Maurits Cornelis Escher
Arckepe egy erem terven
Szuletett	1898 . junius 17. [1] [2] [3] [4] [5] Leeuwarden [6] [7] [8]
Elhunyt	1972 . marcius 27. (73 evesen) [1] [2] [3] [4] [5] Laren [8]
Allampolgarsaga	holland [9] [10]
Hazastarsa	Jetta Umiker (1924. junius 12. ? ) [11]
Szulei	Sara Adriana Gleichman George Arnold Escher
Foglalkozasa	gravirozo illusztrator belyegtervez? fest?m?vesz grafikusm?vesz fotografus rajzolo litografus wood engraver formatervez? keramiatervez? muralist szobrasz kepz?m?vesz
Iskolai	De Teekenschool voor de Kunstnijverheid
Kituntetesei	Knight of the Order of Orange-Nassau
Sirhelye	Baarni uj koztemet?
weboldal
A Wikimedia Commons tartalmaz Maurits Cornelis Escher temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Maurits Cornelis Escher ( Leeuwarden , Hollandia , 1898 . junius 17. ? Hilversum , Hollandia, 1972 . marcius 27. ) holland m?vesz, akit fametszeteir?l es k?nyomatairol ismerunk leginkabb, amelyeken altalaban lehetetlen epitmenyeket abrazolt, a vegtelent vizsgalta vagy olyan kapcsolodo geometriai formakat rajzolt, melyek fokozatosan teljesen mas alakot oltenek.

Ifjusaga [ szerkesztes ]

George Arnold Escher epit?mernok es masodik felesege, Sara Gleichman harmadik, legkisebb fiakent szuletett, de voltakeppen otodik fiu volt a csaladban, mert a mernok apa els?, fiatalon meghalt feleseget?l szuletett ket fia is veluk elt. A Mauk becenevre hallgato Maurits Cornelis Arnhemben tanult, majd a haarlemi Epiteszeti es Iparm?veszeti Iskolaba kerult. Itt figyelt fol ra a fiatal tanar, Samuel Jessurun de Mesquita , akinek a kedveert Escher grafikai studiumokba kezdett. Szinte kizarolag fametszettel foglalkozott ekkor, es ezt a technikat tokeletesen meg is tanulta mesteret?l. A ket m?vesz kozt a tanulmanyok utan is folytatodo, eletre szolo baratsag kezd?dott.

Hazassaga es tovabbi elete [ szerkesztes ]

Bar nem reszesult magas szint? matematikai kepzesben, a geometriai es matematikai problemak vizualis megjelenitese mindig fontos volt szamara. Mar diakkoraban foglalkoztattak a szimmetriak es tukroz?desek kulonfele csoportjai, kulonosen a szabalyos teruletfelosztasok geometriaja. 1922 -t?l kezdve tobbszor jart italiai tanulmanyutakon, ott, Ravello varoskaban ismerte meg kes?bbi feleseget, a svajci szarmazasu Jetta Umikert is, akivel 1924 -ben Romaban telepedtek le. Ket fiuk szuletett, George es Arthur.

Escher Romabol kiindulva szamos utazast tett Olaszorszag kulonboz? videkein, es a meglatogatott helyszinek felt?nnek fametszetein es litografiain is: toszkan kisvarosok, (az Amalfi obol kornyeke, Abruzzo , Calabria , Szicilia ). A formakban gazdag tajak, illetve az italiai varoskak epiteszeti gazdagsaga es szerkezetuk tagoltsaga annyira leny?goztek, hogy els?sorban a latvany megorokitesere koncentralt, bar a perspektivikus hatasok es a geometrikus elemek ezeken a ?vedutakon” is igen er?teljesek. 1934 -ben lelkiismeretere hallgatva otthagyta a fasizalodo Olaszorszagot, Svajcba , majd a Brusszel melletti Ukkelbe koltoztek. Az ottani tajak es epuletek azonban sokkal kevesbe hatottak ra, ezert elfordult a kozvetlen termeszetabrazolastol, es ekkoriban kezdte meg ? tulajdonkeppen kenyszerb?l ? annak a filozofikus, latomasos kepzeletbeli vilagnak a kidolgozasat, amely kes?bb oly hiresse tette.

Az italiai elmeny elemei, els?sorban epiteszeti motivumai sokaig, voltakeppen elete vegeig kisertek, es megjelentek azokon a m?veken, amelyekb?l az ugynevezett ?lehetetlen konstrukcioit” (harom dimenzioban elkepzelhetetlen, csak ket dimenzioban megepithet? epuletek) letrehozta (Negyfelszin? kisbolygo, Keptar, Font es lent, Belvedere, Vizeses haz stb.). M?veszetenek kiteljesedese miatt igen fontos volt az 1936-os utazas, amelynek soran a spanyolorszagi Granada , Cordoba es Sevilla varosaba is eljutott. Tulajdonkeppen egy Fiumeb?l indulo, sok megalloval szabdalt hajos korutazas volt ez a Foldkozi-tengeren , amelyen a nem tul jomodu grafikus csak ugy tudott reszt venni, hogy a hajos tarsasagnak megigerte, az ut soran keszul? kepeib?l tizenkett?t nekik ajandekoz. Vegig rajzolta az Alhambra , a La Mezquita es Alcazar diszit? motivumait, leny?gozte a regi mor m?veszek geometriai tudasa es az arabok absztrakt sikelemekkel operalo tevekenyseget megkiserelte a figurativitas iranyaba b?viteni.

