Meteorologia

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
M?holdkep az Emily hurrikanrol ( 2005 )
A felh?k a Fold legkoreben 2005 . julius 11 -en

A meteorologia (regies neven legtunemenytan) az id?jarasi folyamatokkal es el?rejelzesekkel foglalkozo tudomanyag. A meteorologiai jelensegek megfigyelhet? id?jarasi esemenyek, amiket a meteorologia tudomanya magyaraz meg. Ezek az esemenyek a Fold legkoret?l fuggenek. Ennek fontosabb tulajdonsagai a h?merseklet , a legnyomas es a paratartalom ; ezek bonyolult, a kuls? tenyez?kt?l er?sen fugg? kolcsonhatasokkal befolyasoljak egymast. A Foldon megfigyelt id?jarasi esemenyek nagy resze a troposzferaban jatszodik le.

Egyes szerz?k a legkori tudomanyok a meteorologiaval egyenrangu againak tekintik az alabbiakat:

masok szerint ezek a meteorologia resztudomanyai.

Tortenete [ szerkesztes ]

Korai eredmenyek [ szerkesztes ]

Arisztotelesz
  • Az id?jaras els? lejegyzett megfigyelesei Mezopotamia okori kulturaibol szarmaznak. Az allami hivatalok es a vallasi intezmenyek alapvet?en a szels?seges id?jarasi esemenyeket orokitettek meg ? kivaltkepp akkor, ha azok a termest szamottev?en befolyasoltak. A kinai es a gorog?romai okorbol hasonlo feljegyzesek kerultek el? maganykonyvtarakbol is (Behringer, p. 23.).

A meteorologia kifejezes Arisztotelesz Meteorologia cim? m?veb?l szarmazik. Bar a kifejezest manapsag a legkori tudomanyokra, illetve azok egyik alagara hasznaljak, Arisztotelesz fogalma altalanosabb volt; beletartozott a geologia is.

A ma vizkorforgaskent ismert folyamatot a kovetkez?kepp irta le:

Ugyanakkor a Nap mozog ahogy mindig, valtozasokat indit el, tevekenysegevel minden nap felszivja a legjobb, legedesebb vizet, g?zze alakitja, ami magasabb legkorbe kerul, ahol a hideg miatt ujra osszes?r?sodik es visszakerul a foldre.

  • A kozepkori kronikak szamos szels?seges id?jarasi esemenyr?l szamolnak be. A reneszansztol kulonosen sok informaciot rogzitettek a levelek es naplojegyzetek. Az id?jarasrol irt naplojegyzetek kulonosen azutan valtak nepszer?ve, hogy Regiomontanus csillagaszati naptaraban ures sorokat hagyott kulon az ilyen feljegyzesek szamara (Behringer, p. 23.).

Galileo Galilei epitett egy termoszkopot . Nem merte szamszer?en a h?mersekletet, de bemutatta annak lehet?seget. Korabban a meleget es a hideget az arisztoteleszi elemek (t?z, viz, leveg?, es fold) mennyisegenek gondoltak. Egyezmenyes mertekegyseg hijan az eredmenyek ertelmezeseben a 18. szazadig , Daniel Gabriel Fahrenheit es Anders Celsius munkajaig akadtak kisebb felreertesek.

Megjegyzes: Vitatott, hogy ki alkotta meg az els? termoszkopot. Egyes bizonyitekok szerint a szerkezetet egymastol fuggetlenul tobbszor is megepitettek.

Evangelista Torricelli , Galilei kortarsa es egykori segedje, 1643 -ban elkeszitette az els?, ember altal el?idezett hosszantarto vakuumot , majd a folyamat soran az els? barometert is. A Torricelli-cs? ben lev? higany magassagat figyelve felfedezte, hogy a legnyomas allandoan valtozik.

Blaise Pascal rajott, hogy a legnyomas a tengerszintt?l felemelkedve csokken, amib?l kovetkezik, hogy a legkor felett vakuum van.

Robert Hooke elkeszitette az els? szelmer?t .

Edmund Halley felterkepezte a f?bb szeleket , amib?l rajott, hogy a napsugarzas okozza a legkori valtozasokat, es elfogadta Pascal nezeteit a legnyomasrol.

George Hadley volt az els?, aki a bolygo mozgasanak tulajdonitotta a f?bb szelek magatartasat. Habar Hadley leirasa hibas volt (miszerint a f?bb szelek fele olyan er?sek, mint az egyeb szelek), a Hadley altal leirt keringesi cella kes?bb Hadley cellakent valtak ismertte.

Anders Celsius elkesziti a hires h?mer?beosztast.

