Atlatszo szavazourna egy
franciaorszagi
nepszavazason
A
nepszavazas
vagy
referendum
a valasztopolgarok akaratanak ervenyesitese, a
demokracianak
(nepuralomnak) kozvetlen eszkoze es a hatalomgyakorlas altalanos es ?leger?sebb” formaja. A kozhatalom
onkenyevel
szemben betolti a fekek es az ellensulyok legjelent?sebb szerepet.
[1]
Az
alkotmany
szabalyozza, hogy mely temakat szukseges es/vagy tilos nepszavazasra bocsatani, ezert kiirasa az alaptorvenyb?l kifolyolag lehet kotelez? vagy kezdemenyezhet?. A valasztopolgar a parlamenti valasztasok, illetve a
helyi onkormanyzati valasztasok
kozott ily modon kifejezheti akaratat, illetve velemenyet bizonyos kerdesekben. Lehet helyi jelleg?, erinthet nagyobb teruleti egyseget, vagy orszagos jelleggel birhat. Eredmenyessege fugghet a
jogszabalyokban
meghatarozott feltetelek teljesiteset?l, vagy lehet mindig eredmenyes. Gyakorisagat jelent?sen befolyasolja az el?irt feltetelrendszer a kezdemenyezeser?l es a nepszavazas eredmenyessegr?l.
A nepszavazas osztalyozasa a kiiras alapjan
[
szerkesztes
]
Kotelez? elrendelni legalabb ketszazezer valasztopolgar kezdemenyezesere.
Nem lehet nepszavazast elrendelni, peldaul:
- Az alkotmany,
- az alkotmany modositasat,
- a koltsegvetessel, az adokkal, illetekekkel, vamokkal kapcsolatos kerdesek.
- Ugyanez vonatkozhat a nemzetkozi szervezetekbe valo belepesre.
Kezdemenyezhet? (fakultativ)
[
szerkesztes
]
- Nepi kezdemenyezes alapjan, amikor a nepszavazast egy adott kerdesben, legalabb a jogszabalyban meghatarozott szamu
valasztopolgar
keri a megadott hatarid?n belul. A nemzetkozi gyakorlatban a nepszavazast ervenyesen kezdemenyezheti a valasztopolgarok kb. 1%-a, de leteznek ett?l joval magasabb ervenyessegi feltetelek is.
- A kiiras a parlament/onkormanyzat dontese alapjan tortenik, amikor a parlamenti kepvisel?k vagy az onkormanyzat egy resze, vagy a kormany azt kezdemenyezi. Donthetnek a valasztopolgarok kezdemenyezesere is, amikor azok nem terjesztenek be megfelel? szamu kezdemenyez? alairast.
Az egyes allamalakulatoknak, tersegeknek, es telepuleseknek az alapszabalyaiban meghatarozzak, hogy mely temakrol tilos nepszavazast tartani.
Ilyenek lehetnek peldaul:
- a koltsegvetessel, az adokkal, illetekekkel, vamokkal kapcsolatos kerdesek,
- a hatalyos nemzetkozi szerz?desekb?l ered? kotelezettsegek,
- a nepszavazas alkotmanyos rendelkezesei,
- a parlament hataskorebe tartozo szemelyi es szervezetalakitasi kerdesek,
- a parlament feloszlasa,
- a kormanyprogram,
- a hadiallapot kinyilvanitasa, rendkivuli allapot es szuksegallapot kihirdetese,
- a fegyveres er?k alkalmazasa,
- a helyi onkormanyzati kepvisel?-testuletek feloszlatasa,
- a kozkegyelem gyakorlasa.
A hatalyos magyar jog tiltja, hogy orszagos nepszavazast irjanak ki barmely olyan kerdesben, amely Magyarorszag nemzetkozi szerz?desb?l ered? kotelezettsegeit erinti.
[2]
A nepszavazas osztalyozasa a jogi kotelezettseg szerint
[
szerkesztes
]
Az eredmenyes ugydont? nepszavazassal a nep kifejezi az akaratat. Jogilag ez koti a kozhatalmat. A kotelez? nepszavazas mindig ugydont?.
Velemenynyilvanito (konzultativ)
[
szerkesztes
]
A velemenynyilvanito nepszavazas nem koti jogilag a kozhatalmat, de mindenkeppen befolyasolja dontese tartalmat a valasztopolgarok azonosulo vagy elutasito velemenye. Velemenynyilvanito nepszavazas csak a nem kotelez?knel lehetseges.
