2006-ban, az allomas alapitasanak 50. evfordulojara kiadott belyeg
A
Mirnij
orosz kutatoallomas az
Antarktiszon
. Az
els? szovjet antarktiszi expedicio
alapitotta,
1956
.
januar 14
-en kezdtek hozza az epitesehez es
februar 13
-an adtak at.
[1]
Nevet
Fabian Gottlieb von Bellingshausen
1820
-ban tett felfedez?utjanak egyik hajojarol, a
Mirnij
r?l kapta, mely magyarul
bekeset
jelent. Az allomas a kontinens szelen, a
Davis-tenger
partjan foglal helyet. Egesz evben lakott, nyaron (oktobert?l februarig) kb. 150-200, telen (februartol oktoberig) kb. 50 f?s szemelyzete van, ami kutatokbol es az ? munkajukat segit? valamint a kutatoallomas m?kod?kepesseget biztosito szemelyekb?l all.
Az 1960-as evekben tobb magyar meteorologus is dolgozott az allomason: Titkos Ervin, Hirling Gyorgy es Barath Jozsef
[2]
, es dokumentumfilmet forgatott
Rockenbauer Pal
is.
[3]
Az allomas elhelyezkedese
[
szerkesztes
]
A Mirnij az Antarktisz
Kelet-Antarktika
nev? oldalan, Az
Indiai-ocean
fel?l megkozelithet?
Davis-tenger
partjan fekszik. A partot
Pravda-partnak
hivjak, ennek is az oroszul Hmara-foknak, angol neven Mabus-foknak nevezett reszen helyezkedik el. A part el?tt tobb kisebb-nagyobb sziget talalhato a 92°58' es a 93°2' kozott
[4]
, ezek kozul legnagyobb a legmesszebbre talalhato
Haswell-sziget
, majd a parthoz kozeledve a Tokarev-, Gorev-, Buromszkij-, Zikov-, Poradina-, Fulmar-, Bejarati-, Hmara-sziget kovetkezik, ezeket az Ob-atjaro valasztja el a Hmara-foktol. A 92°57' es a 93°00' kozott terulnek el a kicsi Foka-szigetek es az Epit?csoport-szigetek, amiket a Lena-atjaro valaszt el a parttol.
Az allomas leirasa
[
szerkesztes
]
1964
-ben Titkos Ervin
meteorologus
a
kilencedik szovjet antarktiszi expedicioval
[5]
1 evet toltott a Mirnijen, az allomast ekkor igy irta le:
?
A telepnek egyetlen utcaja volt: a Lenin utca. A hoban mindenfele ladak, hordok, gazpalackok, alkatreszek hevertek. Elhaladtunk a zaszlos epulet mellett - egyebkent a radioallomas volt -, es a sajat lakohazunk fele igyekeztunk. Kozben kulonos latvanyra lettunk figyelmesek: itt is, ott is emberek t?ntek el a ho alatt. [...] Akkor derult ki, hogy a ho alatt szabalyos haz all - ez lett az otthonunk antarktiszi tartozkodasunk alatt.
”
[6]
A "lakohazak" mellett tobb mas epulet is az allomashoz tartozott, a radioallomas epuleten tul allt a Komszomol-domb, aminek a tetejen az
aerologusok
haza allt, meg tavolabb egy masik dombon a radio-leadoallomas antennai alltak. Az egesz telepules 18-20 epuletb?l allt, egy-egy haz alapterulete 60 m² volt, 6-9 kisebb-nagyobb szobaval.
[7]
Az epuletek osszeszerelhet? falapokbol alltak, a falapok pedig vazbol, kuls? furnerburkolatbol, es h?szigetel?anyagokbol. Ezen kivul a falak es a tet? is 3 cm vastag deszkaburkolatot kaptak, a szelek ellen pedig
tungaolajjal
atitatott farostlapboritas vedte ?ket. Ezzel a megoldassal biztositani lehetett, hogy ?50°-os hideg eseten is 18°-os h?merseklet legyen az epuletekben. A hazak bejarata a tet?n volt.
[7]
- ↑
Titkos:
Titkos Ervin.
Egy ev az Antarktiszon
. Budapest: Mora (1966)
- ↑
Rockenbauer:
Rockenbauer Pal
.
Csipetnyi Antarktisz
. Budapest: Tancsics Konyvkiado (1970)
- ↑
Skeib:
Gunter Skeib.
A deli jegvilag
. Budapest: Kossuth Konyvkiado (1967)
Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Mirny Station
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.