?A Voros Hadsereg” lehetseges tovabbi jelenteseir?l lasd: Voros Hadsereg (egyertelm?sit? lap) .

Munkas-paraszt Voros Hadsereg
A Voros Hadsereg jelvenye
Datum	1918 . februar 23 ? 1946 . februar 24.
Orszag	Szovjet-Oroszorszag, majd a Szovjetunio
Feladat	Szovjet-Oroszorszag, majd a Szovjetunio szuverenitasanak es teruleti epsegenek vedelme
Meret	1944-1945-ben a 20 millio f?t is elerte
Diszlokacio	Oroszorszag, majd a Szovjetunio hatarain belul
Kultura es tortenelem
Haborus reszvetel	orosz polgarhaboru , masodik vilaghaboru
Evfordulok	februar 23., a szovjet hadsereg napja majus 9., a gy?zelem napja (1945)
A Wikimedia Commons tartalmaz Munkas-paraszt Voros Hadsereg temaju mediaallomanyokat.

A Munkas-paraszt Voros Hadsereg ( oroszul : Рабо?че-крестья?нская Кра?сная а?рмия (РККА) ? Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA) , gyakran roviden csak Voros Hadsereg , nehol regiesen egybeirva Voroshadsereg) ^[1] a Szovjetunio fegyveres er?inek resze volt 1918 es 1946 kozott. Ket hader?nem alkotta, a szarazfoldi er?k es a legier?. 1946. februar 25-et?l a Voros Hadsereg hivatalos megnevezese Szovjet Hadsereg lett. Az orosz polgarhaboru es intervencio 1918 es 1922 kozotti id?szakaban meg forradalmi milicia volt es folyamatosan fejl?dott odaig, hogy az 1930-as evekben mar a vilag leger?sebb hadseregei koze tartozott. Legnagyobb bevetesekor, a masodik vilaghaboruban a vilag legnagyobb es leger?sebb haderejeve valt; ekkor egymaga semmisitette meg a Harmadik Birodalom haderejenek, a Wehrmachtnak tobb mint 80 szazalekat es gyakorlatilag a teljes Waffen-SS -t. ^[2]

Tortenete [ szerkesztes ]

A hadsereg felallitasat 1917 . november 7-en hatarozta el a Szovjetek 2. Osszoroszorszagi Kongresszusa. A Nepbiztosok Tanacsa a kovetkez? ev elejet?l kezdett dolgozni egy uj szocialista hadsereg megteremteser?l szolo tervezeten es a Voros Hadsereg alapito hatarozatat 1918. januar 28-an hagyta jova. Ekkor szuletett a Voros Hadsereg elnevezes is (a szovegben alkalmazott roviditese: VH). A kialakult sulyos hadi helyzetre tekintettel 1918. februar 22 -en Vlagyimir Iljics Lenin kialtvanyban fordult ?Oroszorszag proletarjaihoz”, amellyel fegyverbe szolitotta ?ket az oroszorszagi uj rend vedelmere. A kialtvany nyoman megindult mozgositas napjat, februar 23 -at tekintettek ezutan a Voros Hadsereg szuletesnapjanak.

Az uj hadsereg vezetesere letrehoztak a Voros Hadsereg Vezerkarat, a politikai iranyitas a bolsevik part vezet? testuleteinek kezeben volt. A masodik vilaghaboru vegeig a Voros Hadsereg harom hader?nemb?l allt: a szovjet szarazfoldi hader?b?l, a szovjet legier?b?l es a szovjet haditengereszeti flottabol.

A masodik vilaghaboru elejeig a Voros Hadseregben tarsparancsnoki rendszert alkalmaztak, minden alakulatnak es katonai szervnek a katonai parancsnok mellett volt egy egyenrangu politikai parancsnoka ? komisszarja ? is. A masodik vilaghaboru kezdeti nemet sikerei hatasara 1942 . oktober 9-en bevezettek az egyszemelyi parancsnoki rendszert, a komisszarok a parancsnok politikai helyetteseve valtak.

