Mikkeli
[
?mikː?li
] (
svedul
S:t Michel
)
varos
es onkormanyzat
Finnorszag
Kelet-Finnorszag
tartomanyaban
, a
del-savoniai
regioban. A f?varostol,
Helsinkit?l
232 kilometerre talalhato. A helyhatosagi terulet lakossaga 2009 marciusaban 48 702 f? volt, ebb?l nagyjabol 34 000 f? elt a varosban. A lakossag 97,7 szazaleka
finn anyanyelv?
.
A varos a
Saimaa-torendszer
Savilahti nev? oblenek kornyeken epult. Kornyeken tobb kis to is talalhato. A varos keleti felen lev? tavak a
Vuoski
-folyo vizrendszerehez, a t?le nyugatra talalhato tavak a
Puula-tohoz
tartoznak, ami a
Kymijoki
-folyo vizrendszerenek resze.
A varos 2001-es
Anttolaval
valo osszeolvadasa, tovabba
Haukivouri
2007-es csatlakozasa utan Mikkeli kozigazgatasi terulete 2127,21 km². Ebb?l adodik, hogy Mikkeli terulete nagyobb, mint
Londone
. A terulet nagy resze azonban falusi kepet mutat, ennek megfelel?en a neps?r?seg alacsony, 28.5 f?/negyzetkilometer.
Mikkeli szomszedos teruletei eszakon
Pieksamaki
, eszakkeleten
Juva
, delkeleten
Puumala
, delen
Ristiina
, delnyugaton
Hirvensalmi
es eszaknyugat fel?l
Kangasniemi
.
Az els? telepulesnyomok Mikkeli teruleten a
k?korszakbol
szarmaznak, de tartosan csak az
erett kozepkorban
telepult be. A
13. szazadban
a mai Mikkeli terulete a terjeszked?
Svedorszag
es
Novgorod
hatarterulete kozott helyezkedett el.
1270
korul lett a szekhelye egy novgorodi egyhazkozossegnek, ahol akkoriban emeltek az els? templomot, azonban ennek a maradvanyait nem talaltak meg a regeszek. A novgorodi befolyas es az
ortodox
kereszteny korszak az
1323
-as
noteborgi bekevel
ert veget, es ezutan tartos sved uralom kezd?dott. Az ortodox egyhazkozosseg ideje alatt jott letre
Savilahti
nagykozseg (svedul Savolox), ami majdnem az egesz Savonia tartomanyt magaba foglalta.
16. szazadban
a mai Mikkeli helye Savilahti neven volt ismert, ezt a nevet ma mar csak a varoskozpontot szegelyez? Saimaa-to oble jelzi.
A sved uralom evtizedei alatt egy uj fatemplom epult, aminek sekrestyefal-maradvanyai mai is lathatok. Ez a varos es Savo tartomany legregebbi megmaradt epitmenye, ami ma Mikkeli egyik jelkepe. A varos neve templom ved?szentjet?l,
Mihaly arkangyaltol
szarmazik. A Mikkeli nevet el?szor
1604
-ben emlitik okiratok.
1743-ban
Lappeenrantanal
a svedek elvesztettek az
oroszok ellen vivott
haborut es tavoztak a teruletr?l. A csata utan egy evvel Mikkeli vasarjogot kapott.
1788
-ban
III. Gusztav sved kiraly
haborut inditott
Oroszorszag ellen, aminek egyik csataja
1789
.
junius 13-an
Mikkelit?l par kilometerre zajlott. A csataban a svedek es finnek sikeresen megvedtek allasaikat az orosz tuler?vel szemben.
19. szazadban
egesz Finnorszag orosz uralom ala kerult, ez alatt alapitotta
1838
-ban
I. Miklos car
Mikkeli varosat a korabbi egyhazkozsegek helyen. Ot evvel kes?bb a tartomany kozpontja
Heinolabol
atkerult Mikkelibe.
1918-ban a
finn polgarhaboru
alatt a
Feher Garda
f?hadiszallasa Mikkeliben volt, a Seurahuone szallodaban. A Mikkeli kornyeki terulet a feherek kezeben volt, de az orosz hadsereg hely?rsege a
voroseket
tamogatta. A f? feladatuk a varostol 20 kilometerre delre lev? mantyharjui vasutallomas megvedese volt, amig a feherek megallitjak az eszakrol jov? vorosok el?renyomulasat.
