Marlene Dietrich
|
|
Szuletett
| Marie Magdalene Dietrich
1901
.
december 27.
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
Rote Insel
|
Elhunyt
| 1992
.
majus 6.
(90 evesen)
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
Parizs 8. kerulete
[6]
|
Alneve
| Marlene Dietrich
|
Allampolgarsaga
| |
Nemzetisege
| nemet
|
Hazastarsa
| Rudolf Sieber
(1923. majus 17. ? 1976. junius 24.)
|
Elettarsa
| |
Gyermekei
| Maria Riva
|
Szulei
| Wilhelmina Elisabeth Josephine Felsing
Louis Erich Otto Dietrich
|
Foglalkozasa
|
- filmszinesz
- enekes
- oneletrajziro
- el?adom?vesz
- heged?s
- szinhazi szinesz
- szinesz
- televizios szinesz
|
Iskolai
|
- Goethe Gymnasium
- Liszt Ferenc Zenem?veszeti F?iskola (Weimar)
(1918?)
- Berlini Ernst Busch Szinm?veszeti F?iskola
|
Kituntetesei
|
- a francia Becsuletrend parancsnoka
- Berlin diszpolgara
- AFI's 100 Years... 100 Stars
- Francia Koztarsasag M?veszeti es Irodalmi Rendjenek parancsnoka
- Knight of the Order of Leopold
- a francia Becsuletrend lovagja
- a francia Becsuletrend tisztje
- M?veszetek es Irodalom Erdemrendjenek lovagja
- Francia Koztarsasag Nemzeti Erdemrendjenek lovagja
- Belga Lipot-rend
- csillag a Hollywoodi Hiressegek Setanyan
- Medal of Freedom
(1947)
- German Film Awards/honorary award
(1980)
- CFDA Lifetime Achievement Award
(1986)
[8]
|
Halal oka
| veseelegtelenseg
|
Sirhelye
| III. Stadtischer Friedhof Stubenrauchstraße
(34-363)
[9]
|
|
Magassaga
| 168 cm
|
Szineszi palyafutasa
|
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
|
Aktiv evek
| 1919?1984
|
Tevekenyseg
| szinesz
|
|
|
Marlene Dietrich alairasa
|
|
|
|
Sablon
•
Wikidata
•
Segitseg
|
Marlene Dietrich
(
Berlin
,
1901
.
december 27.
?
Parizs
,
1992
.
majus 6.
) eredeti neven
Marie Magdalene Dietrich
nemet szineszn?, enekesn?.
Marlene Dietrich porosz rend?rtiszti csaladban szuletett, apja Louis Erich Otto Dietrich, anyja Wilhelmine Elisabeth Josephine Felsing volt. A csaladnak Marie Magdalene mellett, aki kes?bb Marlenenek nevezte magat, meg egy lanya volt, az egy evvel id?sebb Elisabeth. Az apa
1908
-ban bekovetkezett halala utan az anya
1914
-ben ferjhez ment egy porosz katonatiszthez.
Marlene zenei oktatasban reszesult es
1918
-ban a
weimari
Zenem?veszeti F?iskolan
heged?m?vesznek
tanult.
1921
-t?l Berlinben folytatta tanulmanyait. Az els? szinpadi szerepet
Max Reinhardttol
kapta.
1923
-ban ferjhez ment Rudolf Sieberhez, a kovetkez? evben megszuletett Maria nev? lanyuk. Marlene Dietrich eleteben
1930
-ban bekovetkezett a hazai es nemzetkozi siker
Lola Lola
szerepevel a
A kek angyal
cim? filmben, amely
Heinrich Mann
Ronda tanar ur
regenye alapjan keszult. Szinten
1931
-ben
Oscar-dijra
jeloltek a
Marokko
cim? filmbeli szerepeert.
Josef von Sternberg
rendez?vel egyutt Amerikaba utazott, es a
Paramount Picturesszel
kotott szerz?dest.