Benjamin Franklin

Benjamin Franklin megfigyelte, hogy az eszak-amerikai id?jarasi rendszerek nyugatrol keletre mozognak; bemutatta, hogy a villamlas elektromos jelenseg; nyilvanossagra hozta az els? terkepet a Golf-aramlatrol ; osszekapcsolta a vulkankitorest az id?jarassal; es toprengett az erd?irtas eghajlatra gyakorolt hatasan is.

Horace de Saussure megepitette az els? hygrometert a paratartalom meresere.

Luke Howard megirta A felh?k pontosabb meghatarozasa c. m?vet, amiben a felh?fajtaknak latin nevet adott.

Az id?jarasi megfigyelesek osszefoglalasat meg mindig akadalyozta az egyes id?jarasi sajatossagok leirasanak nehezsege ( felh?k , es szelek ). Ezt a problemat oldotta meg Luke Howard es Francis Beaufort amikor bemutattak rendszeruket a felh?k ( 1802 ) osztalyozasarol, illetve a szelek sebessegenek ( 1806 ) osztalyozasarol. Az igazi fordulopontot a taviro feltalalasa jelentette 1843 -ban, ami lehet?ve tette az id?jarasi informaciok szinte azonnali tovabbitasat.

A Coriolis-er? [ szerkesztes ]

A felfogas, miszerint a Fold forgasa hatassal van a legaramlatokra. A 19. szazad vegen ugy gondoltak, hogy a nyomaskulonbseg miatt mozgo leveg?t elteriti egy er? , igy mozoghatnak a legtomegek az izobarok menten. A 20. szazadban neveztek el ezt a terit? er?t Coriolis-er?nek Gaspard-Gustave Coriolis utan, aki 1835 -ben hozta nyilvanossagra a forgo resszel rendelkez? szerkezetek energiahozamarol (pl.: vizikerek) szolo m?vet. 1856 -ban William Ferrel velemenyezte, hogy a terit?k kornyeken lev? keringesi cellakban lev? leveg?t a Coriolis-er? teriti el letrehozva az uralkodo nyugati szeleket.

Numerikus id?jaras-el?rejelzes [ szerkesztes ]

B?vebben: Numerikus id?jaras-el?rejelzes

A 20. szazad elejen a legkori dinamika megismeresenek el?rehaladtaval lehet?ve valt a modern numerikus id?jaras-el?rejelzes. 1922 -ben Lewis Fry Richardson kiadta a Id?jaras-el?rejelzes numerikus eljarasokkal cim? m?vet, amiben leirta hogy kisebb id?szakok el?rejelzesere a dinamikai egyenletekben fontos legkori aramlat elhanyagolasaval numerikus megoldast lehet talalni. Ennek ellenere, a szamok, amiket a szamitasok igenyeltek tul nagynak bizonyultak egeszen az els? szamitogep erkezeseig.

Ebben az id?ben Norvegiaban a Vilhelm Bjerknes altal vezetett meteorologuscsoport elkeszitette a modellt, ami leirta a kozepmagas ciklonok letrejottet, er?sodeset es vegs? hanyatlasat (az eletciklus), bemutatva a frontok elmeletet, amely kirajzolja a legtomegek hatarat.

Az 1950-es evek elejen lehetsegesse valtak a szamitogepes szamitasok es kiserletek. Az els? id?jaras-el?rejelzesek a barotropikus (olyan legkor, amiben a leveg? s?r?sege csak a legnyomastol fugg) modellekb?l szarmaznak, amelyekb?l sikeresen meg lehet josolni a kozepmagas legkorben elhelyezked? nagy mozgasu Rossby hullamokat , amik az alacsony, illetve a magas legkori nyomast rajzoljak ki.

Az 1960-as evekben ertette meg Edward Lorenz az id?jaras kaotikus termeszetet, megtalalva a kaoszelmelet alapjat. Ez a fejl?des tette lehet?ve a jelent?sebb el?rejelz? kozpontokban keszitett jelenlegi globalis id?jaras-el?rejelzest, amely figyelembe vette a kaotikus termeszetnek koszonhet? bizonytalansagot.

M?holdas megfigyeles [ szerkesztes ]

A TIROS-1 id?jaras-el?rejelz? m?hold 1960 -as fellovese jelentette a korszak kezdetet, mikor az id?jarasi adatok mar pillanatok alatt a vilag masik pontjara jutnak. Az id?jarasi m?holdak a kulonboz? magassagokban kering? altalanos celu megfigyel?m?holdakkal egyutt nelkulozhetetlen eszkozeve valtak a kiterjedt jelensegek tanulmanyozasanak, az erd?tuzekt?l az El Ninoig .

