Bulgaria terulete a Neuilly-sur-Seine-beke utan
A
neuillyi beke
Bulgaria
? mint az egyik
kozponti hatalom
? helyzetet rendezte az
els? vilaghaboru
utan,
1919
.
november 27-en
irtak ala
Franciaorszagban
Neuilly-sur-Seine
-ben.
A szerz?des uj hatarokat jelolt ki Bulgaria szamara,
Torokorszag
,
Gorogorszag
es a
Szerb-Horvat-Szloven Kiralysag
egykor Bulgariahoz tartozo teruleteket foglalhatott el. Az orszag hadsereget 20 000 f?ben maximaltak es 2,25 milliard
aranyfrank
jovatetelt kellett fizetnie a gy?ztes hatalmak reszere, tovabba el kellett ismernie a Szerb-Horvat-Szloven Kiralysagot. Osszesen 11,5 ezer
km²
veszteseg (480 ezer lakossal) utan az orszag terulete 102,7 ezer km² lett. Az unnepelyes alairas Neuilly varosaban tortent meg. Bulgaria a bekeszerz?dest ?Masodik Nemzeti Katasztrofakent” elte meg, es a felteteleknek egyenes kovetkezmenye lett, hogy a
masodik vilaghaboruban
az orszag a naci
Nemet Birodalom
mellett lepett be a haboruba, igy foglalva vissza az elvesztett teruleteit.
Teruletek a Szerb-Horvat-Szloven Kiralysaghoz
[
szerkesztes
]
A kes?bbi
Jugoszlav Kiralysag
reszere atadott teruleteknek els?sorban strategiai jelent?seguk volt, a korabbi hatarvonal a magas hegylancokat kovette, az uj hatar azonban ezeket a teruleteket elszakitotta Bulgariatol, igy a szerbek katonai es strategiai szempontbol joval el?nyosebb helyzetbe jutottak,
Szofia
? a f?varos ? elerhet? kozelsegbe kerult a
szerb
csapatok szamara, igy haritva el, az esetleges ujabb bolgar tamadast.
A bekeszerz?des ? csakugy mint a hasonlo
Parizs kornyeki bekediktatumok
? nem vette figyelembe a nemzetisegek teruletet, igy szamos nagyreszt bolgarok lakta terulet kerult mas allamhoz (peldaul
Bosilegrad
,
Dimitrovgrad
telepules egy resze), mig tobbsegeben szerbek altal lakott teruletek maradtak Bulgariaban. Nagy-Szerbia megkapta a
sztrumicai
kiszogellest
Macedoniaban
es harom tiszta
bolgar
etnikumu hatarmenti teruletet (?
Nyugati hatarvidek
”) ? a
Timok
vasuti osszekottetes miatt fontos jobb parti savjat
Jasenovaccal
,
Caribrod
, illetve Boszilgrad korzetet.
Gorogorszag teruletszerzese
[
szerkesztes
]
Nagy-Britannia
kulonosen er?teljesen tamogatta a
Venizelosz
gorog miniszterelnok altal megfogalmazott teruleti igenyeket, hogy igy szilardan megvethesse a labat a
Balkanon
. Gorogorszag megkapta a
Meszta
-
Marica
kozti
Egei-korridort
(
Nyugat-Trakia
), bar
Alexandrupoli
(bolgarul: Dedeagacs) kikot?jet a bekeszerz?des ertelmeben hasznalhatta volna Bulgaria (ezt a gorog fel elszabotalta).
Karagacs
es
Dimotika
telepules teruleteit Gorogorszagnak volt kenytelen atengedni.
A bekeszerz?des ervenytelenitette
az 1915-os bolgar-torok hataregyezmenyt
, Torokorszag visszakapta a Marica bal partjan Musztafa Pasa/
Szvilengrad
varosatol
Drinapoly
hataraig nyulo teruletet, a hataregyezmenyben Bulgarianak juttatott terulet csak egy kisebb resze marad a bolgar allam fennhatosaga alatt.
Teruletek es nepesseg
[
szerkesztes
]
1545 km² Szerbiahoz es 1028 km² a Macedoniai Koztarsasaghoz kerult.
Kjusztendil
661 km²,
Caribrod
418 km²,
Tran
278 km²,
Kula
172 km² es
Vidin
17 km² terulettel Szerbia resze lett. Bolgar forrasok szerint Boszilgrad 95%-a bolgar volt, mig Caribrod 75%-a volt bolgar 1919-ben. Az utolso szerb nepszamlalasnal (
2002
), a bolgarok a lakossag 50%-at illetve 71%-at tettek ki Dimitrovgradban es Boszilgradban.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
|---|
| Gorog szemelyek
| | |
|---|
| Kulfoldi (francia) szemelyek
| |
|---|
| Politikai esemenyek
| |
|---|
| Csatak
| |
|---|
| Kovetkezmenyek
| |
|---|