A
teli haboru
es a
folytatolagos haboru
alatt a finn hadsereg parancsnoksaga Mikkeliben allomasozott, ahol a vezerkar egy kozepiskolaban kapott helyet. Az iskola helyen ma a F?hadiszallas Muzeum (Paamajamuseo) ?rzi a korabeli emlektargyakat es fenykepeket. Az ott tartozkodo parancsnoksag miatt a szovjetek a varost osszesen hatszor bombaztak, de a ritkas beepitettsegnek koszonhet?en a karokat hamar helyre tudtak allitani. A bombazas utani helyreallitasoknal lehet?seg nyilt a varos atrendezesere, ennek koszonhet? Mikkeli mai modern kepe.
1997
-ben a teruleti reform kovetkezteben Mikkeli az ujonnan letrejott
Kelet-Finnorszag
tartomany kozpontja lett. Egy kovetkez? reform eredmenyekent
2001
-ben a varoskornyeki videki helyhatosagok es
Anttola
ossze lettek vonva Mikkelivel.
Haukivuori
2007
.
januar 1-jen
csatlakozott Mikkelihez.
Kultura es latnivalok
[
szerkesztes
]
A neogotikus szekesegyhaz
- A
szekesegyhaz
1896 es 1897 kozott epult a kor legjelent?sebb templomepit?je,
Josef Stenback
tervei alapjan. A voros teglabol epult templom jo peldaja a finnorszagi letisztult
neogotikus
epiteszetnek. A nyugati oldalan 64 meter magas harangtorony all, ami ma is a varos legmagasabb epitmenye. A templom a varos
evangelikus-lutheranus
kozosseget szolgalta, ami az 1897-es templomszentelest kovet?en onallosodott a tartomanyi kozossegt?l. Miutan a vilaghaboru befejeztevel Viipuri (ma
Viborg
) Oroszorszaghoz kerult, Mikkelibe helyeztek at a puspoki szekhelyet. 1945 ota a templom ad helyet a mikkelii puspoksegnek, amihez egesz Delkelet-Finnorszag tartozik.
- A haborus Mikkelit gyakran azonositjak
Mannerheim marsallal
, a finn hadsereg vezet?jevel, Finnorszag kes?bbi elnokevel. A parancsnoksaga alatt hasznalt
szemelyi vasuti kocsija
ma is a vasutallomason all. A nagykozonsegnek csak evente egyszer nyitjak meg, Mannerheim szuletesnapjan, junius 4-en, de az ablakan barki benezhet. A vasuti kocsiban jott letre az Immola repul?teren 1942-ben Mannerheim hires talalkozoja
Hitlerrel
, aminek bizalmas beszelgeteset titokban rogzitettek. A talalkozon keszult fotok a kocsiban lathatok.
Gazdasag es infrastruktura
[
szerkesztes
]
A legtobb Mikkeliben megtelepedett ceg fanemesitessel, textil- es femfeldolgozassal foglalkozo kis- es kozepvallalkozas. A varos kornyeken tobb mint 25 000 nyaralohaz (finnul
Mokki
) talalhato, igy jelent?s bevetel szarmazik a turizmusbol is.
Mikkeli f?palyaudvara
Mikkeli kozlekedesi szempontbol el?nyos helyen fekszik, a nagyobb f?utvonalak keresztez?deseben. Finnorszag egyik legfontosabb eszak-deli osszekot? utvonala, az 5-os f?ut a varos kozpontjaban keresztezi a
Nuijamaa
es
Kokkola
kozott futo 13-as f?utat. A
Kotkabol
jov? 15-os f?ut a 13-as uttal egyesulve Mikkeliben er veget.
Mikkelin halad keresztul a
Kouvola
?
Iisalmi
vasutvonal. A szemelyvonatok a varos teruleten talalhato mindket palyaudvaron megallnak, a kozpontban lev? f?palyaudvaron es Haukivuori palyaudvaran is. A f?palyaudvar 1888-ban epult
neoreneszansz
stilusban.
Mikkeli reptere a varoskozponttol 3 kilometerre nyugatra talalhato. 2005 oktober ota nem szolgal ki menetrend szerinti jaratokat, csak sport es vitorlazo-repul?ternek hasznaljak.
Mikkeli a kovetkez? telepulesekkel all
testvervarosi
kapcsolatban:
[2]