한국   대만   중국   일본 
Maya Angelou ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Maya Angelou

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Maya Angelou
Elete
Szuletett 1928 . aprilis 4.
St. Louis
Elhunyt 2014 . majus 28. (86 evesen)
Winston-Salem , Amerikai Egyesult Allamok
Nemzetiseg amerikai
Hazastarsa Paul du Feu (1974?1983)
Palyafutasa
Jellemz? m?faj(ok) eletrajz, vers
Els? m?ve I Know Why the Caged Bird Sings
Kituntetesei
  • National Women's Hall of Fame (1998)
  • Langston Hughes Medal (1991)
  • Grammy Award for Best Audio Book, Narration & Storytelling Recording (On the Pulse of Morning, 1993)
  • Spingarn Medal (1994)
  • Grammy Award for Best Audio Book, Narration & Storytelling Recording (1995)
  • Grammy Award for Best Audio Book, Narration & Storytelling Recording (2002)
  • NAACP Image Award for Outstanding Literary Work, Nonfiction (Hallelujah! The Welcome Table, 2005)
  • Marian Anderson Award (2008)
  • NAACP Image Award for Outstanding Literary Work, Nonfiction (Letter to My Daughter, 2009)
  • Elnoki Szabadsag-erdemrend (2010)
  • Literarian Award for Outstanding Service to the American Literary Community (2013)
  • Candace Award (1990)
  • Horatio Alger-dij (1992)
  • Arkansas Black Hall of Fame (1993)
  • Paul Robeson Award (1990)
  • Crystal Award (1992)
  • National Medal of Arts (2000)
  • a Del-Karolinai Egyetem diszdoktora (1989)
  • Baltimore diszpolgara (1990. marcius 22.)
  • North Carolina Award for Literature (1987)
  • honorary degree from Spelman College (1983)
Hatottak ra Charles Dickens , William Shakespeare , Edgar Allan Poe , Douglas Johnson , James Weldon Johnson , Frances Harper , Anne Spencer , Jessie Fauset , James Baldwin
Maya Angelou aláírása
Maya Angelou alairasa
Maya Angelou weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Maya Angelou temaju mediaallomanyokat.

Maya Angelou (/?ma?.? ?ænd??lo?/; [1] [2] szuletett Marguerite Ann Johnson, St. Louis , 1928 . aprilis 4. ? Winston-Salem , Eszak-Karolina , 2014 . majus 28. ) [3] haromszoros Grammy-dijas amerikai iro es kolt?. Hat oneletrajzi m?ve, ot esszekotete, szamos verseskotete jelent meg, tobb szindarab, film es tevem?sor kesziteseben vett reszt, szamtalan dijjal es tobb mint harminc diszdoktori cimmel tuntettek ki. Leginkabb oneletrajzi m?veir?l ismert, melyekben gyermek- es fiatalkorarol szamol be. Az els?, az 1969-ben megjelent I Know Why the Caged Bird Sings (?Tudom, miert enekel a rab madar”), mely tizenhet eves koraig koveti nyomon eletet, nemzetkozi elismerest hozott neki.

Szamtalan dologgal foglalkozott elete soran, volt tancos night-clubban, prostitualt, prostitualtak futtatoja, szerepl? a Porgy es Bess musicalben, koordinator a Martin Luther King altal szervezett Deli Kereszteny Vezet?k Konferenciajan, ujsagiro Egyiptomban es Ghanaban a gyarmati sorbol valo felszabadulas idejen, volt szindarabok, filmek es tevem?sorok szerz?je, rendez?je, producere es szerepl?je. 1991 ota az eszak-karolinai Wake Forest University Reynolds professzora volt. Aktiv reszt vallalt a feketek polgarjogi kuzdelmeben, egyutt dolgozott Martin Luther Kinggel es Malcolm X -szel. Az 1990-es evek ota evente korulbelul nyolcvan el?adast tartott kulonboz? helyeken, ezt nyolcvaneves kora utan is folytatta. 1993-ban elszavalta On the Pulse of Morning (?A hajnal pulzusa”) cim? verset Bill Clinton elnoki beiktatasan, ezzel ? lett az els? kolt?, aki ilyen rendezvenyen verset szaval 1961 ota, amikor Robert Frost szavalt John F. Kennedy beiktatasan.

I Know Why the Caged Bird Sings cim? m?ve megjelenesevel egyike lett az els? afroamerikai n?knek, akik maganeletukr?l beszeltek. A feketek es a n?k szoszoloja, m?veinek koszonhet?en gyakran tartjak a fekete kultura vedelmez?jenek. Bar egyes amerikai konyvtarakbol megprobaltak kitiltani m?veit, vilagszerte szeles korben olvassak ?ket. Nagy reszuk oneletrajzi ihletes? fikcio, de egyes kritikusai tisztan oneletrajznak nevezik ?ket. Angelou tudatosan torekedett arra, hogy megvaltoztassa az oneletrajzok altalanos szerkezetet, kritizalta a m?fajt es kiterjesztette a fogalmat. Konyvei temai koze tartoznak a rasszizmus, az identitas, a csalad es az utazas.

Elete es palyafutasa [ szerkesztes ]

Fiatalkora [ szerkesztes ]

Marguerite Johnson neven szuletett a Missouri allambeli St. Louisban 1928. aprilis 4-en. [3] Apja Bailey Johnson, portas es a haditengereszet dietetikusa, anyja Vivian Johnson (szuletett Baxter), apolon? es kartyaoszto. [4] Egy evvel id?sebb batyja, ifj. Bailey kezdte el Marguerite-et Mayanak hivni. [5] Mikor Angelou haromeves volt, szulei viharos hazassaga veget ert. [6] Apjuk kiseret nelkul kuldte el a ket gyermeket az Arkansas allambeli Stampsbe apai nagyanyjukhoz, Annie Hendersonhoz. Henderson az amerikai feketek nagy reszevel ellentetben [7] jo korulmenyek kozt elt a nagy gazdasagi vilagvalsag es a masodik vilaghaboru idejen is, mert egy alapvet? arucikkeket arusito kisboltot uzemeltetett, es mert jo befektetesei voltak. [4] Angelou visszaemlekezesei szerint nagyanyja eleinte bodebol arult etelt a fekete munkasoknak, ebb?l fejl?dott ki vallalkozasa. [8]

Angelou minden szempontbol teljes eletet elt: a vilagvalsag kori Del kemeny vilagabol jott, volt prostitualt, enekesn?, fellepett a Porgy es Bess ben, koordinator volt Martin Luther King mellett a Deli Kereszteny Vezet?k Konferenciajan, ujsagiro Egyiptomban es Ghanaban a dekolonizacio szedit? napjaiban, Malcolm X kortarsa, a wattsi lazadasok szemtanuja. Ismerte Kinget es Malcolmot, Billie Holidayt es Abbey Lincolnt .

John McWhorter kritikus, The New Republic [9]

Negy evvel kes?bb az apa varatlanul megjelent, [10] es visszavitte a ket gyermeket anyjukhoz St. Louisba. Angelout nyolceves koraban meger?szakolta anyja baratja, egy bizonyos Freeman. Ezt megosztotta a batyjaval, aki viszont elmondta a csaladnak a tortenteket. Freemant eliteltek, de csak egy napot toltott bortonben. Negy nappal a szabadulasa utan meggyilkoltak, valoszin?leg Angelou nagybatyjai. Angelou majdnem ot evre megnemult. [11] ?Ugy ereztem, a hangom olte meg azt az embert. Megoltem azzal, hogy elmondtam a nevet. Ugy ereztem, sosem szolalok meg tobbe, mert a hangom barkit megolhet.” [12] Az eletrajzat megiro Marcia Ann Gillespie es kollegai szerint ebben az id?szakban fejl?dott ki Angelou kiveteles memoriaja, a konyvek es irodalom iranti szeretete, es eles megfigyel?kepessege. [13]

Freeman halala utan Angelou es batyja ismet nagyanyjukhoz kerultek. [14] A kislanynak a csalad egyik baratja, egy taniton?, Bertha Flowers segitett, hogy ujra beszelni kezdjen, es ? ismertetett meg vele olyan szerz?ket, mint Charles Dickens , William Shakespeare , Edgar Allan Poe , Douglas Johnson es James Weldon Johnson , akik egesz kes?bbi eletere es palyafutasara nagy hatassal voltak, valamint olyan fekete n?i m?veszeket, mint Frances Harper , Anne Spencer es Jessie Fauset . [15] [16] [17] Mikor Angelou tizennegy eves lett, batyjaval egyutt ujra anyjahoz koltoztek, a kaliforniai Oaklandbe. Itt jart kozepiskolaba, a San Francisco-i George Washington High Schoolba ; emellett osztondijjal tancot es dramat tanult a California Labor Schoolban. Erettsegije el?tt a varos els? fekete n?i villamoskalauzakent dolgozott. [18] Tizenhet evesen, harom hettel iskolai befejezese el?tt adott eletet fianak, Clyde-nak, aki szinten kolt? lett. [19] [20] Angelou harmadik oneletrajzi m?veben ? Singin' and Swingin' and Gettin' Merry Like Christmas ? emliti, hogy fia Guy Johnsonra valtoztatta a nevet. [21]

