한국   대만   중국   일본 
Mihajlo Szerhijovics Hrusevszkij ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Mihajlo Szerhijovics Hrusevszkij

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
( Mihajlo Hrusevszkij szocikkb?l atiranyitva)
Mihajlo Hrusevszkij
Михайло Грушевський
A Kozponti Rada elnoke
Hivatali id?
1917. marcius 4.  ? 1918. aprilis 29.
A Sevcsenko Tudomanyos Tarsasag elnoke
Hivatali id?
1897  ? 1913
El?d Olekszandr Barvinszkij
Utod Sztepan Tomasivszkij
Szuletett 1866 . szeptember 29. [1] [2] [3] [4] [5]
Chełm
Elhunyt

Kiszlovodszk
Sirhely Bajkove temet?
Part Ukran Szocialista-Forradalmar Part
Szulei Serhii Fedorovych Hrushevskyi
Hazastarsa Mariia-Ivanna Hrushevska (1896. majus 26. ? )
Gyermekei Kateryna Mykhailivna Hrushevska
Foglalkozas
  • politikus
  • tortenesz
  • iro
  • egyetemi oktato
  • irodalomtortenesz
  • publicista
Iskolai Tarasz Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetem
Halal oka szepszis
Vallas ortodox kereszteny
Mihajlo Hrusevszkij Михайло Грушевський aláírása
Mihajlo Hrusevszkij
Михайло Грушевський alairasa

Mihajlo Szerhijovics Hrusevszkij ( ukranul: Михайло Серг?йович Грушевський , lengyelul: Mychajło Hruszewski ; Chełm , 1866 . szeptember 17. ? Kiszlovodszk , 1934 . november 24. ) ukran akademikus, tudos, politikus es allamferfi, a 20. szazad eleji ukran nemzeti ebredes egyik kulcsfiguraja. Az orszag egyik legjelent?sebb modern tortenesze, osztondijak szervez?je, a forradalom el?tti ukran nemzeti mozgalom vezet?je, a forradalmi parlament elnoke, az Ukran SZSZK kulturalis eletenek vezet? alakja. A sztalini tisztogatasok idejen, tisztazatlan korulmenyek kozott hunyt el.

Elete [ szerkesztes ]

A hirvorivnyiai Hrusevszkij-muzeum

1866. szeptember 29-en szuletett ukran nemesi csaladba Chełmben , a Kongresszusi Lengyelorszag teruleten. A Kaukazus labainal, Sztavropolban es Vlagyikavkazban n?tt fel. Lelki szul?foldjet Podoliaban , Szesztrinyivka faluban ( Podoliai kormanyzosag ) talalta meg, edesanyja (Hlafira Zaharivna Hrusevszki) itt szuletett, apja a helyi ortodox pap volt. Ugyanebben a faluban hazasodott ossze a kijevi Papi Szeminarium professzorahoz, Szerhij Fedorovics Hrusevszkijhez . A ferfi apja tobbszor kituntetett katonai tiszt volt (ketszer kapta meg a Szent Anna-rendet , volt Bronzkeresztje es nemesi cime is), a Tarasz Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetem Tortenelem Tanszeken diplomazott, kes?bb szemelyesen dicserhette meg unokajat, amikor az is ide iratkozott be.

Torteneszkent [ szerkesztes ]

Hrusevszkij els? tudomanyos konyvenek cime ?Bar Szvasztovo: Tortenelmi megjegyzesek XV-XVIII” volt, amely Bar tortenelmer?l szolt. [8] ? irta az ukran tortenelem els? reszletes, tudomanyos igeny? szinteziset, Az Ukrajna-Rusz tortenete cimmel. A tizkotetes sorozat ukran nyelven irodott, az ?stortenett?l az 1660-as evek vegeig tarto id?szakot olelte fel. Munkajaban torekedett az egyensulyra a kozemberek es a politikai szervezetek kozott, ez tekinthet? mestermunkajanak. A felvilagosodas racionalizmusat otvozte a romantika tortenelemszemleletevel, pozitiv szemlelete szul?foldjenek es nepenek hiteles leirasat eredmenyezhette. Az ukran irodalom tortenete , Az ukran nep tortenete es Ukrajna kepes tortenete cimmel is tobbkotetes m?veket irt, amelyek nagyon nepszer?ek voltak, utobbi oroszul is megjelent. A nagy munkai mellett szamos reszteruletet is vizsgalt, ezeknel utkozott ki igazan kritikus szemlelete. Szemelyes bibliografiaja tobb, mint 2000 kulonboz? cimet szamlal.

