Mattioni Eszter

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Mattioni Eszter
Szuletett 1902 . marcius 12. [1] [2] [3]
Szekszard
Elhunyt 1993 . marcius 17. (91 evesen) [1] [2]
Budapest [4]
Allampolgarsaga magyar
Foglalkozasa fest?m?vesz
A Wikimedia Commons tartalmaz Mattioni Eszter temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Mattioni Eszter ( Szekszard , 1902 . marcius 12. ? Budapest , 1993 . marcius 17. ) kepz?m?vesz, fest?.

Elete [ szerkesztes ]

Mattioni Eszter: A diosgy?ri var . Himesk? Miskolcon , a Szinyei Merse Pal utcaban

Olasz, selyemhernyo-tenyesztesi szakert? apjat, aki maga is amat?r fest? volt, Lombardiabol szerz?dtettek Magyarorszagra . Tolna megyei szarmazasu edesanyja Szekszardon abban az ovodaban tanitott, amelyet Brunszvik Terez alapitott. Nagyanyja volt az a Sass Erzsike, akihez Pet?fi a Negyokros szeker cim? verset irta. Apja koran meghalt; 16 eves koratol rokonai tanittattak.

Tanulmanyai, eletpalyaja [ szerkesztes ]

Ot evig tanult az Iparm?veszeti F?iskola grafika szakan, mestere Helbing Ferenc volt, majd hat evig a Magyar Kepz?m?veszeti F?iskolan , Rudnay Gyula tanitvanyakent. Nyaranta m?vesztelepeken dolgozott, 1931-t?l 1942-ig a Szolnoki m?vesztelep tagja volt. Aba-Novak Vilmos , Bernath Aurel , Patzay Pal stilusa, szemlelete befolyasolta leginkabb. 1926-tol kiallito m?vesz.

1937-ben a parizsi vilagkiallitason bemutatott munkaiert a Diplome d’Honneur dijat, kes?bb a Feher lanyok nepviseletes festmenyeert a Szinyei Nagydijat nyerte el. 1946-ban bevalasztottak a Szinyei Tarsasag tagjai koze. 1972-ben a Munka Erdemrend arany fokozataval tuntettek ki. Legnagyobb gy?jtemenyes kiallitasat 1977-ben a Magyar Nemzeti Galeriaban rendeztek meg. A katalogus 29 beepitett es 341 mas munkajat sorolta fel.

Budapesten es Szolnokon kivul szamos magyarorszagi telepulesen dolgozott huzamosabban, Szentendren , Kalotaszegen , Igalon , Sioagardon es nogradi falvakban gy?jtott temat, alkotott mozaikterveket. A magyar nepviselet es nepm?veszet, a magyar tajak es viragok latvanyanak, motivumainak egyik legjelent?sebb megorokit?je volt.

A Rakosi korszakban ?klerikalis” fest?nek belyegeztek (?Mattioninal csupa szent van”), szuksegben elt. Egyes eletrajziroi szerint ? volt a ?legkatolikusabb protestans” fest?.

Kulfoldi utjai [ szerkesztes ]

Emlekezete [ szerkesztes ]

Szul?varosa, Szekszard diszpolgarava valasztotta, sok m?vet a varosnak ajandekozta, melyb?l allando kiallitas nyilt a szekszardi Megyehazan.

A ?himesk?” [ szerkesztes ]

Mattioni Eszter: ?skoho . Himesk? Miskolcon , a Szinyei Merse Pal utcaban

Az 1930-as evekben Polya Ivannal feltalaltak es vedjegyeztettek az ?si mozaik uj valtozatat, amely kezdetben f?kent szines k?porbol es cementb?l keszult. Kes?bb, Polya korai halala utan Mattioni Eszter tovabbfejlesztette a himesk?nek elnevezett eljarast, a temahoz illeszked?en faragott es vesett nemes, termeszetes koveket felhasznalva. E m?vek id?allo, beepithet? lapok, melyeket a vegs? csiszolassal es konturok bevesesevel tesz a m?vesz egyedulallova. [5]

Munkassaga, f? temai [ szerkesztes ]

Alkotasait a Louvre -tol elkezdve mindket amerikai kontinensig szamos koz- es magangy?jtemeny ?rzi, Japanba legalabb 30 m?ve kerult, ott is volt kiallitasa.