Angelou masodik oneletrajzi m?ve, a Gather Together in My Name meseli el, milyen volt az elete 17 es 19 eves kora kozott. A m? reszletezi, hogy csuszott egyedulallo anyakent egyre lejjebb a tarsadalmi rangletran a szegenysegig es a b?nozesig. [22] Szakacskent dolgozott, prostitualtakat futtatott, es ? maga is prostitualt lett. [23] Parkapcsolatok, allasok es varosok kovettek egymast eleteben, mig igyekezett szakkepzetlenul, magasabb tanulmanyok nelkul felnevelni a fiat. [21]

Palyafutasanak kezdete: 1951?61 [ szerkesztes ]

1951-ben ? annak ellenere, hogy ebben az id?ben rossz szemmel neztek a fajok kozti kapcsolatokat, es sajat anyja is helytelenitette ? Angelou felesegul ment Enistasios ?Tosh” Angeloshoz, egy gorog m?szereszhez, aki korabban tengeresz volt, es zeneszkent probalt befutni. [24] [25] Ebben az id?ben modern tancokat tanult, es megismerkedett ket tancos-koreografussal, Alvin Aileyvel es Ruth Beckforddal . Angelou es Ailey tanccsoportot alakitottak Al es Rita neven, es San Francisco-i fekete rendezvenyeken leptek fel, de nem valtak sikeresse. [26] Ezutan Angelou ferjevel es fiaval New Yorkba koltozott, hogy afrikai tancokat tanulhasson Pearl Primus trinidadi tancosn?t?l, de egy evvel kes?bb visszatertek San Franciscoba. [27]

1954-ben Angelou hazassaga veget ert. Ezutan tancosn?kent dolgozott San Francisco-i klubokban, kozte a The Purple Onion night clubban, ahol calypso stilusban enekelt es tancolt. [28] Mindeddig Marguerite Johnson vagy Rita neven lepett fel, de itteni menedzserei es tamogatoi tanacsara a kulonlegesebb Maya Angelou nevet valasztotta, [29] ami kiemelte a tobbiek kozul es tukrozte tancfellepesei hangulatat. 1954?55-ben Europaban turnezott a Porgy es Bess operaval. Megprobalta minden olyan orszag nyelvet megtanulni, ahol jart, es par ev mulva mar szamos nyelven ertett. [30] 1957-ben a calypso nepszer?seget kihasznalva megjelentette els? zenei albumat, Miss Calypso neven. (Ezt 1996-ban CD-n is kiadtak.) [26] [31] [32] Szerepelt a Calypso Heat Wave cim? musicalfilmben, melyben sajat szerzemenyeit adta el?. [31] Egy kritikusa, John M. Miller szerint Angelou All That Happens in the Marketplace cim? dalanak el?adasa a film legeredetibb pillanata. [31]

Angelou 1959-ben talalkozott James O. Killens regenyiroval, az ? osztonzesere koltozott New Yorkba, hogy iroi karrierjere koncentraljon. Csatlakozott a Harlemi Iroszovetseghez , ahol szamos afroamerikai szerz?t megismert, koztuk John Henrik Clarke -ot, Rosa Guyt , Paule Marshallt es Julian Mayfieldet . Itt jelent meg el?szor irasa. [33] Miutan 1960-ban talalkozott Martin Luther King polgarjogi aktivistaval, es hallotta beszelni, Killensszel egyutt megalapitotta a Cabaret for Freedom zenei revut a Deli Kereszteny Vezet?k Konferenciaja (Southern Christian Leadership Conference, SCLC) segitesere, majd az SCLC eszaki koordinatora lett. Lyman B. Hagen szerint Angelou hozzajarulasa a polgari jogi kuzdelemhez rendkivul sikeres es hatekony volt. [34] Ebben az id?ben kezd?dott apartheidellenes es Fidel Castro -parti aktivizmusa is. [35]

Afrika es a Caged Bird : 1961?69 [ szerkesztes ]

Angelou Afrikaban leginkabb a ghanai Accraban tartozkodott

1961-ben Angelou fellepett Jean Genet The Blacks cim? darabjaban Abbey Lincolnnal , Roscoe Lee Brownnal , James Earl Jonesszal , Louis Gossett -tel, Godfrey Cambridge -dzsel es Cicely Tysonnal . [36] Meg ugyanebben az evben talalkozott Vusumzi Make del-afrikai szabadsagharcossal, aki a partnere lett; hivatalosan sosem hazasodtak ossze. [37] Angelou, ferje es fia, Guy Kairoba koltoztek, az iron? itt segedszerkeszt? lett egy angol nyelv? hetilapnal, a The Arab Observer nel. [38] [39] 1962-ben parkapcsolata veget ert, ekkor fiaval Ghana f?varosaba, Accraba koltozott, hogy Guy egyetemre jarjon, a fiu azonban sulyosan megserult egy autobalesetben, es szamos gerincm?tetre volt szuksege. [40] Angelou Accraban maradt, amig fia fel nem epult, es vegul 1965-ig nem tert haza. Ghanaban toltott ideje alatt a Ghanai Egyetemen dolgozott ugyintez?kent, es aktiv szerepet vallalt a Ghanaban el? amerikai feketek kozossegeben. [41] [42] Szerkeszt?kent dolgozott a The African Review nel, [43] szabaduszokent cikkeket irt a Ghanaian Times ba, dolgozott a Ghanai Radionak es fellepett a Ghanai Nemzeti Szinhazban . A The Blacks el?adasaval Genfben es Berlinben is fellepett. [44]

Accraban baratkozott ossze Malcolm X amerikai fekete polgarjogi vezet?vel, aki az 1960-as evek elejen tett latogatast az orszagban. Angelou kes?bb ugy nyilatkozott, testveri kapcsolat alakult ki koztuk. [45] 1965-ben Angelou visszatert az Egyesult Allamokba, hogy Malcolm X-szel kozosen uj polgarjogi szervezetet alapitsanak, az Organization of Afro-American Unityt (?Szervezet az Afroamerikai Egysegert”). Malcolm X-et nem sokkal kes?bb meggyilkoltak. A gyaszolo Angelou a batyjahoz koltozott Hawaiira , ahol felelesztette enekesi karrierjet, majd visszakoltozott Los Angelesbe , hogy ismet iroi karrierjere osszpontositson. Marketingkutatokent dolgozott Los Angeles Watts negyedeben, szegeny feketek lakta varosreszben, es szemtanuja volt az 1965 nyaran itt kitort lazongasnak. Szindarabokat is irt, es szinpadra allitasukkor szerepelt bennuk. 1967-ben visszatert New Yorkba, talalkozott egy kozeli baratjaval, Rosa Guyjal , es felelevenitette baratsagat James Baldwinnal , akivel az 1950-es evekben talalkozott Parizsban, es akit a testverenek nevezett. [46] Baratja, Jerry Purcell anyagilag tamogatta, hogy az irasra koncentralhasson. [47]

1968-ban Martin Luther King megkerte Angelout, hogy szervezzen meg egy tuntetest. Angelou beleegyezett, de elhalasztotta a dolgot. [48] A sors fintorakent Kinget Angelou negyvenedik szuletesnapjan gyilkoltak meg. Angelou ezutan eveken at nem unnepelte meg szuletesnapjat, ehelyett viragokat kuldott King ozvegyenek, Coretta Scott Kingnek . [49] Baratja, James Baldwin segitette ki a depressziobol. Ahogy Gillespie irta rola: ?Bar 1968 fajdalommal, veszteseggel es szomorusaggal teli ev volt, egyben ez volt az az ev, amikor Amerika el?szor meglatta Maya Angelou lelkenek es kreativ zsenialitasanak melyseget es szeles skalajat.” [50] Anelkul, hogy tapasztalattal rendelkezett volna ilyesmiben, megirta, elkeszitette es narralta a Blacks, Blues, Black! cim? tizreszes dokumentumfilm-sorozatot, ami a blues es a fekete amerikaiak afrikai oroksege kozti kapcsolattal foglalkozott, illetve ? ahogy ? fogalmazott ? ?az Egyesult Allamokban jelen lev? afrikanizmusokkal”. [51] A sorozat a National Educational Television , az PBS el?dje szamara keszult. Szinten 1968-ban reszt vett egy vacsoran Baldwinnal, Jules Feiffer kepregenyrajzoloval es felesegevel, Judyval; itt jott az otlete, hogy oneletrajzi m?vet irjon, melyre a Random House szerkeszt?je, Robert Loomis osztonozte. Az I Know Why the Caged Bird Sings 1969-ben jelent meg, es nemzetkozi elismerest kapott. [52]