Hrusevszkij irasaiban tobb szemlelet is megjelent.Kezdetben kontinuitast latott az okortol napjaiig. E szerint Szkitia , a Kijevi Rusz es a kozakok egyarant az ukran orokseg reszei. Ugy tekintett a Halics?Volhiniai Fejedelemsegre , mint a Kijevi Rusz egyetlen legitim orokosevel. Ez ellentetben allt a hivatalos orosz allasponttal, mely szerint el?szor a Vlagyimir?Szuzdali Fejedelemseg , majd a cari Oroszorszag alakult bel?le ki. Hogy bizonyitsa igazat, a ?koznep” szerepet hangsulyozta. Szerinte ez a nep a lazadasok helyett hagyta uralkodni a jogos uralkodokat. Hrusevszkij nemcsak a bels?, hanem a kuls? tenyez?ket is figyelembe vette. Szerinte a ruszok nem viking, hanem szlav eredet?ek, a bels? szethuzas vezetett a Kijevi Rusz felbomlasahoz, hangsulyozta az ukranok valtozatos etnikai osszetetelet es a kozakok eredetet is. Ugy gondolta, a jobbagyok menekulese szinten fontos e temaban. A 16. es 17. szazadi ukran reneszansz nemzeti szempontjait vizsgalta, szerinte Bohdan Hmelnickij es a kozakok felkelese a Lengyel?litvan unio ellen inkabb nemzeti es tarsadalmi, mint egyszer?en vallasi jelleg? volt. Igy altalanos tortenelemszemleletet a kontinuitas, nativizmus es populizmus jellemzi.

A Hrusevszkij gondolataiban megjelen? allam tortenelmi szereper?l a mai napig nincs egyetertes. Egyesek szerint a populizmussal szembeni mely ellenvetese vegig megmaradt, ebb?l szarmazhat a demokracia iranti elkotelez?dese, mig masok szerint erre csak azert volt szukseg, mert el?re tervezte a fuggetlen ukran allam kialakitasat.

Tudoskent [ szerkesztes ]

Osztondijak szervez?jekent ? felugyelte a Sevcsenko Irodalmi Tarsasag atalakulasat, amely az Osztrak?Magyar Monarchia kezen lev? Galiciaban m?kodott, ebb?l lett a Sevcsenko Tudomanyos Tarsasag . A szervezet az els? vilaghaboru el?tt tobb szaz tudomanyos kiadvanyt jelentetett meg, az orosz?osztrak hatar ket oldalan el? emberek nem hivatalos tudomanyos akademiajava n?tte ki magat. Az 1905-os orosz forradalom utan megalapitotta az Ukran Tudomanyos Tarsasagot Kijevben , az 1907-es intezet a jov?beni prototipusakent szolgalt. Az 1917-es oroszorszagi forradalmak utan becsi szam?zetese alatt alapitotta meg az Ukran Szociologiai Intezetet, majd visszaterese utan az 1923-ban alapitott Ukran Nemzeti Tudomanyos Akademia jelent?s alakja lett.

Politikuskent [ szerkesztes ]

1917 el?tt [ szerkesztes ]

Politikai vezet?kent el?szor Galiciaban jelent meg a szinen, ahol a lengyel politikai tulsuly es a ruszin partikularizmus ellen lepett fel, ezek helyett az orszag keleti es nyugati reszeit egyesit? ukran identitast partolta. 1899-ben a galiciai kozpontu Nemzeti Demokrata Part tarsalapitoja volt. A part mar az esetlenes ukran fuggetlensegre keszult. 1905 utan az orosz allami dumaban volt az Ukran Klub tanacsadoja.