A nepszavazas osztalyozasa a donteshozatali folyamatra tett hatasa szerint
[
szerkesztes
]
Felulbiralo nepszavazas
[
szerkesztes
]
Az allampolgarok ezzel a modszerrel a kozhatalom egyedi donteseit utasithatjak el. Felulbiralo nepszavazas hat a politikai donteshozatal korabbi lepeseire. Valojaban egy a politikai hatalom altal ellen?rzott rendszer.
- Hatarid?hoz kotott felulbiralo nepszavazas
kezdemenyezese a nem vegrehajtott politikai dontesekre. Ez a rendszer a donteshozokat el?zetes megegyezesre osztonzi a lehetseges nepszavazas kezdemenyez?ivel.
- Id?ben korlatozas nelkuli felulbiralo nepszavazas
barmikor kezdemenyezhet? a ?vegrehajtott” donteseknel.
Kezdemenyez? nepszavazas
[
szerkesztes
]
Az allampolgarok kezdemenyezesukkel (iniciativajukkal) a politikai donteshozas uj folyamatat indithatjak el.
- Kezdemenyez? kozvetlen nepszavazas
a politikai partok els?dleges hatalmi helyzetenek a gyengiteset szolgalja. A lenyege, hogy a nepi kezdemenyezeseket kormanyzat vagy torvenyhozas beavatkozasa nelkul bocsatjak nepszavazasra.
- Kezdemenyez? felig-kozvetlen nepszavazas
eseteben a kormanyzat es/vagy a torvenyhozas meg a nepszavazas kiirasa el?tt targyalja a javaslatot. A politikai donteshozok javaslatat es a kezdemenyezes szoveget bocsatjak nepszavazasra.
A nepszavazas osztalyozasa eredmenyesseg szerint
[
szerkesztes
]
Az
eredmenyesseg
egy jogi m?szo, amely arra utal, vajon az adott nepszavazas hozott-e olyan eredmenyt, amely tovabbi jogalkotasi/poltikia lepeseket tesz szuksegesse. Nem azonos az
ervenyesseggel
, mivel ez utobbi a nepszavazas kiirasa, lebonyolitasa torvenyes felteteleinek megletere vonatkozik.
Amikor a szabalyosan lebonyolitott nepszavazasnal nincs meghatarozva a valasztopolgarok legkisebb kotelez? reszveteli aranya, ezert a nepszavazas mindig eredmenyes.
Feltetelhez kotott eredmenyesseg
[
szerkesztes
]
Az eredmenyes nepszavazas egyik feltetele lehet a valasztopolgarok kotelez? reszveteli aranyanak vagy /es az igen szavazatok szamanak a kotelez? elerese. Hasonloan megszabhato a szukseges szamu tersegek vagy az ott el? nepcsoportok jovahagyasanak a feltetele.
A nepszavazas kovetkezmenyei
[
szerkesztes
]
A szakemberek kovetkeztetese alapjan (Kirchgassner?Feld?Savioz 1999), a szelesebb jogkor? nepszavazas intezmenyevel rendelkez? tersegekben nagyobb a makrogazdasagi teljesitmenye, mint a tobbie. Ott gazdasagosan bannak az adobevetelekkel es kisebb a kozosseg eladosodasa. A kozkiadasok a tobbi regiohoz kepest sokkal alacsonyabbak, mivel donteseik tukrozik az allampolgarok velemenyet.
Magasabb az allampolgari elegedettsegi szint (Stutzer es Frey (2006)), ez a kozos donteshozatalnak es a magasabb eletszinvonalnak a kovetkezmenye. A torvenyesit?-integralo szerepe altal javul a kozossegek megtarto ereje. A polgarok altalaban az ilyen tipusu kozossegi donteseket igazsagosnak tartjak. Tovabba nem tartjak (Sniderman 1993) tulzottan megterhel?nek, ami az eldontend? kerdes el?zetes es jo tajokoztatasnak is koszonhet?.
