A
nynorsk
(szo szerint ?ujnorveg”) egyike azon ket hivatalos nyelvnek, amelyek egyuttesen alkotjak a norveg irasos nyelvet. A masik nyelv a
bokmal
.
[1]
1929 el?tt a nynorsk neve
landsmal
volt. A landsmal hivatalos formaja lett a norveg irasnak az ugynevezett ?Jamstellingsvedtaket” altal, hatarozat amelyet a Storting 1885-ben hozott. A nynorsk alternativaja lett a riksmal-nak, amelynek irott formaja majdnem azonos volt a dan nyelvvel. A landsmal neve, a Storting 1929-ben hozott ujabb hatarozta szerint nynorsk lett. Meg ma sem letezik egyseges ?nemzeti norveg”.
Ivar Aasen
, a nynorsk atyja
A
nynorsk
mint irott nyelv a
19. szazad
kozepet?l fejl?dott ki. Nyelvpolitikai szempontbol ebben az id?ben szuksegesse valt a norveg nyelv statuszanak helyreallitasa, mivel a
dan?norveg unio
id?szaka alatt csak a dan irast hasznaltak.
Ivar Aasen
nyelvesz tezise az volt, hogy egy valodi norveg nyelv fennmaradt a falusi kornyezetben. A hegyvideki taj korlatozta a kommunikaciot es ellensulyozta a kulonboz? regiok kozotti nyelvi hatasokat. Aasen szerette volna tanulmanyozni a nyelvet az egesz orszagban, ezert szamos hosszu vandorutat tett, melyek soran feljegyezte a nepnyelvet.
Negy ev kutatas utan Ivar Aasen 1848-ban kiadta a
Det norske Folkesprogs Grammatik
(A norveg nepnyelv nyelvtana) cim? konyvet. Ezt kovette 1850-ben az
Ordbog over det norske Folkesprog
(A norveg nepnyelv szotara), majd 1853-ban a
Prøver af Landsmaalet i Norge
(Norveg terepi tesztek) cim? konyve, amelyben szerepelt Aasen javaslata egy uj norveg nyelv? irott nyelvre, mint rekonstrualo kompromisszum f?leg a nyugatnorveg (
Vestlandet
) nyelvjarasok kozott.
Norvegiaban erdekl?des mutatkozott a nemzeti kultura fejleszteseben, peldaul
Edvard Grieg
nepzene inspiralta kompozicioival, valamint
Henrik Ibsen
es
Bjørnstjerne Bjørnson
munkaival, amelyek fontos szerepet jatszottak a norveg irodalom kialakulasaban. 1907 el?tt azonban a legtobb irott m? a dan helyesirast kovette.
1869-ben elfogadtak a sved
A
bet?t mint alternativ irasat az
AA
(o) hangnak, s ez 1938-ban kotelez?ve valt.
1885-ben a
nynorsk/landsmal
egyenjogu lett a dan-norveg
riksmal
nyelvvel Norvegiaban. A
Biblia
mar 1889-ben megjelent
nynorsk
nyelven, 15 evvel korabban, mint
bokmal
irassal.
1907-ben, roviddel a Svedorszagtol valo fuggetlenne valas utan (1905. junius 7.), megreformaltak a
bokmalt
norveg irasmodra, a dan helyesiras helyett, es 1929-ben fogadtak el a jelenlegi semleges neveket:
bokmal,
illetve
nynorsk.
Az 1938-as nyelvujitas kovetkezteben szuksegesse valt az osszes tankonyv kicserelese, igy a helyi onkormanyzatok ugy dontottek, hogy mar 1943-ban a diakok egyharmada reszesult
nynorsk
nyelv? oktatasban.
A norveg allam
nyelvpolitika
celja 1910-t?l az volt, hogy a ket nyelvvaltozat megkozelitse egymast egy ugynevezett
samnorsk
nyelvben
Moltke Moe
kezdemenyezese szerint. Ez azonban er?s ellenallast valtott ki kulonosen a
bokmal
-partiak reszer?l, komoly konfliktusokkal kulonosen az 1950-es es 1960-as evekben. A konfliktusok csokkentesere hoztak letre az 1960-as evekben az ugynevezett ?Nyelvi bekebizottsagot”. 2002 ota a koordinacios kampany hivatalosan befejez?dott, es semmilyen kiserlet nem tortent arra, hogy politikai uton egyesitse a ket fajta irast.
A
norveg nyelvi konfliktus
idejen egyes csoportok arra torekedtek, hogy meg jobban kiemeljek a nyelvformak egyediseget. Egyesek a
høgnorsk
,
a jelenlegi
nynorsk
-nal konzervativabb forma hivei, mig masok inkabb egy konzervativ
bokmal ?riksmal”
mellett szallnak sikra. A
nynorsk
nyelvileg ?tisztabb”, mint a dialektusok, amelyekben gyakran fordulnak el? dan es nemet elemek.
A nynorsk jelenlegi helyzete
[
szerkesztes
]
A ?
Norveg nyelvtanacs
” becslese szerint a lakossag 10-12 szazaleka tekinti a nynorsk-ot irott nyelvenek. Legtobben Nyugat-Norvegiaban vannak,
Rogaland megyeben
(Stavanger es Haugesund kivetelevel),
Hordaland megyeben
(Bergen kivetelevel),
Sogn og Fjordane megyeben
es
Møre og Romsdal megyeben
. A nynorsk meg elegge elterjedt
Aust-Agder megye
kozponti reszein valamint
Buskerud
,
Oppland
es
Telemark
megyekben.