Az ukrajnai forradalom [ szerkesztes ]

A Kozponti Rada vezet?jekent egy katonai paraden, 1917

1917-ben a kijevi forradalmi parlament, azaz a Kozponti Rada elnokenek valasztottak, fokozatosan iranyitotta az orszagot egy demokratikus Oroszorszagban betoltott autonomiatol a teljes fuggetlensegig. Ekkoriban egyertelm?en radikalis demokratakent es szocialistakent volt jellemezhet?. Miutan Pavlo Petrovics Szkoropadszkij tabornok nemet tamogatassal puccsot hajtott vegre, bujkalnia helyett. Ugy erezte, Szkoropadszkij azzal, hogy szocialis konzervativizmussal tarsitja, elarulja az allamisag ugyet. A tabornok bukasa utan visszatert a Direktorium politikai eletebe. Hamarosan azonban konfliktusba kerult vele, 1919-ben emigralt, miutan az Ukran Szocialista Forradalmarok Partja szineiben mandatumot szerzett, igy kulfoldr?l is tudta a tevekenysegeket koordinalni.

Emigracioban, visszaterese Ukrajnaba [ szerkesztes ]

Emigranskent bolsevikparti helyzetet vett fel. Az Ukran Szocialista Forradalmarok Partja mas tagjaival egyutt megalakitotta a part Kulfoldi Delegaciojat, amely a bolsevik rezsimmel valo megbekelest tamogatta. Habar a csoport biralta a bolsevikokat, els?sorban az ukrajnai centralizmusuk es elnyomo tevekenyseguk miatt, ezeket felre kellett tenniuk, mert a bolsevikok voltak a vilagforradalom vezet?i is. Hrusevszkij es tarsai felszolitottak az Ukran Szovjet Szocialista Koztarsasagot , hogy engedelyezzek a partot, a Kulfoldi Delegacio is hazaterhessen, de a kormany nem allt dereknak. A delegacio igy 1921-ben beszuntette m?kodeset, tagjai visszatertek Ukrajnaba, Hrusevszkij 1924-ben tert haza. [9]

Kesei evei es halala [ szerkesztes ]

Ukrajnaba hazaterve a tudomanyos munkara koncentralt. Mindenekel?tt monumentalis tortenelmi szinteziset irta. A politikai viszonyok megakadalyoztak visszatereset a kozpolitikaba, de ennek ellenere bekerult az ukran ertelmisegiek elleni sztalini tisztogatasba. 1931-ben a szovjet sajto lejarato-hadjaratot inditott ellene, Moszkvaba szam?ztek. 1934-ben a politikai rend?rseg szoros felugyelete alatt hunyt el a kaukazusi Kiszlovodszkban 68 evesen.

Oroksege [ szerkesztes ]

Hrusevszkij arckepe az 50 hrivnyas bankjegyen

Habar Hrusevszkij politikai palyaja ellentmondasos megiteles?, az orszag egyik legnagyobb tudosanak es allamferfijanak tartjak. A mai napig hires Ukrajnaban. [10] [11] Mar az Ukran Nepkoztarsasagban jelent?s szerepet jatszo Volodimir Vinnicsenko es Szimon Petljura is magasztalta, de el?bbi tul baloldali , utobbi tul er?szakos volt, hogy szimbolikus alak legyen. [12]

Hrusevszkij-emlekm? Kijevben

Hrusevszkij arckepe jelenik meg az 50 hrivnyas bankjegyen, Kijevben es Lvivben is muzeum es emlekm? ?rzi emleket. Az utcat, ahol az ukran parlament, a Verhovna Rada ulesezik , de szamos mas kormanyzati hivatal is talalhato itt, Hrusevszkij utcanak nevezik. Az Ukran Tudomanyos Akademia 50 kotetben adta ki osszegy?jtott m?veit.