Nepszavazasok a vilagban
[
szerkesztes
]
A
2016-os magyarorszagi nepszavazas
kampanyanak plakatja
A nepszavazas a demokracia egyik csatornaja lehet, de nem elengedhetetlen feltetele a demokracianak. Ezt tukrozi, hogy a demokraciak alkotmanyai es szokasjoga nagy valtozatossagot mutatnak a nepszavazas tekinteteben. Van, ahol sok nepszavazast tartanak, mint
Svajcban
. A legtobb demokraciaban legalabb egyszer tartottak mar nemzeti szint? nepszavazast, de van, ahol egyszer se. Utobbiak koze tartozik az Amerikai Egyesult Allamok,
Nemetorszag
,
India
,
Izrael
es
Japan
. Vannak olyan orszagok, ahol viszonylag kes?n jelent meg a nepszavazas intezmenye: peldaul az
Egyesult Kiralysagban
1975-ben tartottak az els? nemzeti szint? szavazast, es maig jogi problemakat okoz, hogy a nepszavazasi intezmeny nehezen osszeilleszthet? a westminsteri tipusu parlamentaris demokraciaval.
[3]
Nepszavazasok Europaban
[
szerkesztes
]
Az
europai
orszagokban a
20. szazad
folyaman a nepszavazasok alkalmazasanak elter? gyakorlata alakult ki. Az orszagok egy reszeben csak igen ritkan, a legnagyobb horderej? politikai valtozasok (uj alkotmany, uj valuta vagy
EU
-csatlakozas) utolagos legitimaciojara hasznaljak a szavazast. A kisebb nepesseg? orszagokban (vagy nagyobb orszagok tartomanyaiban) viszont tobbszor is sor kerul nepszavazasra, akar kisebb sulyu kerdesekben is.
Az Europai Alkotmanyrol valo szavazasra felhivo francia kampanyplakatok 2005-ben
Franciaorszagban
a polgari koztarsasag megszuletese ota tartanak nepszavazasokat. A jelenlegi francia alkotmany 3. cikkelye rendelkezik a kozvetlen demokracia eme eszkozer?l.
[4]
Az els? nepszavazason,
1793
juliusaban a koztarsasagi alkotmanyt hagytak jova a polgarok. Azota 24 alkalommal hivtak orszagos voksolasra a franciakat. A legtobbszor (11 alkalommal) az alkotmany valtozasairol kellett szavazni. Franciaorszagban ?
Magyarorszagtol
elter?en ? lehetseges kulfoldi allamokat erint? ugydont? referendum megtartasa is, igy a polgarok velemenyt nyilvanithattak
Nagy-Britannia
es
Irorszag
Europai Kozossegi
tagsagarol,
Algeria
onallosagarol es
Uj-Kaledonia
autonomiajarol. (Franciaorszag nepszavazast helyezett kilatasba
Torokorszag
EU-tagsagat illet?en is.)
[5]
A legutobbi referendumon
2005
.
majus 29-en
a franciak az EU valsagat kivaltva elutasitottak az
Europai Alkotmanyt
.
[6]
A nepszavazas intezmenye Nemetorszagban az 1919-es
weimari alkotmanyig
nyulik vissza, amely a birodalmi elnok szamara tette lehet?ve nepszavazas kiirasat fontos kerdesekben, illetve a parlament also- es fels?hazanak vitaja eseten. A
Weimari koztarsasag
ideje alatt ket nepszavazasra kerult sor.
[7]
[8]
Az
NSZK-ban
szovetsegi szinten egyaltalan nem alkalmaztak a nepszavazas eszkozet. Az
NSZK
1949
-es megalapitasa ota egyetlen orszagos voksolasra sem kerult sor. A nepszavazasrol az
alkotmany
20-as cikkelye rendelkezik, amely a kepviseleti hatalomgyakorlassal (parlament) egyenrangukent ismeri el azt.
[9]
2006
-ban az
FDP
kezdemenyezte, hogy az alkotmanyban szovetsegi szinten is kapjanak nagyobb szerepet az un. nepi kezdemenyezesek. A
CDU
azonban szuksegtelennek tartotta a kozvetlen demokracia szovetsegi szintre emeleset, igy a terv elbukott. Jelenleg a baloldali partok (
SPD
,
PDS
) es a
Zoldek
terve korul zajlik vita, amely a parlamenti demokracia szoveteben helyezne el a kozvetlen demokracia elemeit. A terv szerint
svajci
minta alapjan bevezetesre kerulne az un. ?nepveto”
(Vetoinitiative)
, amely a
Bundestag
altal mar elfogadott torvenyeket is semmisse tehetne.
