Memphisz es a memphiszi nekropolisz
Vilagorokseg
Adatok
Orszag	Egyiptom
Tipus	Kulturalis helyszin
Kriteriumok	I, III, VI
Felvetel eve	1979
Elhelyezkedese
Nagy szfinx Pozicio Egyiptom terkepen
e. sz. 29° 58′ 31″ , k. h. 31° 08′ 16″ 29.975277777778 , 31.137777777778 29.975278°N 31.137778°E Koordinatak : e. sz. 29° 58′ 31″ , k. h. 31° 08′ 16″ 29.975277777778 , 31.137777777778 29.975278°N 31.137778°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Nagy szfinx temaju mediaallomanyokat.

A gizai nagy szfinx a Fold egyik legnagyobb ^[1] es egyben az egyik legregebbi szobra. Oroszlantest? es emberfej? lenyt abrazol, ezzel minden kes?bbi ilyen alak ( szfinx ) prototipusa. Hozzavet?leg az i. e. 26. szazadban keszult, egyid?ben az egyiptomi Obirodalom IV. dinasztiajanak gizai piramisaival. 4500 eve all a Nilus volgyenek szelen, es mintegy jelkepesen ?rzi a piramisokat. Tortenete soran tobbszor eltemette a homok, kiastak mar az Ujbirodalom koraban, majd a szaiszi id?szakban, az ujkorban pedig Napoleon egyiptomi hadjarata idejen is csak a fej allt ki a homokbol. Ma teljes mereteben lathato, a tetejet?l a sziklaagyig megtisztitottak, ennek azonban az az ara, hogy a sivatagi szel ujra er?sen koptatja. A nagy szfinx ma veszelyeztetett m?emlek.

Az arabok Abu'l Hol neven ismerik, ami azt jelenti: A rettenet atyja. Ezt a nevet arab nepetimologia hozta letre a kopt hol vagy horun szobol, ami viszont az okori Hor-em-akhet (gorog Harmakhisz ? Horusz a Horizonton, vagy a Vilagossag orszagaban) romlott alakja. Ilyen modon a Napistennel azonositott uralkodoi kepmasrol volt szo.

Adatai [ szerkesztes ]

A szfinx teljes hossza 72,55 meter, ebb?l az orra helyet?l ? mivel az orr hianyzik ? a test vegeig 57,29 meter jut, a tobbi az el?renyujtott mells? lab. 20,22 meter magas, testet ket k?fejtes kozott fennmarado szalk?zetb?l alakitottak, amelyhez kiegeszit? tartozekokat epitettek, ilyenek a mells? es hatso labainak egyes reszei. A gigantikus meret? arc 4,1 meter szeles, 5 meter magas, a ful 1,37, a ? ma mar hianyzo ? orr 1,71 meteres volt.

Keszittet?je ujabban vitatott. Korabban egyertelm?en Hafre szemelyehez rendeltek, mivel Hafre volgytemploma mellett all, igy a feljaro uttal egyutt a Hafre-komplexum reszet kepezi. Egyre tobben allitjak ^[2] azonban, hogy a szfinx inkabb Hufut mintazza, es az ? idejeben keszult, Hafre csak felhasznalta kes?bb a sajat celjaira. Vasil Dobrev ujabban felvetette, hogy az epittet? Dzsedefre volt, aki apjanak, Hufunak allitott igy emleket. ^[3]

4500 evvel ezel?tt, az oegyiptomi IV. dinasztia idejen keletkezett, vagy Hufu vagy Hafre uralkodasa alatt.

Furcsanak t?n? aranyai vannak: a test elnyujtott. A hosszu test valoszin?leg annak a kovetkezmenye lett, hogy a szobor kozepe tajan a k?zettestben hatalmas repedes van, emiatt a hatso labakat az anatomiailag pontos helyen nem tudtak kialakitani (elvalt volna a szobortol).

A szfinx els? ismert felujitasa IV. Thotmesz nevehez f?z?dik, aki a ket mancs kozott ma is meglev? nyitott kapolnat epittette. Ekkor egy szobrot, Lehner szerint feltehet?leg II. Amenhotep szobrat is odaillesztettek a fej ala. II. Amenhotep temploma ugy epult, hogy hossztengelye pontosan a szfinx fejere nezzen. Thotmesz allittatta az Alom-sztelet ugyanitt. A XVIII-XIX. dinasztia folyaman a Hafre-templomegyuttes elbontasat megkezdtek, es epit?anyagat mas epitkezeseken hasznaltak fel, tobbek kozt innen szarmazik az Alom-sztele k?tombje is.