Magyar nepviselet [ szerkesztes ]

Mind festmenyeivel, mind himeskoveivel kiemelked? kepvisel?je, megorokit?je a magyar nepm?veszet , nepviselet, eskuv?k, tancok es bucsuk vilaganak. Sok kulfoldre kerult m?ve hirdeti a magyar nepviselet sokoldalusagat, szinesseget.

Vallasi temak [ szerkesztes ]

Megrendelesre keszult monumentalis himesk?- es freskomunkai diszitik tobbek kozt:

Kozteri m?vei [ szerkesztes ]

Mattioni Eszter: Miskolc cimere . Himesk? Miskolcon , a Szinyei Merse Pal utcaban
  • Halak (himesk?, 1941, Svajc )
  • Siremlek (himesk?, 1941, Budapest, Farkasreti temet? )
  • A csokolade tortenete (himesk?, 1942, Budapest [volt Stuhmer ] Csokoladegyar)
  • Kalocsai varrolanyok (himesk?, 1942, Budapest , Apaczai Csere J. u.)
  • Gyumolcsszed?k (himesk?, 1950, Budapest, Bocskai u. 19.)
  • Anya gyermekevel (1952, Budapest, MNDSZ Szekhaz)
  • Aratolany (himesk?, 1952, Szekszard, Varoshaza)
  • Epit?k (himesk?, 1952. Budapest , Bocskai u. 4-6.)
  • Gyumolcsot viv? n? gyermekkel (himesk?, 1952, Budapest, Erzsebet krt.- Rakoczi ut sarok, Ejjel-nappali Csemege)
  • Homlokzati falkep (mozaik, 1953, Dunaujvaros , M?vel?desi Haz)
  • Varoscimer (himesk?, 1954, Miskolc , Szinyei Merse u. 5.)
  • Toldi (himesk?, 1954, Szigetszentmiklos , Altalanos Iskola)
  • Falkep ( szekko , 1958, Gy?r , volt Voros Csillag Szallo tancterme)
  • Halak (himesk?, 1959, Budapest , Madach Szinhaz )
  • Siremlek (himesk?, 1960, Sopron , temet?)
  • Ifju szivekben elek (himesk?, 1964, Debrecen , Ybl Miklos Szakkozepiskola)
  • Nepi vigassag (himesk?, 1965, Budapest , Kis Royal Etterem)

Tajkepek [ szerkesztes ]

Gyenged pasztellt?l kaprazatos vad szinekig Mattioni f?leg magyar tajakban gyonyorkodtet. A Balaton , Tisza , Dunakanyar , es a megmunkalt foldek gyakori temai.

Csendeletek [ szerkesztes ]

Mely termeszetszereteter?l tanuskodik sok variacioban elkeszitett valtozatos es latvanyos viragcsokra, csendelete , amely olykor tajkepi hatterrel jelenik meg.

Egyeni kiallitasai [ szerkesztes ]

Valogatott csoportos kiallitasai [ szerkesztes ]

  • 1926 ? Ernst Muzeum , Budapest
  • 1928 ? Tavaszi Szalon, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1929 ? Megyehaza, Szekszard
  • 1931 ? Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1934 ? Kepz?m?veszek Uj Tarsasaga-tarlat
  • 1936 ? Szolnoki m?vesztelep
  • 1937 ? Luxembourg Muzeum, Parizs ? Ernst Muzeum, Budapest
  • 1938 ? Szent Istvan jubileumi kiallitas, M?csarnok, Budapest ? Helsinki
  • 1939 ? New York
  • 1940 ? ?szi Tarlat, Szolnok ? Kepz?m?veszek Uj Tarsasaga-tarlat ? San Francisco
  • 1941 ? Egyhazm?veszeti kiallitas
  • 1942 ? M?barat kiallitas ? Epiteszet es term?veszet, Nemzeti Salon, Budapest
  • 1943 ? ?szi Tarlat, Szolnok
  • 1944 ? Modern magyar m?veszet, Bern
  • 1947 ? Magyar Kepz?m?veszek Szabad Szervezete, F?varosi Keptar , Budapest
  • 1948 ? London ? Stockholm
  • 1950 ? 1. Magyar Kepz?m?veszeti kiallitas, M?csarnok , Budapest
  • 1955 ? 6. Magyar Kepz?m?veszeti kiallitas, M?csarnok, Budapest
  • 1957 ? 70 m?vesz, Ernst Muzeum , Budapest
  • 1958 ? Magyar Kepz?m?veszn?k kiallitasa, M?csarnok, Budapest ? Vilagkiallitas, Brusszel
  • 1997 ? N?m?veszek, Kecskemeti Keptar

