Mina Witkojc
, nemetul
Wilhelmine Wittka
(
Burg
,
1893
.
majus 28.
?
Kolkwitz
,
1975
.
november 11.
) szorb ujsagiro, kolt?.
Marjana Witkojc (Marianne Wittka) szobalany es Fritz Polenz fogados lanyakent szuletett
Burgban
. Anyja keteves koraban elhagyta ?t es testveret, mert apjuk egy masik n?vel hazassagot kotott es
Berlinbe
ment dolgozni. Apai nagyanyja nevelte fel ?ket a csalad fogadojaban. Altalanos iskolai tanulmanyait Burgban vegezte. 1907-ben 14 evesen Berlinbe ment, ahol alkalmi munkabol elt. Ebben az evben irta els? verseit nemetul. 1914-t?l fegyvergyari munkas volt. 1917-ben visszatert Burgba es napszamoskent dolgozott.
1921 augusztusaban
Spreewaldban
talalkozott egy cseh es fels?szorb ertelmisegi csoporttal, illetve
Arno?t Muka
-val. Ez a talalkozas felkeltette erdekl?deset alsoszorb szarmazasa irant, mert eddig f?leg nemetul irt es beszelt. 1923-ban
Bautzenbe
koltozott, ahol Serbski Casnik ujsagnal kezdett el dolgozni. Ebben az id?szakban a lap peldanyszama 200-rol 1200-ra novekedett. Munkajahoz szamos javaslatot kapott fels?szorb ertelmisegiekt?l, Arno?t Muka-tol vagy
Jan Cy?t?l
. Mina Witkojc szlav nyelv? szerz?k m?veit forditotta alsoszorbra, tobbek kozott
Bo?ena N?mcovat
es
Petr Bezru?ot
cseh,
Puskint
orosz es
Handrij Zejlert
,
Jakub Bart-?i?inskit
fels?szorb nyelvr?l.
1926-ban delegaltkent reszt vett az
Europai Nemzetisegi Kongresszuson
Genfben
. 1930-ban Jugoszlaviaba ment a Sokol-talalkozora. 1931-ben demokratikus hozzaallasa miatt kiszoritottak a Serbski Casnik vezeteseb?l, majd 1933-ban az uj, nemzeti szocialista kormany az irastol is eltiltotta. Ezert 1936-ban visszakoltozott Burgba. Itt ismet mez?gazdasagi munkabol kellett megelnie. 1937-ben Nemetorszagban betiltottak a szorb nyelv hasznalatat. 1941-ben a
drezdai
, 1942-ben a
odera-frankfurti
kozigazgatasi korzetb?l tiltottak ki. Emiatt kenytelen volt elhagyni szul?foldjet Luzaciat es
Erfurtba
koltozott, ahol ovodai alkalmazottkent dolgozott. Ebben az id?ben szoros kapcsolatot tartott fenn
Bogumił ?wjela
alsoszorb lelkesszel, akit szinten kiutasitottak szul?foldjer?l, es
Fryco Latk
fest?vel. Az
Erfurtske spomnje?a (Erfurti emlekek)
verseben irja le az akkori tapasztalatait.
1946-ban visszament Bautzenbe, ahol segitett a szorb
Domowina
ujjaszervezeseben. Ekkoriban a
Nemet Szocialista Egysegpart
cottbusi keruleti vezetese az osszes szorb tevekenyseget elnyomta. Witkojcot hamarosan letartoztattak allitolagos csehszlovak agitacio miatt, mikozben szorb nyelv? plakatokat tett kozze az onkormanyzati valasztasokra. Szabadulasa utan ismet szam?zetesbe kenyszerult. 1947-ben
Csehszlovakiaban
telepedett le. El?szor a hatarmenti
Varnsdorfba
, ahol szorb diaszpora elt, majd
Pragaba
koltozott.
1954-ben tert vissza Pragabol, es szul?varosaban, Burgban telepedett le. Egy antologia tarsszerz?jekent jelent meg, illetve kulon versekkel es cikkekkel a Nowy Casnik alsoszorb nyelv? ujsagban. 1955-ben megjelentett egy kotetet
K sw?tłu a sły?cu
cimmel, mely reszben az 1920-as es 1930-as evekben keszult versei atdolgozott valtozataibol allt, s amelyekben lemond a szlav egyseg fogalmarol. Az 1921-b?l szarmazo els? versenek cime: ?Emlekezzunk az els? talalkozasra a cseh es fels?szorb testverekkel”, am az 1955-os valtozat csak a ?fels?szorb testvereket” emliti.
Sirja a burgi temet?ben
Az utolso honapjait a
Kolkwitzhoz
tartozo Papitzban, az id?sek otthonaban toltotte, ahol 1975. november 11-en elhunyt.
- Dolnoserbske basni
(1925)
- W?na?k bło?a?skich kw?tkow
(1934)
- K sw?tłu a sły?cu
(1955)
- Pr?dne kłoski
(1958)
- Po drogach casnikarki
(1964, szerkesztette
Kito Lorenc
)
- Mina Witkojc
. Ludowe Nakład. Domowina, Budy?in 1973.
- Christiane Piniek:
Mina Witkojc, Echo aus dem Spreewald
.
Domowina-Verlag
, Bautzen 2001.
- Sorben. Serbja
. Ein kleines Lexikon. Domowina-Verlag, Bautzen 1989.
Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Mina Witkojc
cim? nemet Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.