Tartomanyi
es az az alatti kozigazgatasi szinteken gyakran el?fordul nepszavazas. A legnagyobb sulyt
Bajororszagban
es
Berlinben
kapta a nepszavazas intezmenye, itt a tartomanyi parlament nepszavazas utjan torten? visszahivasara is lehet?seget ad az alkotmany.
Nemetorszag
minden tartomanyaban tartottak mar nepszavazast, mivel a tartomanyi alkotmany eletbe lepesehez ez szukseges. Az elmult evekben egyre er?sod? orszagos mozgalom indult a nepszavazas intezmenyenek er?sitese erdekeben. A Tobb Demokraciat!
(Mehr Demokratie!)
nevre keresztelt mozgalom
2006
-ban sikerrel harcolt ki
Hamburgban
referendumot a nepi kezdemenyezesek megkonnyitese ugyeben,
[10]
mig tovabbi harom tartomanyban a parlament szallitotta lejjebb a nepszavazasok kezdemenyezesehez szukseges alairasok szamat.
[11]
Az olasz jogrend ketfele nepszavazast ismer:
- Alkotmanyozo nepszavazas
? az Olasz Koztarsasag alkotmanyanak valtozasairol nepszavazas is donthet. A voksolast a parlament ket hazaban helyet foglalo kepvisel?k ⅔-a vagy pedig 500 000 alairo kezdemenyezheti.
- Torvenyhozo nepszavazas
? A mar letez? torvenyek meger?sitesere, illetve teljes vagy reszleges eltorlesere iranyulo nepszavazas. A nepszavazas megtartasat 500 000 alairas benyujtasaval lehet kezdemenyezni.
Alkotmanyozo nepszavazasra a vilaghaboru ota egyszer,
2001
-ben kerult sor. Ennel joval gyakoribb a torvenyhozo nepszavazas.
1974
ota 14 alkalommal, osszesen 49 ugyben hivtak urnakhoz az olasz polgarokat. A legnagyobb szabasu az
1995
.
junius 11-i
referendum volt, amikor 12 kerdesre kellett valaszt adni.
Svajcban
a nepszavazas a politikai rendszer szerves resze es gyakran alkalmazott eszkoze. Svajc szovetsegi allam, am
Nemetorszaggal
ellentetben a nepszavazas az alpesi orszagban szovetsegi szinten is nagyobb szerepet kap. 1848. es 2006. ev kozott szovetsegi szinten osszesen 543 nepszavazas volt. A nagy gyakorisaggal bekovetkez? voksolasok, parlament altal hozott barmilyet torvenyt felulbiralatanak a lehet?sege, valamint felesleges reszveteli kuszobok es mas hatalmi eszkozok hianya, amellyel a nepszavazast a politikai hatalom megakadalyozhatnak, elenkitik a partok es a kozvelemeny kapcsolatat. Ugyanakkor arra keszteti a parlamenti er?ket, hogy a reformokat kozosen, mindenki altal elfogadhato
kompromisszumokkal
dolgozzak ki. A nepszavazas er?s mivolta teszi Svajcot az un.
kompromisszumos (konszenzusos) demokracia
mintaorszagava. A nepszavazasok tobb mint fele az utolso 35 evben valosult meg es egyre nepszer?bbek.
A nepszavazas lebonyolitasa el?tt az ugyet szeles kor? tarsadalmi vitara bocsatjak, majd minden szavazopolgart kell? id?ben, irasban tajekoztatnak a mellette es az ellene szolo ervekr?l. A nepszavazas mindig ervenyes es az eredmenye kotelez?. Nemelyik kantonban a nepszavazas intezmenye kiterjed peldaul a koltsegvetes kerdeseire, beleertve az adokat es a kiadasokat. Svajcban a nepszavazasok kezdemenyezesenek harom utja ismert:
- Kotelez? nepszavazas
: Az alkotmany legcsekelyebb valtozasat a parlament mellett a polgaroknak es a kantonok tobbsegenek is jova kell hagynia. Ugyanez vonatkozik a nemzetkozi szervezetekbe valo belepesre es az egy evnel hosszabb id?re tervezett es az alkotmanybol nem levezethet? szovetsegi torvenyekre.
[12]
- Kezdemenyezhet? (fakultativ) nepszavazas
eseten a torvenyalkotok es a kerelmez?k kepvisel?i kotelesek megtargyalni az ervenyesen beadott folyamodvanyt, mely tartalmazza a polgarok szukseges szamu alairasat. Eredmenyes targyalas eseten a beadvanyt beepitik a jogszabalyokba. Ha nincs koztuk egyetertes a temaval kapcsolatban, akkor kotelesek nepszavazast kiirni.