M?vei kozgy?jtemenyekben [ szerkesztes ]

Maganelete [ szerkesztes ]

Els? ferje, Hollos Antal 14 evvel volt id?sebb nala, az els? vilaghaboruban sulyosan megserult, ot evig volt hadifogsagban, 1950-ben hunyt el. Masodik ferje foldbirtokos volt, szinten haborus serulesebe halt bele. Harmadik ferje Esze Tamas tortenesz, Esze Tamas leszarmazottja, akivel 1974-ben kotott hazassagot. Gyermeke nem szuletett. [6]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ a b 2017. augusztus 22., https://rkd.nl/explore/artists/54068
  2. ↑ a b Eszter Mattioni (holland nyelven)
  3. ↑ Artists of the World Online (nemet es angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  4. ↑ 2016. oktober 15., https://rkd.nl/explore/artists/54068
  5. ↑ ?Agyagagyba karcolta a figurak konturjait, majd erre gipszet ontott. Az igy kialakult gipsz rekeszekbe rakta a marvanybol, csillambol, feldragakovekb?l, uvegmozaikbol, es szinezett, ontott m?k?b?l osszeallitott kepet, amit azutan betonnal kiontott, majd lecsiszoltatott. Vegul a kikapart gipszrekeszek helyen kialakulo mely fugakat feketere festette.” Balazs Miklos Ern?: A mozaikm?veszet. Elmelet es gyakorlat. DLA ertekezes. Temavezet?: Foth Ern?. Budapest, 2003. 21. oldal
  6. ↑ Hulej Emese: "A m?veszetnek szuksege van a n?re". N?k Lapja , LXX. evf. 34. sz. (2020. augusztus 18.) 26?28. o. ISSN 0029-0963

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

  • Lazar B.: Az Ernst Muzeum CXL. kiallitasarol (kat., bev. tan., Ernst Muzeum, Budapest, 1933)
  • Szomory Dezs? : A Kepz?m?veszek Uj Tarsasaga kiallitasrol. In: A Reggel, 1934. aprilis 16.
  • Ybl Ervin : A Stuhmer gyari himeskovekr?l. In: Budapesti Szemle, 1943
  • Dombi J.: A legujabb magyar monumentalis m?veszet. In: Szepm?veszet, 1943/4.
  • Gach M.: Mattioni Eszter. In: Haladas, 1949/ 9.
  • Fonyi G.: Mattioni Eszter. In:Szabad M?veszet, 1953
  • Noszlopi Gy.: Mattioni Eszter. Ernst Muzeumi kiallitasarol. In: M?velt Nep, 1955. aprilis 17.
  • Major M.: Falfesteszet es epiteszet. In:Szabad M?veszet, 1955
  • Genthon Istvan : Mattioni Eszter. In: M?veszettorteneti Ertesit?, 1960/9.
  • Pogany O. G.: Mattioni Eszter. (kat., bev. tan., Csok Galeria, Budapest, 1961)
  • D. Feher Zsuzsa : Mattioni Eszter kiallitasa. In: M?veszet, 1961/7.
  • F. A.: Kulonleges m?veszet kulonleges mestere. In: N?k Lapja, 1961. majus 27.
  • Kiss A.: Az uj himesk?m?veszet es az epiteszet kapcsolatairol. In: M?veszet, 1963/4.
  • Kiss A.: Mattioni Eszter uj himesk? m?vei a Rokus kapolnaban. In: M?veszet, 1964/5.
  • Kiss A.: Mattioni Eszter ujabb himesk? alkotasai. In: M?veszet, 1969/10.
  • Pogany O. G.: Mattioni Eszter (kat., bev. tan., Szekszard, 1970)
  • Pogany O. G.: Mattioni Eszter Szekszardon. In: M?veszet, 1971/3.
  • Kiss A.: Mattioni Eszter. (monogr.), Szekszard, 1972
  • Kiss A.: Mattioni Eszter himesk?padlozata. In: M?veszet, 1975/3.
  • Pogany O. Gabor : Mattioni Eszter. (kat., bev. tan., Magyar Nemzeti Galeria, 1977).
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mattioni_Eszter&oldid=26646313 ”