Metis

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Metis
A Galileo Jupiter-szonda által készített kép a holdról
A Galileo Jupiter-szonda altal keszitett kep a holdrol
Felfedezese
Felfedez? S. Synnott
Felfedezes ideje 1979 . marcius 4.
Felfedezes helye Voyager?1
Nevado Metisz
Alternativ nev Jupiter XVI
Ideiglenes nev S/1979 J 3
Palyaadatok
Periapszis 127 540 km (0,000853 CSE)
Apoapszis 127 840 km (0,000855 CSE)
Fel nagytengely 128 000 km
Palya kerulete 802 300 km (0,005 CSE)
Palya sugara 127 691 km (0,000854 CSE )
Palya excentricitasa 0,0012
Keringesi periodus 0,294780 nap (7 ora 4,5 perc)
Min. palyamenti sebesseg 31,464 km/s
Atl. palyamenti sebesseg 31,501 km/s
Max. palyamenti sebesseg 31,539 km/s
Inklinacio 2,22° (az ekliptikahoz kepest)
0,00° (a Jupiter egyenlit?jehez kepest)
Anyabolygo Jupiter
Kozponti egitest Jupiter
Fizikai tulajdonsagok
Atlagos atmer? 43 km
Felszin terulete ~5800 km²
Terfogat ~41 600 km³
Tomeg 1,2·10 17 kg
Atlagos s?r?seg 3,0 g/cm³
Felszini gravitacio 0,016 m/s² (0,002 g)
Szokesi sebesseg 0,027 km/s
Forgasi periodus szinkronforgas
Forgasi sebesseg 19 km/h
Tengelyferdeseg nincs
Albedo 0,06
Felszini h?merseklet
Min.   Kelvin
Atl. ~123 K Kelvin
Max.   Kelvin
Atmoszfera
Legkori nyomas 0 kPa
A Wikimedia Commons tartalmaz Metis temaju mediaallomanyokat.
Sablon Wikidata Segitseg

A Metis ( gorogul Μ?τι?), vagy Jupiter XVI a Jupiter apro bels? holdjainak legbels? tagja.

A holdat 1979 -ben fedezte fel a Voyager 1 szonda, ekkor meg S/1979 J 3 -nek neveztek. Hivatalos nevet 1983 -ban kapta meg, a gorog mitologiaban az ertelem istenn?je, Metisz utan, aki egy titanisz volt, Zeusz els? felesege, igy Pallasz Athene nevel?anyja. Neve ?megfontoltsagot" jelent.

A Metis az Adrasteaval egyutt a Jupiter f? gy?r?jeben helyezkedik el, ezek a holdak lehetnek a gy?r? anyaganak forrasai.

A holdat nem szabad osszeteveszteni a 9 Metis aszteroidaval .