Mexicali
Mexiko
Also-Kalifornia
allamanak f?varosa es masodik legnagyobb varosa
Tijuana
utan. Lakossaga 2010-ben kb. 690 000 f? volt.
[1]
A varos neve mestersegesen alkotott
vegyulekszo
: a
Mexico
es a
California
szavakbol alkotta meg 1902-ben
Agustin Sangines
.
[2]
Ugyanezekb?l a szavakbol raktak ossze az
USA
teruleten fekv?, Mexicalival egybeepult
Calexico
nevet is.
Ejszakai latkep, eszakrol nezve
A varos Mexiko masodik legeszakabbi varosa (csak
Vicente Guerrero
fekszik eszakabbra). Eszakon egy nyilegyenes hatarvonal valasztja el az
USA
-beli
Kalifornia
allamtol, azon belul is
Calexico
varosatol. A telepules egy szeles volgyben, sik teruleten fekszik, eppen a tenger szintjevel egy magassagban vagy annal nehany meterrel magasabban. A kornyez? sivatagos teruletet ontozessel varazsoltak termekennye.
Mexicali eghajlata sivatagi: szels?segesen szaraz es igen forro. Az eves atlagh?merseklet 23,1 °C, de meg a leghidegebb honapban, decemberben is 13,0 °C az atlag. Aprilistol oktoberig minden honapban mertek mar 40 °C feletti h?mersekletet, az abszolut rekord 49,4 °C volt. A teli honapokban azonban fagyok is el?fordulnak. Az eves csapadekmennyiseg mindossze atlagosan 84 mm.
Mexicali eghajlati jellemz?i
| Honap
| Jan.
| Feb.
| Mar.
| Apr.
| Maj.
| Jun.
| Jul.
| Aug.
| Szep.
| Okt.
| Nov.
| Dec.
| Ev
|
|---|
| Rekord
max.
h?merseklet (°C)
| 31,5
| 33,8
| 37,0
| 41,0
| 47,0
| 49,1
| 49,3
| 49,4
| 47,0
| 44,0
| 39,8
| 29,8
| 49,4
|
|---|
| Atlagos
max.
h?merseklet (°C)
| 20,3
| 23,1
| 25,8
| 29,7
| 34,7
| 40,1
| 42,2
| 41,4
| 38,2
| 32,0
| 24,9
| 20,3
| 31,1
|
|---|
| Atlagh?merseklet (°C)
| 13,1
| 15,5
| 18,1
| 21,4
| 25,8
| 30,7
| 33,9
| 33,5
| 30,3
| 24,1
| 17,2
| 13,0
| 23,1
|
|---|
| Atlagos
min.
h?merseklet (°C)
| 6,0
| 8,0
| 10,3
| 13,1
| 16,8
| 21,2
| 25,6
| 25,6
| 22,4
| 16,3
| 9,6
| 5,8
| 15,1
|
|---|
| Rekord
min.
h?merseklet (°C)
| ?5,9
| ?3,5
| ?0,6
| 0,0
| 7,0
| 9,1
| 13,5
| 14,5
| 8,0
| 0,3
| ?1,5
| ?8,0
| ?8,0
|
|---|
| Atl. csapadekmennyiseg (mm)
| 11
| 8
| 8
| 2
| 1
| 0
| 5
| 12
| 10
| 9
| 4
| 13
| 84
|
|---|
|
A varos nepessege igen gyorsan n?:
[1]
| Ev
|
Lakossag
|
| 1990
|
438 377
|
| 1995
|
505 016
|
| 2000
|
549 873
|
| 2005
|
653 046
|
| 2010
|
689 775
|
A varos a nagy forgalmu
2-es f?ut
menten fekszik, mely
Tijuanat
koti ossze az
Atlanti-ocean
partjan fekv?
tamaulipasi
Matamorossal
. Az USA iranyaba harom atkel? m?kodik gyalogosok es szemelygepkocsik szamara es egy a teherforgalomnak (itt kb. naponta 4000 kontener a forgalom). Mexicali az orszag vasuti forgalmaba is bekapcsolodott, teruleten 131 km sin huzodik.
Repul?tere a
General Rodolfo Sanchez Taboada nemzetkozi repul?ter
, mely mintegy 20 km-rel keletre talalhato a varostol, de hasznaljak a USA teruleten 15 km-re lev?
Imperial Valley repul?teret
is, valamint a tavolabbi
tijuanai
,
San Diego
-i es
Los Angeles-i nemzetkozi
reptereket is. A legkozelebbi kikot?
Ensenada
varosaban talalhato.