1936
-ban elutasitotta
Joseph Goebbels
felkereset, hogy
Nemetorszagban
forgasson, annak ellenere, hogy a magas dijazas mellett szabad kezet kapott volna a
forgatokonyvek
es munkatarsak kivalasztasaban. A tovabbiakban az
Amerikai Egyesult Allamokban
jatszott, olyan rendez?k keze alatt, mint
Alfred Hitchcock
,
Ernst Lubitsch
,
Orson Welles
es
Billy Wilder
.
1939
-ben felvette az amerikai
allampolgarsagot
.
Miutan
Jean Gabin
csatlakozott a
francia ellenallashoz
, Dietrich is tenni akart valamit a
hitleri
rezsim elleni harcban. Ezert enekesn?kent az amerikai katonaknak tartott el?adasokat, a lehet? legkozelebb a frontvonalhoz. A
masodik vilaghaboru
vegen az els? amerikai csapatokkal Nemetorszagba erkezett, es sikerult viszontlatnia edesanyjat es n?veret.
Politikai kiallasa a hitleri naci ideologia ellen nemzetkozi teren sok elismerest szerzett:
1947
-ben megkapta a civilek altal elerhet? legmagasabb amerikai kituntetest
(Medal of Freedom)
,
1950
-ben pedig a
francia Becsuletrend
lovagja lett.
1953
utan kizarolag enekesn?kent lepett szinpadra. Zenei kiser?je
1955
-t?l korulbelul 10 evig
Burt Bacharach
volt.
1961
-ben forgatta az
Itelet Nurnbergben
cim? filmet, majd 1978-ban az utolsot, a
Dzsigolot
.
Elete kes?bbi szakaszaban az alkohol egyre nagyobb problemat jelentett. Egy
1975
-os
ausztraliai
fellepes utan combnyaktorest szenvedett. A legutolso filmszerepet,
1979
-ben, toloszekben jatszotta. A forgatas utan teljesen visszavonult es parizsi lakasaban visszavonultan elt. Evekkel kes?bb beleegyezett, hogy szerepeljen
Maximilian Schell
Marlene
cim?
dokumentumfilmjeben
(
1984
), de kizarolag a hangjaval.
1992
-ben
Parizsban
halt meg, hivatalosan sziv- es veseelegtelensegben. Marlene Dietrichet kivansaganak megfelel?en Berlinben temettek el.
Dietrich
biszexualis
volt, viszonya volt
Ona Munson
szineszn?vel es
Mercedes de Acosta
iron?vel, szeret?i kozott tartjak szamon ezenkivul a
Kennedy csalad
tobb tagjat,
Frank Sinatra
amerikai enekest,
Claudette Colbert
amerikai szineszn?t,
James Stewart
es
Gary Cooper
amerikai szineszeket,
Ernest Hemingway
amerikai es
G. B. Shaw
angol irot, valamint
Margo Lion
szineszn?t.
Marlene Dietrich eleter?l 2000-ben keszult eletrajzi film,
Marlene
cimmel,
Katja Flint
es
Herbert Knaup
f?szereplesevel.
Dietrich
1978
-ban kiadott eletrajzi konyvet,
Tietek az eletem
cimmel hazankban is kiadtak. A lanya, Maria Riva a kilencvenes evek elejen irott konyve, a
Marlene Dietrich
az
Amerikai Egyesult Allamokban
a bestsellerlistak elere kerult.
[10]
2002
-ben
Berlin
diszpolgara lett.
- So sind die Manner
(Der kleine Napoleon)
Kis Napoleon
,
Georg Jacoby
, 1922
- Tragodie der Liebe
A szeretet tragediaja
,
Joe May
, 1922
- Der Mensch am Wege
A ferfi uton van
,
Wilhelm Dieterle
, 1922/23
- Der Sprung ins Leben
Az elet ugrasa
, Johannes Guter, 1922/23
- Manon Lescaut
, Arthur Robinson, 1925
- Eine Dubarry von heute
A mai Dubarry
,
Alexander Korda
, 1925/26
- Der Tanzer meiner Frau
A felesegem tancosa
, Alexander Korda, 1925/26
- Madame wunscht keine Kinder
[Az asszony nem akar gyermekeket], Alexander Korda, 1925/26
- Kopf hoch, Charly!