Kes?bbi karrierje [ szerkesztes ]

1972-ben jelent meg Angelou Georgia, Georgia cim?, egy sved ceg altal keszitett es Svedorszagban forgatott filmje. Ez volt az els? film, melynek forgatokonyvet egy fekete n? irta. [53] Bar a forgatasba csak kevesse szolhatott bele, a filmzenet ? szerezte. [54] 1973-ban San Franciscoban osszehazasodott Paul du Feu walesi accsal, Germaine Greer volt ferjevel. Az ezt kovet? tiz evben, ahogy Gillespie kijelentette, ?tobbet elert, mint amennyit a legtobb m?vesz egy elet alatt”. [55] Zeneszerz?kent filmzeneket szerzett es Roberta Flack enekesn?nek irt dalokat. Cikkeket irt, novellakat, forgatokonyveket teve- es dokumentumfilmekhez, oneletrajzi m?vei es verseskotetei jelentek meg, szindarabok producere lett, szamos egyetem es f?iskola vendegel?adoja volt. Id?nkent szineszkent is szerepelt, [56] 1973-ban Tony-dijra jeloltek a Look Away ben jatszott szerepeert. 1977-ben mellekszerepl?kent felt?nt a Gyokerek cim? tevesorozatban. Szamos dijat kapott, vilagszerte tobb mint harminc egyetem diszdoktora lett. [57]

Az 1970-es evekben megismerkedett Oprah Winfrey amerikai teves szemelyiseggel, aki tevebemondokent dolgozott Baltimore-ban, es akinek kozeli baratja es mentora lett. [58] 1993-as esszekotetet, a Wouldn't Take Nothing for My Journey Now -t Winfreynek dedikalta. [59] 1981-ben elvalt du Feu-t?l, es visszatert a deli allamokba, ahol az eszak-karolinai Wake Forest University amerikai tanulmanyok tanszekenek Reynolds-professzora lett. Szamos, az erdekl?desi korebe tartozo temakorben tanitott: filozofia, etika, teologia, termeszettudomanyok, szinhaz es iras. [2] [60]

Maya Angelou beszedet mond Barack Obama kampanyrendezvenyen 2008-ban

1993-ban elszavalta On the Pulse of Morning cim? verset Bill Clinton elnok beiktatasi unnepsegen, ezzel ? lett az els? kolt?, aki ilyen rendezvenyen verset szaval 1961 ota, amikor Robert Frost szavalt John F. Kennedy beiktatasan. [61] Ez meg jobban felhivta a figyelmet korabbi m?veire, es ismertsege faji, gazdasagi es m?veltsegi hatarokat lepett at. [62] A vers hangfelvetele Grammy-dijat kapott. [63] 1995 juniusaban az ENSZ alapitasanak otvenedik evfordulojara rendezett unnepsegen adta el? az A Brave and Startling Truth cim? m?vet, melyet Richard Long ?masodik nyilvanos versenek” nevezett. [64] 1996-ban valora valtotta regi almat, hogy filmet rendezhessen: ekkor keszult a Down in the Delta , melyben Alfre Woodard es Wesley Snipes is szerepelt. [65] Az 1990-es evek ota el?adasaival jarta az orszagot [61] egy szamara atalakitott lakobuszban; ezt a szokasat nyolcvaneves koran tul is megtartotta. [66] [67] 2000-ben egy kepeslapokbol es disztargyakbol allo sikeres termekcsaladot hozott letre a Hallmark kepeslapgyarto ceggel. [68] [69] 2002-ben, harminc evvel azutan, hogy elkezdte megirni elettortenetet, megjelentette hatodik, utolso konyvet ebben a temaban, A Song Flung Up to Heaven cimmel. [70]

2008-ban, a demokrata parti el?valasztasok alatt Hillary Clinton szenator mellett kampanyolt. [49] [71] Mikor Barack Obama lett az elnokjelolt, Angelou ?t tamogatta. [49] ?Kezdjuk kin?ni a rasszizmus es szexizmus ostobasagait” ? jelentette ki. [72] 2010 vegen irasait es palyafutasaval kapcsolatos targyait egy, a feketek kulturajat kutato harlemi intezetnek adomanyozta. [73] Ez tobb mint 340 doboz dokumentumbol allt, koztuk sarga papirra irt jegyzetekb?l az I Know Why the Caged Bird Sings hez, egy 1982-ben Coretta Scott Kingt?l kapott taviratbol, rajongoi levelekb?l es szemelyes, illetve munkaugyi levelezesb?l kollegaival, peldaul szerkeszt?jevel, Robert Loomisszal. [74]

Maganelete [ szerkesztes ]

Az irast eppannyira az eletem reszeve teszem, mint az evest vagy a zenehallgatast.

Maya Angelou, 1999 [75]

Iras kozben kalap vagy nagyon szorosra kotott kend? van a fejemen. Azt hiszem, igy akadalyozom meg, hogy az agyam kiszivarogjon a koponyambol es nagy szurke cseppekben lefolyjon a nyakamon, a fulembe, az arcomon.

Maya Angelou, 1984 [76]

Semmi nem ijeszt meg annyira, mint az iras, de semmi nem elegit ki ennyire. Olyan, mint a [La Manche] csatornaban uszni, szemben az angolnakkal, a hullamokkal, a hideggel es piszokkal, aztan elerni a tulpartot es a szarazfoldre tenni a labad.

Maya Angelou, 1989 [77]

Egyes adatok arra utalnak, hogy Angelou reszben a nyugat-afrikai mende nepcsoportbol szarmazik. [78] Otodik oneletrajzi m?veben, az 1987-ben megjelent All God's Children Need Traveling Shoes ban irja, hogy kulseje alapjan a mendekhez tartozo bambara nepcsoport tagjakent azonositottak. [79] A PBS csatorna 2008-ban bemutatott dokumentumfilmje szerint Angelou anyai dednagyanyja, Mary Lee, akit a polgarhaboru utan felszabaditottak, korabbi feher gazdajatol, John Savintol esett teherbe. Savin arra kenyszeritette Lee-t, hogy egy masik ferfit nevezzen meg gyermeke apjakent. Savint perbe fogtak, amiert hamis tanuzasra kenyszeritette Lee-t, es bar bebizonyosodott, hogy a gyermeknek Savin az apja, az eskudtszek felmentette a ferfit. Lee-t a Missouri allambeli Clinton megye szegenyhazaba kuldtek lanyaval, Marguerite Baxterrel, aki Angelou nagyanyja lett. Angelou igy irt Lee-r?l: ?szegeny kicsi fekete lany, fizikailag es lelkileg is serult.” [80]

Angelou eletenek reszletei, ahogy m?veiben leirta es az interjukban, beszedeiben es cikkeiben beszamolt roluk, ellentmondanak egymasnak. Kritikusa, Mary Jane Lupton szerint, amikor Angelou az eleter?l meselt, azt ekesszoloan, de kozvetlenul tette, es nem id?rendben. [81] Legalabb ketszer volt ferjnel, de sosem mondta el, pontosan hanyszor is kotott hazassagot, mert ?felt, hogy komolytalannak t?nik”. [66] Eletrajzai es Gillespie szerint 1951-ben hazasodott ossze Tosh Angelosszal es 1973-ban Paul du Feu-vel, Vusumzi Makehoz f?z?d? kapcsolata pedig 1961-ben kezd?dott, bar vele formalisan nem kotott hazassagot. Egy fia van, Guy, akinek szuleteser?l els? konyveben ir; egy fiu unokaja es ket dedunokaja, [40] valamint rengeteg rokona es baratja van. [82] Anyja, Vivian Baxter es batyja, Bailey Johnson, Jr., akik fontos szerepet toltottek be eleteben es konyveiben, mar meghaltak: anyja 1991-ben, batyja 2000-ben, tobb agyverzes utan. [83] 1981-ben unokajanak anyja elt?nt a gyermekkel; Angelou csak nyolc ev utan talalt ra ujra a gyermekre. [84] Err?l 1986-ban megjelent My Grandson, Home at Last (?Az unokam vegre ujra itthon”) cim? m?veben ir. [85]

