Norman Haworth
Szuletett	1883 . marcius 19. Chorley
Elhunyt	1950 . marcius 19. (67 evesen) Barnt Green
Allampolgarsaga	brit brit ( ? 1927. aprilis 12.)
Foglalkozasa	kemikus
Tisztsege	egyetemi demonstrator (Imperial College London, 1911?1912) egyetemi oktato (St. Andrews-i Egyetem, 1912?1920) professzor (Durhami Egyetem, 1920?1925) professzor (Birminghami Egyetem, 1925?1948) elnok (1944?1946, Chemical Society) vice chancellor (Birminghami Egyetem, 1947?1948) alelnok (1947?1948, Royal Society)
Iskolai	Manchesteri Egyetem (tudomanyok doktora) Manchesteri Egyetem (1903?1909, kemia) Gottingeni Egyetem (?1910, PhD)
Kituntetesei	Davy-erem (1934) kemiai Nobel-dij (1937) Royal-erem (1942)
Halal oka	szivinfarktus
Norman Haworth alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Norman Haworth temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Sir Walter Norman Haworth ( Chorley , 1883 . marcius 19. ? Barnt Green , 1950 . marcius 19. ) angol vegyesz. 1937-ben Paul Karrerrel megosztva elnyerte a kemiai Nobel-dijat a szenhidratok es a C-vitamin kutatasaert.

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

Norman Haworth 1883. marcius 19-en szuletett a lancashire -i Chorleyban. Apja Thomas Haworth linoleumgyaros, anyja Hannah Haworth volt. Tizennegy eves koraig a helyi iskolaba jart, majd apja uzemeben kezdett el dolgozni. Az ottani festekekkel valo munka felkeltette erdekl?deset a kemia irant es szeretett volna ilyen iranyban tovabbtanulni. Szulei nem tamogattak ambiciojat, szerettek volna a csaladi uzletben tartani, ezert Norman a sajat penzen felfogadott egy magantanart, aki felkeszitette a Manchesteri Egyetem felveteli vizsgajara. 1903-ban sikeresen felvetelizett, harom evvel kes?bb pedig dicserettel fejezte be az egyetemet. Haworth ezutan is az egyetemen maradt, mint William Perkin, a kemia tanszek vezet?jenek asszisztense. Kozos munkajuk els?sorban a terpenekre iranyult.

1909-ben Haworth osztondijat kapott a Gottingeni Egyetemre, ahol a Nobel-dijas Otto Wallach tanitvanya volt. Az ? iranyitasaval 1910-ben megszerezte doktoratusat. Miutan visszatert Manchesterbe, 1911-re megkapta masodik doktori cimet is; mindkett?t a lehetseges legkisebb id? alatt sikerult megszereznie.

Munkassaga [ szerkesztes ]

1911-1912 kozott a londoni Imperial College of Science and Technology f?demonstratora volt. 1912-t?l a skociai Szent Andras Egyetemen adott el?. Itt ismerkedett meg Thomas Purdie-val es James Colquhoun Irvine-nal, akik az akkor alig ismert szenhidratok kemiajaval foglalkoztak es Haworth feladta addigi munkajat a terpenekkel es csatlakozott a szenhidratkutatashoz.

Az els? vilaghaboru alatt Haworth felfuggesztette kutatasait es a katonai jelent?seg? gyogyszer es vegyszertermelest felugyelte a kormany szamara.

A haboru utan visszatert laboratoriumaba es az oktatashoz. 1920-1925 kozott a Durhami Egyetem szerveskemia-professzora volt, majd 1925-t?l 1948-ig a Birminghami Egyetem kemiaprofesszora. A 20-as evekben kutatasait az egyszer? szerkezet? monoszacharidokkal kezdte, amelyek nem polimerek. 1926-ra sikerult meghataroznia a szervezet szamara legfontosabb szenhidrat, a glukoz szerkezetet. Az altala hasznalt haromdimenzios modellt maig Haworth-projekcionak nevezik.

Kutatasait kiterjesztette a diszacharidokra, amelyek ket monoszacharid osszekapcsolodasabol jonnek letre. Megallapitotta a szacharoz (repacukor), laktoz (tejcukor), a maltoz , cellobioz , gentiobioz , raffinoz stb. osszetetelet. 1929-ben megjelentette az addig eredmenyeit osszefoglalo A cukrok osszetetele c. konyvet.

1927-ben Szent-Gyorgyi Albert a Cambridge-i Egyetemen izolalt egy uj szerves savat, amelyet hexuronsavnak nevezett el es a skorbutot megel?z? C-vitaminnal azonositott. Haworth meghatarozta a vegyulet szerkezetet es atnevezte aszkorbinsavra (skorbutellenes savra). 1933-ban munkatarsaival egyutt sikerult laboratoriumban is szintetizalnia az aszkorbinsavat; ez volt az els? mestersegesen el?allitott vitamin es lehet?ve tette tomegtermeleset is. Palyaja kesei szakaszaban a bakterialis poliszacharidokat kutatta.

Dijai [ szerkesztes ]

Norman Haworth 1937-ben a svajci Paul Karrerrel megosztva (aki a karotenoidokkal es az A es B2-vitaminnal vegzett munkajaert lett kituntetve) megkapta a kemiai Nobel-dijat "a szenhidratok es a C-vitamin vizsgalataert". 1928-ban a Royal Society tagjai koze valasztotta. 1933-ban megkapta a Kemiai Tarsasag Longstaff-ermet, 1937-ben a Davy-ermet , 1942-ben pedig a Royal Medalt . 1944-46 kozott ? volt a Kemiai Tarsasag elnoke, 1947-1948-ban pedig a Royal Society alelnoke. 1947-ben lovagga utottek.

Csaladja [ szerkesztes ]

Haworth 1922-ben felesegul vette Sir James Dobbie kemiaprofesszor lanyat, Violet Chiltont. Hazassagukbol ket fiu szuletett.

Norman Haworth 1950. marcius 19-en halt meg szivrohamban a 67. szuletesnapjan.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Norman Haworth - Biographical Nobelprize.org
• Norman Haworth Notable Names Database
• Walter Norman Haworth HowStuffWorks
• Sir Norman Haworth Encyclopaedia Britannica