Menj fel, Charly!
, Willi Wolff, 1925/26
- Der Juxbaron
, Willi Wolff, 1925/26
- Sein großter Bluff
,
Harry Piel
, 1927
- Cafe Electric
,
Gustav Ucicky
, 1927
- Prinzessin Olala
, Robert Land, 1928/29
- Ich kusse Ihre Hand
, Madame, Robert Land, 1927/28
- Die Frau, nach der man sich sehnt
, Kurt Bernhardt, 1929
- Das Schiff der verlorenen Menschen
,
Maurice Tourneur
, 1929
- Gefahren der Brautzeit
, Fred Sauer, 1930
- A kek angyal
(Der blaue Engel)
,
Josef von Sternberg
, 1930
- Marokko
, Josef von Sternberg, 1930 (
Gary Cooper
-rel )
- Dishonored (X27)
, Josef von Sternberg, 1931
- Shanghai Express
, Josef von Sternberg, 1932
- Blonde Venus
, Josef von Sternberg, 1932
- Song of Songs
,
Rouben Mamoulian
, 1933
- Die scharlachrote Kaiserin
, Josef von Sternberg, 1934
- Die spanische Tanzerin
, Josef von Sternberg, 1935
- Sehnsucht
,
Ernst Lubitsch
und
Frank Borzage
, 1936
- Allah kertje
-
The Garden of Allah
, Richard Boleslawski, 1936
- Perlen zum Gluck
, Frank Borzage, 1936
- Tatjana
,
Jaques Feyder
, 1937
- Engel
,
Ernst Lubitsch
, 1937
- Asszonylazadas
(Destry rides again), George Marshall, 1939
- Das Haus der Sieben Sunden
, Tay Garnett, 1940
- Die Abenteurerin
,
Rene Clair
, 1941
- Herzen in Flammen
,
Raoul Walsh
, 1941
- The Lady is willing
, Mitchel Leisen, 1942
- Die Freibeuterin
, Ray Enright, 1942
- Pittsburgh
, Lewis Seiler, 1942
- Follow the Boys
, Edward E. Sutherland, 1944
- Kismet
, William Dieterle, 1944
- Martin Roumagnac
, Georges Lacombe, 1946
- Golden Earrings
, Mitchell Leisen, 1947
- Eine auswartige Affare
,
Billy Wilder
, 1948
- Jigsaw
, Fletcher Markle, 1949
- Die rote Lola
,
Alfred Hitchcock
, 1950
- Die Reise ins Ungewisse
, Henry Koster, 1951
- Engel der Gejagten
,
Fritz Lang
, 1952
- 80 nap alatt a Fold korul
, Michael Anderson, 1956
- Die Monte Carlo Story
, Samuel A. Taylor und Giulio Machi, 1957
- A vad tanuja
, Billy Wilder, 1957
- A gonosz erintese
,
Orson Welles
1958
- A nurnbergi per
,
Stanley Kramer
, 1961
- The Black Fox
, The True Story Of Adolf Hitler, Louis C. Stoumen, 1962
- Zusammen in Paris
, Richard Quine, 1964
- I wish you Love
, Clark Jones, 1972
- Schoner Gigolo, armer Gigolo
,
David Hemmings
1978
- Marlene
,
Maximilian Schell
, 1982/83
- Tietek az eletem
; ford. Sarlos Zsuzsa; Zenem?kiado, Bp., 1985
- Bradanyi Ivan:
A kek angyal. Marlene Dietrich elete
; Regun Press, Ull?, 2005
- Gilles Plazy:
Az igazi Marlene Dietrich
; ford. Laky Krisztina; Joszoveg M?hely, Bp., 2006
- C. W. Gortner:
Az isteni Marlene. Eletrajzi regeny
; ford. Kovacs Kristof; Tericum, Bp., 2017
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]