Gillespie szerint Angelou szereti, ha Dr. Angelounak szolitjak. 2008-ban ket lakassal rendelkezett: eggyel az eszak-karolinai Winston-Salemben es eggyel Harlemben , egyre novekv? konyvtaraval, [86] m?gy?jtemenyekkel es jol felszerelt konyhaval. F? rezidenciajan, Winston-Salemben evente tobb unnepseget is rendezett, tobbek kozt halaadaskor ; [87] a f?zesben eppolyan tehetseges volt, mint az irasban, az el?kel? etelekt?l a hetkoznapiakig mindenben. [67] 2004-ben megjelentette Hallelujah! The Welcome Table cim? konyvet, benne anyjatol es nagyanyjatol tanult receptekkel, melyeket tortenetek kotnek ossze. [88]

Az I Know Why the Caged Bird Sings t?l kezdve ugyanaz volt az irasi modszere. [17] Koran reggel felkelt, es bejelentkezett egy hotelszobaba, ahol a szemelyzet mar el?re levett minden kepet a falakrol. Jegyzetfuzetekbe irt, semmi mas nem volt nala, csak egy uveg sherry, egy pakli kartya, amivel paszianszozott , a Roget's Thesaurus es a Biblia . Kora delutan tavozott 10-12 oldalnyi irott anyaggal, amib?l estere a szerkesztes utan 3-4 oldal lett. [89] Ezt a modszert azert talalta ki, hogy ?b?voletbe ejtse” magat, es, ahogy egy 1989-ben a British Broadcasting Corporationnek adott interjujaban mondta, ?ujra atelje az agoniat, a szenvedest, a Sturm und Drang ot.” [12] Ilyenkor visszamegy az id?ben ahhoz az esemenyhez, amir?l ir, meg a traumatikus esemenyekhez is, hogy ?elmondja az emberi igazsagot” [12] az eleter?l. Tobbszor kijelentette, hogy gyakran azert kartyazik, hogy eljusson ebbe az allapotba es konnyebben elerje emlekeit. ?Lehet, hogy egy oraba is beletelik, amig odajutok, de ha sikerul ? az annyira jo erzes!” Nem erzi katartikusnak az elmenyt, de megkonnyebbul, ha leirhatja az igazsagot. [12]

2014. majus 28-an reggel holtan talaltak otthonaban. [90] Egy ideje mar egeszsegi problemakkal kuzdott, tobb tervezett el?adasat is le kellett mondania. [91] [92]

M?vei [ szerkesztes ]

Angelou osszesen hat oneletrajzi ihletes? m?vet irt. Mary Jane Lupton irodalomtudos szerint a Singin' and Swingin' and Gettin' Merry Like Christmas megjelenesevel ? lett az els? ismert afroamerikai eletrajziro, aki harmadik kotetet is irt a sajat eleter?l. [93] Konyvei id?n es teren ativelnek, Arkansas-tol Afrikaig, majd vissza az Egyesult Allamokig, a masodik vilaghaboru kezdetet?l Martin Luther King meggyilkolasaig. [94] A kritikusok hajlamosak a tovabbi oneletrajzokat a legnagyobb dicseretet kapott els?hoz viszonyitva megitelni. [95] Angelou otkotetnyi esszet is irt, ezeket Hilton Als iro ?bolcsessegkonyveknek” es ?oneletrajzi szovegekkel osszef?zott homiliaknak” nevezte. [48] Egesz palyafutasa alatt ugyanaz volt a szerkeszt?je: Robert Loomis , a Random House 2011-ben visszavonult egyik vezet? szerkeszt?je, [96] akit a konyvkiadas egyik leghiresebb szerkeszt?jekent tartottak szamon. [97] Angelou igy nyilatkozott rola: ?Kapcsolatunk elegge legendas a kiadok koreben.” [98]

A m?veim, az eletem, minden, amit teszek, a tulelesr?l szol, nem a puszta, szorny?, faradalmas tulelesr?l, hanem a hittel es eleganciaval valorol. Az ember sok kudarccal szembesulhet, de nem szabad hagynia, hogy legy?zzek.

Maya Angelou [99]

Hosszu palyafutasa soran ezenkivul verseskotetek, szindarabok, mozi- es tevefilmek forgatokonyvei is szulettek tollabol, emellett szineszkent is fellepett, filmet es szindarabot rendezett es el?adasokat is tartott. Els? verseskotetet, az 1971-ben megjelent Just Give Me a Cool Drink of Water 'fore I Diiie -t Pulitzer-dijra jeloltek, es Bill Clinton elnok is felkerte, hogy szavaljon beiktatasi unnepsegen. [61] [100] Szineszkent szamos szindarabban, filmben es tevem?sorban szerepelt, 1977-ben peldaul a Gyokerek cim? tevesorozatban. Georgia, Georgia cim? forgatokonyve (1972) volt az els? eredeti megfilmesitett forgatokonyv fekete n?t?l, es ? volt az els? afroamerikai n?, aki jelent?s filmet rendezett, a Down in the Deltat, 1998-ban. [65] Az 1990-es evek ota tartott rendszeresen el?adasokat tobb varosban, nyolcvaneves koran tul is. [66] [67] 2008-ban verseket irt es szavalt M. K. Asante, Jr. The Black Candle cim? filmjehez.


Oneletrajzi m?vei [ szerkesztes ]

Fogadtatasa es oroksege [ szerkesztes ]

Hatasa [ szerkesztes ]

Amikor 1969-ben megjelent az I Know Why the Caged Bird Sings, Angelout ujfajta memoarirokent udvozoltek, ? volt az egyik els? afroamerikai n?, aki nyilvanosan kepes volt irni maganeleter?l. Hilton Als irodalomtudos szerint a fiatal fekete iron?ket mindaddig a hatterbe szoritottak, nem voltak kepesek sajat m?veik f?szerepl?ive valni. [48] John McWhorter egyetertett ezzel, es apologetikusnak tartotta Angelou m?veit. Szerinte Angelou annak az afroamerikai hagyomanynak a resze, amely a fekete kultura vedelmeben jott letre: ?irodalmi megjelenese annak a kovetelesnek, ami a kor fekete tudomanyos eletet uralta”. [101] Julian Mayfield iro, aki szerint a Caged Bird ?szavakkal leirhatatlan mesterm?”, [48] ugy velte, hogy Angelou oneletrajzi m?vei nemcsak a fekete iron?k, hanem altalaban az afroamerikai eletrajz-irodalom egesze szamara kovetend? peldaul szolgalnak. Als szerint a Caged Bird azert uttor? szerep?, mert abban egy fekete oneletrajziro ?belulr?l ir a fekete tapasztalatrol, vedekezes es bocsanatkeres nelkul”. [48] M?vei reven Angelou kozismert es nagy tiszteletben allo szoszoloja lett a feketeknek es a n?knek. [95] Ketsegkivul ?Amerika leginkabb szem el?tt lev? fekete oneletrajzi iron?je lett”, [102] ?a korszak egy jelent?s hangja”. [103] Ahogy Gary Younge kijelentette: ?Maya Angeloura talan minden el? ironal inkabb igaz, hogy az elete szo szerint a m?ve.” [66]

Hilton Als szerint bar a Caged Bird fontos szerepet tolt be a fekete feminista m?vek terjedeseben az 1970-es evekben, ez nem annyira eredetisegenek koszonhet?, mint inkabb annak, hogy visszaadja a korszellemet, [48] illetve azt az id?szakot, amelyben szuletett: az amerikai polgarjogi kuzdelem lezarulasa idejet. Als kijelentette, hogy Angelou irasai, melyeknek inkabb celja a kitarulkozas, mint a politika vagy a feminizmus, tobb mas iron?t is felszabaditottak, lehet?ve tettek szamukra, hogy szegyen nelkul kitarulkozzanak a vilag el?tt. [48] Angelou egyik kritikusa, Joanne M. Braxton szerint a Caged Bird ?talan a legesztetikusabb eletrajz” ebben az id?szakban afroamerikai n?t?l. [102]

Kritikai fogadtatasa [ szerkesztes ]