Az els? osztagokat munkasokbol es a szetszeledt cari orosz hadsereg katonaibol verbuvaltak. A csapatok hadianyaggal es elelemmel valo ellatottsaga sulyosan elegtelen es hianyos volt, megis sikerult el?szor megallitaniuk, majd visszaszoritaniuk a Petrograd fele el?retor? nemet hadsereget. A VH 1918 majusaban alakult, korulbelul 50 000 embert szamlalt, a tulajdonkeppeni megalapitoja es f?parancsnoka Lev Davidovics Trockij volt, az akkori szovjet kormany hadugyi nepbiztosa es rendkivuli meghatalmazott kepvisel?je a breszti beketargyalasokon . A szinte semmib?l kiallitott es megszervezett hadseregben tulnyomoreszt a volt cari orosz hadsereg tisztjei parancsnokoltak, de a sulyos tiszthiany miatt sokszor joval magasabb beosztasokban, mint amilyenre kepesitve voltak. Ekkor indult tobb kes?bbi marsall es tabornok ( Tuhacsevszkij , Vorosilov , Zsukov , Bugyonnij , Gorbatov stb.) karrierje, akik a cari hadseregben kivetel nelkul altiszti illetve alacsonyabb parancsnoki tiszteket toltottek be ? Tuhacsevszkij peldaul, az egyik legmagasabb beosztasu kozuluk, korabban f?hadnagy volt, alig nehany ev mulva pedig mar a VH f?parancsnoka. A 35 000 volt cari tisztet, akik tulajdonkeppen a VH tisztikarat alkottak, politikailag a mellejuk allitott komisszarok ellen?riztek. 1918-19 folyaman tobb katonaiskolat is megnyitottak, 1919 marciusara a VH mar 1,5 millio, 1920 elejere pedig 5 millio embert szamlalt.

A nemet tamadas visszaverese 1918-ban azonban csak a kezdete volt a megprobaltatasoknak, amik a VH-re vartak. A breszti beke utan az Oroszorszagban kialakult helyzet szinte lehetetlenne tette a hadsereg meger?siteset es megszervezeset. A kommunizmus elveinek dogmatikus, a realitasokat figyelmen kivul hagyo ertelmezese, a diktatorikus torekvesek es az allamhatalom gyors koncentralasa a bolsevik frakcio kezeben eltaszitotta a baloldali eszereket , a mensevikeket es a tobbi szocialdemokrata-baloldali nezeteket vallo csoportot a Lenin korul tomorul? radikalis kommunistaktol, es az orosz polgarhaboru kitoresehez vezetett.

A VH helyzete a polgarhaboru elejen szinte katasztrofalis: a hadsereg fegyverrel valo felszereltsege gyenge volt, a katonak fegyelme laza ? a csapatokbol az ehinsegr?l szolo hirek hatasara gyakran a hazaszokott a legenyseg. Mindezt betet?zte a vezetes teljes tapasztalatlansaga es az ebb?l fakado strategiai es hadaszati baklovesek sorozata. A politikai komisszarok es a volt cari tisztek kozti konfliktusok miatt is az emberi vesztesegek oriasiak voltak, de a kozkatonak kozul hamarosan kiemelkedtek es egyre magasabb beosztasba kerultek olyan tisztek, akik a harci tapasztalataik es hozzaertesuk alapjan alkalmasnak bizonyultak a vezetesre. A Voros Hadsereg pedig lassan felulkerekedett az osszehangoltan tamadni keptelen feher tabornokokon, es hatalmas aldozatok aran 1921-re minden fronton visszaszoritotta a fehereket. A kisebb-nagyobb osszet?zesek azonban meg 1923-24-ig eltartottak.

A VH felfegyverzeset nagyban segitette, hogy Lenin 1922. aprilis 16-an, a genovai konferenciaval egy id?ben Rapallo eszak-olasz kisvarosban alairt egy egyezmenyt, amelyben helyreallitotta a diplomaciai kapcsolatot Szovjet-Oroszorszag es Nemetorszag kozott. Ez a megallapodas tartalmazott egy titkos konvenciot, mely alapjan a Reichswehr legfels?bb parancsnoksaga es a Voros Hadsereg vezerkara megegyezett abban, hogy a korlatozassokkal sujtott nemet hader?nek a szovjet fel technikai segitseget nyujt. Ennek a ?kolcsonos segitsegnyujtasnak” a kereteben azt a gyakorlatot folytattak, hogy a szovjethatalom ?f? alatt” megkapta a Nemetorszag teruleten korlatozott es ellen?rzott hadipotencial egy reszet, melynek kereteben nemet uzemek letesultek orszagszerte. Cserebe a szovjetek nemet katonakat kepeztek ki, es kereskedelmi aruforgalom cimen az uzemekben gyartott fegyverek es vegyi fegyverek egy reszet atadtak Nemetorszagnak. Ez a fajta egyuttm?kodes a ket orszag kozott egeszen 1933 kozepeig folytatodott es nagyban hozzajarult a szovjet technikai fejlesztesek alapjainak kialakitasahoz.. ^[3]