A tema elmeleti vonatkozasait is kutatta, igy kerult kezebe Polya Gyorgy 1924-es nemet nyelv? cikke a szimmetriacsoportokrol. Polya mellett kes?bb tobb jeles tudossal is levelezett, illetve szemelyes kapcsolatba kerult ( Harold Scott MacDonald Coxeterrel es Roger Penrose -zal), s?t tanacsokat kapott t?luk ujabb matematikai es geometriai problemak vizualis megjelenitesehez.

1941 -ben csaladjaval egyutt visszatert szul?hazajaba es Baarnban telepedtek le. A naci megszallas idejen kepviselt kovetkezetes moralis magatartasaert a haboru utan magas holland kituntetesben reszesult. Ugyanez az erkolcsi szigor jellemezte a magyarorszagi 1956-os forradalom szovjet levereset elitel? leveleit. Az otvenes evekben kezdte megismerni a vilag, meltatast publikalt m?veir?l a Time es a Life magazin, amerikai egyetemeken tartott el?adast, muzeumok vasaroltak a munkaibol, filozofusok hivatkoztak ra, albumai jelentek meg Europaban es az Egyesult Allamokban, de a m?veszettortenet-iras gyakorlatilag maig figyelmen kivul hagyja. Ekkor keszult harom hires litografiaja, a ?Belvedere”, a ?Folfele-lefele” es a ?Vizeses haz”, amelyeket Bruno Ernst , Escher baratja, majd monografusa a "legescherebb Escher m?veknek" nevezett. 1970 -ben Laren varosaba koltoztek, ott elt es dolgozott 1972 -ben bekovetkez? halalaig.

Escher es a "tribad" [ szerkesztes ]

Roger Penrose angol matematikus 1956-ban egy Amszterdamban rendezett matematikai konferencian, illetve a konferenciaval egyid?ben rendezett kiallitason talalkozott el?szor Escher munkaival. A fiatalembert foglalkoztatni kezdte a ?lehetetlen targyak” vilaga, es hamarosan elkeszitette a ?tribadot”, vagyis azt a kes?bb rola elnevezett harom negyzetes hasabbol osszeallitott haromszogre emlekeztet? testet, amely azonban csak ket dimenzioban letezik, ugy konnyeden lerajzolhato, harom dimenzioban azonban megepithetetlen. 1958 februarjaban a British Journal of Psychology kozolt cikket a lehetetlen haromszogr?l, s Penrose tisztelete jeleul kuldott egy kulonlenyomatot Eschernek. Ugyanebben a szamban Roger Penrose edesapja, Lionel Penrose fizikus es csillagasz is publikalt egy lehetetlen targyat, az onmagaba visszater? vegtelen lepcs?t. Escher mindket tervet hamarosan felhasznalta, a tribad alapjan keszult a ?Vizeses haz”, a lepcs?sor pedig a ?Folfele, lefele” cim? litografian jelent meg.

Sem a ket Penrose, sem Escher nem tudta, hogy egy sved m?vesz, Oscar Reutersvard mar joval korabban keszitett lehetetlen targyakat, anelkul, hogy publikalta volna ?ket. A tribadot meg diak koraban, 1934 -ben rajzolta le el?szor, es az evek soran szamos variaciojat elkeszitette. Reutersvard megismerve az egyre nepszer?bbe valo Escher eletm?vet, megprobalta levelben folvenni a kapcsolatot Escherrel, megemlitve, hogy maga is hasonlo ?lehetetlensegekkel” kiserletezik, am Eschert?l nem erkezett valasz. Nem tudhatjuk, eljutott-e a level a holland kollegahoz. Reutersvard szerenyen es kovetkezetesen dolgozott tovabb. Passziojava lett a paradoxonok rajzolasa, es nem szegte kedvet, hogy az altala kiotlott ?tribad” vilagkarrierje soran az ? nevet soha nem emlitettek meg. Lehetetlen targyak szazait, variaciok ezreit rajzolta le, am Svedorszag hatarain tul csak alig ismertek. ^{[ forras? ]}

Munkai (valogatas) [ szerkesztes ]

