A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Novalis
, eredeti neven
Friedrich Leopold von Hardenberg
(Wiederstedt [ma
Arnstein
egyik varosresze],
1772
.
majus 2.
?
Weißenfels
,
1801
.
marcius 25.
) nemet kolt?, iro, a
romantika
egyik legnagyobb alakja;
Heinrich von Ofterdingen
cim? m?ve a korai regeny egyik legjelent?sebb alkotasa, a benne szerepl? kek virag a nemet romantika jelkepe lett.
Hires idezete a kovetkez?:
?A vilagot romantizalni kell. Igy talaljuk meg ismet az eredeti ertelmet. Ha a kozonsegesnek magasabb ertelmet, a megszokottnak titokzatos kuls?t, az ismertnek az ismeretlen meltosagat, a vegesnek a vegtelen latszatat kolcsonzom, romantizalom azt."
Novalis elszegenyedett, pietista szellem? nemesi szarmazasu csalad sarja volt. 1790?91-ben
Jenaban
filozofiat hallgatott, ekkor kerult kapcsolatba
Friedrich Schillerrel
. 1791?94-ben Lipcseben joghallgato volt, ekkoriban kotott szoros baratsagot
Friedrich von Schlegellel
; kozben hivatalnok
Bad Tennstedtben
. 1793-ban eljegyezte az akkor tizenharom eves Sophie von Kuhnt, de ? 1797-ben elhunyt tud?veszben. E veszteseg alaposan befolyasolta a kolt? gondolat- es elmenyvilagat: maga is vagyodott a halalra, igy szeretett volna ujra egyesulni elhunyt kedvesevel. Kes?bb a
freibergi
Banyaszati Akademiat elvegezve banyamernok lett, majd a banyavidek f?noke
Turingiaban
. 29 evesen hunyt el
tud?veszben
.
- Novalis elete es kolteszete ? nem tehetek rola, itt nincs mas igazsag mint ez a banalitas ? elvalaszthatatlanul es a maga egysegeben szimboluma az egesz romantikanak; ugy latszik, mintha az ?, az eletbe kitett es ott eltevedt kolteszetuket megvaltotta volna, ismet valodi, tiszta kolteszette tette volna ez az elet. Nincsen nekiindulasa a romantikanak, ami itt meg ne volna es az ? szuksegkeppen toredekes egysegkeresesuk senkinel sem toredekesebb, mint nala, aki akkor halt meg, amikor elkezdett irni. Es megis ? az egyetlen, akinek nem fest?i romhalmaz, ami eleteb?l megmaradt, ahonnan gyonyor? darabokat lehet kiasni es csodalkozva keresni az epuletet, aminek resze lett volna talan egyszer
. ? irta rola Lukacs Gyorgy. (1)
- Himnuszok az ejszakahoz
(Hymnen an die Nacht)
(1797): legjelent?sebb koltemenyciklusa, melyben szerelme halala feletti megrenduleset irja le. A ciklusban szembeallitja a dolgos nappalok birodalmat az ujboli egyesulest iger? ej birodalmaval. Szamara a szeretett n? az, aki lehet?ve teszi a ket vilagot elvalaszto hatar atlepeset.
- Heinrich von Ofterdingen
(1802): regenytoredek, melyben egy ifju kolt?ve valasat abrazolja. Goethe: Wilhelm Meisterenek ellenregenyekent is ismert, mert szembefordul a nemet klasszika m?veszetfelfogasaval. E m?veben szerepel a hiresse valt "kek virag", mely a romantika szimbolumava valt.
- Csak az istenek pihennek,
nekik jut az elvezet,
s tettek adnak eletunknek
gyonyorkodni lenyeget
.
(
Latok embereket elni
, reszlet, Marton Laszlo ford.)
- Novalis es Horderlin valogatott versei
; ford., bev. Ronay Gyorgy; Franklin, Bp., 1943
(Ketnyelv? remekm?vek)
- Himnuszok az ejszakahoz. Valogatott versek
; val., ford., utoszo Ronay Gyorgy; Magyar Helikon?Europa, Bp., 1974
- Heinrich von Ofterdingen
; ford. Marton Laszlo; Helikon, Bp., 1985
- A jenai iskola. Novalis (1772?1801), August Wilhelm von Schlegel (1767?1845), Friedrich von Schlegel (1772?1829), Johann Ludwig Tieck (1773?1853) versei
; ford. Csengery Kristof et al.; Interpopulart, Szentendre, 1994
(Populart fuzetek)
- Novalisz: Az univerzum unuumja
; val., ford. Hendi Ilma; Idahegyi, Genf?Bp., 2002
- A keresztenyseg, avagy Europa
/
A szaiszi tanitvanyok
; ford., jegyz., utoszo Ovari Csaba; Attraktor, Mariabesny?, 2014
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
|---|
| Zene
| |
|---|
| Irodalom
| |
|---|
| Kepz?m?veszet
| |
|---|
| Kultura
| |
|---|
|
- ↑
Find a Grave
(angol nyelven)