Elsie B. Washington kritikus ? valoszin?leg annak a hatasara, hogy Bill Clinton felkerte Angelout, hogy szavaljon a beiktatasan ? ?a fekete n?k koszorus kolt?jenek” nevezte Angelout. [104] Az unnepseg utan oneletrajzi es verseskotetei eladasi peldanyszama 300-600%-kal n?tt, es a Bantam Booksnak 400 000 peldanyt ujra kellett nyomtatnia, hogy lepest tudjon tartani a kereslettel. A Random House , amely Angelou konyveinek kemenykotes? kiadasat forgalmazta es az ev folyaman az unnepsegen elhangzott verset is megjelentette, kozolte, hogy 1993 januarjaban tobbet adtak el a m?veib?l, mint 1992-ben egesz evben, ami 1200%-os novekedest jelentett. [105] Mikor kritizaltak, amiert elettortenetet irja meg, Angelou egyszer azt mondta: ?Egyetertek Balzackal es azokkal a 19. szazadi irokkal, legyenek akar feketek, akar feherek, akik azt mondjak: 'Penzert irok.'” [66]

Angelou konyveit, f?leg az I Know Why the Caged Bird Sings et tobb szul? is kritizalta, emiatt szamos helyen kivettek az iskolai tananyagbol es lekerult az iskolai konyvtarak polcairol. Az Orszagos Cenzuraellenes Szovetseg szerint a szul?k es az iskolak azt kifogasoltak, hogy a m?ben leszbikus kapcsolat, hazassag el?tti egyutteles, pornografia es er?szak szerepel. [106] Voltak, akik a konyv szexualitast reszletesen abrazolo reszeit, a vallas nem kell?keppen tiszteletteljes bemutatasat es a szoveg nyelvezetet kifogasoltak. [107] A konyv a harmadik helyre kerult az Amerikai Konyvtarosszovetseg altal osszeallitott, az 1990 es 2000 kozti id?szakban legtobbet kifogasolt konyvek listajan, es a hatodik helyre a kovetkez? evtizedben. [108] [109]

Dijai, elismeresei [ szerkesztes ]

Angelout szamos egyetem, irodalmi szervezet, kormanyhivatal es mas csoport tuntette ki munkajaert. A Caged Bird ot National Book Awardra , a Just Give Me a Cool Drink of Water 'fore I Diiie cim? verseskotetet Pulitzer-dijra , [100] a Look Away cim?, 1973-ban bemutatott dramaban nyujtott alakitasat Tony-dijra , felolvasott verseinek hangfelvetelet pedig haromszor is Grammy-dijra jeloltek. [110] [111] 1995-ben konyvkiadoja, a Random House adatai szerint ? vezette a leghosszabb ideig (ket evig) a The New York Times puhafedel? nem fikcios konyveinek bestsellerlistajat. [112] Ket elnoki bizottsagban szolgalt, [95] [113] 2000-ben a National Medal of Arts , [114] 2008-ban a Lincoln Medal, [115] 2011-ben a Presidential Medal of Freedom kituntetettje lett. [116] Tobb mint harminc diszdoktori cimet kapott. [57] 2022 januarjaban Angelou alakjaval kerultek a forgalomba az amerikai negyeddollarosok, ezzel ? lett az els? fekete n?, aki amerikai penzermen szerepel. [117] [118]

M?vei az oktatasban [ szerkesztes ]

Angelou m?veit narrativa es multikulturalis megkozelites szempontjabol hasznaltak a tanarkepzesben. Jocelyn A. Glazier, a George Washington University professzora az I Know Why the Caged Bird Sings es a Gather Together in My Name felhasznalasaval tanitotta a leend? tanarokat arra, hogy beszeljenek a faji kerdesr?l az osztalyteremben. Glazier szerint Angelou ongunya, humora, ironiaja es az, ahogyan lekicsinyli a tortenteket, bizonytalansagban hagyja olvasoit afel?l, mit hagyott ki irasaibol, es hogyan reagaljanak a leirtakra. Az, ahogyan leirja, hogyan tapasztalta meg a rasszizmust, arra kenyszeriti feher olvasoit, vizsgaljak meg erzeseiket a fajjal es sajat kivetelezett helyzetukkel kapcsolatban. Glazier ugy talalta, mig a kritikusok az Angelou altal alkalmazott irodalmi modszerekre osszpontositottak, es arra, hol fer bele az afroamerikai oneletrajzirodalom kereteibe, az olvasok meglepetessel reagalnak a tortenetre, f?leg, amikor a m?faj keltette el?zetes elvarasokkal veszik kezbe a kotetet. [119]

Daniel Challener 1997-ben megjelent Stories of Resilience in Childhood (?A gyermekkori rugalmassagrol szolo tortenetek”) cim? m?veben a Caged Bird esemenyeit elemezte, hogy bemutassa a gyermekek rugalmassagra valo kepesseget. Challener ugy velte, Angelou konyve hasznos keretet nyujt, amelyen belul megvizsgalhatoak azok az akadalyok, melyekkel a Mayahoz hasonlo gyermekek talalkoznak, es az, hogyan segithetnek a kozossegek, hogy a gyermek sikeres legyen az eletben, ahogyan Angelou. [120] Chris Boyatzis pszichologus arra hasznalta a konyvet, hogy kiegeszitse tudomanyos elmeletet es kutatasat a gyermeki fejl?des olyan teruletein, mint az enfogalom es onbizalom kialakulasa, az ego rugalmassaga, alsobbrend?seg, a rossz banasmod hatasai, nevelesi stilusok, testveri es barati kapcsolatok, nemi szerepek, kognitiv fejl?des, pubertas es az egyeniseg alakulasa serdul?korban. Ugy talalta, a konyv a valo eletb?l vett peldakkal nagyon hatekonyan illusztralja ezeket a pszichologiai fogalmakat. [121]

Stilusa az oneletrajzi m?vekben [ szerkesztes ]

Angelou irastechnikaja, ugymint a parbeszedek, jellemzes, tortenetvezetes, helyszin es nyelvezet miatt konyveit gyakran az oneletrajzi fikcio kategoriaba soroltak be. [122] Maria Lauret feminista tudos szerint Angelou szandekosan torekedett arra, hogy megvaltoztassa az oneletrajzok altalanos szerkezetet azzal, hogy kritizalja es kiterjeszti a m?fajt. [123] Mary Jane Lupton szerint Angelou minden oneletrajza koveti a m?faj elterjedt szerkezetet: egy szerz? irta ?ket, az esemenyek id?rendben kovetik egymast, megvan benne a m?fajra jellemz? jellemzes, technikak es temak. [124] Angelou elismerte, hogy m?veiben helyet kaptak fiktiv elemek is, es Lupton is kijelentette, hogy Angelou hajlamos ?elterni attol az elterjedt velekedest?l, hogy az oneletrajzi m?nek igaznak kell lennie”. [125] Ez parhuzamba allithato az abolicionizmus kori oneletrajzi m?vekkel, melyekben, ahogy Crispin Sartwell afroamerikai tudos megfogalmazta, az igazsagot neha cenzurazni kellett, hogy a szerz? vedje sajat magat. [125] [126] Lyman B. Hagen szerint Angelou m?vei az afroamerikai oneletrajzi irodalom hagyomanyaba illenek, de ezen belul egyedi ertelmezest adnak a formanak. [127]

Az afroamerikai irodalmat tanulmanyozo Pierre A. Walker szerint a fekete irodalom tortenelmet vegigkiserte a kihivas, hogy a szerz?knek el?szor m?veik irodalmi statusaert kellett megkuzdeniuk, hogy elerhessek politikai celjaikat. Ezert tudta Angelout szerkeszt?je, Robert Loomis ravenni, hogy irja meg a Caged Bird ot: kihivast allitott ele, tud-e olyan oneletrajzot irni, ami magas irodalomnak szamit. [128] Angelou elismerte, hogy kovette a rabszolga-irodalom hagyomanyat abban, hogy ?egyes szam els? szemelyben beszelt a tobbes szam els? szemelyr?l, azt mondta, hogy 'en', mikozben azt ertette alatta, hogy 'mi'.” [95] John McWhorter szerint Angelou m?vei az afroamerikai kulturat vedik es harcolnak a negativ sztereotipiak ellen. [101] Szerinte olyba t?nhet, mint ha a konyvek celkozonsege nem feln?ttekb?l, hanem gyerekekb?l allna, es megszerkesztesuk igazolja a fekete kultura vedelmeben tett torekveseket. Ugy velte, Angelou a tipikus, ?nehez helyzetben lev? fekete amerikai”-kent abrazolja magat, es bar konyvei ?elavultak”, elismeresre melto, ahogy ?megnyitottak az utat a kortarss fekete irok el?tt, hogy vegre egyenek lehessenek, nem egesz fajuk kepvisel?i egy szemelyben”. [129] Lynn Z. Bloom Frederick Douglass irasaihoz hasonlitotta Angelou m?veit, es ugy velte, mindketten elertek celjukat: ugy irtak le a fekete kulturat, hogy erthet?ve tettek a szelesebb feher kozonseg el?tt. [130]