• 1928 Babel tornya, fametszet
• 1930 Castrovalva , litografia
• 1930 Palizzi, Calabria, fametszet
• 1930 Pentedattilo, Calabria, litografia
• 1931 Atrani, Amalfi obol, litografia
• 1931 Ravello es az Amalfi tengerpart, litografia
• 1934 Still Life with Spherical Mirror, litografia
• 1935 St. Peter Bazilika, fametszet
• 1937 Still Life and Street, fametszet
• 1937 Metamorphosis, fametszet
• 1938 Nappal es ejszaka, fametszet
• 1945 Three Spheres, fametszet
• 1946 Magic Mirror, litografia
• 1946 Another World I., mezzotinta
• 1947 Another World II., fametszet
• 1947 Folfele es lefele, litografia
• 1948 Rajzolo kezek , litografia
• 1950 Order and Chaos (Contrast), litografia
• 1950 Rippled Surface, fametszet es linoleummetszet
• 1951 House of Stairs, litografia
• 1952 Gravitacio, litografia es vizfestek
• 1953 Relativitas, litografia
• 1955 Convex and Concave, litografia
• 1955 Three Worlds, litografia
• 1956 Print Gallery, litografia
• 1958 Belvedere, litografia
• 1960 Ascending and Descending, litografia
• 1961 Fallingwater , litografia
• 1963 Mobius Strip, fametszet
• 1969 Kigyok, fametszet

Bibliografia [ szerkesztes ]

• M. C. Escher, The Graphic Work of M. C. Escher, Ballantine, 1971, Escher sajat kepismertet?ivel
• Locher, J. L. (2000) The Magic of M. C. Escher. Harry N. Abrams, Inc. ISBN 0-8109-6720-0
• Ernst, Bruno ; Escher, M. C. (1995) The Magic Mirror of M. C. Escher (Taschen Series). TASCHEN America Llc. ISBN 1-886155-00-3 Escher's art with commentary by Ernst on Escher's life and art, including several pages on his use of polyhedra.
• Schattschneider, Doris and Walker, Wallace. M. C. Escher Kaleidocycles, Pomegranate Communications; Petaluma, CA, 1987. ISBN 0-906212-28-6 .
• Schattschneider, Doris. M. C. Escher : visions of symmetry, New York, N. Y. : Harry N. Abrams, 2004. ISBN 0-8109-4308-5
• M. C. Escher's legacy : a centennial celebration  ; collection of articles coming from the M. C. Escher Centennial Conference, Rome, 1998 / Doris Schattschneider, Michele Emmer (editors). Berlin ; London : Springer-Verlag, 2003. ISBN 3-540-42458-X (alk. paper), ISBN 3-540-42458-X (hbk).
• M. C. Escher: His Life and Complete Graphic Work  ; By J. L. Locher, Amsterdam 1989
• H. S. M. Coxeter, M. Emmer, R. Penrose and M. L. Teuber, M. C. Escher : Art and Science. North-Holland (Amsterdam, 1987), ( ISBN 0-444-70011-0 )
• Berczi Sz.: Escherian and Non-Escherian Developments of New Frieze Types in Hanti and Old Hungarian Communal Art. in: H. S. M. Coxeter, M. Emmer, R. Penrose and M. L. Teuber, M. C. Escher : Art and Science, 349-358. old. North-Holland (Amsterdam, 1987)( ISBN 0-444-70011-0 )
• C. H. MacGillvary, Symmetry aspects of M. C. Eschers Periodic drawings (1965)
• Schattschneider, Visions of Symmetry (New York, 1990)
• S. Strauss, M. C. Escher (The Globe and Mail, 9 May 1996)
• Schattschneider, Doris, Visions of Symmetry: Notebooks, Periodic Drawings and Related Work of M. C. Escher. New York: W. H. Freeman, 1990
• Bruno Ernst: Der Zauberspiegel des M. C. Escher, Taco Verlagsgesellschaft und Agentur, Berlin, 1986
• Orosz Istvan : M?veszet vagy tudomany? M. C. Escher m?veszeter?l, Muzsak. 1992/3
• Orosz Istvan: The Mirrors of the Master. Escher Legacy, Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg, New York, 2003
• Orosz Istvan: Escher emlekkiallitas Japanban, Galeria M?veszeti Magazin. 1999. augusztus
• Keszman Jozsef : A latvany mernoke ? Hommage a Maurits Cornelius Escher, Balkon, 1998/11.
• Orosz Istvan: Egynemely lehetetlensegekr?l. In memoriam Oscar Reutersvard, Vizjel. 2003

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• M.C. Escher hivatalos honlap Archivalva 2011. februar 25-i datummal a Wayback Machine -ben
• Escher vilaga ? galeria Archivalva 2020. szeptember 13-i datummal a Wayback Machine -ben
• M.C. Escher magyar nyelv? rajongoi oldal
• Escher es a Droste-effektus Archivalva 2016. januar 21-i datummal a Wayback Machine -ben
• Magyar m?veszek kiallitasa Escher szuletesenek 100. evfordulojan
• Matematika a vizualis m?veszetekben
• Grafikak es rajzok. A m?vesz bevezet?jevel es kommentarjaival ; ford. Vajda Kornel; Taschen?Kulturtrade, Koln?Budapest, 1992]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Roger Penrose
• Polya Gyorgy