A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Montserrat
egy
hegy
Spanyolorszagban
,
Kataloniaban
,
Barcelona
kozeleben.
Legmagasabb pontja a
Szent Jeromos
(Sant Jeroni)
, melynek a tengerszintt?l szamitott magassaga 1236
meter
. Feluletet
rozsaszin
konglomeratum
, az
uledekes k?zet
egy fajtaja fedi. A hegy a
hegymaszok
koreben igen nepszer?.
Nevezetessege az a
bences apatsag
, amelyben a Montserrati Sz?z szentelye talalhato, a hegy ezert ismert zarandokhely. Az apatsag kozuton,
fogaskerek? vasuttal
vagy
drotkotelpalyan
erhet? el, a hegy csucsara sikloval lehet feljutni. A csucson mara elhagyott kunyhok allnak, ezek regebben a vilagtol elzarkozottan el?
szerzetesek
lakhelyei voltak. A kapolnahoz, melyet arra a barlangra epitettek, melyben a legenda szerint megtalaltak a Montserrati Madonna szobrat, szinten
siklo
visz.
-
Montserrat
-
Panoramakep a St Jerome csucsrol
-
Isten ujja
-
Kilatas Barcelona es a tenger fele a
Szent Janos remeteseg
iranyabol
-
A Llobregat folyo volgye a
Szent Barlang
fel?l
A ?Montserrat” nev egyeb hasznalatai
[
szerkesztes
]
- Montserrat vagy Maria de Montserrat gyakori katalan n?i nev is. Gyakori roviditese Montse.
Aprilis 27-e
Montserrat napja.
- Montserrat el?kerul a
Lionheart
szamitogepes jatekban is, ahol meg kell latogatni az apatsagot, es a szent ereklyet meg kell vedeni.