Sondra O'Neale szerint bar Angelou kolteszete beleillik az afroamerikai szajhagyomany keretebe, ?prozaja a nyugati formak klasszikus technikait alkalmazza”, [131] es bar elkeruli az egy az egyben fekete nyelvezetet, parbeszedeiben sikeresen kifejezi a gettostilust. [132] McWhorter szerint a nyelv, melyet Angelou hasznal, es az emberek, akiket eletrajzi irasaiban leir, nem valoszer?ek, igy eltavolitjak a szerz?t az olvasotol. ?Sosem olvastam meg olyan oneletrajzi irast, amelyben ennyire nehezen tudtam aterezni, hogy beszel a szerepl? es ki ? valojaban.” [133] Ugy erezte tobbek kozott, hogy a fontos szerepl?k, mint maga Angelou, a fia, Guy es az anyja, Vivian nem ugy beszelnek, ahogy varhato lenne, beszeduk ?meg lett tisztitva”; [134] Guy a fiatal fekete ferfit, Vivian az idealizalt anyafigurat jelkepezi, es a merev beszedmod, melyet Angelou hasznal leirasuknal es parbeszedeikben, mintha szandekosan probalna bizonygatni, hogy a feketek kepesek a standard nyelvvaltozattal kifejezni magukat. [135] Elismerte, hogy a stilusert nagyban felel?s a m?vek apologetikus jellege. [101] Mikor a m? szuletett, az 1960-as evek vegen, az irodalomban elvart volt az organikus egyseg, es az iro igyekezett olyan m?vet irni, ami megfelel ennek az elvarasnak. [128] A m?ben leirt esemenyek novellak sorozatakent kovetik egymast, de nem all fenn szigoru id?rend, ehelyett egyes temak kore csoportosulnak, [136] ugymint rasszizmus, onazonossag, csalad, utazas. Valerie Sayers irodalomtudos szerint Angelou kolteszete es prozaja hasonlo, mindkett? a szerz? kozvetlen hangvetelen, az allando ritmus es a hirtelen valtasokon, a hasonlatokon es metaforakon alapul. [137] Hagen szerint Angelou m?veire a hagyomanyos irodalmi kanon es az afroamerikai kozosseg szajhagyomanya is hatassal volt; irasaiban tobb mint 100 irodalmi alakra utalt, [138] de a blueszene jellegzetessegeit is felhasznalta, koztuk az elet es kuzdelmeinek taglalasat, az ironikus alabecsulest, a termeszetes metaforakat, ritmusokat es intonaciokat. [139] Nem tortenetszalon alapulnak az irasai, hanem szemelyes elmenyek es tortenelmi esemenyek formaljak konyveit. [140]

Kolteszete [ szerkesztes ]

Martin Luther King . Kritikusai szerint Angelou kolteszete azt az afroamerikai szobeli hagyomanyt idezi fel, amit King beszedei is

Bar Angelou kolt?nek es dramaironak tartotta magat, amikor szerkeszt?je, Robert Loomis ravette az I Know Why the Caged Bird Sings megirasara, [141] leginkabb eletrajzi m?veir?l lett ismert. Lupton szerint azonban szamos olvasoja els?dlegesen kolt?nek tartja. [142] Elsie B. Washington kritikus ?a fekete n?k koszorus kolt?jenek” nevezte, verseit pedig az afroamerikaiak himnuszainak. [104] Kolt?kent epp olyan sikert aratott, mint eletrajzi szerz?kent. Mar palyafutasa elejen felvaltva adta ki eletrajzi irasait es verseskoteteit. [143] Els? verseskotete, a Just Give Me a Cool Drink of Water 'Fore I Diiie 1971-ben jelent meg, roviddel az I Know Why the Caged Bird Sings utan, es Pulitzer-dijra jelolt bestseller lett. [144]

Angelou egyik leghiresebb verse az On the Pulse of Morning , melyet Bill Clinton beiktatasan szavalt el 1993-ban. Lupton kijelentette, hogy ?Angelou nagysagat ennek a versnek fogjak tulajdonitani”, es hogy a kolt? szinpadias el?adasmodja, melynel alkalmazta szineszkent es szonokkent tanult kepessegeit, visszaterest jelentett az olyan afroamerikai szonokok beszedstilusahoz, mint Frederick Douglass , Martin Luther King es Malcolm X . [142] Angelou masik hires nyilvanos versszavalasa az A Brave and Startling Truth el?adasa volt 1995-ben, az ENSZ alapitasanak 50. evfordulojan. Szinten 1995-ben elszavalta egy verset a Million Man March (Egymilliok vonulasa) neven ismert fekete emberjogi rendezvenyen. [145] 2009-ben a Michael Jacksonrol irt We Had Him cim? verset Queen Latifah olvasta fel a sztar temetesen. [146]

Gillespie kijelentette, hogy Angelou ?az Arkansas allambeli Stampsben szeretett bele a kolteszetbe”. [147] Miutan nyolcevesen meger?szakoltak, es nema lett, rengeteg irodalmi m?vet olvasott es tanult meg kivulr?l, koztuk verseket. A Caged Bird ben leirta, hogy egy baratja, Mrs. Flowers segitett neki, hogy elszavalja ezeket, igy kitorjon a nemasagbol. [148] Gillespie szerint Angelou verseinek nyelvezete ?a feketek beszedenek gazdagsagat es erzekenyseget tukrozi”, ezert hangosan kell olvasni ?ket. [144] Ezt maga Angelou is meger?sitette egy 1983-ban adott interjujaban. [149]

Zofia Burr ugy velte, Angelou azert ?nem kepes leny?gozni a hivatasos verskritikusokat”, [150] mert versei temaja es nepszer?sege nem tetszik nekik, emellett a kritikusok jobban ertekelik a verset irott, nem pedig szoban el?adott m?fajkent. James Finn Cotter kritikus, amikor Angelou 1976-ban megjelent Oh Pray My Wings Are Gonna Fit Me Well verseskoteter?l irt kritikat, a kotetet ?a siker veszelyei szerencsetlen peldajakent” jellemezte. [151] John Alfred Avant kritikus a Pulitzer-dijra jelolt Just Give Me a Cool Drink of Water 'Fore I Diiie -rol irta, hogy ?nem tokeletes, semmilyen szempontbol.” [152] Burr ellenvetese szerint Angelou kritikusai nem veszi figyelembe a kolt? tagabb celkit?zeset: hogy ?reprezentativ legyen, nem egyeni, es iranyado, nem kitarulkozo.” [153]