Csaladja [ szerkesztes ]

Mihajlo occse, Olekszandr , es huga, Hanna is tortenesz lett.

Felesege, Maria-Ivanna Hrushevszka (1868. november 8. - 1948. szeptember 19.) az Osztrak?Magyar Monarchia teruleten, Zborivban szuletett, 1893-ban Lembergben talalkozott Hrusevszkijjel, harom ev utan a Borscsiv kozeleben talalhato Szkala-nad-Zbrucsemben hazasodtak ossze. 1900. junius 21-en Lembergben szuletett meg lanyuk, Katerina. 1917 utan Maria a Kozponti Rada tagja volt, emellett az Ukran Nemzeti Szinhazban volt penztaros.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Francia Nemzeti Konyvtar : BnF forrasok (francia nyelven). (Hozzaferes: 2015. oktober 10.)
  2. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  3. ↑ a b The Fine Art Archive . (Hozzaferes: 2021. aprilis 1.)
  4. ↑ a b Hrvatska enciklopedija (horvat nyelven). Miroslav Krle?a Lexicographical Institute, 1999
  5. ↑ a b Brockhaus (nemet nyelven)
  6. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzaferes: 2019. augusztus 29.)
  7. ↑ Prabook (angol nyelven)
  8. ↑ Hrushevsky, M., Bar Starostvo: Historical Notes: XV-XVIII, St. Vladimir University Publishing House, Bol'shaya-Vasil'kovskaya, Building no. 29-31, Kijev, Ukrajna, 1894; Lemberg, Ukrajna, ISBN 5-12-004335-6 , pp. 1 ? 623, 1996.
  9. ↑ Christopher Gilley, ‘The “Change of Signposts” in the Ukrainian emigration: Mykhailo Hrushevskyi and the Foreign Delegation of the Ukrainian Party of Socialist Revolutionaries’, Jahrbucher fur Geschichte Osteuropas , Vol. 54, 2006, No. 3, pp. 345-74
  10. ↑ Famous Ukrainians of all times Archivalva 2014. julius 14-i datummal a Wayback Machine -ben, Sociological group "RATING" (2012/05/28)
  11. ↑ Az ukranok megneveztek kiemelked? honfitarsaikat
  12. ↑ Serhy Yekelchyk , Ukraine: Birth of a Modern Nation , Oxford University Press (2007), ISBN 978-0-19-530546-3

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Mykhailo Hrushevsky cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

  • Dmitro Ivanovics Dorosenko , "A Survey of Ukrainian Historiography," Annals of the Ukrainian Academy of Arts and Sciences in the US , V-VI, 4 (1957), 262-74.
  • Thomas M. Prymak, Mykhailo Hrushevsky: The Politics of National Culture (Toronto: University of Toronto Press, 1987). ISBN 978-0-8020-5737-2 .
  • Lubomyr R. Wynar, Mykhailo Hrushevsky: Ukrainian-Russian Confrontation in Historiography (Toronto-New York-Munich: Ukrainian Historical Association, 1988).
  • Thomas M. Prymak, "Mykhailo Hrushevsky in History and Legend," Ukrainian Quarterly ,LX, 3-4 (2004), pp. 216?30. A brief summary of this author's views.
  • Serhii Plokhy, Unmaking Imperial Russia: Mykhailo Hrushevsky and the Writing of Ukrainian History (Toronto: University of Toronto Press, 2005). ISBN 978-0-8020-3937-8 .
  • Pyrig, Ruslan. Mykhailo Grushevsky and the Bolshevik Rule: The Price of Compromises in Dzerkalo tizsnya , September 30, 2006. Available in Russian and Ukraine
  • Christopher Gilley, The 'Change of Signposts' in the Ukrainian Emigration. A Contribution to the History of Sovietophilism in the 1920s , Ibidem: Stuttgart, 2009, Chapter 4.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mihajlo_Szerhijovics_Hrusevszkij&oldid=24280512 ”