Manapsag azon eghajlati modelleket fejlesztik, amelyek osszeegyeztethet?ek a regebbi id?jaras-el?rejelz? rendszerekkel. Ezekkel az eghajlati modellekkel szoktak a hosszantarto eghajlatvaltozasokat vizsgalni; peldaul hogyan hat az emberi kornyezetszennyezes az uveghazhatasra.

Id?jaras-el?rejelzes [ szerkesztes ]

Naplemente a Constance tonal, Uhldingen mellett

A meteorologusok es az id?jaras-el?rejelz?k szamos eljarast alkalmaznak azert, hogy meg tudjak mondani a jov?ben varhato id?jarast.

  • Valtozatlansag

Ezen eljaras szerint a korulmenyek nem valtoznak. Gyakran osszegzik igy: ? A holnap egyenl? a maval ”. Ez a modszer hosszutavu el?rejelzesnel m?kodik a legjobban.

  • Tendencia

A ?tendencia” belevonja a frontok sebessegenek es iranyanak meghatarozasat is, magas es alacsony legnyomasu helyeket, a felh?s es a csapadekos teruleteket.

  • Eghajlattan

Az eghajlattan bevonasaval tortenelmi, evek soran osszegy?jtott id?jarasi adatokat hasznalnak az adott nap korulmenyeinek meghatarozasahoz.

  • Analog modszer

Egy osszetett eljaras, amely regi adatokbol ?analog” vagy nagyon hasonlo id?jarasi korulmenyeket jelez az adott napra.

  • Numerikus id?jaras-el?rejelzes

A numerikus id?jaras-el?rejelzes (NWP) szamitogepek segitsegevel, nagy szamu valtozo felhasznalasaval keszit egy legkori modellt. Ez a legsikeresebb es a legszelesebb korben elterjedt modszer.

Meteorologia es eghajlattan [ szerkesztes ]

M?holdkep az Ivan hurrikanrol amint eleri Kubat es a Yucatan-felszigetet

Uj szuperszamitogepek (peldaul a japan Fold-szimulator) kifejlesztesevel a legkor matematikai leirasa hihetetlen pontossa valt. Ez nem csak az alkalmazott halozat javitott terbeli es id?beli felbontasanak koszonhet?, hanem ezek az er?s szamitogepek kepesek a Foldet egyseges eghajlatrendszerkent modellezni, ahol az atmoszfera, az ocean , a novenyzet, es az emberi tenyez? valoban fugg egymastol. Az altalanos meteorologiai modellezes celjat Earth System Modeling nek nevezik (Fold rendszer modellezes), ahol kulonboz? folyamatok egyre nagyobb szamu modelljet hasznaljak. Az eghajlatvaltozas ( uveghazhatas , El Nino ) el?rejelzese alapjaban veve ezeknek a fejleszteseknek koszonhet?.

A teruleti modellek sokkal vonzobbak, mivel a globalis modellnel sokkal nagyobb felbontasra kepesek. Regionalis katasztrofaknal, peldaul az Elba 2002 -es aradasanal vagy a 2003 -as europai h?hullamnal a donteshozok pontos becsleseket kaphatnak a teruleten bekovetkez? termeszeti csapas valoszin?seger?l. Ellenintezkedesek, ugymint gatepites vagy szandekos arviz hatasos lehet a katasztrofa elharitasaban, illetve annak csillapitasaban.

Ezeknel a modelleknel a megnovelt felbontas kevesebb lehet?seget jelent azon parameterezesekben, amelyek a folyamatok tapasztalati leirasabol szarmaznak es nem megfejthet?k modellracsban. Peldaul teruleti rendszerben az egyedi felh?k is abrazolhatok, az adott teruletre vonatkozo altalanositas nelkul. Globalis modellezesben a legkori hullamok rovid id?beli es terbeli adatai abrazolhatoak a tulegyszer?sitett parameterezesek gyakori igenybevetele nelkul.

Az eghajlat es az id?jaras megvaltoztatasa [ szerkesztes ]

Az eghajlat es az id?jaras megvaltoztatasa nemcsak a civilizacios fejl?des mellektermeke, de egyes orszagok tudomanyos programjaban szandekolt emberi tevekenyseg is. Err?l adnak hireket az alabbi weboldalak.

https://web.archive.org/web/20070223114213/http://www.willthomas.net/Chemtrails/Articles/Weather_Warfare.htm

https://web.archive.org/web/20060811204748/http://earthchangescentral.com/eccarticles/WeatherManipulation_Fact_or_Fantasy01.html

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Meteorologia&oldid=24131630 ”