Joanne Braxton kijelentette, hogy ?Angelou kozonseget, ami nagyreszt n?kb?l es feketekb?l all, nem nagyon erdekli, mit mondanak m?veir?l az uralkodo irodalmi hagyomany feher es/vagy ferfi kritikusai. Ez a kozonseg nem irodalomkritikusokat olvas, hanem Maya Angelout.” [154]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Angelou, Maya: Pronunciation of Maya Angelou . SwissEduc, 2007. [2013. december 17-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. aprilis 6.)
  2. ↑ a b Glover, Terry. ?Dr. Maya Angelou”, Ebony , 2009. december 1., 67. oldal  
  3. ↑ a b Gillespie et al., p. 14.
  4. ↑ a b Lupton, p. 4.
  5. ↑ Angelou (1969), p. 67.
  6. ↑ Angelou (1969), p. 6.
  7. ↑ Johnson, p. 11.
  8. ↑ Angelou (1993), pp. 21?24.
  9. ↑ McWhorter, p. 36.
  10. ↑ Angelou (1969), p. 52.
  11. ↑ Lupton, p. 5.
  12. ↑ a b c d ? Maya Angelou I Know Why the Caged Bird Sings ”. BBC World Service Book Club . BBC . 2005. oktober 1. Hozzaferes: 2012. julius 29.
  13. ↑ Gillespie et al., p. 22.
  14. ↑ Gillespie et al., pp. 21?22.
  15. ↑ Angelou (1969), p. 13.
  16. ↑ Gillespie et al., p. 23.
  17. ↑ a b Lupton, p. 15.
  18. ↑ Gillespie et al., p. 28.
  19. ↑ Angelou (1969), p. 279.
  20. ↑ Long, Richard. ? 35 Who Made a Difference: Maya Angelou ”, Smithsonian Magazine , 2005. november 1.. [2013. november 5-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2007. oktober 25.)  
  21. ↑ a b Lupton, p. 6.
  22. ↑ Lauret, p. 120
  23. ↑ Gillespie et al., p. 29.
  24. ↑ Hagen, p. xvi.
  25. ↑ Gillespie et al., pp. 29, 31.
  26. ↑ a b Angelou (1993), p. 95.
  27. ↑ Gillespie et al., pp. 36?37.
  28. ↑ Gillespie et al., p. 38.
  29. ↑ Gillespie et al., p. 41.
  30. ↑ Hagen, pp. 91?92.
  31. ↑ a b c Miller, John M: Calypso Heat Wave . Turner Classic Movies. (Hozzaferes: 2010. marcius 14.)
  32. ↑ Gillespie et al., p. 48.
  33. ↑ Gillespie et al., pp. 49?51.
  34. ↑ Hagen, p. 103.
  35. ↑ Gillespie et al., p. 57.
  36. ↑ Gillespie et al., p. 64.
  37. ↑ Gillespie et al., p. 59.
  38. ↑ Gillespie et al., p. 65.
  39. ↑ Gillespie et al., p. 71.
  40. ↑ a b Gillespie et al., p. 156.
  41. ↑ Gillespie et al., p. 74.
  42. ↑ Gillespie et al., p. 75.
  43. ↑ Braxton, p. 3.
  44. ↑ Gillespie et al., pp. 79?80.
  45. ↑ Maya Angelou Interview . Academy of Achievement. [2016. marcius 23-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. december 8.)
  46. ↑ Boyd, Herb. ?Maya Angelou Remembers James Baldwin”, New York Amsterdam News , 2010. augusztus 5., 17. oldal  
  47. ↑ Gillespie et al., pp. 85?96.
  48. ↑ a b c d e f g Als, Hilton. ? Songbird: Maya Angelou takes another look at herself ”, The New Yorker , 2002. augusztus 5. (Hozzaferes: 2012. julius 29.)  
  49. ↑ a b c Minzesheimer, Bob. ? Maya Angelou celebrates her 80 years of pain and joy ”, USA Today , 2008. marcius 26. (Hozzaferes: 2008. majus 30.)  
  50. ↑ Gillespie et al., p. 98.
  51. ↑ Angelou, Maya. ? Why I Moved Back to the South ”, Ebony , 1982. februar 1., 130. oldal (Hozzaferes: 2010. szeptember 21.)  
  52. ↑ Smith, Dinitia. ? A Career in Letters, 50 Years and Counting ”, The New York Times , 2007. januar 23. (Hozzaferes: 2007. oktober 23.)  
  53. ↑ Brown, Avonie. ?Maya Angelou: The Phenomenal Woman Rises Again”, New York Amsterdam News , 1997. januar 4., 2. oldal  
  54. ↑ Gillespie et al., p. 105.
  55. ↑ Gillespie et al., p. 119.
  56. ↑ Gillespie et al., p. 110.
  57. ↑ a b Moore, Lucinda: A Conversation with Maya Angelou at 75 . Smithsonian.com, 2003. aprilis 1. (Hozzaferes: 2007. oktober 2.)
  58. ↑ Winfrey, Oprah: Oprah Talks to Maya Angelou . Oprah.com. (Hozzaferes: 2007. oktober 2.)
  59. ↑ Angelou (1993), p. x.
  60. ↑ Gillespie et al., p. 126.
  61. ↑ a b c Manegold, Catherine S.. ? An Afternoon with Maya Angelou; A Wordsmith at Her Inaugural Anvil ”, The New York Times , 1993. januar 20. (Hozzaferes: 2007. oktober 2.)  
  62. ↑ Berkman, Meredith. ? Everybody's All American ”, Entertainment Weekly , 1993. februar 26.. [2018. szeptember 15-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2009. marcius 10.)  
  63. ↑ Gillespie et al., p. 142.
  64. ↑ Long, p. 84.
  65. ↑ a b Gillespie et al., p. 144.
  66. ↑ a b c d e Younge, Gary. ? No surrender ”, The Guardian , 2002. majus 25. (Hozzaferes: 2007. oktober 10.)  
  67. ↑ a b c Gillepsie et al., p. 9.
  68. ↑ Gillespie et al., p. 10.
  69. ↑ Williams, Jeannie. ? Maya Angelou pens her sentiments for Hallmark ”, USA Today , 2001. januar 10. (Hozzaferes: 2011. november 19.)  
  70. ↑ Gillespie et al., p. 175.
  71. ↑ Mooney, Alexander. ? Clinton camp answers Oprah with Angelou ”, CNN Politics.com , 2008. december 10.. [2018. aprilis 4-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2009. aprilis 4.)  
  72. ↑ Parker, Jennifer. ? From King's 'I Have a Dream' to Obama Inauguration ”, ABC News , 2009. januar 19. (Hozzaferes: 2009. aprilis 4.)  
  73. ↑ Waldron, Clarence. ? Maya Angelou Donates Private Collection to Schomburg Center in Harlem ”, Jet , 2010. november 15., 14. oldal (Hozzaferes: 2010. szeptember 21.)  
  74. ↑ Lee, Felicia R.. ? Schomburg Center in Harlem Acquires Maya Angelou Archive ”, The New York Times , 2010. november 15. (Hozzaferes: 2010. oktober 26.)  
  75. ↑ Tate, p. 150.
  76. ↑ Angelou, Maya.szerk.: Mari Evans: Shades and Slashes of Light, Black Women Writers (1950?1980): A Critical Evaluation . Garden City, New York: Doubleday, 5 . o. (1984). ISBN 0-385-17124-2  
  77. ↑ Toppman, p. 145.
  78. ↑ Henry L. Gates, Jr. (host).  African American Lives 2: The Past is Another Country (Part 4)  [Documentary]. PBS. (Hozzaferes ideje: 2008-03-15.)
  79. ↑ Angelou, Maya. All God's Children Need Traveling Shoes . New York: Vintage Books, 206?207. o. (1986). ISBN 0-679-73404-X  
  80. ↑ Henry L. Gates, Jr. (host).  African American Lives 2: A Way out of No Way (Part 2)  [Documentary]. PBS. (Hozzaferes ideje: 2008-03-15.)
  81. ↑ Lupton, p. 2.
  82. ↑ Gillespie et al., pp. 153?175.
  83. ↑ Gillespie et al., p. 155.
  84. ↑ Gillespie et al., p. 129.
  85. ↑ Lupton, p. 19.
  86. ↑ Gillespie et al., p. 150.
  87. ↑ Gillespie et al., p. 162.
  88. ↑ Pierce, Donna. ? Poet-author Maya Angelou blends recipes and memories in winning style ”, Chicago Tribune , 2005. januar 5.. [2013. junius 2-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2012. aprilis 22.)  
  89. ↑ Sarler, Carol.szerk.: Jeffrey M. Elliot: A Day in the Life of Maya Angelou, Conversations with Maya Angelou . Jackson, Mississippi: University Press (1989). ISBN 0-87805-362-X  
  90. ↑ Dr. Maya Angelou dead at 86 . WXII. (Hozzaferes: 2014. majus 28.)
  91. ↑ ? Maya Angelou dead at 86 ”, WGHP TV , 2014. majus 28. (Hozzaferes: 2014. majus 28.)  
  92. ↑ ? Dr. Maya Angelou dead at 86 ”, WXII , 2014. majus 28. (Hozzaferes: 2014. majus 28.)  
  93. ↑ Lupton, p. 98.
  94. ↑ Lupton, p. 1.
  95. ↑ a b c d Maya Angelou . Poetry Foundation. [2010. augusztus 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2007. oktober 25.)
  96. ↑ Italie, Hillel. ? Robert Loomis, Editor of Styron, Angelou, Retires ”, The Washington Times , 2011. majus 6. (Hozzaferes: 2012. januar 4.)  
  97. ↑ Arnold, Martin. ? Making Books; Familiarity Breeds Content ”, The New York Times , 2001. aprilis 12. (Hozzaferes: 2007. oktober 11.)  
  98. ↑ Tate, p. 155.
  99. ↑ McPherson, Dolly A.. Order Out of Chaos: The Autobiographical Works of Maya Angelou . New York: Peter Lang Publishing, 10 ?11. o. (1990). ISBN 0-8204-1139-6  
  100. ↑ a b Moyer, Homer E.. The R.A.T. Real-World Aptitude Test: Preparing Yourself for Leaving Home . Herndon, New York: Capital Books, 297 . o. (2003). ISBN 1-931868-42-5  
  101. ↑ a b c McWhorter, p. 40.
  102. ↑ a b Braxton, p. 4.
  103. ↑ Long, p. 85.
  104. ↑ a b Washington, Elsie B.. ?A Song Flung Up to Heaven”, Black Issues Book Review , 56. oldal  
  105. ↑ Brozan, Nadine. ? Chronicle ”, The New York Times , 1993. januar 30. (Hozzaferes: 2008. szeptember 24.)  
  106. ↑ Maya Angelou, I Know Why the Caged Bird Sings . National Coalition Against Censorship. (Hozzaferes: 2007. oktober 23.)
  107. ↑ Foerstel, Herbert N.. Banned in the USA: A Reference Guide to Book Censorship in Schools and Public Libraries . Westport, Connecticut: Information Age Publishing, 195?196. o. (2006). ISBN 1-59311-374-9  
  108. ↑ The 100 Most Frequently Challenged Books of 1990?2000 . American Library Association. (Hozzaferes: 2008. november 22.)
  109. ↑ Top 100 Banned/Challenged Books: 2000?2009 . American Library Association. (Hozzaferes: 2012. januar 6.)
  110. ↑ Maughan, Shannon. ? Grammy Gold ”, Publishers Weekly , 2003. marcius 3., 38. oldal  
  111. ↑ Past Winners . Official website of the Tony Awards. [2016. augusztus 31-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2007. oktober 5.)
  112. ↑ Biography Information . Maya Angelou Official Website. [2007. oktober 19-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2007. oktober 24.)
  113. ↑ Woolley, John T.; Gerhard Peters: National Commission on the observance of International Women's Year, 1975 Appointment of Members and Presiding Officer of the Commission . The American Presidency Project, 1977. marcius 28. (Hozzaferes: 2007. oktober 6.)
  114. ↑ ? Sculptor, Painter among National Medal of Arts Winners ”, CNN.com , 2000. december 20.. [2009. november 25-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2007. oktober 12.)  
  115. ↑ Metzler, Natasha T. ? Stars perform for president at Ford's Theatre gala ”, Fox News , 2008. junius 1. (Hozzaferes: 2008. junius 11.)  
  116. ↑ Norton, Jerry. ? Obama awards freedom medals to Bush, Merkel, Buffett ”, Reuters , 2011. februar 15.. [2015. oktober 2-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2011. februar 15.)  
  117. ↑ Mendoza, Jordan. ? Maya Angelou coins distributed by US Mint make her first Black woman to appear on quarters ”, USA Today , 2022. januar 11. (Hozzaferes: 2023. februar 22.)  
  118. ↑ American Women Quarters 2022 Rolls and Bags - Maya Angelou . (Hozzaferes: 2023. februar 22.)
  119. ↑ Glazier, Jocelyn A. (2003. tel). ? Moving Closer to Speaking the Unspeakable: White Teachers Talking about Race ” (PDF). Teacher Education Quarterly 30 (1), 73?94. o, Kiado: California Council on Teacher Education. [2005. aprilis 1-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. februar 18.)  
  120. ↑ Challener, Daniel D.. Stories of Resilience in Childhood . London, England: Taylor & Francis, 22 ?23. o. (1997). ISBN 0-8153-2800-1  
  121. ↑ Boyatzis, Chris J. (1992. februar). ? Let the Caged Bird Sing: Using Literature to Teach Developmental Psychology ”. Teaching of Psychology 19 (4), 221?222. o. DOI : 10.1207/s15328023top1904_5 . (Hozzaferes: 2008. oktober 6.)  
  122. ↑ Lupton, p. 29?30.
  123. ↑ Lauret, p. 98
  124. ↑ Lupton, p. 32.
  125. ↑ a b Lupton, p. 34.
  126. ↑ Sartwell, Crispin. Act Like You Know: African-American Autobiography and White Identity . Chicago: University of Chicago Press, 26 . o. (1998). ISBN 0-226-73527-3  
  127. ↑ Hagen, pp. 6?7.
  128. ↑ a b Walker, p. 92
  129. ↑ McWhorter, p. 41.
  130. ↑ Bloom, p. 17.
  131. ↑ O'Neale, p. 32.
  132. ↑ O'Neale, p. 34.
  133. ↑ McWhorter, p. 39.
  134. ↑ McWhorter, p. 38.
  135. ↑ McWhorter, pp. 40?41.
  136. ↑ Walker, p. 93
  137. ↑ Sayers, Valerie. ? Songs of Herself ”, Washington Post , 2008. szeptember 28. (Hozzaferes: 2008. szeptember 28.)  
  138. ↑ Hagen, p. 63.
  139. ↑ Hagen, p. 61.
  140. ↑ Lupton, p. 142.
  141. ↑ Walker, p. 91
  142. ↑ a b Lupton, p. 17.
  143. ↑ Hagen, p. 118.
  144. ↑ a b Gillespie et al., p. 103.
  145. ↑ Lupton, p. 18.
  146. ↑ Harris, Dana. ? Michael Jackson's mega-farewell ”, Variety , 2009. julius 7.. [2012. szeptember 2-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2012. majus 21.)  
  147. ↑ Gillespie et al., p. 101.
  148. ↑ Angelou (1969), p. 98.
  149. ↑ Toppman, p. 142.
  150. ↑ Burr, p. 181.
  151. ↑ Cotter, James Finn. (1976-02-07). "Review of 'Oh Pray My Wings Are Gonna Fit Me Well'", in America , pp. 103?104. Qtd. in Burr, p. 181.
  152. ↑ Avant, John Alfred. (1971). "Review of 'Just Give Me a Cool Drink of Water 'fore I Die'", Library Journal 96: 3329. Qtd. in Burr, p. 182.
  153. ↑ Burr, p. 183.
  154. ↑ Braxton, Joanne. Maya Angelou, Modern American Women Writers: Profiles of Their Lives and Works . New York: Macmillan, 7 . o. (1993). ISBN 0-02-082025-9  