Tortenete [ szerkesztes ]

A gizai piramisok epitesenek koraban, az obirodalmi IV. dinasztia idejen a Mokattam -fennsik meg aktivan m?velt k?banya volt. Innen szarmazik a helyben felepitett piramisok es masztabak k?anyaga, de feltehet?en mar a szakkarai es dahsuri piramisok epit?anyaganak egy resze is. Az egyiptologia mai allaspontja szerint a szfinx teste ket k?fejtes kozott megmarado szalk?zetb?l keszult. A vegen emberfejet kapott, ami egy szinten visszamaradt meszk?reteg maradek tombje. Abban minden mertekado velemeny megegyezik, hogy az aktualis uralkodo portreja kerult ra, az azonban vitatott, hogy Hufu, vagy Hafre. A szfinx korul egy trapez alaku teruleten elegyengettek es vizszintesre faragtak a talajszintet. Nyugatrol es eszakrol meg mindig a felhagyott k?banya fugg?leges sziklafalai veszik korbe, delen Hafre feljaro utja, keletre pedig a szfinxtemplom.

Hafre idejeben mar feltetlenul keszen allt, ^[4] mivel a volgytemplomhoz vezet? feljaro ut szemmel lathatoan elkeruli a szfinxet. A szfinx kulon templomot kapott a labai ele. Ezt a harmas egyseget (feljaro ut, volgytemplom, szfinxtemplom) egyszerre, es ugy terveztek, hogy a legteljesebb mertekben megfeleljen a szfinx elhelyezkedesenek.

A kozepkorban is szeles korben ismert volt. Abdul Latif XII. szazadi arab iro szerint ?szepseg es kellem omlik el rajta, s?t elragado mosoly sugarzik rola a nez? fele” . Abdul Latif szerint mindazok kozott, amiket latott, a legcsodasabb az aranyok pontossaga a szfinx fejen. Kes?bb a szobrot komolyabb emberi beavatkozasok miatt serulesek ertek. A XVIII. szazadban a mameluk tuzerseg celpontnak hasznalta, es e miatt olyan seruleseket szenvedett, hogy kulonosen orranak hianya miatt ellapitott negerarcot mutat. ^[5]

Mar 1910-ben Uvo Holscher megfigyelte, hogy a szfinx testet alkoto k?zet azonos a volgytemplom k?zetanyagaval, 1967?70-ben Herbert Ricke ugyanezt a megfigyelest tette a szfinxtemplommal kapcsolatban. Ezert feltehet? olyan verzio is, hogy a szfinx eppen a templomok epitese soran hasznalt k?banya maradekabol formalodott ki. 1980-ban Thomas Aigner geologus 173 darab epit?k? retegz?desenek tanulmanyozasaval Holscher es Ricke megfigyeleset igazolta.

A kialakitas sorrendje igy alakult:

• A volgytemplom alapkoveit a magasabban fekv? retegekb?l, tehat el?bb banyasztak ki. Ez a fej koruli k?zetreteg;
• A volgytemplomot granitlapokkal leburkoltak, majd kore keritesfalat emeltek;
• Ezutan rogton a szfinxtemplom alapozasa kovetkezett, aminek soran a volgytemplom eszaki keritesfalat elbontottak, hogy elferhessen a szfinxtemplom deli fala;
• A szfinxtemplom es a volgytemplom bels? falazatat, oszlopait es egyeb elemeit vegul nagyjabol egyid?ben, ugyanolyan k?anyagbol epitettek fel.

Mark Lehner a fentiekb?l azt a kovetkeztetest vonja le, hogy a szfinx epittet?je csakis Hafre lehetett. Ezt azzal is meger?siti, hogy a szfinx arcvonasai Hafre szobraira emlekeztetnek, amit szamitogepes analizissel is igazolt. ^[6]

Rainer Stadelmann ezzel szemben ugy ervel, hogy minden bizonyitek Hufu mellett szol: Hufu egykori k?banyajanak teruleten all, a szfinx-portre inkabb Hufura hasonlit, a szfinx fejen lev? nemesz Hufu szobortoredeket masolja, nem Hafre szobrait. Szerinte a tagra nyilt szem? arckifejezes is a Hufu-korabeli abrazolasokra jellemz?, csakugy mint a fulek vonalvezetese. Perdont?nek iteli, hogy a szfinxen nincs szakallnak nyoma (a kes?bbi kiegeszitest leszamitva), marpedig a IV. dinasztiaban csak Sznofru es Hufu nem viselt szakallt.

