A foldi nehezsegi gyorsulas az a gyorsulas , mellyel a Fold nehezsegi er?tereben szabadon es? targy a leveg? ellenallasat figyelmen kivul hagyva mozogna. Szokasos jelolese: g .

A foldi nehezsegi gyorsulas azonos a nehezsegi terer?sseg nagysagaval is, ebben az ertelemben a mertekegysege N/kg. Ennek a gombszimmetrikus er?ternek a kozeppontja a Fold tomegkozeppontja.

A g foldfelszini erteke a Newton-fele gravitacios torveny alapjan [ szerkesztes ]

Ha a Foldet egy homogen tomegeloszlasu gombnek tekintjuk, akkor a Newton-fele gravitacios torveny szerint az R sugaru, M tomeg? Fold es a felszinen lev? m tomeg? test kozott fellep? vonzoer?re felirhato:

${\displaystyle F=G{\frac {Mm}{R^{2}}}=(G{\frac {M}{R^{2}}})m}$

ahol a zarojelben lev? kifejezes a gravitacios gyorsulas, ebben a kozelitesben maga a g , vagyis:

${\displaystyle g=G{\frac {M}{R^{2}}}}$

A szamszer? erteket megkaphatjuk, ha a fenti kepletbe behelyettesitjuk az egyes mennyisegeket:

${\displaystyle g=G{\frac {M}{R^{2}}}=(6,6743\cdot 10^{-11}){\frac {5,9736\cdot 10^{24}}{(6,372797\cdot 10^{6})^{2}}}=9,817{\frac {m}{s^{2}}}}$

A g erteke adott magassagon es foldrajzi szelessegen [ szerkesztes ]

A Fold forgasa miatt fellep? centrifugalis er? hatasa miatt azonban a nehezsegi er? a gravitacios er? es a centrifugalis er? ered?je, ezert a nehezsegi gyorsulas fugg a foldrajzi szelessegt?l es a tengerszint feletti magassagtol . A foldrajzi hosszusagtol a nehezsegi gyorsulas nem fugg.

A nehezsegi gyorsulas erteke a Foldon a 45° foldrajzi szelessegen, tengerszinten

g _n = 9,80665 m / s ²

Ezt az erteket a 45. szelessegi korhoz igen kozel es? helyen, a zurichi M?szaki F?iskolan mertek ki, es 1901-ben a harmadik Altalanos Suly- es Mertekugyi Konferencian nemzetkozi alapertekkent elfogadtak mint fizikai allandot (konvencionalis valodi erteket), akkoriban meg CGS mertekegyseg? formaban.

A nehezsegi gyorsulas erteke a Foldon szelesseg es magassag fuggvenyeben a Nemzetkozi Gravitacios Formula 1967 szerint szamithato:

${\displaystyle g_{\psi }=9,780318\left(1+0,0053024\sin ^{2}\psi -0,0000058\sin ^{2}2\psi \right)-3,086\times 10^{-6}h}$

ahol:

Ψ ? foldrajzi szelesseg

h ? tengerszint feletti magassag

A g ertek id?beli valtozasai [ szerkesztes ]

A Foldhoz kepest periodikusan valtozo helyzet? Hold es Nap gravitacios hatasa miatt a helyileg eszlelhet? g periodikusan valtozik (nagyjabol az arapalynak megfelel?en). A kicsiny relativ ingadozas: ${\displaystyle {\frac {\Delta g}{g}}\approx 5\cdot 10^{-8}}$, amit gravimeteres meresekkel mutattak ki. ^[1]

A foldi nehezsegi gyorsulas mert erteke [ szerkesztes ]

A nehezsegi gyorsulas egy adott helyen mert erteke tobb okbol is elter a fenti szamolasokkal kaphato ertekt?l. Peldaul, mert a Fold ? epp a centrifugalis er? hatasa miatt - nem tokeletesen gomb alaku, es mert a tomegeloszlasa nem homogen.

A Fold felszine alatt lev? asvanyi kincsek jelent?sen befolyasoljak a helyi s?r?segviszonyokat, igy a g helyi erteket. A terer?sseg meresevel ezek a teruletek jol felterkepezhet?k. A nehezsegi gyorsulas pontos meresere Eotvos Lorand specialis torzios ingat fejlesztett ki.

A g jeloles egyeb hasznalata [ szerkesztes ]

A nehezsegi gyorsulas g jeloleset a gyorsulas nem hivatalos, de szemleltet? egysegenek is hasznaljak. Ha valakit 3  g gyorsulas (= 3 x 9,81 = 29,43 m/s²) er, az alatt azt kell erteni, hogy a gyorsulas ideje alatt a sulya az eredetinek haromszorosara n?.

A fenti meghatarozas szerint a vilag?rben, a Foldt?l es egyeb gravitacios er?kt?l tavol halado ?rjarm? eseten is lehet beszelni g gyorsulasrol (vagy annak tortreszeir?l).

A g jelolest katonai repul?gepek kis forduloval vegzett repulese eseten kezdtek hasznalni, illetve az ?rhajosok felkeszitesere szolgalo centrifugakban vegzett mereseknel.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]

• A g _n ertekenek elfogadasarol Nemzetkozi Suly- es Mertekugyi Hivatal