A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
Muromacsi-kor
(室町時代, Muromacsi dzsidai)
japan tortenelmi
korszak (1333?1568) a
Kamakura-kort
kovet?en, a Minamoto-sogunatus (
Kamakura-bakufu
) megdonteset?l
Oda Nobunaga
Kiotoba
valo bevonulasaig; nagyjabol egybeesik a
Muromacsi-bakufu
uralmaval. Az Asikagak
bakufuja
atvette a
Minamoto no Joritomo
altal kidolgozott iranyitasi rendszert, de a tartomanyi kormanyzokat (f?leg a keleti
Kanto
tersegben) nem sikerult ellen?rzese alatt tartani, s ezek a
sugo
daimjo
csaladok egyre nagyobb foldbirtokokra, majd az ?ket rendre megdont?
szamuraj
h?bereseik, a
szengoku
daimjok ('
hadurak
') egyre nagyobb onallosagra tettek szert (f?kent a tiz evig dulo belvillongasok, az
Onin-haboru
folyaman). A daimjok varkastelyokat epittettek, amelyek kore kastelyvarosok n?ttek (es megszulettek az els? varosi onkormanyzatok, peldaul
Szakaiban
), viragzasnak indult a kereskedelem, es a sorozatos lazongasok ellenere letrejott a piacra termel? parasztsag sz?kebb retege is. A
16. szazad
derekan a portugal kalmar-kalandorokkal es hitterit?kkel els? izben megjelent a
keresztenyseg
.
Nemcsak vallasi, hanem kulturalis teren is hoditott a
13. szazadban
importalt
zen buddhizmus
(
teaszertartas
,
Szessu Tojo
, tusfestes,
ikebana
), a harcosok kasztjaban a
noszinjatszas
, valamint a
renga
versm?faja. Ebben a korban epult az
Ezusttemplom
, nyerte el mai formajat az
Aranytemplom
, s fogalmazodtak meg a japan esztetika egyes maig el? alapelvei a
Higasijama-kulturaban
.