Fokozatosan javult tehat a VH felszereltsege. A nemet eredet? licencek melle az angol Vickers konszernt?l a Szovjetunio megvette a 6 tonnas tankjuk licencet, es gyartani kezdtek ennek a jarm?nek a szovjet valtozatat, T?26 neven. Az el?iranyzott evi gyartasszam 12 000 darab volt, ezt azonban nem tudtak teljesiteni. 1940-ig osszesen 12 600-at gyartottak bel?le. A T-26-os alvazat nehany onjaro loveg konstrualasanal is felhasznaltak ( mar 1931-ben!). Ugyanekkor indult a BT harckocsi szeria fejlesztese is, valamint a tuzerseg intenziv fejlesztese ? a 37 mm-es panceltor? agyuk vasarlasat es gyartasat fokozatosan leallitottak, felvaltva ?ket a 45 millimeteresekkel. Uj lovegkategoriakat vezettek be, a fejl?d?kepesnek itelt regiek melle ? 76,2 mm, 85 mm, 100 mm, 122 mm, 152 mm, 203 mm. Az evtized vegere a szovjet tuzerseg min?segileg es mennyisegileg is a legjobb volt a vilagon, a t?zcsapasanak az ereje mintegy 5-szor multa felul a francia tuzerseget, amely a szovjet utan Europaban a legjobbnak szamitott. A remekul kikepzett es felszerelt pancelos egysegekr?l ugyanez mondhato el ? a BT gyorsharckocsiknak abban az id?ben nem volt melto ellenfeluk, nem is szolva a szovjet villamhaborus taktikarol, amely sokban hasonlitott a nemetre, azzal a kulonbseggel, hogy a szovjetek mar a harmincas evek kozepere ki is probaltak ezt a taktikat, el?szor hadgyakorlatokon, majd pedig Halhin-goli csata soran a gyakorlatban is, ahol Zsukov csapatai megvertek a japan 6. hadsereget. Bebizonyosodott azonban az is, hogy a BT-k pancelzata elegtelen. A japan 37 mm-es panceltor? agyuk lovedekei sokszor atrepultek a harckocsin ? a torony egyik oldalan be, a masikon ki.

A hadsereg szemelyi allomanyat az 1930-as evekben mar kizarolag hivatasos tisztek es sorkatonai szolgalatukat tolt? voroskatonak alkottak. Nyoma sem volt mar annak a felkatonai forradalmi milicianak, ami a polgarhaborus eveket jellemezte. A csapatokat ugyszolvan csak tamadasra kepeztek ki. A katonak politikai kepzeset szinten athatotta a tamadas mindenhatosagaba vetett hit ? meg a gondolatat is elutasitottak annak, hogy a haborut sajat teruleten kell megvivni. Mindenfele vedekezesi strategiat karosnak es szuksegtelennek iteltek.