[4]
Mexicali gazdasagi szempontbol kedvez? kornyezetben fekszik, ezert rengeteg kulfoldi, f?kent USA-beli befektet? telepiti ide vallalkozasat, a varosban sok
maquiladora
is m?kodik. Osztonz? er?kent hat a kormanyzat altal biztositott adokedvezmeny, a fejlett infrastruktura es a szakkepzett munkaer? (a varosban 21 egyetem es 48 szakiskola m?kodik). A sivatagi korulmenyek ellenere a
Colorado
folyo vizere alapulo vizm?vek a lakossag 95%-at es az ipart is ellatjak (evi csaknem 2 millio m³ vizzel), az elerhet? elektromos energia mennyisege pedig 2285 MW. Itt m?kodik a Fold masodik legnagyobb
geotermikus er?m?ve
, mely 720 MW-os teljesitmeny?, valamint egy gazuzem? 1065 MW-os es egy kisebb, 400 MW-os is, melyek az el?allitott aram nagy reszet exportaljak.
[4]
A terulet, ahol ma Mexicali fekszik, 1888 el?tt lakatlan volt, ebben az evben viszont a szovetsegi kormany
Guillermo Andrade
rendelkezesere bocsatotta a kornyek foldjeit, hogy meginditsa az Amerikai Egyesult Allamokkal szomszedos videkek benepesiteset. A volgyben, ahol a varos all, 1898 es 1900 kozott kezdtek kiepiteni a
Colorado
folyo vizet ontozes szamara elvezet? csatornarendszert, es ekkortol kezdett felviragozni a kornyeken a mez?gazdasag.
A lassan kialakulo telepules nevet 1902-ben alkotta meg
Agustin Sangines
a
Mexico
es a
California
szavakbol, de a varos hivatalos alapitasi datuma csak egy evvel kes?bbi: 1903. marcius 14-en neveztek ki
Manuel Vizcarrat
segedbirova, ezt a napot tekintik az alapitas napjanak. Ez id? tajt a telepules meg
Ensenada
kozseghez tartozott. 1914. november 4-en szerveztek meg az onallo
Mexicali
kozseget, es ekkor hivtak ossze az els? valasztasokat is az onkormanyzat tisztvisel?inek megvalasztasara. Ez az onkormanyzat 1915. januar 1-jen kezdte meg m?kodeset, de 1923. januar 2-an a kozseget visszamin?sitettek
delegacionna
.
A
Colorado Riverland Company
a tulajdonaban allo foldeket kulfoldieknek, f?kent kinaiaknak, japanoknak es hinduknak adta ki, mig a mexikoiakra csak mint egyszer? idenymunkasokra tekintettek. A lakossag ezen az igazsagtalansagon 1937. januar 27-en fellazadt, ez volt az ugynevezett
Asalto a las Tierras
.
1954. marcius 1-jen uj korszak kezd?dott a varos eleteben: azutan, hogy
Also-Kaliforniat
onallo allamma szerveztek, ujra megalakulhatott Mexicaliban is a kozsegi onkormanyzat. Ett?l kezdve folyamatosan gyarapodik a varos.
[2]
Turizmus, latnivalok
[
szerkesztes
]
A varos nem kimondott turisztikai celpont. Mivel 20. szazadi alapitasu telepules, regi m?emlekei sincsenek. A szazad els? feleb?l szarmazik a
La Colorada River Co.
epulete (1924), az
Also-Kaliforniai Egyetem
rektori hivatala, a regi kormanyzati palota (1922), a metodista templom (1920), a
Cuauhtemoc
iskola, mely az els? vasbeton epuletek egyike volt (1915), a regi kozsegi palota (1924), a
Leona Vicario
iskola (1924) es a
Delegacion Municipal Progreso
epulete (1925).
[2]
Az
Instituto de Investigaciones Culturales Museo
A varos egyik legismertebb muzeuma a
Sol del Nino
: ez egy interaktiv bemutatohely, mely f?kent gyerekeknek szol, de az id?sebbek is talalhatnak maguknak erdekessegeket. A kulonboz? termekben a tudomany vilagaba nyerhetnek bepillantast a latogatok, tobbek kozott modelleket epithetnek, orias buborekokba bujhatnak, kiprobalhatjak a szabadesest es 3D-s moziba ulhetnek be.
[5]
Az
Instituto de Investigaciones Culturales Museo
, mely az Also-Kaliforniai Egyetemhez tartozik, ket teremmel rendelkezik, az egyikben id?szakos kiallitasok vannak vegyes temaban, a masikban a terulet tortenelmevel foglalkoznak, tobbek kozott a
cucapa
indianok emlekeivel.
[6]
A varos legsikeresebb sportegyesulete a
Soles de Mexicali
kosarlabdacsapat, mely 2006-ban es 2015-ben is megnyerte az
LNBP
-t, az els? osztalyu mexikoi bajnoksagot is.
[7]
[8]
A
Bomberos de Mexicali
a
CIBACOPA
regionalis bajnoksagban szerepel.
A
baseballt
is tobb egyuttes kepviseli a varosban: az
Aguilas de Mexicali
es az
Azules del Valle de Mexicali
. Egyik sem a legmagasabb osztalyban jatszik.