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Maya Angelou cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Bibliografia [ szerkesztes ]

  • Angelou, Maya (1969). I Know Why the Caged Bird Sings . New York: Random House. ISBN 0-375-50789-2
  • Angelou, Maya (1993). Wouldn't Take Nothing for My Journey Now . New York: Random House. ISBN 0-394-22363-2
  • Braxton, Joanne M., ed. (1999). Maya Angelou's I Know Why the Caged Bird Sings: A Casebook . New York: Oxford Press. ISBN 0-19-511606-2
    • Braxton, Joanne M. "Symbolic Geography and Psychic Landscapes: A Conversation with Maya Angelou", pp. 3?20
    • Tate, Claudia. "Maya Angelou: An Interview", pp. 149?158
  • Burr, Zofia. (2002). Of Women, Poetry, and Power: Strategies of Address in Dickinson, Miles, Brooks, Lorde, and Angelou . Urbana, Illinois: University of Illinois Press. ISBN 0-252-02769-8
  • Gillespie, Marcia Ann, Rosa Johnson Butler, and Richard A. Long. (2008). Maya Angelou: A Glorious Celebration . New York: Random House. ISBN 978-0-385-51108-7
  • Hagen, Lyman B. (1997). Heart of a Woman, Mind of a Writer, and Soul of a Poet: A Critical Analysis of the Writings of Maya Angelou . Lanham, Maryland: University Press. ISBN 0-7618-0621-0
  • Johnson, Claudia, ed. (2008). Racism in Maya Angelou's I Know Why the Caged Bird Sings. Detroit, Michigan: Gale Press. ISBN 0-7377-3905-3
    • Johnson, Claudia. "Introduction", pp. 9?11
    • Bloom, Lynn Z. "The Life of Maya Angelou", pp. 16?24
  • Lauret, Maria (1994). Liberating Literature: Feminist Fiction in America . New York: Routledge Press. ISBN 0-415-06515-1
  • Long, Richard. (2005). "Maya Angelou". Smithsonian 36 , (8): pp. 84?85
  • Lupton, Mary Jane (1998). Maya Angelou: A Critical Companion . Westport, Connecticut: Greenwood Press. ISBN 0-313-30325-8
  • McWhorter, John. (2002). "Saint Maya." The New Republic 226 , (19): pp. 35?41.
  • O'Neale, Sondra. (1984). "Reconstruction of the Composite Self: New Images of Black Women in Maya Angelou's Continuing Autobiography", in Black Women Writers (1950?1980): A Critical Evaluation , Mari Evans, ed. Garden City, N.Y: Doubleday. ISBN 0-385-17124-2
  • Toppman, Lawrence. (1989). "Maya Angelou: The Serene Spirit of a Survivor", in Conversations with Maya Angelou , Jeffrey M. Elliot, ed. Jackson, Mississippi: University Press. ISBN 0-87805-362-X
  • Walker, Pierre A. (October 1995). "Racial Protest, Identity, Words, and Form in Maya Angelou's I Know Why the Caged Bird Sings". College Literature 22 , (3): pp. 91?108.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Commons:Category:Maya Angelou
A Wikimedia Commons tartalmaz Maya Angelou temaju mediaallomanyokat.
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Maya_Angelou&oldid=27053410 ”