?A Voros Hadsereg a kommunista part kedvence” ? irta Heinz Guderian a Szovjetunioban tett latogatasa utan. Ez ervenyes volt egeszen 1937-ig, amikor aztan a kommunista part ? vagy inkabb J.V. Sztalin ? kinyult, es a szo szoros ertelmeben kitekerte a kedvenc nyakat. Brutalis es veres tisztogatasok kezd?dtek, amelyek soran a VH elveszitette parancsnokainak tobb mint 80 szazalekat. A tisztogatasok gyokere meg a korai 1920-as evekben , a Sztalin es Trockij kozott kezd?d? es egyre elmelyul? ellentet idejen keresend?. Trockij, a VH akkori parancsnoka Sztalin politikai ellenlabasa volt, es maga mellett tudhatta az akkori katonatisztek tobbseget, akik azutan, hogy Trockij elhagyta a Szovjetuniot 1929-ben, tovabbra is a hadseregben szolgaltak, megpedig sokan vezet? beosztasokban. A tisztogatasokhoz komoly forrasok szerint a nemet Gestapo adta meg a kell? lokest azzal, hogy dokumentumokat hamisitott a VH parancsnokainak alairasaval egy el?keszitett katonai puccsrol, ami Sztalin ellen iranyult volna, es ezeket eljuttatta a berlini szovjet nagykovetsegre. Akarhogy is volt de az teny, hogy 1938 utan a VH tabornoki es vezet? tisztikarat Sztalin szetverte. Osszesitett adatok szerint a szovjet fegyveres er?k 1935 novembereben kinevezett ot marsalljabol harmat ( Jegorov , Tuhacsevszkij , Blucher (aki meg reszt vett Tuhacsevszkij eliteleseben), az ot els? osztalyu hadseregparancsnokbol harmat, a tiz masodosztalyu hadseregparancsnokbol mindet, az 57 hadtestparancsnokbol 50-et, a 186 hadosztalyparancsnokbol 154-et, a 16 els?- es masodosztalyu hadseregkomisszarbol mindet, a 28 hadtestkomisszarbol 25-ot, a 64 hadosztalykomisszarbol 58-at, a 456 ezredesb?l 401-et iteltek el, tulnyomoreszt halalra. A fels? parancsnoki allomanyba tartozo 827 f? kozul osszesen 720-at iteltek el torvenytelenul. ^[4] hivatkozza ^[5] A 30-as evekben a Voros Hadsereg fels? parancsnoki allomanyaba legalabb 66 magyar kommunista emigrans tartozott, az ? nevuk is ismert. Kozuluk 48-50-en estek valamilyen formaban a sztalini terror aldozataul (letartoztatas, borton, szam?zetes, lager, kivegzes). 1941-ben, a haboru kitoresekor kozuluk gyakorlatilag senki nem volt mar olyan helyzetben, hogy katonai kepzettsegenek, kepessegenek megfelel? tisztseget tolthessen be a szovjet fegyveres er?k soraiban. Nehanyuk szamara kes?bb valt lehet?ve ? f?kent agitator, tolmacsi jelleg? ? aktiv katonai, parancsnoki szolgalat. ^[6] Mindossze nyolcan vettek reszt kozuluk a Magyarorszag felszabaditasaert folytatott harcban, s osszesen tizenketten tertek vissza hazajukba a haboru utan. ^[7]

A masodik vilaghaboru [ szerkesztes ]

Az 1940-es orosz-finn teli haboru teljes egeszeben megmutatta a VH vezetesenek sulyos hianyossagait, Vorosilov marsall katonai tehetetlenseget es az egesz tisztikar silanysagat es amat?rizmusat. A merev, csak a felulr?l jov? parancsoknak engedelmesked? es a kezdemenyez?keszseget teljesen letor? vezenylesi elv, karoltve a tisztogatasok folyaman kialakult beteges bizalmatlansaggal es felelemmel, tobb tizezer felesleges emberaldozatot kovetelt. A finn hadsereg, amely tulnyomoreszt tartalekosokbol allt, remekul kihasznalta a kareliai terep kinalta lehet?segeket, es veresegek egesz sorozatat merte a tagolt terepen gyors mozgasra keptelen nehezfegyverzettel ellatott szovjet hadseregre. A finn katonak batorsaga es harcolni tudasa ha megallitani nem is, de kesleltetni tudta a szovjet el?renyomulast. A Voros Hadsereg vegul is nehez harckocsik es neheztuzerseg tomeges bevetesevel tudott attorest kier?szakolni a Mannerheim -vonalon.

A teli haboru megsem volt teljesen haszontalan katonai szempontbol: az itt szerzett tapasztalatok alapjan nyerte el vegleges formajat a T?34 -es es a KV?1 -es harckocsi, valamint a VH vezerkara nemileg meggyengitette a politikai biztosok parancsnoki jogkoret, mert bebizonyosodott, hogy szamos esetben hibas dontest hoztak es teljesen feleslegesen kergettek a halalba a katonakat. Egeszeben veve azonban bebizonyosodott, hogy jol harcolo es tapasztalt ellenfel ellen a remekul felszerelt, de legenysegileg teljesen szetzilalt Voros Hadsereg nem tud igazan eredmenyesen fellepni.

A nemet-szovjet megnemtamadasi szerz?des (1939. augusztus) es Lengyelorszag nemet lerohanasa utan a Voros Hadsereg 1939. szeptember 17-en megszallta Lengyelorszag keleti reszet, es unnepelyes diszszemlen talalkozott a nemet hadsereggel. Sztalin 1940-ben ?kolcsonos barati szerz?desse” b?vitette a megnemtamadasi egyezmenyt. Bar 1941 kora tavaszatol egyre tobb jelentest kapott a nemet hadsereg kozeli tamadasarol, nem keszult fel vedelmi haborura.