- Hatarid?hoz kotott felulbiralo nepszavazas
kezdemenyezese a nem vegrehajtott politikai dontesekre. A polgarok kepviseleti szerveinek (partok, egyesuletek) lehet?seguk van barmely meg nem hatalyos szovetsegi vagy kantonalis torveny nepszavazas utjan torten? meger?sitesere vagy elvetesere. Legalabb nyolc kanton altal kezdemenyezhet? a szovetsegi parlament altal mar elfogadott torvenyekr?l. Ehhez legalabb 50 000 tamogato alairasra van szukseg.
[12]
Ez a valasztopolgarok kb. 1%-anak felel meg. Eddig egyetlen alkalommal,
2003
-ban alkalmaztak, akkor egy adotorveny valtozasa valtotta ki 11 kanton ellenallasat.
- Kezdemenyez? felig-kozvetlen nepszavazas
eseteben a helyi, kantonalis vagy a szovetsegi kormanyzat es/vagy a torvenyhozas meg a nepszavazas kiirasa el?tt targyalja a javaslatot. A politikai donteshozok javaslatat es a kezdemenyezes szoveget bocsatjak nepszavazasra. Szovetsegi szinten legalabb 100 ezer a kezdemenyezest tamogato alairas kell. Ez a valasztopolgarok kb. 2%-anak felel meg.
Magyarorszagon a
2013. evi CCXXXVIII. torveny
szol a nepszavazas kezdemenyezeser?l, az europai polgari kezdemenyezesr?l, valamint a nepszavazasi eljarasrol (roviditese: Nsztv.) ? a veszelyhelyzet alatt: 483/2020. (XI. 5.) Korm. rendelet 2. § (3) bek. ("A veszelyhelyzet megsz?neset kovet? napig orszagos es helyi nepszavazas nem kezdemenyezhet?, a mar kit?zott orszagos es helyi nepszavazasok elmaradnak."...)
Ukrajna egyik legfontosabb nepszavazasa a
fuggetlensegr?l szolo nepszavazas
volt.
Tortenelmi jelent?seg? nepszavazasok
[
szerkesztes
]
Az aprilis 10-i osztrak szavazolap.
Nagy kor: igen; kis kor: nem.
1938
. marcius 9-en az
osztrak allam
fuggetlenseget vedelmez? Schuschnigg kancellar nepszavazast irt ki
marcius 13-ara
az orszag onallosagarol. Celja az volt, hogy az osztrakok a lehet? legnagyobb szamban es aranyban utasitsak el a
Nemetorszaghoz
torten? csatlakozast.
[13]
A nepszavazas hirere valaszul
Adolf Hitler
utasitotta a 8. nemet hadsereget, hogy nyomuljon be
Ausztriaba
. A nemet csapatok ellenallas nelkul megszalltak
Ausztriat
. A Schuschnigg altal kiirt nepszavazast nem tartottak meg.
1938
.
aprilis 10-en
mar a nacik tartottak referendumot a kovetkez? kerdessel:
- ?Egyetertesz-e a Nemet Birodalom es Ausztria 1938. marcius 13-an megtortent egyesitesevel es szavazol-e Fuhrerunk, Adolf Hitler listajara?”
A szavazas eredmenyeit a nacik nem hamisitottak meg, de nem is biztositottak a szavazas titkossagat; a szavazokat hivatalnokok figyeltek. Igy is el?fordult a nacik politikajaval valo tomeges szembefordulas: egy aprocska
kelet-tiroli
faluban,
Innervillgratenben
a szavazok 95%-a elutasitotta a Nemetorszaghoz torten? csatlakozast. Ausztria egeszenek 99,73%-a azonban mellette volt. Ez az arany ? meg ha a megfelemlites es a kenyszer befolyasolta is valamelyest ? arrol arulkodik, hogy ebben az id?ben megkerd?jelezhetetlen volt az osztrakok egyesulesi szandeka.
1946
-ig
Olaszorszag
a
Savoyai-haz
uralkodoi altal vezetett monarchia volt. A
masodik vilaghaboru
vegere nepszer? gondolatta valt a
Benito Mussolinivel
egyuttm?kod?
III. Viktor Emanuel
levaltasa. A kiraly at is adta a tront fianak,
II. Umbertonak
. A monarchikus allamforma ellenz?inek azonban ekkor ez mar keves volt.
