? Keresztesmez? n tabori orszaggy?lest tartott Rakoczi Gyorgy , mely a Bethlen Istvan elleni hadba szallasrol dontott. A sereg rovid id?n belul innen is indult el Nagyvarad fele. ^[50]

Ezutan par evtizedig nem tartottak Tordan orszaggy?lest, mivel Tordat Mihaly vajda es Basta a szazad elejen felegette, kifosztotta es kizsarolta, illetve lakoit tobb alkalommal halomra gyilkoltak, igy nem volt lehet?seguk elszallasolni az orszaggy?lesi koveteket. Igy id?legesen Gyulafehervar , Kolozsvar es Marosvasarhely jutottak el?terbe es szolgaltak az orszaggy?lesnek szekhelyeiul.

Az 1691/92-es orszaggy?lesek [ szerkesztes ]

1691 . augusztus 1. es 21. kozott tartott orszaggy?les az ujdonsagokrol, parcialis szekek allitasarol, potencia bunteteser?l es az orszagos pecsetekr?l rendelkezett ^{[51] [52]} es felolvastak az Alvincziana resolutio szoveget, melyet a csaszarnak szandekoztak kuldeni kiadas vegett (ezt csaszari okiratkent ki is adta 1693 . majus 14-en).

1692 . szeptember 25-t?l oktober 6-ig tartott a kovetkez? tordai orszaggy?les, a kapuszamot a szaszoknal 1 400, a megyekben 1 925-ben hataroztak meg es kimondtak, hogy aki a kormanyzo parancsanak nem engedelmeskedik, 200 forintig buntethet?. A szekelyek elvallaltak 2 400 kobol buza, 8 000 kobol zab es 2 025 szeker szena beszolgaltatasat. ^{[53] [54]}

Az 1694-es orszaggy?les [ szerkesztes ]

Az 1694 . julius 16-i orszaggy?lesen II. Rakoczi Ferenc , jelezve, hogy II. Apafi Mihalyon kivul meg mas tronkovetel? is van, a maga es n?vere grof Aspermontne neveben erdelyi javainak visszaadasat kerte a rendekt?l, de azt a rendek elutasitottak. ^[55]

Az 1697-es orszaggy?les [ szerkesztes ]

Az 1697 -es volt az utolso tordai orszaggy?les. Ezt junius 20. es julius 7. kozott tartottak es ekkor targyaltak meg Bethlen Miklos ugyet, az adomanyozas rendjet (meg is szavaztak), a katonai raktarakba adando 40 000 kobol buzaert vegrehajtassal fenyeget?ztek es mely teher ala az egyhazi nemesek is be lettek vonva. Kimondtak, hogy ?a vecturat a varmegyek egymasnak atadva folytassak es hogy minden kaputol egy okor adassek a hadi tisztek discretiojara”. ^{[56] [57] [58]}

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• A magyar nemzet tortenete ? Szilagyi Sandor szerk. (1894-98, Athaeneum)
• Makkai Laszlo ? Erdely tortenete (Renaissance Kiado, 1944)
• Makkai Laszlo, Mocsy Andras ? Erdely tortenete a kezdetekt?l 1606-ig (Akademiai Kiado, 1986) Szerz?k: Barta Gabor, Bona Istvan, Makkai Laszlo, Mocsy Andras, Toth Endre, Vekony Gabor
• Orban Balazs: Torda varos es kornyeke

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Tordai romai katolikus templom