1941. junius 22-en a Wehrmacht hatalmas hosszusagu fronton tamadast intezett a Szovjetunio ellen. A felkeszuletlen Voros Hadsereg mar a tamadas els? napjaiban elkepeszt? anyagi es emberi vesztesegeket szenvedett. A legier? nagy resze a foldon semmisult meg. Sztalin napokig keptelen volt uj tervet adni, a Voros Hadsereg iranyitas nelkul maradt. A nemet hadsereg mellett azonnal hadba lepett a roman, a finn, a szlovak, es nehany napos kesessel az olasz es magyar hadsereg. A Wehrmacht villamhaborus taktikaja bevalni latszott: oriasi katlancsatakban ?rolte fel az ellenseget, tobb szazezer szovjet katonat semmisitett meg vagy keritett be. A szovjet hadsereg tobb tabornoka teljesen keptelennek mutatkozott feladatai ellatasara. Az egyik legmagasabb beosztasu parancsnokot, Pavlov tabornokot Sztalin agyonlovette. (Ennek a kivegzesnek az volt a celja, hogy megfelemlitse a tobbi tabornokot. A haboru hatralev? reszeben Sztalin tobbet nem vegeztetett ki frontparancsnokokat.) Sztalin nem csak a tabornokokat szerette volna megfelemliteni, hanem a kozkatonakat is. Ezt a hires Voros hadsereg h?segeskuvel erte el.

Hitler parancsa ertelmeben az elfogott komisszarokat azonnal kivegeztek, es a helyi lakossaggal szemben peldatlan kegyetlenseget mutattak. A tamadas els? napjaitol tomeggyilkossagokat hajtottak vegre Ukrajna, majd Feheroroszorszag zsido es nem zsido lakosai ellen egyarant. 1941. oktober els? napjaira minden ellenallast szetzuzva bekeritettek a meg vedekez? Leningradot es egeszen megkozelitettek Moszkvat. Oktober elejen a szovjet kormanyszerveket es a kulfoldi nagykovetsegeket evakualtak a f?varosbol Kujbisevbe , Moszkvatol 800 kilometerrel keletre. Olyan hiresztelesek keringtek, hogy Sztalin es a partvezetes is elmenekult. A diktator tenyleg tervbe vette a tavozast, de miutan kerdesere Zsukov biztositotta, hogy meg tudjak tartani Moszkvat, torolte a veszforgatokonyvet. A kulvarosokban vedelmi allasokat epitettek, utcai harcokra keszultek fel. A tel, kulonlegesen hideg id?vel, koran bekoszontott. November hetediken a szokott unnepi diszszemlen Moszkvaban a nyilvanossag el?tt megjelentek a vezet?k, maga Sztalin is. A diszszemle utan a katonak kozvetlenul a nehany kilometerre huzodo frontra indultak.

Honvedelmi nepbiztosok, miniszterek [ szerkesztes ]

A Voros Hadsereg felugyeletet ellato beosztasok (nepbiztosok es honvedelmi miniszterek) betolt?i:

• Lev Trockij (1918?1925)
• Mihail Frunze (1925)
• Kliment Jefremovics Vorosilov (1925?1940)
• Szemjon Tyimosenko (1940?1941)
• Joszif Sztalin (1941?1945)

Vezerkari f?nokok [ szerkesztes ]

[...]

• Alekszandr Jegorov (1931?1937; 1939-ben agyonl?ttek)
• Borisz Saposnyikov (1937?1940. augusztus)
• Kirill Mereckov (1940. augusztus?1941. januar)
• Georgij Zsukov (1941. januar?1941. julius)
• Borisz Saposnyikov (1941. julius?1942. junius 25.)
• Alekszandr Vaszilevszkij (1942. junius 26?1945) ^[8]
• Alekszej Antonov (1945?1946)

Az szervezet utodakent 1946-ban megalakulo Szovjet Hadsereg vezerkari f?noke Vaszilevszkij lett, els? helyettese pedig Antonov.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Munkas-paraszt Voros Hadsereg temaju mediaallomanyokat.

• Gosztonyi Peter : A Voros Hadsereg . Europa Konyvkiado, 1993. ISBN 963-07-5592-0
• Konsztantyin Plesakov: Sztalin baklovese . Europa Konyvkiado, Budapest, 2007. ISBN 978-963-07-8238-8
• ↑   Polikarpov: V. Polikarpov: Fjodor Raszkolnyikov = V pamjatyi narodnoj. Ocserki. Bibliotyeka Ogonyok, 42. sz, (1987) 35. o.
• ↑   Milei: Sik Endre: Vihar a levelet. Milei Gyorgy (utoszo). 2. Budapest: Zrinyi. 1988.  

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Szovjet Hadsereg (1946-tol)
• Szovjet Fegyveres Er?k