Muromacsi-kor

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Az Aranytemplom
A Rjoan-dzsi zen templom ?szarazkertje”

A Muromacsi-kor (室町時代, Muromacsi dzsidai) japan tortenelmi korszak (1333?1568) a Kamakura-kort kovet?en, a Minamoto-sogunatus ( Kamakura-bakufu ) megdonteset?l Oda Nobunaga Kiotoba valo bevonulasaig; nagyjabol egybeesik a Muromacsi-bakufu uralmaval. Az Asikagak bakufuja atvette a Minamoto no Joritomo altal kidolgozott iranyitasi rendszert, de a tartomanyi kormanyzokat (f?leg a keleti Kanto tersegben) nem sikerult ellen?rzese alatt tartani, s ezek a sugo daimjo csaladok egyre nagyobb foldbirtokokra, majd az ?ket rendre megdont? szamuraj h?bereseik, a szengoku daimjok (' hadurak ') egyre nagyobb onallosagra tettek szert (f?kent a tiz evig dulo belvillongasok, az Onin-haboru folyaman). A daimjok varkastelyokat epittettek, amelyek kore kastelyvarosok n?ttek (es megszulettek az els? varosi onkormanyzatok, peldaul Szakaiban ), viragzasnak indult a kereskedelem, es a sorozatos lazongasok ellenere letrejott a piacra termel? parasztsag sz?kebb retege is. A 16. szazad derekan a portugal kalmar-kalandorokkal es hitterit?kkel els? izben megjelent a keresztenyseg .

Nemcsak vallasi, hanem kulturalis teren is hoditott a 13. szazadban importalt zen buddhizmus ( teaszertartas , Szessu Tojo , tusfestes, ikebana ), a harcosok kasztjaban a noszinjatszas , valamint a renga versm?faja. Ebben a korban epult az Ezusttemplom , nyerte el mai formajat az Aranytemplom , s fogalmazodtak meg a japan esztetika egyes maig el? alapelvei a Higasijama-kulturaban .

Forrasok [ szerkesztes ]