1946
.
junius 2-ara
nepszavazast irtak ki az allamforma megvalasztasarol. A kampanyt f?kent az eszaki varosokban tuntetesek, a monarchistak es a republikanusok kozotti veres utcai zavargasok kisertek. Az orszag szinte ketteszakadt. A deli tartomanyok lakossaga a kiralysagot, az eszakiak a koztarsasagot tamogattak. A szavazas eredmenyekeppen kialtottak ki az
Olasz Koztarsasagot
.
Egyesult Kiralysag, 2016
[
szerkesztes
]
A
kezdemenyez? kozvetlen nepszavazas
intezmenyet a XIX. szazadban vezettek be az egyes tagallamokban. Azzal a cellal, hogy csokkentsek a politikai partok altal uralt parlamentek erejet. Vagyis a tagallamok kormanyainak vagy parlamentjeinek a nepszavazasi kezdemenyezest modositas nelkul nepszavazasra kell bocsataniuk.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
- ↑
Korosenyi Andras:
A nepszavazasok es a kepviseleti demokracia viszonya
- ↑
Magyarorszag Alaptorvenye 8. cikk (3) bek. d. pontja
- ↑
Klein Dora: Nepszavazasok az Egyesult Kiralysagban
- ↑
Franciaorszag Alkotmanya a Wikiforras francia nyelv? valtozatan
?La souverainete nationale appartient au peuple qui l’exerce par ses representants et par la voie du referendum.” A nemzeti onallosag forrasa a nep, amely valasztott kepvisel?i es nepszavazasok utjan gyakorolja hatalmat. A Francia Koztarsasag alkotmanya, 3. cikkely. ; Eleres: 2007. december 20.
- ↑
Raffarin: nem lesz ujabb nepszavazas
Archivalva
2008. marcius 13-i
datummal a
Wayback Machine
-ben A Nepszabadsag irasa; 2005. majus 25.; Eleres: 2007. december 20.
- ↑
Eu-alkotmany: szakadek a politikai elit es a kozvelemeny kozott
Archivalva
2008. marcius 13-i
datummal a
Wayback Machine
-ben; A Nepszabadsag cikke; 2005. junius 1.; Eleres: 2007. december 20.
- ↑
Gonczi, Horvath, Revesz, Stipta, Zlinszky:
Egyetemes Jogtortenet I.
, Nemzeti Tankonyvkiado, Budapest, 2009,
ISBN 9789631945720
, 385. o.
- ↑
Mezey Barna:
Europai alkotmany- es parlamentarizmustortenet
, Osiris Kiado, 2003,
ISBN 9633893054
, 396. o.
- ↑
A Nemet Szovetsegi Koztarsasag Alkotmanya
Archivalva
2007. oktober 28-i
datummal a
Wayback Machine
-ben; 20-as cikkely:
Alle Staatsgewalt geht vom Volke aus. Sie wird vom Volke in Wahlen und Abstimmungen(…) ausgeubt.
?Az allamhatalom ered? forrasa a nep. E hatalmat a nep valasztasok es nepszavazasok utjan (…) gyakorolja.” Eleres: 2007. december 19.
- ↑
A 2007. oktober 14-en megtartott nepszavazas elegend? szavazat hianyaban eredmenytelenul zarult.
Hamburg varosallam honlapja.
- ↑
A Mehr Demokratie! honlapja
Archivalva
2010. december 11-i
datummal a
Wayback Machine
-ben; Eleres: 2007. december 19.
- ↑
a
b
Svajc alkotmanya
Archivalva
2012. szeptember 7-i
datummal a
Wayback Machine
-ben; Eleres: 2007. december 23.
- ↑
Ez a szavazas sem lett volna titkos, raadasul akik a csatlakozasra akartak volna szavazni, azok maguk kellett volna, hogy elkeszitsek a szavazolapjukat.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Nepszavazas.lap.hu
? Linkgy?jtemeny
- A nepakarat dilemmai. Nepszavazasok Magyarorszagon es a nagyvilagban
; szerk. Enyedi Zsolt; tDKMKA?Szazadveg, Bp., 2009
- Kukorelli Istvan:
Kell-e nekunk nepszavazas? Elrendelt nepszavazasok Magyarorszagon, 1989?2019
; Antologia, Lakitelek, 2019 (
Retorki konyvek
)