Mar az okorban betemette a homok. Az i. e. 14. szazadban IV. Thotmesz asatta ki, kes?bb a XXVI. dinasztia idejen ujra kitakaritottak. Az i. e. 7. szazadban, majd Septimius Severus alatt az i. sz. 3. szazad elejen ismetelni kellett a m?veletet.

A kozepkor folyaman legtobbszor csak a fej latszott ki a homokbol. Ez adott lehet?seget arra, hogy a mameluk hadsereg tuzerei rajta gyakoroljak a celzast. ^[7] Egy 14. szazadi sejk mely barazdakat vesetett ra, mivel a Koran tiltja az ember abrazolasat.

Az ujkorban el?szor 1818-ban, Caviglia asta ki, de 1886-ban Gaston Masperonak ujra kellett kezdeni, majd 1925?26-ban Baraize, francia epitesz iranyitasaval megint. Ez utobbi alkalmaval mar biztositottak a homokhordalek ellen, ezert azota nem temette be a homok.

Nevenek eredete [ szerkesztes ]

Nevenek gorog eredeter?l is vannak elkepzelesek, de mivel az oegyiptomi nyelvb?l is ismert olyan szokapcsolat, amelyb?l letrejohetett, valoszin?bb ez a verzio. Ez pedig a seszep ankh , ami el? kepmast jelent. (Figyelembe veend?, hogy az attikai gorog nyelvjarasok tobbsegeben a ph bet?kapcsolat nem f -kent, hanem p+h -kent olvasando.) Alan Gardiner vetette fel el?szor, hogy a szfinx nev kapcsolatban lehet a seszep ankh (en) Atum ^{[8] [9]} kifejezessel (Atum el? kepmasa), amit a kes?bbi id?kben Egyiptomban a szfinx megnevezesere hasznaltak. Maga a seszep ankh kifejezes mar az Obirodalom koratol ismert, es valoszin?leg a seszep (el- vagy befogadni, megkapni ^[10] ) szobol ered, ezert az aldozati es fogadalmi kepmasokra alkalmaztak.

Atum isten, a Befejezett , a foldon oroszlan kepeben jelent meg, mint Aker , az ?si istenseg. Neha kett?s oroszlankent abrazoltak, aki egyszerre volt Atum es Ruti , egyben utalva a teremtesmitosz azon valtozatara, ahol Atum Su es Tefnut letrehozoja. Az oroszlanjelkepek nemcsak Egyiptomban, de szerte az okori Kozel-Keleten egyfajta allamhatalmi jelentest hordoztak (lasd peldaul az asszirok oroszlanos kapuit, az oroszlanvadaszat kiralyi jelent?seget, stb).

A szfinxtemplom udvararol nezve a Hafre - piramis es a Hufu-piramis ugy keretezi be a szfinx fejet, ahogyan azt a horizont jelentes? hieroglif jel ket fenyhegye abrazolja, amint a Napkorongot ovezik. ^[11]

A Nagy Szfinx melle telepitett hangszorokbol minden nap hallhato az a teves informacio, miszerint Herodotosz nevezte volna el. Herodotosz azonban nem latta a Szfinxet es egyetlen szoval sem emliti. Az els? nem-egyiptomi, aki megemlitette, Caius Plinius Caecilius (id?sebb Plinius) volt.

A szfinxtemplom [ szerkesztes ]

A szfinxtemplomot Emile Baraize csak 1925-ben talalta meg, miutan a 15 meter magassagu tormelekhegyet elhordtak. Padloja 2,5 meterrel melyebben helyezkedik el a szfinx talajszintjenel. Az egyiptologia csak kovetkeztet, amikor azt allitja, hogy e templomot a szfinx szamara emeltek, mivel nemcsak a templomot, de magat a szfinxet sem emliti egyetlen obirodalmi szoveg sem. A Kozepbirodalom koraban keletkezett Westcar-papirusz mar a templom felujitasat mutatja be. A templom reszben elvagja a volgytemplom eszaki reszet, reszben annak eszaki keritesfala helyere epult. ^[12]

A szfinxtemplom Hafre halotti templomanak koncepcionalis masolata, ^[13] annyi elteressel, hogy nem 12, hanem 10 darab kiralyszobor allt benne. Padlojanak burkolata alabastrom , a meszk? pillereket voros granittal burkoltak. A szfinxtemplom egyedulallo modon ket darab, egy keleti es egy nyugati szentellyel rendelkezik.