Nyugat-Norvegiaban a nynorsk nyelvet hasznalok aranya 45,2 szazalek, Norvegia tobbi reszen pedig 2,7 szazalek volt 2003-ban (kivetel
Sogn og Fjordane megye
99,8 szazalek nynorsk hasznaloval). Az arany a
20. szazad
masodik feleben visszaesett. A norveg katonakotelesek 10-11 szazaleka adja meg irott nyelvenek es a lakossag 11 szazaleka hasznal nynorsk nyelv? nyomtatvanyt az adobevallasanal. A tomegtajekoztatasi eszkozok hatassal vannak a helyi nyelvformak hatranyara es a mediaban uralkodo nyelvek el?nyere.
A 2002-es evben a norveg onkormanyzatok 27 szazalekanak adminisztrativ irasnyelve a nynorsk, mig 37 szazalekuknak a bokmal volt. A fennmarado 36 szazalek nem valasztotta az egyik nyelvet a masik el?tt. Minden onkormanyzat maga donti el, hogy az irott nyelvek kozul melyik lesz az adminisztracio hivatalos nyelve. A kliensek mindig jogosultak arra, hogy barmelyik nyelven a hatosaghoz fordulhassanak. Az iskolakban mindket nyelvet tanitjak. Az oktatasban preferalt nyelvet ?f? nyelvnek”, a masikat pedig ?mellek nyelvnek” nevezik. Az altalanos iskolaban tanulo diakok 14,7 szazaleka nynorsk-ot adta meg mint irott nyelvet, s ezek legtobbje
Nyugat-Norvegiabol
valo. A tanulok kozott neha ellenallas van a nynorsk-kal szemben, es mint mas orszagokban is, nagyobb osztonzest jelenthet a varosok nyelve karrier es tarsadalmi szempontbol, a videki nyelvekkel szemben.
A 2000-ben kiadott 4549 nyomtatott konyvnek (konyv es egyeb forma) 8 szazaleka volt nynorsk es 92 szazaleka bokmal nyelven. A norveg ujsagok 6 szazaleka jelenik meg csak nynorsk es 5 szazaleka mindket nyelven. Egyes ujsagok, mint peldaul
Aftenposten
es
Verdens Gang
tiltjak a nynorsk nyelvet szerkeszt?i szovegben.
A ?nynorsk” nevet hasznaljak a beszelt nyelvre ami a kozepkor kozepen alakult ki nyelvtani egyszer?sitesekkel, vagyis mint ellentetet az ?o norveg” (gammalnorsk) nyelvvel amelyik sokkal egysegesebb volt mint a mai nynorsk dialektusok. Ezek az egyszer?sitesek voltak az okai a kes?bbiekben kialakult dialektusok tobbsegenek. A 17. szazadban a norveg irott nyelvet nem hasznaltak, de a helyi dialektusokban meg?riztek, ott ahol az uralkodo osztaly danja nem dominalt.
A nynorsk lenyegeben nyugat-skandinav
dialektuson
alapul. Abban kulonbozik a kelet-skandinavtol, hogy lenyegesen tobb
oskandinav
kett?shangzot
tartott meg (akarcsak a feroeri es az izlandi), ott ahol a kifejlesztett
maganhangzot
. (peldaul ?stein” vs ?sten” (k?), ?braut” vs ?brot (eltort), ?skein” vs ?sken” (ragyogas). Egy masik kulonbseg az ?u” es a kelet-skandinav ?o”, mint peldaul a ?ku” es ?bru”, illetve ?ko” es ?bro” (tehen es hid).
A szotari nynorsk, mint a ?nynorsk ordliste” (nynorsk szotar), ketfele szoalakot ismertet: f?format es mellekformat. A f? format a nyomtatvanyokban, az iskolai tankonyvekben es az onkormanyzat, megyei onkormanyzat es az allam kozigazgatasaban valo hasznalatra szanjak. A mellekformak tokeletesen elfogadhatonak tekinthet?k minden mas tipusu felhasznalonak, mint peldaul diakoknak. Vannak olyan szavak, amelyek ket vagy tobb egyenertek? formaval fejezhet?k ki. Peldakent emlithet? a tobbes szam els? szemely nevmasa, a ?vi” es ?me” (mi) ket formaja.
A nynorsk mint beszelt nyelv
[
szerkesztes
]
A nynorskot els?sorban irasos nyelvformanak nevezik, es a bokmal-lal ellentetben kevesen korrigaljak a beszedjuket a nynorsk normanak megfelel?en (bar nehany dialektus nagyon kozel van). Az 1970-es evekben a norveg nyelvi elgondolast igy foglaltak ossze: ?Beszelj tajszolasban ? irj ujnorvegul!”. A nynorsk nem dialektust kepvisel, hanem egy kompromisszumot. A beszelt nynorskot hasznalnak az
NRK
radio- es televiziocsatornaiban a hirm?sorokban. Nehany szinhaz, mint peldaul a
Det norske teatret
Osloban, a szindarabokat nynorsk nyelven adja el?. A kulonleges dialektusokkal rendelkez? szineszek hasznalhatjak a nynorsk nyelvet. Mas orszagokkal ellentetben a norveg dialektusok magasabb statuszuak a kozeletben, es hivatalosan is hasznalhatok.
Halldis Moren Vesaas
Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
nynorska
cim? sved Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.