Hatasa [ szerkesztes ]

Ez a masodik ^{[14] [15]} legregebbi ismert szfinxabrazolas. Ebb?l a tenyb?l arra lehet kovetkeztetni, hogy az osszes kes?bbi egyiptomi szfinx-szobor ennek, a hatalom jelkepeve valt abrazolasnak az utanzasa. A szfinx a gorog mitologiaba is beepult.

Alternativ elmelet [ szerkesztes ]

Egy kozkelet? mai alternativ elmelet azt allitja, hogy a nagy szfinxet legkevesebb 13 000 evvel ezel?tt epitettek. Erre egyetlen valodi, tudomanyos ervet tudnak felhozni, megpedig azt, hogy a Szfinx testen viz okozta erozios nyomok (a lefolyas apro csatornai) talalhatok. Egyiptom eghajlata i. e. 8000-t?l kezdve szaraz, sivatagos, igy a 4500 eves szobron nem alakulhattak volna ki ilyen erozios nyomok.

Az elmeletet els?sorban kronologiai megfontolasok cafoljak: a szfinx egyszerre epult a gizai piramisokkal, valamint Hafre volgytemplomaval es a szfinx-szentellyel. Ezt a geologia adatai is meger?sitik. Kovetkezeskepp vagy fel kell tennunk, hogy a gizai piramismez? es a templomok is legalabb 10 000 evesek, vagy helytelen az elmelet. A piramismez? datumanak modositasa azonban az egyiptologia allaspontja szerint nem lehetseges, mert minden eddigi tudomanyos eredmeny azok 4500 eves (± nehany szaz ev) korat er?siti meg. S?t vannak olyan tudosok, akik a piramisok korat meg ennel is kozelebb kivanjak hozni a mahoz ( David Rohl , Heribert Illig ) kulonboz? ervekkel.

A 12 000 eves szfinx elmeletenek cafolata pedig a ma mar ismert keszitesi modban rejlik: a ket k?fejtes kozott kihagyott szikla valoszin?leg termeszetes toresvonalak menten alakult ki, es a termeszetes modon kiformalodo tomb ihlette az alkotokat a szobor letrehozasara. A tomb teteje, valamint az oldalat ma alkoto egykori hasadekok 12 000 evvel ezel?tt is a felszinen voltak, illetve ki voltak teve az es?viz lefolyasanak, annak erozios hatasainak. Ilyenforman a vizerozio nyomai csak azt bizonyitjak, hogy a szfinx melyik mai reszei voltak szabadon a szobor elkeszitese el?tt is.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Irodalom [ szerkesztes ]

• Hawass, Zahi (szerk.). A piramisok rejtett kincsei . Alexandra K.. ISBN 963-368-553-8   Mark Lehner ? A szfinx ; Rainer Stadelmann ? Hufu
• Lehner, Mark. Piramisok nagykonyve . Budapest: Alexandra (1997). ISBN 963-368-463-3  
• Siliotti, Alberto. Egyiptomi piramisok . Gabo Kiado (1998). ISBN 963-8009-55-1  
• Zamarovsky, Vojtech . Felseges piramisok . Madach Bratislava (1981)  
• Siliotti, Alberto. Egyiptom: templomok, istenek, faraok . Officina Nova. ISBN 963-477-035-5  
• Gardiner, Sir Alan. Egyptian Grammar – Being an Introduction to the Study of Hieroglyphs (angol es oegyiptomi nyelven). Oxford: Griffith Institute [1927] (2005)  
• Verner, Miroslav. The Pyramids ? The Mystery, Culture, and Science of Egypt's Great Monuments (angol nyelven). Kairo: The American University in Cairo Press [2002] (2004). ISBN 9774247035  
• Okori lexikon I?II. Szerk. Pecz Vilmos . Budapest: Franklin Tarsulat. 1902?1904.